Délmagyarország, 1985. január (75. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-05 / 3. szám

vezete is megalakult és sikeresen dolgozott a Ma­gyar Nemzeti Függetlenségi Front 1944. december 3-i alakuló nagygyűlése után felhívással fordult a .,Szegedi Ifjúsághoz!", hogy támogassa a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programját, és te­remtse meg az ifjúság demokratikus egységszerve­zetek. E mozgósító íeihivassal az egyseges demok­ratikus ifjúsági mozgalom megteremtése új állo­máshoz érkezett. A szegedi KISZ valamennyi ifjú­sági réteghez szóló felhívása nyomán a többi ifjú­sági, szervezetben is érlelődött az egység gondolata. A Délmagyarország is nagy teret szentelt az ifjúsági egység megteremtéséért folyó politikai küzdelemnek. „Aki figyelemmel kíséri a szegedi eseményeket, megelégedéssel tapasztalhatja, hogy a politikai élet egyre jobban megélénkül." — irta novemberben egyik cikkében Komócsin Zoltán, a KISZ akkori vezetője, majd így folytatta: „örven­detes az a tény. hogy a demokratikus pártokon kí­vül az ifjúság is egyre többet hallat magáról. Ügy hisszük, egyetlen igaz magyar ember előtt sem vi­tás. az ifjúságnak keli is politizálni. Eredményesen csak úgy foghatunk hozzá feladataink elvégzésé­hez. ha minden erőt összefosunk. Minden munkás, paraszt és értelmiségi ifjúnak egyetlen szövetségbe kell tömörülni. Ha a különböző pártok meg tudják találni egymást akkor mi fiatalok sem hallgatha­tunk . .. Cselekednünk kell. mégpedig sürgősen." Az egységes ifjúsági szervezet létrehozását előkészítő munka jelentős állomása volt az 1944. december T-i gyűlés a KISZ szegedi központjában, ahol Holzschlag (Hollós) Ervin tartott előadást a Demokratikus Ifjúsági Szövetségről, és hosszú vita után a gvűlés résztvevői „viharos tapssal elfogad­ták a Demokratikus Ifjúsági Szövetseget". Ugyan­ezen a napon alakult meg Debrecenben is a MADISZ. amely azonban nem fogalmazott meg konkrét programot, mégis azt a szervezetet kell névadónak tekintenünk, mert a szegediek nem lép­tek még a nyilvánosság elé országos programjuk­kal. A felszabadult országrészben elsőnek a szegedi KISZ fogalmazta meg a különböző ifjúsági szerve­zetekbe tömörülő fiatalok összefogásának konkrét tervét és programját. A Délmagyarország „Demok­ratikus Ifjúsági Szövetséget!" című cikkébén a kö­vetkezőket írja: ..Az ifjúsági szervezeteknek, ame­lyek a fiatalság politikai nevelését biztosítják, el kell foelalniok helyüket a független, szabad és de­mokratikus Magyarország életében." ..A politikai élet. az erők helyes kihasználását, az erők összefogását kívánja. A szegedi ifjúsági szervezetek felismerték az egység építő erejét és demokratikus szövetségbe kívánnak tömörülni. A demokratikus ifjúsági szövetség össze kíván­ja fogni a magyar ifjúság egészét, és végre a he­lyes magyar nemzeti érdekek védelmére. A 48-as szabadsagharc ifjúságának példájára csatasorba áll. várja a honvédelmi miniszter bejelentését az új magyar hadsereg felállításáról. Sürgeti azt. hogy a magyar ifjúság mielőbb kezében fegyverrel is részt vehessen nemzetének felszabadításában. Vár­ja és sürgeti a közoktatás új rendjét, amely a tisz­tánlátás és helyes reagálás fegyverével vértezi fel a magyar ifjúságot. Várja a parasztifjúság földre­form útján való felemelését, valamint a tanoncok kérdésének rendezését. Magáévá teszi és népszerű­síti a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front prog­ramját. támogatja az Ideiglenes Nemzeti Kormányt programja keresztülvitelében munkával és ha kell vérrel is." Az itt körvonalazott terv. amely az ország egész ifjúsághoz szólt, nagy visszhangra talált a többi ifjúsági szervezetben is. A KISZ gyorsan re­agált felhívásának kedvező visszhangjára, és de­cember 31-én közzétette az egységes demokrati­kus ifjúsági szövetség alapjául szolgáló program­tervezetét. amely az ország valamennyi MADISZ­szervezetének programjává lett. O rszágos program alapján — negyven évvel ezelőtt — 1945. január 7-én alakult meg az országban nem elsőként, de országos prog­rammal a szegedi MADISZ-szervezet. amely egy országos ifjúsági mozgalom kibontakozását indítot­ta el. Csongrád megyében a szegedi MADISZ meg­alakulásával szinte egy időben, 1945 januárjában alakultak meg a MADISZ-szervezetek. amelyek szervezeti alapját mindenütt a korábban létrejött KISZ-szervezetek alkották. NAGY ISTVÁN KAUPERT PAL KARIKATÚRÁJA Belányi György „Azt üzeni, hogy szeretni kell.. A beszéd engem valahogy mindig fárasztott, ezért inkább hallgattam, leginkább ott, ahol lehetett. Vannak helyzetek, melyek. Láthatjuk: máris sokat merek, s csak úgy törlöm a tényeket, bár eddig ez is, az is a megfelelő esetben áll —, alany, tárgy, satöbbi. Van a nyelv, hozzá a nyelvtan, s ha mindez jól megvan, bátran sétálhat köztük a személy, bárha olykor fél, egyre fél, hogy a lába leragad valamely ragban. S akkor hiba nem lesz abban, nem. Addig azért történjen meg minden, bár kibontakozni nem egyszerű itten, mert, ó, a valóság, az nagyon bonyolult. Van egyszer a jelen, meg van egyszer a múlt, s, hát, a jövőben, no igen, abban: reménykedünk! Egy éve, hogy megidéztem a szőke lányt, s rosszkedvünk telét, azóta csupa idézet az életem. Most akkor ez micsoda nézet, kérdezheti bárki valamely felelős poszton. Aggodalmát azonban nem osztom: jó nézet ez, már ha a világban azt látja, ami van. Az igazság, az túl tágan értelmezhető, s, mellesleg, oly könnyű felhasználni. Nem kelletlek, igazgatom nyelvem; szóval nem kell félreérteni semmit Igaz, ez sokkal nehezebb. Én például egyszer csak megszerettem a verseket, mert bennük tetten érhető, mondjuk, a dolog, már amelyik el nem kuncsorog, plusz ügyelni kell a ragozásra, aztán meg, no igen, sok egyébre-másra —, szóval: van felelősség. Nem csupán a „felhős ég", meg ilyenek. Ez, ma már, nem kell. Sok múlik azon, mit hallgatok el, ehhez meg, tudva van, igen értek. A szavak, mondhatni, jól ide fértek eddig, dehát ez a dolguk. Az olvasó meg én mintha üzenő viszonyban lennénk, egymás helyén lépegetünk, néha. York napsütésénél tartottunk tehát, mikor épp Újszegedre mentem át tündöklő télben. Idézőjelek közt mentem, kellett, nagyon kellett valami bizonyságképp. S persze, azóta is mindig úgy megyek épp, bár, mondhatom, nem élek vissza vele, s ha akad fölös zárójele valakinek, szívesen magamra veszem (hogy kárba ez se vesszen). Szó, mi szó: sokfélét Jelentek így egyszerre, s olykor bizony nem tudni, most hogyan, merre. S ha már nem kerül sokba, elmondható: ami volna, az nem van. Ha valaki még ráér, lehet értelmezni. Próbaképp — csak kedve legyen hozzá, kedve! — „ezennel" meghívom egy zárójelbe( PAPP GYÖRGY LINÓMETSZETE Komócsin Zoltán, a KISZ és a MADISZ szegedi megszervezője, 1944—45-ben A Vörös Hadsereg 1944. szeptember—októberi felszabadító hadműveletei nyomán a Ti­szántúlon és a Duna—Tisza köze déli ré­szén kezdődött meg az országban először a demok­ratikus erők összefogása, a helyi hatalmi szervek megalakítása, háborús károkat helyreállító munka. A felszabadulást követő hetekben, a demokrati­kus pártok és tömegszervezetek mellett megalakul­tak az első ifjúsági szervezetek is, amelyek a ma­guk módján megkísérelték az ifjúság demokrati­kus nevelésének programját megfogalmazni. Elsőnek 1944. október 15-én a kommunista párt helyi szervezetének kezdeményezésére Szegeden alakult meg a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Ma­gyarországon a felszabadulás időszakában ez volt az első legális ifjúsági szervezet, amely szabadon dolgozhatott. A szegedi KISZ-szervezet az egységes ifjúsági szervezet létrehozásának előkészítéseként igen nagy gondot fordított a különböző ifjúsági rétegek szer­vezésére. 1944. november 16-án létrehozták a fel­szabadulás utáni első demokratikus diákszerveze­tet, az Antifasiszta Diákszövetséget, majd rövide­sen megalakult a Tanonciskolái Leányegylet és a Nemzeti Parasztpárt ifjúsági szervezete. E csopor­tok programjaikban a KISZ-hez hasonlóan fogal­mazták meg céljaikat. Kezdett kibontakozni a sze­gedi ifjúság demokratikus szervezeteinek, csoport­jainak egy olyan körvonala, amelyben a szervezeti elkülönülés nem jelentett programbeli különbséget is. csupán azt a tényt dokumentálta, hogy más if­júsági rétegekben Is megérlelődött az ifjúság de­mokratikus szellemű neveléséért munkálkodás gon­dolata. C éljuk tehát minden ifjúsági szervezetben azonos, vagy megközelítően azonos volt Ez a helyzet kedvező lehetőséget teremtett ar­ra. hogy a kommunista párt szegedi, hódmezővá­sárhelyi makói és orosházi szervezeteinek vezetői 1944. november 9-i együttes ülésükön állást foglal­janak. hogy nem kell a kommunista pártok helyi szervezeteinek külön ifjúsági csoportot létrehozni­ok. hanem a munkás-, paraszt- és diákifjúságot egyesítő egységes demokratikus ifjúsági szövetség létrehozását kell elősegíteniük. A szegedi KISZ-szervezet. amelynek tagsága már az ötszázat is meghaladta, több vidéki szer­A KISZ és a MADISZ megalakulása Szegeden i

Next

/
Thumbnails
Contents