Délmagyarország, 1985. január (75. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-05 / 3. szám

4 Szombat, 1985. január 5. • • Ötven sor A hűség csak a hűtlenség árnyékvetésében fenvIik föl igazán. Különben természetes létállapota az embernek. Légy hű magadhoz — figyelmeztet az író' Huseg a nephez. hűség a párthoz! — írta zászlajára az ifjúsági szövetség; a régi dolgozóknak hűségjutalom jar. Hűsegesek lehetünk hazánkhoz — ám ez jobbára csak a kalandorok fantáziájával szembesítve fogalmazódik meg bennünk; hűségesek a szerelemhez, mígnem a kis kalandok igazolójelentéseit kell fogalmazni. hűségesek lehetünk magunkhoz — ha a csábítások trükkjeinek ellent tudunk állni. A hétköznapi hűség egyik példáját szeretném most közkinccsé tenni A mindennapok természetes állapotának, munkájának — egy életnek egyszeri hűségét. Mely, igv visszapillantva az élet fennsíkjáról, egyre nemesebben fényük es mind jobban elgondolkodtathat másokat is. Akiről szó van. a nyolcadik évtizedét felezi. Szegetlen él. ma is tevékeny, alkotó szellemű ember. A hűség festője —( bár nem a hivatásosak táborát gyarapítja. életeleme, éltető forrása a festés. Vagy fel évszázada forgatja az ecsetet, a hullámvasút hol magasabbra emelte hol a völgybe suhant vele. Néha a profik karnyújtásnyi közelében érezhette magát, máskor a lefokozott amatőrök között. De az elmúlt évtizedekben ott tevékenykedett a szegedi képzőművészet holdudvarában. S hűséges volt városához, lankadatlan szorgalommal festette a Tisza-part változó sziluettjét. a parti füzesek évszakonkénti ruhaváltásait a szegedi utcák hangulatos részleteit. De hűségesen megörökítette a múvésztelepek környezetét, a tokaji és ásotthalmi táj rejtett szépségeit, utazásainak, kirándulásainak emiekeit a Balaton partján és a Mátra erdeiben. Hűséges maradt kenyéradó gazdájához, a vasúthoz is. s ezt úgy is kifejezte, hogy igyekezett megörökíteni az ottani munkát és munkásokat. És természetesen hűséRes maradt ahhoz a kis közösséghez amelynek alapító tagja, s 1948. február 18. óta egyik irányítója, lelkes munkása: a vasutas képzőművészeti körhöz. Ahhoz a műhelyhez, mely a megszületése óta eltelt több mint három és fél évtizedben azért tudott megmaradni a változások viharaiban is. mert olyan emberek éltették, akik számára a hűség természetes magatartásforma. mindennapi cselekvés. Szabadiskolának indultak, igyekeztek elsajátítani a képzőművészet ábécéjét, de pingáltak dekorációkat, festettek sztahanovistákat megrendelésre, rajzoltak modell után. és kiélhették egyéni ambíciójukat Is. ,ö hú maradt a realizmushoz, a látott és megélt valósághoz. így aztán számára a realizmus nem esztétikai kategória, hanem magatartásforma, mely egyszerre lehetőség és korlát, természetes beszéd és megélt, élet. Munkáit számos helyi, hazai és külföldi kiállításon bemutatták, sok elismerést szerezve az alkotónak, de annak a közösségnek is. melynek ma legidősebb tagja. Sok száz kép között él otthon, s ha lapozgatja pasztelljeit. vízfestményeit, olajképeit. mindegyik emlékeket idéz. Alkotásait sokan szeretik, néhányan vitatkoznak vele. van. akj csak legyint. Ebből lehet tudni, hogv jelen van. Jelen van. mert hű tudott maradni önmagához, a képzőművész kör változó, mégis állandó közösségéhez, a vasúthoz, városához — a festés megtisztító és fiatalon tartó munkájához. Képeit igv szignózzn: Ssrkfü János. Tandi Lajos Műsorajánlat Az ünnepek után, 1985-ben Gyertek el a névnapomra először január 7-én. hétfőn cimu filmet, január 9 én. este 6 órakor folytatja prog- szerdán délután 5 órakor a rumját a Royalbun a Szege- Körhinta című alkotást verii Irodalmi Kávéház. Ezút- títik. A későbbiekben bemutal Szabó András diaporá- tatják a Talpalatnyi föld, a maestjere kerül sor. A mű- Szerelem, a Tanú. az Ötödik Tanulópénz Djat próbálni kockázatos, ra, ránkbízatott a döntés. de kell. Valószínűleg így A füzet mankó volt, és bizgondolkodtak a szegedi mű- tatás: tessék keresni egyvelődési központ lelkes mun- mást, hisz érdemes, az katársai, amikor gondos elő- együttlét értelmes, hasznos készítés után 10 ezer pel- lehet kinek-kinek. Intézmédányban megjelentették a nyesség, sok jót megrontó füzetet, melynek címe: Cím- külső kényszerűségek, erőlgyüjtemény. Több mint egy tetések nélkül — tán valóév telt el azóta. ban művelődhetünk. A dolgot nem nevezhet- Érdemes kézbe venni a füjük másként, csak a divatos zetet. Első pillantásra egyszóval, közművelődési vál- szerűen elképesztő, lenyűlalkozásnak. Hiszen egészen göző a lista: ki mindenki új stílusú, előzmények nél- ért mennyi mindenféle doküli próbálkozás volt, bá- loghoz! És tudás-, tanulás- pasztalatok alapján többen tor, fantáziás, reményekre vágy, vagy egyszerűen csak írták, hogy nevük és címük jogosító — ebben az általá- beszélgetésvágy is mennyi további megjelentetéséhez nos, országos méretű műve- az emberekben! nem járulnak hozzá. A kérlődési „apálykorszakban" és dőíves tudakozódás tudnia szakmai útkeresés kísér- illik azért is kellett, mert a letdzsungelében. Bármily lehangoló, s ne- Bartók eredetileg a címlista , hezen szánom el magam ki- kiegészítését, újrarendezését, mondani, mégis ez következik: a vállalkozás megbukott. A füzet megjelenése után egy évvel Csaia Gabriella, a Bartók művelődési központ munkatársa kérdőívet küldött mindenkinek, aki a címlistán szerepelt. , ... Az intézmény 100 ezer fotudományt) es hajiandok rinm fektetett az )>üzIetbe", mucniínalr atarlrii Ti in o i L*r , „ a nepmuvelok, érthető kíváncsisággal, tudni szerették volna, vajon mi a haaklk a címlista alapján találtak egymásra (korrepetáló, nyelvet tanító tanárok és tanítványaik) — kevés. összesen tucatnyi ember próbálkozott személyes látogatás vagy levél útján kapcsolatot teremteni. „Nem feleltek meg egymásnak másra számítottak, túl nagyok voltak a műveltségbeli különbségek. Egyikük egyenesen azt írta: „a címjegyzékben felsorolt személyek mindegyike valamilyen személyes konfliktussal terhelt, ezt akarja feloldani". „Hasznos az emberek közelítése, de ebben a formában lehetetlen." Nyilván rossz taOlva,sóink között biztosan akad, aki emlékszik akkori tudósításainkra e kísérlet lényegéről. Röviden szólva: a szegedi címgyűjtemény ben 240-en szerepeltek: részint azok, akik tudnak valamit (mesterséget, művészetet,frissebb kiadását tervezte. A nyilvánvaló sikertelenség miatt ezt már nem tervezik. másoknak átadni tudásukat — tapasztalatukat, másrészt e „mások", akik szeretnének megismerni, tanulni. A füzet tárgymutatóját (a jelentkezőket a főbb témák szerint csoportosították), név- és címlistáját segítségül szánták a népművelők, azonos ^uTnak," hálásak erdekeltsegu emberek egymásra találását, s e találkozások révén kölcsönös gazdagodásukat képzelték el. Mi más ez, ha nem a Ki mondhat most már okosat ebben a dologban? Mindazok, akik válaszoltak a népművelőknek, és sikertelen kapcsolatteremtési kísérletekről számoltak be, mégis, egytől-egyig azt írták: a kezdeményezést szon? Majdnem 40-en vissza hasznosnak tartják. Igenis is küldték a kérdőívet: közülük csak néhányan számoltak be arról, hogy a találkozó létrejött, tanítanak, ilyesmivel kell kísérletezni, hátha egyszer „összejön". A magam részéről hajlok a segít- arra. hogy nekik van igazuk, ségért. Többen írták, hogy Talán a népművelők is, akik minden rendben, csak „tető tapasztalatokkal mindenképlegyen az együttlét fölött" pen gazdagodtak. Az orszá(Vitányi Iván szavai). Va- gos visszhangot kiváltó pró:m a gyis: a lakások nem alkal- bálkozás mindezek után is közművelődés valódi célja- masak arra, hogy — mond- igen rokonszenves. Hiszen tartalma? Az ötlet ragyogó- juk — négy bélyeggyűjtő ott hova érhet, aki el sem innak tetszett, többféle meg- rendszeresen találkozzon, dul? gondolás alapján is sikerrel Az a három-négy szerencsés, Sulyok Erzsébet kecsegtetett. Hiszen a mai ________________________ Búcsú fimeriyo íotiól Munkásságának. életművének tisztelői, művésztárI sai, barátai és hozzátartozói •kísérték utolsó útjára petiteken a Farkasréti temetőben Amerigo Tot szobrászművészt, az egyetemes és a magyar képzőművészet kiemelkedő egyéniségét, a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje, a Béke és Barátság Érdemrend és több magas művészeti elismerés birtokosát. A 76. évében Rómában elhunyt világhírű, magyar származású — Fehérvrtrcsurgó szülöttét — végső akarata szerint helyezlek hazai földben örök nyugalomra. Az egyházi gyászszertartást követően Amerigo Tol ravatalánál Drecin József művelődési minisztériumi államtitkár búcsúzott az elhunyttól. a Művelődési Minisztérium képviseletében, a magyar kulturális élet nevében. A művésztársak képviseletében Varga Imre Kossuthdíjas szobrászművész emlékezett az elhunytra. A beszédek után a gyászolók a Fővárosi Tanács által adományozott díszsírhelyhez kísérték Amerigo Tot koporsóját, itt a barátok nevében Sinkovits Imre Kossuth-díjas sz.ínművész és Borsos Miklós Kossuth-díias szobrászművész vett végső búcsút az elhunyttól. A sírt elborították a tisztelet és kegyelet virágai, köztük a Művelődési Minisztérium. a Magyarok Világszövetsége és a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja koszorúi. A gyászszertartás a Szózat hangjaival ért véget. soron három produkció szerepel. Az István, a király, az első magyar rockopera szegedi szabadtéri bemutatóján készült, az Alommaradék vizuális költemény a szerelemről, mely a diósgyőri nemzeti diaporámafesztivál fődíját nyerte, a Picin Air Szönvi István emlékezete. 1981-ben különdíjat kapott a pécsi nemzetközi diaporáma-feszti válón. Egy könyvpremier Is lesz hétfőn. A Szépirodalmi Könyvkiadó nemrégiben jelentette meg Molnár György Öttömösön élő író tiszaszigeti élményeiből fakadt kisregényét. a Rac utcai vasárnapokat. A kötetet hétfőn délután 5 órakor a Somogyikönyvtar második emeleti előadótermében dr. Péter László irodalomtörténész mutatja be. maid a szerző válaszol az érdeklődök kérdéseire. Mar javában zajlanak az 1984—85-,ts Munka és műveltség megyei brigádvetélkedő felkészítői. A hazánk felszabadulása óta eltelt négv évtized kulturális életéve) foglalkozó témakörhöz kapcsolódva a Juhász Gyula Művelődési Központ » nyugdíjasklubban (Kossuth Lajos sugárút 53.) filmvetítéseket rendez. Mivel az akcióhoz kiadott módszertani útmutatóban tévesen jelentek meg a vetítések időpontjai, közöljük. hogy január |7-én, hétfőn délután 3 oiakor a pecsét, a Makra és az Angi Vera című filmeket művelődési házak, pontosabban a népművelők sok kudarcának éppen az az egyik oka, hogy jobb módszerek, újfajta körülmények-lehetőségek híján még mindig a hagyományos módon, „kiművelni", „művelődtgtpi" kényszerülnek. Lélekben egyetértenek, vagy sem, intézményi feltételek, beidegződések, öröklött gondolkodási szisztémák, pénznélküliség s még sok minden készteti őket, hogy egyre kényelmetlenebb helyzetből még mindig ők mondják meg: mi érdekel bennünket, vagy milyen elfoglaltságok legyenek számunkra kívánatosak. Esszük, nem esszük... Nos, a címlista ezzel a szemlélettel, vagy kényszerű magatartással próbált szakítani. Egyszeriben lehetőséget teremtett a választásw Uj sorozatok a televízióban Űj filmsorozatok indulnak Február 21-én kezdődik a az esztendő első heteiben. Széchenyi napjai című halhónapjaiban a televízióban, részes sorozat Az író. NeJanuár 5-tól — az immár mesküriy István, Széchenyi hagyományos szombat éjsza- életének hat döntő fontoskai rendezői sorozat- ságű epizódját .dolgozta fel. ban — kilenc hé- A sorozat rendezője Horváth ten át Szabó István egy-egv Adám, a főbb szerepeket filmjét láthatjiik viszont a Tordy Géza, Láng József, nézők a televízió képernyő- Piros Ildikó és Sinkovits Imién. A Kossuth-díjas film- re alakítja, rendező alkotásaitól össze- Január közepén indul — állított füzér Szabó István _ a Fortunata negv rövidfilmjével indul. A válogatásban a rendező 1961- e* Jactnta «»"ű spanyol es főiskolai vizsga'ilmje. a filmsorozat. A Perez Galdos Koncert, az. 1963-ban készült spanyol író múlt század véTe, az. 1971-es Alom a ház- , ..,, r, , , ,„./ ,, gi regenye nyomán készült rol. valamint az. 1976-os Városkép (Budapest) című rö- fllm két életének romanvidfilmje látható majd. A tikus történelét meséli el. nagyjátékfilmek vonulata. Március elején — a Kaleamely Szabó legelső fiimié- vala első kiadásának 150. tői. az 1964-es Álmodozások évfordulója alkalmából — korától. n 60-as és 70-es Vaskor rímmel négyrészes években készült alkotásain finn filmsorozatot, valamint keresztül az Oscar-díjas Ma- Pasteur életét idéző háromphislöiq vezet. A sorozat, be- részes csehszlovák tévéjátéfeiező darabjaként Szabó kot vetít a teievízió. UgyanIstvánnak egy, az NSZK- csak márciusban indul egy ban forgatott tévéjátékát másik csehszlovák sorozat is. láthatják a nézők, amelvet a Ma egy hazban. amelyet Örkény István Macskajáté- kilenc szombaton sugározkabol kebzitett. nak. Földes Mihály emlékezete Nincs még egy éve, hogy nyavilágba. Keresse föl vetkezeti mozgalom első, g hasábokon búcsúztattam. Átokházát. És akkor majd mély sebeket is fölszántó Most, nyolcvanadik születés- rájön, mennyire nincs igaza, időszakát tükrözi. Hajnal napján, illő ismét fölidéz- s hogy mily megbocsátha- Pákozdon (színmű 1952, törnünk alakját, küzdelmes tatlanul besározza az igazi ténelmi regény 1968) a szaéletútját. Szeged igazi népét.- Lad- badságharc korát idézte. A A Ki kicsoda? lexikon vánszkyt mindig nagyon ko- legtöbb regénye ezután már (1981) hibásan közli szüle- molyan vettem. Ez a feddé- történelmi tárgyú, de a törtésnapját: júniust ír január se pedig egyenesen megrá- ténelmet napjainkig hozta, helyett, Budapesten, 1905. zott- Szót fogadtam neki." Újból földolgozta az antifajanuár 6-án született. Korán S bár Földes Mihály már siszta ellenállást, most már eljegyezte magát a munkás- 1939 tavaszán itthagyta Sze- regényesen (Az újpesti parmozgalommal. 1982. július gedet, a város emléke nem tizánok, 1955), 1919 küzdel12-i levelében ezt írta ne- hagyta el. Élete végén Egy meit pedig több regényben kem: „1938-ban, amikor városállam regénye címmel is. Utolsó munkája szintén Szegedre kerültem párt- és a forradalmak szegedi kor- történelmi regény, Az északi szakszervezeti titkárnak, szakát írta meg. Kézirata kapu (1979). Néhány művét életemben először láttamezt hagyatékában van; a mi föl- szlovák, lengyel és orosz a várost. Korábbi életemben adatunk volna napvilágra nyelvre is lefordították. Küsokat hányódtam Becsben, hozása. lönösen örült említett utolsó Berlinben, Rómában, Pá- Szegedről visszament a könyve órosz kiadásának: rizsban, Londonban és' Euró- Népszava szerkesztőségébe, ez immár a hatodik munpa más városaiban. De Bu- A fölszabadulás után a kom- kája volt, amely a Szovdapesten kívül valójában nriunista pártba lépett. Osz- jetunióban is megjelent, egyetlen magyar várost sem tályvezető volt az MKP bu- Népszerű, olvasmányosan ismertem kivéve Miskol- dapesti bizottságán, két cik- író, érdekeset nyújtó literácot, Kassát, Eperjest és Bárt- hasban országgyűlési képvi- tor volt; széles olvasótábora fát.' Ez utóbbi helyeken az sel°- Dolgozott a Szabad kereste műveit a könyvtáelső világháború éveiben és Nép. majd ismét a Népszava rakban és a könyvesboltoka 19-es kommün idején for- szerkesztőségében, szerkesz- ban. dúltam meg mint csavargó tette a Fa!u es Var°s című Emlékét sem ápolhatnánk gverek és siheder. Viharos folyóiratot, majd 1957 utan méltóbban, mint azzal az sorsom nem engedte meg, a Magyarország cimu heti- ajánlattal fiatalnak-öregnek: hogy saját hazámat mégis- ,apot. 1952 es 1956 között az vegyék kezükbe a könyveit, merjem." iroszóvetseg titkara volt. az élvezzék és tanuljanak tőle. Levelét így folytatta- Irodalmi U|sag szerkesztő- Mert ö az irodajmat nern „Amikor azután sS bizottságának tam. 1950- puszta szórakoztatásnak, havetődtem, ez a város ébresz- IQ«, nem az okulas' az elmél.Vü" tett annak tudatára, hogy lés, az emberré válás fórrámagyar vagyok; hogy nincs magvai vagvo., iiog, „...„ ^SolSolSi tekintette Anélkül, magyarabb város ennél; g bajtoszoigaiat hogy regenyeinek fordulahogy örök hűséget esküdtem szerKeszt°Je vou- tosságáról, izgalmasságáról e Tisza-parti metropolisnak. EIső könyve Pillanatképek lemondott volna. Épp e ketPedig ez a metamorfózis az újpesti partizánharcokról tőnek sikeres ötvözése iránern könnyedén ment végbe címmel még frissen 1945- sainak 0,Van értéke, amely bennem. Ottani tartózkodá- ben jelent meg. Mélyszántás tnaradandosaguk zaloga. som és politikai vergődésem című színműve (1950) a szö- Péter László egy bizonyos időszakában még azt írtam a Szociálde- * Párt központjának KÖWes Mihály író. újságíró születésének 80. évforduu • f lója alkalmaból pénteken koszorúzást ünnepséget retidezember, mint itt, nincs talan tek Uudapcslen a F2rkasréti temetőben sehol a világon - Am.kor A tavaly elhunyt kétszeres József Attila-díjas író sírGadvanszky tudomást szer- ját a Magvar Szocialista Munkáspárt budapesti es VI. kezelt e levelemről - bizal- rületi bizottsága nevében Pusztai Ferenc, a budapesti pártmaskent bantam vele — bizottság titkara és Murai György, a VI. kerületi pártszomoruan megfeddett. Azt bizottság első titkára koszorúzta meg. A Magyar Írók Szömondta: -Maga azonosítja a vétségé képviseletében Jovánovics Miklós főtitkár és Ganépet azzal a nehany poli- ramvölgyi Károlyné ügyvezető titkár a Magvar Újságírók tikai brigantival. aki meg- Országos Szövetsége részéről Pálfy József elnök és Kakeseriti itt a maga eletet, palyag Imre főtitkárhelyettes helyezte el a megemlekezés De a nép egészen más. Ko- virágait. pogtasson csak be a Móra- A símál lerótták kegyeletüket Földes Mihály családváros, a Felsőváros, a So- jának tagjai, barátai, volt harcostársai, mogyi-telep kis embereinek A megemlékezés az Internacionálé hangjaival ért otthonaba. Nézzen ki a U- veget.