Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-30 / 305. szám

Vasárnap, T984. december.30. 5 • • Ötven sor A szokás nagv úr. Tudata még akkor is erősen munkák amikor maga a szokás régen átalakult, megváltozott. fordulatot vett. Valahogy így vagyunk az újságokkal is. Kicsit ámultunk, kicsit berzenkedtünk, kicsit becsapva éreztük magunkat, amikor meghallottuk a központi döntéseket a január elsején életbe lépő változásokról. íme újságok az újságról. •vagy okok. érvek, tervek, kívánságok. Január 1-től tehát megváltoznak a belföldi kiadású sajtótermékek árai. Az átlagos emelkedes 25 százalékos. a Délmagyarország példányonkénti ára 1,40-ről 1.80-ra. szombaton 1.80-ról 2,20-ra nő. a havi előfizetés :!4 helyett 43 forintba kerül A másik jelentős változás, hogy január 6-tól a napilápok nem vasárnap, hanem hétfőn jelennek meg. A heti hat megjelenés nem változik. csupán átrendeződik, s megszűnik a vasárnapi lapkézbesítés. (A Hétfői Hírek nevet és napot cserei. Vasárnapi Hírek néven jelenik meg természetesen vasárnap, a Népsport megjelenési rendje változatlan — mindkét újságot kizárólag utcai árusítással terjeszti a posta.) Jogosan gondolkodik el az ember, milyen okok. tendenciák húzódnak meg egy ilyen, mindannyiunkat érintő döntés mögött? Tény. s a statisztikák is arról tanúskodnak, ritka kivételtől eltekintve a napilapok vasárnapi példányszáma megcsappant. A Délmagyarorszag hétköznapi és szombati példányszáma 63 és fél ezer körül mozog a vasárnapi alig éri el a 62 ezret. (Bár. mióta a hír megjelent, egyre többen siratják a vasárnap reggeli, ágyban töltött sajtófélórákat.) Azt sem kell bizonygatnunk hogy az utóbbi ecy, másfel évtizedben számottevően átalakult hazánk lakosságának életmódja, munkarendje, szabad idejének felhasznalasa. Kora tavasztól késő őszig tíz- és százezrek töltik a hétvégeket telkeiken, utaznak, kirándulnak. Felmérések igazolják, hogy a szombati lapokat is csak vasárnap késő este vették kezükbe az emberek. hisz penteken délutántól vasárnap estig nem tartózkodtak otthon. A tömegtajekoztatás alkalmazkodik a változásokhoz, s a módosult hétvégi olvasói szokások közepette is maradéktalanul igyekszik kielégíteni az igényeket. Hogyan? A szombati napilapok — a szerkesztők szándéka szerint — még tartalmasabbak, gazdagabbak lesznek, hétvégére jelenik meg több hetilap, a rádió és a televízió bőségesebb információs szolgálatot szervezett szombatra-vasárnapra. Hétfőn viszont, amikor a tévé sem sugároz műsort, a napilapok két nap bőségesebb híranyagával, friss információkkal szeretnék kiszolgálni a társadalom tájékozódási igényeit, a DM olvasói például bőséggel kapnak sportanyagokat, kulturális tudósításokat. Ez a döntés mintegy 11 ezer postai kézbesítőt mentesít a vasárnapi munka alól. feltételezi viszont kétezer újságíró és nyomdász munkáját. A Délmagyarország számára az 1985-ös év még egy jelentős évfordulót is tartogat. IApunk 75. évfoIvamaba lép. s máiue 22-én emlékezhetünk első számára. Ma a legrégebbi vidéki napilap, s az országos újságok közül is csak a Népszava korosabb. A DM háromnegyedszázados története folyamán azért vívhatta ki olvasóinak hűségét és megbecsülését, mert a változásokhoz rugalmasan tudott alkalmazkodni úgy. hogy eszméit nem tagadta meg. A mostani változások közepette is bízunk az olvasók megértő húségében. Ezzel elköszön a vasárnapi ötven sor. búcsúzik a vasárnapi Délmagyar. A viszontlátásra' — az előbbivel szombatonként, utóbbival hétfőnként.! Tandi I^jos Építő évkönyv A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent az építőipari statisztikai évkönyv, amely az építőipari termelés, az anyagfelhasználás, a gépesítés és a munkaerő-gazdálkodás 1983. évi adatait részletezi, s összefoglalást ad az ágazat 1970. és 1983. közötti helyzetének alakulásáról is. A statisztikai adatokból kitűnik, hogy 1983-ban öszszesen 439 ezren végeztek építési munkát, s ebből 154 ezret foglalkoztattak a kivitelező szervezetek, 116 ezren dolgoztak a magánépítkezéseken. 169 ezren pedig a fő tevékenységük szerint nem építőiparinak minősülő szervezeteknél láttak el építési és karbantartási tevékenységet Az összlétszám tízezerrel kevesebb, mint 1980-ban volt, s különösen jelentősen. 24 ezerrel csökkent a kivitelezőknél foglalkoztatottak száma. Közülük 14 ezren más területeken, főként a magánépítkezéseken vállaltak építőipari munkát, a többi a népgazdaság egyéb ágazataiban helyezkedett el. A kivitelező építőipar munkájának teljes termelési értékén belül 1970. és 1981. között 49-ről majdnem 65 százalékra növekedett, majd a következő két évben 61,4 százalékra mérséklődött az anyagköltség aránya. A kivitelezők 1975. és 1979. között jelentősen, több mint 25 ezerrel növelték gépeik és berendezéseik számát, ám a következő négy évben a régi gépek kiselejtezésérel, értékesítésével mintegy negyvenezerrel csökkentették az állományt, de a megmaradt berendezések teljesítménye még így is jóval meghaladja a kilenc évvel ezelőttit. Az épületek gépesített festésének és meszelésének aránya viszont változatlanul 18 százalék. Tanácsi telkek / - tartós használatba „elkészült"*' 188 lakás építé- 110 ezer forint közműfejsére alkalmas terület. lesztési hozzájárulás (pélNem egyszerű a telkek ki- dául Mihályteleken 100, Üjalakítása. Általában 2—3 szegeden 300 forint). A tarévet igényel az előkészítő tós használatba vehető telmunka. hiszen a terepren- kek zömében 500 négvzetdezéstől a közművek kiépi- méteresek. Ha számolgatnak Tudják jól az építési osztály téséig sok feladata van a — és miért ne tennék — munkatársai, hogv a nyil- tanácsnak. Tereprendezést megnyugtatásul, a telekvávégeznek jelenleg Tápén a sárláshoz OTP-hitel is igépiactéren. Ide. a tervek szeSokan érdeklődtek az állami telkek tartós használatba vételének lehetőségéről a tanács építési osztályán. de a konkrét igények nem azonosak a kíváncsiskodó-tapogatózók számával. vántartott- igénylőknek általában csak a fele igazi ványelhető. S piktúra „szegedi Szindbádja »1 Többen, többféleképpen jellemezték már a modern magyar -művészetet. Volt. aki a földközeliséget, a társadalmi,. etikai elkötelezettséget tartotta 'meghatározónak, mások a romantikus szellemiséget; az érzelmi, indulati elemek túlsúlyát. Kétségtelen: mindegyik kiemelés reális. lényeges adottságokra hivatkozik. Más kérdés, hogy ilyenformán is túlságosan öblösen ezek a kategóriák. Nem tűnik ki belőlük például, hogy nálunk a romantikusabb valóságszemlélet majd mindig összefonódott egyfajta komolyabb, méltóságosabb-klasszikusabb látásmóddal. Nyilvánvaló így. hogv Csontváry és Gulácsv groteszk látomásai éppúgy kilógnak az átlagból, mint Aba-Novák, Tóth Menyhért, Anna Margit és Román György humorosabb, iionikusabb felfogású művei. A szegedi Erdélyi Mihály is e rendhagyó művészeti tendenciához kapcsolható. Változatos, gazdag és talányos életművet hagyott ránk. -Tele van szélsőségek- „ vitalitását bizonyítja, kel, életszeretettel, naiv hit- korai tevékenységéből tel. Ahogy pályáját is keresztül-kasul átszőtték a polaritások, a különösségek. Egyszerű alsóvárosi családból származott, a város művészeti ösztöndíjával kezdhette meg festői tanulmányait. Előtte azonban tengerésznek szegődött el, s a szó szoros értelmében bekalandozta a világot. Valójában útiélményei ösztönözték a rajzolásra, a festésre is Tanulmányait mindenesetre a firenzei és a palermói akadémiákon fejezte be. majd újabb külföldi vándorlások következtek. Megfordult Svájcban. Olasz-, Francia- és Németországban, közben rendszeresen kotói egyéniségről. Hisz«i dolgozott, kiállításokat ren dezett. Csak 1934-ben telepedett le véglegesen Szegeden. ahol életében két nagyobb gyűjteményes tárlata volt. És az is jellemző: műveivel szerepelt az 1936os Velencei Biennálén, később pedig a naiv festők pozsonyi nemzetközi seregszemléjén is. De hogyan fér össze a festői tanultság és a gyermekies, naiv szemlélet? Erdélyi művészetének voltaképpen éz az egyik legfőbb érdekessége. Míg pályája eiső évtizedeiben többnyire egyféle posztimpresszionista szellemben dolgozott, addig a negyvenes évek környékétől felerősödött munkásságában a naiv jellegű tolmácsolásmód. Ezen az alapon tehát lényegében két alkotói periódusról beszélhet.ünk ebben a művészetben. S az is kétségtelen: főként az utóbbi korszak terméséből kerültek ki azok a sajátságosan egyéni arculatú művek, amelyek a modern hazai piktúra egészét is újszerű színekkel gazdagítják. Ugyanakkor az alkotó- festői hogy sem hiányoznak a színvonalas, érdekes produktumok. „Nemcsak helyi, de országos viszonylatban is kevés olyan tág érdeklődésű festőnk van, mint ő ..— írta róla Szelesi Zoltán. ÉS tényleg: Erdélyinek roppant gazdag a tematikai világa. Ugyanúgy megigézte a Vezúv drámai ereje és a folyó- vagy féngerpartok líraibb látványa, a fiatalság hamvas szépsége és gz öregség fojtogató' szomorúsága, mint az élet konkrétabb, általánosabb érvényű vagy groteszk jelenségei. Ennek ellenére szó sincs itt valami parttalan, szétfolyó almmduntalan visszatér tenger- es 'folyóparti tornákhoz. figurái Között pedig gyakran megjelennek a nóa iakok, a tengerészek, aztán a hétköznapibb vagy rendhagyóbb sorsú emberek. Vagyis a művész világlátásában domináns helye van a személyes indíttatású élményeknek. Ez a személyesség egyébként művei formanyelvében is . lépten-nyomon tettenérhető. Hatott rá Gougum, majd a francia posztimpresszionizmus és az expresszionista szemlélet is, de igazában soha nem lett egyetlen irányzat teteles követője sem. Korai munkáiban az elevenebb vagv tünékenyebb »színfoltok ea a képi szerkezet egyensúlyát kereste, s emlékezetes tájlátomások. portrék kerültek ki műhelyéből. Jóllehet mát ebben az időszakban is fel-feltűnik a részlete* iránti vonzódása, ám ezúttal még a festői nagyvonalúság és lényeglátás a szembeötlő. A szegedi évtizedekben viszont a felszínre tör az alkotó epikus, játékon vénája. A képek felületén megszaporodnak a figurák: majdhogynem a tömegek lesznek a főszereplők. Ezzel együtt bonyolultabbá, mozgalmasabbá válik a művek szerkezete, K valami különös egyensúly keletkezik az epikus sodrású naiv mesélőkedv és az erőteiiesebb vonal- én színeffektusokkal operáló expresszív előadás között. A szegedi képzőművészet egyik legkiemelkedőbb alakjára. egyszersmind a modern magyar festészet egyik számottevő alkotójára emlékezik a Horváth Mihály utcai képtár mostani kiállítása. Rvnrrmii Ml Megbízható-e az orvosmeteorológia? Hasznos-e az orvosme- sokhoz, de annak intézmé- az egyik tárnájában <4oIteorológia? Ebben még so- nyesítése másutt is csak ké- gozókkal egy esztendőn át kan kételkednek. Nem csoda, hiszen nehéz bizonyítani, hogy éppen a helyes előrejelzés csökkenti a közsarló. Nem szemrehányóan rint, csak 1986-ban lehet jetájékoztattak így, hiszen ientkezni. Hol? Az INLAKAes S. Sándor sőbb fejlődött ki. Nálunk, az naponta közölték az k}6jáOrszágos Meteorológiai Szol- rás alakulását, míg a másikgálat Központi Előrejelző ban nem. így az elsőben Intézetében én vagyok az az emberek a kritikus nalekedési bálesetek számát első • orvosmeteorológus, pokon különös gonddal egy kritikus időszakban, négy éve dolgozom ebben a ügyeltek magukra és egyAm nem vitatható, hogy az munkakörben. másra. Ebben a közösség— Milyen tapasztalatai ben a korábbihoz kepest. vannak? lényegesen, egyharmadával — Adódnak olyan idő- csökkent a balesetek szászakok, többféle is. amikor ma- De méS «v is nehéz az erős és változékony lég- bebizonyítani, mennyi ebben mozgások következtében az orvosmeteorológia szeingeríékennyé, feszültté, Tpe, és mi az, ami egyéb figyelmetlenné válunk. A emberi, pszichikai ténye-' statisztika szerint is ilyen- rónék, például a figyelmezidőjárás változása hat szervezetünkre. A témával kapcsolatos kérdéseinkre Bártfai Erzsébet orvosmeteorológus válaszol: — Miként fejlődött Magyarországon ez a tudományág? — Magyar tudósok és szakemberek mintegy száz kor a legtöbb a sérülés esztendeje foglalkoznak a baleset. Az előrejelzés biometeorológiának ezzel az szont mérsékelheti a ágazatával. Azt vizsgálják, szélyt. ' hogyan reagál az emberi szervezet az időjárás változásaira. Európa más országaiban már jóval korábban hozzákezdtek e kutatáve— Mennyire előrejelzés? — Nem tudjuk pontos tetés utáni fokozott óvatosságnak, vagy a jó mmk«szervezésnek -köszönhető. — A fejlődés tooabbi iránya? — Ma még főként a vállasczáz- latok igénylik szolgáltatánem néhány száz forintról van szó, a több százezres rsaládi beruházást meghiúsíthatja számtalan váratlan tényező. Általában és érthetően a „nem jött össze a pénz". Az idén 163 telket adtak tartós használatba, ahol 188 lakás építhető. Jelenleg még 90 lakás felépítésére van nál. a Tanácsköztársaság útja 6. szám alatt. Szóltunk a közmüvek kiépítéséről. Ez. úgy értendő, hogy tanácsi pénzből lefektetik az alapközműveket. Muszáj ezt pontosan megmagyarázni — a félreértés elkerülendő. Nem a kijelölt utcákba vezetik be a vizet, a gázt. a villanyt vagy a lehetőség 81 portán. Sietve csatornát, hanem a beépítésre kialakított terület valamelyik széléig viszik el. A leendő tulajdonosok úgyirom azon városrészeket, amelyekben vevőre várnak a parcellák: Újszegeden a Hársfa utca és környéke nevezett közműtársulást ala(Magdolna. Mária és Melin- kítanak, s anyagi hozzájáda utcák). Tápé (Zsukov rulással megcsináltatják az tér). Hattyas (Mozdony utca). Mihálytelek. Jövőre a várható kínálat: Szőreg (Homokbánya környéke). utcai gerincvezetékeket, majd pedig saját pénzen beküttetik a lakásokba. (Hasonlóan a peremkerületek Hattyas, Algyő (a második gázvezeték-építéseihez.) félévben, illetve 1986 elején a Bartók Béla út mögötti A legfontosabb maradt e tájékoztatás végére. Ez a terület). Hattyas sor. Baktó pénz. illetve a telekár, (Tölgyfa utca). Ebben az év- amely területenként váltóban 557 telekki|alakitással zik. Általában 100—300 foíoglalkozott a tanács, ebből rint négyzetméterenként és Hegedűs József, Schittler Vígoperák a Népszínházban A Népszínház operatársulata két egyfelvonásos vígopera bemutatására készül. Mozart A színházigazgató és Donizetti A csengő című alkotását Kertész László viszi színre. A Mozart-mű csaknem 200 esztendeje II. József császár megrendelésére íródott. s egy színház belső életének visszásságait figurázza ki azzal ,a végkicsengéssel, hogy igazán jó színházat csak együttes munkával lehet teremteni. A mostani bemutatón a szereplők játékosan magyarított nevekkel lépnek színpadra. A színigazgató szerepét Németh József, a további főbb szerepeket Bakonyi Ilona. Rozinái Gabriella, Zöld Ildikó, László, Bordás Dezső és Nagy János énekli. Donizetti A csengő című vígoperája — amely 8 nap alatt készült el — egyetlen éjszaka, mégpedig az öregedő patikus és ifjú hitvese nászéjszakáján játszódik: az ifiasszony régi kedvese bosszúból különféle álruhákban csönget be hozzájuk. Az operakomédiát Jánosi Péter, Németh Gábor, Lőzsy B. János, Elmer Felicia, Kubicza Zsuzsa, Bihari Tóth Zsuzsa, Iván József és Virág Rezső adja elő. A két egyfelvonásos bemutatóján — január 21-én — László Endre, a további előadásokon Gerő Erik, illetve Doman Katalin lesz a dirigens. százalékos pontossággal sainkat, a huszonnégy órás előre megállapítani, mi- előrejelzést, hiszen érdeként hat ránk az időjárás, kük, hogy csökkenje» az Ez a követelmény valója- üzemi balesetek száma. K.eban nem reális. — Mégis ezt várják az emberek! — De a legigényesebb munka segítségével is csak 85 százaiékas pontossággal határozhatjuk meg a várható reakciókat. Ezen nem vésbé ismert, hogy munkánknak a gyógyászatban is hasznát vehetik. Például bizonyított, hogy elkerülhető a műtét utáni bevérzés, ha a beteget kedvező időjárási viszonyok között ojxerálják. Kivéve terméváltoztat az orvostudomány szeresen, ha nincs mód és a meteorológia további halogatásra. Különösen gyors fejlődése sem. Gon- az erős melegedés és a bedőljünk csak arra, hogy ves zivataros idő idézheti két külön-külön is rendkí- elő a vérzékenységet Mtrtdvül bonyolult rendszer, az ez azonban rendkívül hóembert szervezet és az nyotult. hiszen az időjárási időjárás viszonyát elemez- viszonyokon kívül döntő a zük, értékeljük. A tudomány jelenlegi fejlettsége szerint egyiket sem ismerjük tökéletesen, önmagában sem. Bár egyre több információ, új felfedezés segíti a munkát, mindig marad felderítésre váró terület. — Bizonyára akadnak mérhető eredmények is... — Természetesen. Például ugyanannak a szénbányának beteg testi, lelki állapota, elienállóképessége. szívóssága. Soha nem állíthatjuk, hogy az eredmény csakis az orvosmeteorológiának tudható be. Mégsem szabad lebecsülni valódi jelentőségét; az orvosmeteorológia nem kizárólagos, de nélkülözhetetlen útmutatót is adhat. esik nxtir*