Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-11 / 290. szám

Kedd. 1984. december 11. 5 Ifjúsági parlament a megyei bíróságon A Csongrád megyei Bíróság és a Szegedi Ügyvédi Kamara tegnap, hétfőn tartotta közös ifjúsági parlamentjét, melyen részt vett többek között dr. Kárpáti László, az Országos Ügyvédi Tanács elnöke, dr. Révészné dr. Galantai Jolán, az Igazságügyi Minisztérium ifiúsági bizottságának tagia, dr. Gremsperger Gábor, a KISZ KB munkatársa. Dr. Fedor Attila, a megyei bíróság elnöke és dr. Gésztesi Ferenc, az ügyvédi kamara elnökének beszámolója után a fiatalok tartalmas vitája következett. A parlament a 19 hozzászólást követően zenés, táncos összejövetellel zárult. Emlékezés Rezi Károly, a magyar kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyisége születésének 75. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek hétfőn a Mező Imre úti temetőben. Sírjánál a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti és IV. kerületi bizottsága nevében Békési László, a budapesti pártbizottság titkára és Káder Gyula, a IV. kerületi pártbizottság első titkára helyezte el a kegyelet virágait. rádiófigyelő Színházi bemutatók Szegeden w Árva Bethlen Kata Bizony nem árt olykor emlékeztetni rá: voltak csodálatos nagyasszonyai vértengereivel iszonyatos-gyönyörű történelmünknek. Például Bethlen Kata, aki 1700ban Bonyhán született, s 1759-ben Fogarason halt meg. s aki a szó klasszikus értelmében ugyan nem volt történelmi személyiség, bár az irodalomtörténet annál nagyobb becsben tartja; ezt az ízig-vérig erdélyi asszonyt a magyar barokk irodalom utolsó nagyjának nevezik, kinek nvelve és prózastílusa a 18. század legszebb magyar irodalmi színei közé tartozik. ö volt az. aki Mikes Kelemen-i, familiáris hangú. irodalmi levelék mellett híres Önéletírásával egyben ..lelkiismereti szabadságáért megalkuvás nélkül harcolt" (Magyar Irodalmi Lexikon). S egyben óriási erővel, elszántsággal védekezett a Habsburg-elnyomás ellen, csakúgy, miként küzdött saját belső integritásának. szem elvi ségnufonórríiá iának megőrzéséért és érvényre juttatásáért. Ez utóbbi jellemző az a pont. ahol Kocsis Istvánnak, az erdélyi magyar irodalom jeles alkotójának Arra Bethlen Kata című monodrámá.ia ..tetten érhető". Ez a tiszta, rendkívüli lelkieröröl és morális érzékről tanúságot tevő. református hitéhez izzón ragaszkodó, vasakarata asszony Kocsisnál az önmagát vállaló ember legyözhetetlensegének példázatává. s egyúttal egy általánosabb-kollektívebb érvényű. nagyon is aktuális erkölcsi tartalmakat hordozó eszménv ieimutatásának foglalatává is válik. Árva Bethlen Kata. akit akarata ellenére kényszerítenek a más hitű Haller Lászlóhoz, maid aki első fér.ie korai halála után szakadatlan harcban áll annak pápista családiával, melv gyermekeit is elragadja tőle — a szorongatott tíszta err.ber mindenkor követendő modelliévé lesz. Az egvéni sorsvállalás úgy fordul át a monodrámában a saját lelkiismeretével. istenével, balvégzetével küzdő ember művészi ábrázolásába, hogy közösséget segítő sugallatok hordozójává változik; a megszállt, ellenreformációs, beolvasztott Erdélybe zárkózó, önéletíró nő cselekvési lehetőségeivel a morál által determinált ember jelképévé magasodik, azok ideáljává. akiknek a csapások közepette mindig meg kell őrizniük önmagukat. Ügy. ahogyan ő teszi. Gyertyák, piros rózsák, könyvek, levelet- a színpadon. óriási. piros béléses „kincseslada", feher függönyök, fekete háttérrel — a Szabadkai Népszínház által q szegedi színház Stúdiószínpadára hozott előadás díszletképp. Bethlen Kata hófehér ruhájával, piros es íekete köpenvéve! egvütt (mindez Kelemen Tamás Anna munkáját dicséri) — szcenikailag pompásan jelzi egy nagv lélek belső világát. Jónás Gabriella ctdig Kincses Elemér rendezésében egy órán át varázsolta elénk szombaton este Kocsis István hősnőjét. Tudjuk: minden monodráma sokszorosan koncentrált színészi feladatsorozatot hoz magával, s a követelmények. melyek ezúttal a szabadkai színésznő "előtt állottak, két ponton még különleges nehezségűnek is számítottak. Hiszen az az ódon veretű, gyönyörű erdélyi nyelvezet, amelyen a mű íródott, speciális artikulációs és dikciós kívánalmakat is jelent; Bethlen Kata alakja pedig, amelynek nagy szélsőségeit, érzelmi hullámveréseit a monodráma a személyiség egészének fölmutatásával igen plasztikusan érzékeltet, hangsúlyosan „ellenpontozott" színészi játékot követel. Hogy Jónás Gabriella, ha nem is teljesen egyenletesen, de a döntő helyzetekben meggyőzően, kellő erővel, és pontos szerepértelmezéssé teljesítette feladatát, önmagában elegendő minősítést, kellene ieletjlsen. Ám arról sem szabad megfeledkezni, hogv a rendezés gondosan igyekezett ügyelni azokra a váltásokra, amikor (mozgással. „akcióval", szituációáttűnéssel) fokozottan kellett jelezni a hősnő életében bekövetkezett fordulatokat, vagy az istenéve] beszélgető-perlekedő asszony önmagát, vállaló. s így felmagasztosuló emocionális álianotszélsőségeit. Igaz. ;z alakítás olykor így sem hatott elég lágynak, máskor kellően dinamikusnak. néha egysíkúnak tűnlek a szélsőséges lelkiállapot-ábrázolások. de a feladat lenyűgöző szépsége, s a színésznő legtöbbször intuitív. szerencsére nem rutinelemekből építkező teljesítménye feledtetni tudta e hiányosságokat. „ ... tudhat-e élni. kinek fején nehéz bakancsok tipornak?... Ki farkas nem akar lenni farkasok között, de a báránynak szerepét is vállalni nem akaria. mit tehet az ? . .. Ha ereje van hozzá, magát körülsáncolhatja .. . magam lelkének törvényeivel kötve meg az egymásra rakott köveket. . . Mi más választásom lehet?" Íme. Árva Bethlen Kata „programja". Kocsis István megfogalmazásában, szabadkai produkcióban. Szegeden — hatott. D. L. W Ágacska A szegedi apróságok előtt tett kísérletet először gyermekdarab rendezésére Miszlay István, a Népszínház vezetője. A vendégrendező hálás darabhoz nyúlt, hisz Csukás István Ágacskája annyi kedvességet, humoros bájt. tiszta értéket hordoz, hogyha csak felét sikerült volna a kétrészes zenés mesejátékban interpretálni, a siker akkor sem maradt volna el. Vihartépte ágacska megkapó fantáziaszárnyán keresi önmagát, ki ő, miféle teremtménye a földnek, mintha csak kisgyermek csodálkoznia rá a táguló, ismeretlen világra. A festő és barátai varázslatos játékot játszanak, a színpadon is. Galkó Bence (a festő, orvosmágus) ügyesen hangolja rá a gyerekeket: olyan mesei látnak, amiben minden lehetséges, engedjék hát szabadjára fantáziájukat. Könynyű is így odaképzelni az erdőt, tavat a színpadra, meg a kacsák, békák vilagával is eljátszadozhatnak, mint ahogy azért szembesülnek a valóság keserű tapasztalataival is. Dani azért kancsalít, mert gonosz „portéka" kővel vágta fejbe. Bercinek meg azért van örökös nevethetnékje. mert egv másik gonosz horgának esett majdnem áldozatul. Egérke pedig a macskák elleni küzdelemben szerezte pöszeségét Ám a helyzet nem kilátástalan, azért mindannyian hűséges társai Ágacskának. s a segítségnyújtás szép példázataként fölszabadult, örömteli percekben tapsolhat a gyereksereg. Dani kancsalsága szemüveggel gyógyítható, Berci is megszabadul a horogtól, s egerke sem marad pösze... A kissé vontatott első részt pergőbb, változatosabb követi, amelynek hatása rögtön érezhető — sűrű tapssal., közbeszólással aktivizálódik a kis közönség. Kiváltképp hálás például Andódy Olgának, aki az egérke szerepében nagy tetszést arat. Megérzik a gyerekek, szívesen, fölszabadultan játszik. lehet azonban, megtévesztő volt a zenei betétek osztatlan sikere. A legtöbb lehetőségét adták a vidám ünneplésnek azzal együtt, hogy a legkeveshe sikerültek. Különösen a második részben vált nyilvánvalóyá, olykor a befogadók a nézőtéren nem a procjukció hatását értékelik, hanem a szokás diktálta reakció érvényesül rajtuk. összességében azért elégedettek lehetnek a kicsinyek, tisztes próbálkozásban részesedtek. Valahogyan ígv. ilyen módon kell(ene) játszani nekik mindig és mindenkor. Vagy még nagyobb odaadással. Hisz a színpad számukra még hasonló kincs és érték, mint amilyen az igazi, az erényes mese M. E. Politikusok esetében a népszerűséggel vigyázni kell. Arra gondolok, hogv a történelem számos alkalommal bebizonyította: a megrendelt „spontán" hurrázások és tízpercekig tartó tapsviharok Igazából sohasem a népszerűség — hanem éppen az önkény bizonyítékai. Nekem a Tito temetésén otthonukban a televízió előtt zokogó jugoszláviai öregek— fiatalok látványa vagy a Váci utcában Kádár Jánoshoz a sorokon váratlanul áttörtető és puszit adó asszony képe ezerszer többet mond, politikusok egyedül kívánatos népszerűségéről. és így közvetve munkásságuk tömegméretekben rpérhelő igazi hatásáról is. mint látványosan nagyképű és demagóg „méltatások" vagy tudálékos „elemzések" sanda önérdekből bizonygató argumentumai. Az év első felében Kalotaszegen járva, igencsak feltűnt, hogv itt is. ott is a magvar falvakban csak így emlegettek egy román embert: a Péter. Ha teljes nevét használták, akkor is olyan formában. ahogyan Bemét vapv Vernéé; szoktuk — Bem József, Verne Gyula. Így hívják Erdéb'-szerte, Magyarországon is azt az éppen száz esztendeje született és 1958-ban elhunyt román férfit: Groza Péter. A magyar nyelvszokás azokat az idegen neveket használja — nagyon is logikus pszicholingvisztikai alapon — mintegy magához magyarítva, amelyeket anynvira sajátjáénak érez. hogy másfajta formája-hangzása dacára önmagához tartozóként tartja nyilván. Nem az erőszakos asszimilálás. hanem éppen a szeretet, a nagyfokú megbecsülés okán. Groza Péternek Groza Péternek kell lennie a nyelvhasználatban. mert ő — a mienk is. Ezt az ösztönös, de mélységében annál szebb népi bölcsességet mutató szokást erősítette meg. és helyezte újra a figyelem középpontjába az a rádióműsor. amelyet e tiszta ember, e tisztességes, nagy államférfi születésúpekccentenárium-előestéjén, csütörtökön a Kossuth-adón hallhattunk Emlékezés Groza Péterre, születésének 100. évfordulóján címmel. Fél órán keresztül két történész idézte meg Grozát: külön öljpmünkre egyikük a szegedi, Csatári Dániel, a JATE professzora volt., Vadász Sándorral együtt nemcsak az életutat vázolták föl előttünk. hanem személyes emlékeiket is felelevenítették „a Péteri ről", az egykori miniszterelnökről. a szálfatermetű, hófehér hajú, markáns férfiról, kinek arcából megértés, derű, okosság és emberszeretet áradt. „Nagyon kulturált és szellemes ember volt", mondta róla Csatári Dániel, majd felidézte az adomát, midőn Kolozsvárott a Petőfi-képekkel felvonuló magyar tömegeket látva a román király megkérdezte Grozát, kit ábrázolnak azok a képek, amiket ezek a magyarok olyan nagy számmal hoznak? ,.Ö volt az a nagy magyar költő, aki azt írta, hogy akasszátok fel a királyokat." Öriási, a Duna-medencében bizony szinte páratlan utat járt be a Hunyad megyei Bácsi községben született, a gimnáziumban Alanydolgozatával magvar versenyt nyert, később jogi doktorátust szerző fiatalember az erdélyi Magvar Dolgozók Országos Szövetségével közös arcvonalba lépq Ekés Front megalapításéig, s közös dalig-tancig a kalotaszegi magyarokkal, népviseletben egy lakodalomban (ahogy hallottam) — és tovább, Az igazi, a nagybetűs európaiságig. Hallhattuk: Groza egyszerre vallotta „geopolitikai jellegű parancsnak" és • az elemi emberi tisztesség kívánalmának a magyar—román együttélés békességét és a nemzetiségek fellétlen, valódi egyenjogúságát. A két történész beszélgetése emlékeztetett Balogh Edgár ama írására is, amelyben arról van szó, hogy Hunyad megyében, Groza Péter szűkebb pátriájában „próbálja csak valaki szidni a magyarokat." És politikájának további. kézzelfogható korabeli eredményei: kétezer magyar iskola, kb. ugyanennyi óvoda, 47 újság, tíz kiadó, négy színtársulat Erdélyben, 28 magyar képviselő a román parlamentben. Satöbbi... Tudom, könnyen „helyre lehetne tenni" Grozát azzal, hogy — egyszerűen magyarbarát politikus volt. Tény: rajongott a magvar kultúráért, imádta Budapestet, mélységesen tisztelte, szerette és nagyrabecsülte a magvar népet a Királyhágón innen és túl. Csakhogy énpen így ezáltal no meg egész politikusi-közéleti ténykedésével — válhatott és vált is igaz román hazafivá és valódi internacionalistává egyaránt. Akinek máig élő híre-neve Kalotaszegen és másutt a politikusok népszerűségének valóságos tényeit mutatja. Igazán és igen-igen tanulságosan. A rendkívül hatásos és szép emlékmű.sor a Népszabadság 1958-as Groz-a-nekrológiánák részletével zárult: ..a magyar élet kiváló ismerőiét, nagy barátunkat veszítettük el aki úgy beszélt magyarul, mint bárrpeivikünk . . . nagyon szerettük őt" Igen. öt kell szeretnünk. Domonkos László Appassionato A puszta véletlen műve, hogv a történelem iránt érdeklődő Mihályfi Imre rendező' hosszú idő múltán nyúlt a filmes adaptációra alkalmas számos regény szerzőjének, Szilvási Lajosnak egyik művéhez. Ahogy a rendező nyilatkozta, az Appassionátát már megjelenésekor figyelmébe ajánlották, a filmesítéssel egyet is értett. de sok minden más közijei ott, s a forgatás halasztódott. húzódott. Az elmúlt héten képernyőre került az. ismert romantikus, kalandos sztori. Izgalmas, tragikus történelmi sorsfordulóhoz kapcsolódik a téma. Horthy szerencsétlen kísérletére halovány fénye csillant a gyötrelmes háborúból, a német szövetség láncaiból való szabadulás lehetőségének. Tragikusan mosolyogni való a kiugrási kísérlet. az első percekben-órákban mégsem tünt olvan anakronisztikusnak. A háború 1944 őszére annyi véráldozatot gyötrelmet hozott. . s mennyit tartogatott még a vetélt ötlet gyászos következménye. Az utókor számára sokféleképpen színesíthető minden eseménykrónika. Ügy is, hogy értelmezteli a változások mozgatórugóit, elemezteti a döntést hozók, a történelmi személyiségek jellemét, magatartását, de úgy is, ha bepillanthat az adott kor átlagemberének gondolatvilágába. A regenyben, filmben katonaembertől szokatlan. váratlan reagálással szembesülhetünk. A sorsforduló Türr főhadnagyot harmadik utas megoldásra készteti, megpróbálja kivonni magát rákényszerített szerepkoréból: sem barát, sem ellenség oldalán harcolni tovább nem hajlandó. Kizárólag a túlélésért, az életben maradásáért fog fegyvert, néhány katonájával egyszerűen megszökik a frontról. A szökéssel kezdődik a sorozat, s azután meg is marad a kalandos, romantikus cselekmény reprodukálásánál. Egyáltalán nem ragaszkodva az alapmű sorrendiségéhez. Olgával, a tehetséges zeneakadémistával például nem a Zorkóczy-házban találkozunk, nem ott hangzik el először Beethoven műve, hanem a Nyelviskoláról, ismerellerjesztésről, táborokról Tegnap, hétfőn délelőtt a TIT Kárász utca 11. szám i alatti klubjában elnökségi ; ülést tartott az ismeretterI jesztő társulat Szeged városi elnöksége. Három beszámoló szerepelt a megbeszélés napirendjén. Dr. Zánthó Róbert, a JAiTE központi idegen nyelvi lektorátusának vezetője, a TIT megyei szervezete idegen nyelvi szakosztályának elnöke beszámolt a szegedi nyelviskola helyzetéről, eredményeiről, gondjairól és perspektíváiról. Vass Károly. a TIT Városi szervezetének munkatársa tizenegy Szeged környéki községben folyó ismeretterjesztés helyzetét értékelte, s vázolta a fejlesztés terveit. Munz Károly városi titkár pedig az ismeretterjesztő tevékenység új területeiről, az idegen nyelvi és számítógépes gyermektáborok munkájáról szántott be. vérteshegyi kolostorban, s kimaradt a filmből a munkaszolgálatos cigány figurája is. E bátor változtatásokkal csak egyet lehet érteni. a cselekmény szempontjából valóban elhanyagolhatóak, és nem kifogásolható a párbeszédek átalakítása sem. Annál inkább hiányzott a szökevények jellemábrázolása, alig tudhattunk meg valamit is Sz.ojkának, Bakosnak. Hegedűsnek, Pálfinak kilétéről. Pedig a történések mellett a figurák különbözőségének érzékeltetése hatásosabbá, érdekesebbé tette volna bizonnyal a produkciót. A színészi teljesítményeknek róható föl, elsősorban a vállalkozás kétes sikere. Türr (Tóth Tamás) regénybeit szkepticizmusának, önmarcangoló lelkiismeretfurdalásainak nyoma sem volt. Néha sikeredett neki az úri magyar tiszt pózában tetszelegni, egészében véve erőtlenül lötyögött a főszerepben. Nálánál többet mutatott képességeiből Ö. Szabó István, a tiszti szolga, Szojka szerepében, de Balkay Géza és Tahi József is jobban megfelelt. Összességében mégis csak adósak maradtak mindannyian. Az igazat megvallva magam nem éreztem: oly sürgető hiányt pótolt volna e regény filmváltozata. A történelmi kihívásokra válaszolni kényszerülő kisemberek vergődésére, gyötrelmére olvashattunk, láthattunk már veretesebb példázatot is. Mag Edit