Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-30 / 305. szám

ka. elsősorban a könnyű- és gépipar, 11letve az élelmiszeripar területén. 4

Az építőipari teljesítmény elma• radt *a pártbizottság áüásíoglalásában megfogalmazottaktól Az építésszereles értéke 5—6 százalékkal csökkent, de kisebb mértékben, mint országosan. A teljesítmény mérséklődésében az igénvek csökkenése (útépítesek. OTP-lakásés családiház-építések stb.), valamint a munkaerő jelentős, közel 7 százalékos fogyása volt meghatározó. Az építőszerveretek termelőkapacitásaikat csak részben tudták szerződésekkel lekötni. A vállalkozási készség fokozása és a kapacitások jobb kihasználása érdekében ez évben is folytatták a szervezeti keretek korszerűsítését. C A mezőgazdaságban kitűzött célt, az 1882. évi szint elérését — az aszályos időjárás ellenére — komoly erőfeszítésekkel és jobban szervezett munkával érték el. A növénytermesztés teljesítménye, a 6—7 százalékos termelésnövekedés elmaradt ugyan a tervezettől, de az állattenyésztésben a minőség javítása mellett 2—3 százalékkal tovább nőtt a termelés. A kalászos gabonáknak kedvezett a májusi időjárás, a gazdaságok rekordtermést értek el. Az -őszi búza termésátlaga meghaladta az 5 tonnát. A csapadékhiány miatt viszont jelentős kiesés volt kukoricából, lucernából, silókukoricából és a fontosabb kertészeti növényekből. Az aszálykárok ellensúlyozására több njint 24 ezer he.kíár területet, a korábbi közel kétszeresét öntözték a nagyüzemek. A nagyszámú állatállomány takarmányszükségletét sikerült biztosítani. A nagyüzemi szarvasmarha-létszám emelkedett, amit elősegített a háztáji gazdaságokba történő kihelyezés is. A közös gazdaságok sertés-, juh- és baromfiállománya nőtt, a kistermelői sertéslétszám csökkent. Javult az állatállomány tenyészértéke, tovább bővült a korszerű technológiák nagyüzemi alkalmazása. A vágómarha-termelés az előző évi szinten alakult, a sertésfelvásárlás 5—6 százalékkal, a baromfihús-termelés 12—13 százalékkal nőtt. Eredményesebb a mezőgazdasági üzemek és az élelmiszeripari vállalatok közös érdekeltségen alapuló kooperációja, továbbá az alacsony hatékonyságú, valamint a gazdaságilag erős nagyüzemek közötti együttműködés. Az erőfeszítések ellenére a termelés, feldolgozás, tárolás, szállítás és a forgalmazás összhangjának hiánya, a termelői infrastruktúra elégtelensége miatt feszültségek jelentkeztek. ' A A közlekedés összességében az előző évivel azonos teljesítményekkel biztosította a személy- és áruszállítási feladatok megvalósulását. A vasúti közlekedés teljesítménye a tervezetthez képest csökkent. Tovább mérséklődött a vasúti személyszállítás. A közúti teherfuvarozási teljesítmény a Volán 10. sz. Vállalatnál 4 százalékkal emelkedett. A gyorsan bővülő magánvállalkozások következtében erősödött a fuvarozók körötti verseny. A kapacitás hasznosítása érdekében a Volán vállalat tovább növelte részvételét a nemzetközi fuvarozásban. A postai teljesítmények t lakosság Igényeit követve tovább bővültek. Megkezdődtek — több mint 900 darabbal — a kötvényvásárláson alapuló telefonbekötések a szegedi góckörzet területén. "Y A megye kis- és nagykereskedel' • me a lakosság jobb ellátása érdekében továbbfejlesztette tevékenységét. A bolti kiskereskedelmi forgalom értéke a tervezettnek megfelelően, 7—8 százalékkal bővüi:, azonban volumenében nem emelkedett. Kiegyensúlyozott volt az áruellátás élelmiszerekből, javult a kínálat ruházati cikkekből. Romlott a zöldségellátás. Több volt a hiánycikk. elsősorban a vegyes iparcikkek forgalmazásában. A vendéglátás teljesítménye elmaradt a múlt évitől. A vásárlási feltételeket, javította, hogy a kereskede m: hálózat 7000 négyzetméterrel bővült. Nem javult kellően a fogyasztási érdekvédelem. O A lakosság életkörülményeinek alakulását viszonylag szerény, de a múlt évinél magasabb jövedelemkiáramlás jellemezte. A pénzbevételek mintegy 8—9 százalékkal nőttek. A bevételi többlet mintegy 70 százaléka az erőteljesen növekvő társadalombiztosítási kifizetésekből, illetve a magasabb jövedelmet biztosító kisvállalkozásokból ered A betétállomány növekedési üteme (6 százalék) lelassult, de nőtt a lakossági befektetés kötvényekbe, részjegyekbe. Tovább bővült a fogyasztói szolgáltatás (például gázkészülék-szerelés, -javítás. textiltisztítás, fodrászat). Ezzel együtt fölerősödtek az áremelési törekvések. A szolgáltató kisvállalatok erőfeszítéseik ellenére sem tudták a felmerülő igényeket színvonalasan kielégíteni. A lakossági ellátást tovább Javította 22 kilométer vízvezeték, 13 kilométer csatornahálózat megépítése és a vezetékes gázt fogyasztó háztartások számának 8 százalékos gyarapodása. A lakásépítés, továbbá a megszűnt lakások számának felére mérséklődése kedvezőbbé tette a megyei lakáshelyzetet. Nagyobb arányban jutottak lakáshoz a fiatalok. A közoktatás és közművelődés fejlődését segíti a megépült 59 iskolai tanterem. A szakmunkásképzés javítására a tanműhelyek 40 hellyel bővültek. Az óvodai ellátás 225 hellyel tovább ji.vult. Az egészségügyi és szociális ágazatban folytatódott a SZOT-gyógyszálló építésének előkészítése. A kórházrekonstrukció Makón és Szegeden befejezés előtt áll. A hódmezővásárhelyi kórház diagnosztikai épületének beruházása, Szegeden egy 100 személyes egészségügyi gyermekotthoni pavilon és egy 80 személyes bölcsőde én tese megkezdődött. Befejeződött a makói városi szociális otthonban ez új 20 személyes pavilon építése, valamint az ópusztaszeri szociális otthon főépületének korszerűsítése. ö A szocialista munkaverseny-moz^• galomban a több éves stagnálás, illetve visszaesés után pozitív irányú fejlődés tapasztal ható. A termelési felajánlások összességében jól segítették a vállalati tervek teljesítését, jobban kötődtek a takarékos gazdálkodáshoz, az exportcélokhoz, a minőséggel, a szolgáltatások kulturáltságának javításával kapcsolatos feladatokhoz. A második félévben kibontakozott és széleskörűvé vált a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny. Az üzemek és intézmények kommunista műszakokat. városi és községszépítő társadalmimunka-akciókat szerveztek. Áz 1985. évi gazdaságpolitikai feladatok A fejlődés fő irányait alapvetően meghatározza az MSZMP KB 1984. december 4-i határozata. Az 1985. évi munkában súlyponti feladatot jelent a VI. ötéves terv eredményes befejezése, s a VII. ötéves tervre való felkészülés. Elkezdődött a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítése, módosulnak a közgazdasági szabályzók, bevezetésre kerülnek az új vállalatvezetési formák. Mindezek alapján nagyobb tervszerűségre, átgondoltabb tevékenységre. . jobb öszszefogásra, egységes cselekvésre van szükség, megkülönböztetett figyelmet fordítva az export feladatokra, a műszaki fejlesztésre, a termékek versenyképességének fokozására, a hatékonyság, a minőség javítására, a takarékosságra, s a lakossági életkörülmények Jobbá tételére. Mindezekhez kapcsolódva kiemelt feladat: — a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítése érdekében a politikai munkában új módszerek alkalmazása; — az új vállalatvezetési formákra való áttérés jó előkészítése, és a belső szervezet korszerűsítése érdekében valósuljon meg szoros együttműködés a pártszervezetek. a szakszerveretek és a KISZ között; — a tanácsi munkában a hatáskörök növekedétít kihasználva. valósuljon meg érdemibb munka a területi terve«ésben, nagyobb hatékonyság a költségvetési pénzeszközök felhasználásában. A VI. ötéves terv befejezése és a VII. ötéves tervre való felkészülés mind a párt- és társadalmi szervek, mind a vállalatok részéről az eddigieknél átgondoltabb. tervszerűbb munkát igényel. Indokolt áttekinteni az éves tervfeladatok végrehajtásának helyzetét, s meghatározni azokat a tennivalókat, amelyek elősegítik a tervteljesítést, különösen a központi programokhoz kapcsolódó fejlesztések. a fontosabb termelőberuházások, a lakosság ellátásának javítását érintő feladatok megvalósítását. A VII. ötéves tervre történő zökkenőmentes átmenet biztosítása indokolja a tervezőmunka mielőbbi megkezdését. A hosszú távú megyei fejlesztési célkitűzésekben (területfejlesztés, iparfejlesztés megfogalmazott feladatokra történő felkészülés, végrehajtásuk lehetőségeinkhez mért ütemezése összmegyei feladatot Jelent Az 1985. évben fontos feladat a gazdálkodóegységek Jövedelemtermelő képességének fokozása; a kellően ki nem használt eszközöknek a hatékonyság növelését szolgáló felszabadítása és átcsoportosítása; az adottságok jobb kihasználásával az export jövedelmezőségének Javítása: a munkaerő-gazdálkodásban • termelési feladatok megoldását segítő létszám-átcsoportosítás; a teljesítménykövetelmények fokozott alkalmazása; a kereskedelemben az áruellátás és -vár las^ték igény szerinti bővítése, a hiánycikkek körének szűkítése. érjen el a gép-, könnyű- és a szövetkezeti ipar. igazodjon a feldolgozó ipar igényeihez; A zöldségtermelésben a lakossági éa feldolgozóipari igények kiegyensúlyozottabb kielégítése mellett törekedni kell az exportárualapok bővítésére, az egyenletes. jó minőség elérésére. Az állattenyésztésben a húshasznú szarvasmarha-állomány növelése mellett a minőség és a hatékonyság javítása 1* szükséges. A baromfihús-termelés a piaci igények szerint alakuljon. Tovább kell javítani és bővíteni a mezőgazdasági üzemek és az élelmiszeripari vállalatok közös érdekeltségen alapuló együttműködését (például-: közös szőlőfeldolgozás. hűtőtározok építése. konzervipari előfeldolgozás stb.). A fejlesztéseknél elsősorban a gépesítés. a racionális energiafelhasználás, c melioráció, az öntözés, a tárolótér bővítése. valamint a kapacitást növelő és korszerűsítő állattenyésztő-telepi rekonstrukció megvalósítását szorgalmazzák. Az alacsony hatékonyságú szövetkezetek jobban mozgósítsák belső tartalékaikat. számolják fel veszteségforrásaikat, vegyék igénybe az „erős segítse a gyengét" szövetkezeti mozgalom lehetőségeit E gazdaságok problémáinak megoldásához az állami és érdekképviseleti szervek is nyújtsanak segítséget. A A termelő ágak növekvő teljesítménye. valamint a lakossági árués személyszállítási szükségletek- bővülése alapján mérsékelten tovább emelkednek a közlekedés iránti igények. A vállalalatok törekedjenek azok gazdaságos és kulturált kielégítésére. A. fuvaroztatók fordítsanak nagyobb figyelmet a szállítási és'rakodási feladatok megszervezésére a kedvezményes fuvardíj-feltételek kihasználására. A személyszállítás területén tegye-' nek további intézkedéseket a kulturált utazási feltételek biztosítására a. járatsűrűség. menetrendszerűség, járműtisz" taság. utastájékoztatás stb. területén. A lehetőségekhez mérten korszerűsítsék a tömegközlekedési eszközöket, A menetrendek összeállításánál törekedjenek a helyközi forgalom felesleges párhuzamosságainak kiküszöbölésére, igazodjanak a közigazgatási átszervezés következtében jelentkező igényváltozásokhoz. A Szegedi Postaigazgatóság tervszerű-' en végezze a postahivatalok felújítását Szegeden és Hódmezővásárhelyen. Kezdje meg a szentesi posta rekonstrukcióját. Helyi anyagi eszközöket is mozgósítva, folytassa a góckörzeti távbeszélő-szolgáltatás bővítését és korszerűsítését. Biztosítsák a szervezet-korszerűsítés feladatainak zökkenőmentes végrehajtását. y A kereskedelmi szervek a megye * " lakosságának jobb. színvonalasabb ellátása, az igények kielégítése érdekében tekintsék kiemelt feladatuknak a kiegyensúlyozott áruéilátás biztosítását. Fordítsanak nagyobb figyelmet a fogyasztói érdekvédelemre. E munkájuk terjedjen ki az árukínálat szervezésére is. (Folyamatos kínálat, áralkalmazás, olcsd éruk tartása stb.) Törekedjenek a termeltetés szervezésének fokozására minden árucsoportban. Követeljék meg a szerződéses fegyelmet különösen a központi programok (energia. magánlakás-építkezés) megvalósítása érdekében. Indokolt kiemelten foglalkozni a zöldség-gyümölcs termelés, forgalmazás és feldolgozás koordinálásával, a felvásárlási és fogyasztói árak indokolatlan eltérésének kiküszöbölésével az ellátás javítása, továbbá a lánckereskedeA különböző ellenőrző szervek segítsék továbbra is a hatékonyság javítását gátló. a lakossági közerzetet károsan befolyásoló tényezők feltárását és megszüntetései. í A közgazdasági szabályozók változásával összhangban, kerüljön jobban előtérbe az élőmunka racionálisabb felhasználása. Ehhez kapcsolódóan fokozottabban kell építeni a korszerű szervezési módszerekkel elérhető létszámmegtakarításra. szorgalmazni a jó szervezési tapasztalatok rendszeres átadását és cseréjét, s megvalósítani erőteljesebb bérdifferenciálást. Tovább kell folytatni a létszámigény teljesítménnyel való . helyettesitését. a munkaidővel váló racionálisabb gazdálkodást. a rugalmas, a termelési szükségleteknek és az égvén igényeinek egyaránt jobban megfelelő munkarendek bevezetését. Vizsgálni kell az új foglalkoztatási formákban dolgozók létszámának és teljesítményének alakulását s biztosítani az eredményességhez kötődő bérezést. A vállalatok munkaerővel való jobb ellátását a szakmunkásképzés, át- és továbbképzés javítása is segítse elő. A megye egyes körzeteiben (például Csongrád. Makó térségei jelentkező főként női munkaerő-tartalékok helyben történő foglalkoztatása érdekében alakuljon ki érdemi kapcsolat a helyi állami t-s gazdálkodó szervek között. J A beruházás hatékonyságát szükséges tovább javítani a jobb előkészítesse! is. A tervezési tevékenység az alternatív megoldások kidolgozásával, a pénzügyi-naturális folyamatok következetesebb összekapcsolásával segítse elő a tervidőszak minél eredményesebb lezárását és a VII. ötéves terv megalapozott előkészítését. Az elmúlt időszakban szűkösebben rendelkezésre álló források miatt bekövetkezett avulás ellensúlyozása, felszámolása. átgondolt programok kidolgozását igényli. : Valósuljon meg az Infrastrukturális fejlesztéseknél a tanácsok, az OTP. a lakásszövetkezetek és a kivitelezők részéről a szervezés és megvalósítás megfelelő összehangolása. Szorgalmazni szükséges a telekkialakítást. -közművesítést, javítani az építőanyag-ellátást, A szanálási arány minél alacsonyabb szintű legyen. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a Szegedi Nemzeti Színház felújítására. a 410 ágyas klinikai tömb építésére. Jt A megye szocialista iparának leg** • fontosabb feladata, hogy az 1984. évi kedvező fejlődési tendenciák stabilizálásával az export javuló jövedelmezőség mellett bővüljön, az ipari termelés 3-4 százalékos növekedést érjen el. Folytatódjon a tőkés import kiváltását eredményező tevékenység, a korszerű munkaszervezési eljárások bevezetése, a vállalati szervezeti és belső irányítási rendszer továbbfejlesztése, a telephelyek önállóságának növelése. Kerüljön jobban előtérbe a piacszervező, marketing munka. a minőség Javítását szolgáló tevékenység. a hulladékhasznosítás. Az exportorientált fejlődés főként a Kép-, élelmiszer- és szövetkezeti iparban fokozódjon. Éljenek jobban a szellemi és anyagi jellegű termékvásárlással (leasing licenc, know-how). . Az ipari átlagnál magasabb növekedést Az országos elvárásokhoz igazodó szénhidrogén-termelő és -kutató munka a kapcsolódó fejlesztések ütemes megvalósításával folytatódjon. A gépipari termelés növekedése az exportigényeknek megfelelő gyártmányszerkezet kialakításával. a versenyképesség növelésével, a minőség javításával valósuljon meg A könnyűipari termékek iránti élénkülő piaci keresletet jobban ki kell használni. Növelni kell a technikai felszereitseget. s biztosítani a takarékos anyagfelhasználást. Az élelmiszeripari vállalatok törekedjenek az alapanyag-kiesés helyettesítő termékkel történő pótlására, a piaci pozíciók megőrzésére, illetve javítására, a gyártmányfejlesztési munka felgvorsítésára. a folyamatos húsipari feldolgozó tevékenység biztosítására. A tejiparban indokolt a termékszerkezet korszerűsítéserek meggyorsítása. ^ Az építőipari szervezetek kiemelt feladata a két tervidőszak közötti átmenet minél zavartalanabb biztosítása, valamint a gazdálkodásban bekövetkezett kedvezőtlen irányú folyamatok megállítása. illetve megfordítása. A rendelkezésre álló kapacitások észszerű kombinációjával kell érni. hogy gvorsuljon meg a kivitelezés alatt álló létesítmények befejezése. Ezzel biztosítható a tervidőszak végére összetorlódott feladatok (iskolák és egyéb oktatási létesítmények. épületrekonstrukciók stb.) Időbeni megvalósítása. A beruházó, tervező és kivitelező szervezetek közösen gondoskodjanak a tervidőszakváltáshoz elegendő befejezetlen létesítményről (főként a lakásépítés területen). - £ A mezőgazdasági termelés 2-2,5 százalékos növekedése reális cél. melynek eléréséhez a növénytermesztés 4,5 százalékos emelkedése, az állattenyésztés szinten tartása szükséges. Az alaptevékenységen kívüli tevékenység 8-4 százalékkal emelkedjen. A termelési struktúra, igazodjon jobban a piaci igényekhez és a megyei adottságokhoz. A hatékonyság javításához szükséges a belső üzemi tartalékok Jobb kihasználása, a melléktermékek szélesebb körű hasznosítása, a kemikáliák talajtápanyagnak és a növények igényének megfelelő felhasználása, a takarmányozásnál az impertfehérjé kiváltása. a számvitelben és a termelésirányításban szélesebb körű„ gépesítés bevezetése. a tudomány eredményeinek gyorsabb alkalmazása. A háztáji és kisegítő gazdaságok nyújtotta lehetőségeket — a termelési kedv és érdekeltség fenntartása mellett — szükséges továbbra is hasznosítani. A termőterület növelése és védelme érdekében folytatódjon a rekultiváció. valamint az erdőtelepítés. A komplex melioráció során nagyobb •röfeszítés irányuljon az öntözési feltételek javítására, növekedjen a kettőshasznosítású terület aránya. Kezdődjön meg a megyei öntözésfejlesztési koncepció érdemi megvalósítása. Növekedjen a gabonatermő terület, •zen belül ne csökkenjen a kukorica aránya. A gabona — elsősorban a kukorica — terméshozamának további növelése biztosítsa a gabonaprogram középtávú tervének megvalósítását. A szántóföldi szálastakarmánv-termő terület csökkenésének ellensúlyozására emelkedjen a rétés legelőgazdálkodás színvonala. Az ipari növények vetésterülete változatlanul