Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-30 / 305. szám

lem és a spekulációs kapcsolatok vissza•eorítása érdekében. Bővüljön tovább a termelők körében a lakossági értékesítés, erősödjön a termelők és a kiskereskedelem kapcsolata. O A lakossás életkörülményeit atapvetően meghatározó munkajövedelmek a teljesítménnyel arányosan növekedjenek. ennek megfelelően differenciálódjanak. A lakossági ügyintézéssel, szolgáltatással foglalkozó szervek az igények szerint biztosítsák a munkaidőn kívüli ügyintézés és szolgáltatások igénybevételének lehetőségét. Nagyobb figyelmet, aktívabb propagandamunkát igényel a Lakossági pénzmegtakarítások gyűjtése. A hitelezési tevékenység is segítse elő az életkörülmények javítását. A kereskedelmi és szolgáltató egységek biztosítsák az ellátás szélesítéiét. az áruválaszték bővítését. A vegyesiparcikk-ellátásban különösen szükséges a kereslet jobb kielégítése. Aktívan működjenek közre a hiánycikkek mérséklésében biztosítsák a szerződéses fegyelem megtartását, építsenek ki jobb együttműködést a termelókkel. gondoskodjanak újabb beszerzési lehetőségekről. Használják ki jobban a határ menti árucsere lehetőségeit is. A fogyasztók megyei és városi tanácsai bővítsék tevékenységüket. A lakossági fogyasztási szolgáltató igények mérsékelt bővülésének kielégítése érdekében javítani szükséges az anyag- és alkatrészellátást. a szolgáltató kisvállalatok gazdálkodásának stabilizálását, az indokolatlan áremelkedések visszaszorítását. A községekben a helyi gazdálkodó szervek szélesítsék szolgáltató tevékenységüket. A kisiparban a szolgáltatásfejlesztési alap felhasználásával bővüljenek a szolgáltatóbázisok. A 3100—3200 lakás megépítése mellett a lakáscserék növekedése is segítse elő az igények jobb kielégítését. Javuljon tovább a fiatalok lakásgondjainak megoldása a lépcsőzetes lakáscserék révén is. Javuljon a lakótelepi óvodai ' ellátás. Épüljön meg 51 általános iskolai osztályterem. Zsombón és Csengelén társadalmi összefogással tornaterem. Készüljön el a hódmezővásárhelyi Alföldi Galéria első üteme. Folytatódjon az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark kiépítése, és a szegedi rádióstúdió kivitelezése. Kezdjék el a szegedi Móra Ferenc Múzeum szakaszos rekonstrukcióját. Az egészségügyi és szociális ellátás terén fejeződjön be a makói városi kórház főépületének rekonstrukciója, a szentesi városi kórház, a 2000 adagos főzőkonyha és Szegeden 80 személyes bölcsőde építése. Folytatódjon a hódmezővásárhelyi városi kórházban a központi orvosdiagnosztikai tömb és a szegedi 100 személyes egészségügyi gyermekotthon-pavilon építése. Hódmezővásárhelyen kezdődjön el az új 200 személyes szociális otthon építése. Az öregek napközi otthoni helye 130-cal növekedjék. Q A pártszervek és -szervezetek 1985. "évi munkájuk során segítsék az VI. ötéves terv sikeres befejezését, a VII. Ötéves tervre való felkészülést. Az irányítási rendszer új elemeinek bevezetésével kapcsolatosan alakítsák ki a kommunisták szemléleti és cselekvési egységét. Különösen fontos a különböző szintű gazdasági, tömegszervezeti vezetők cselekvő egyetértésének biztosítása, akik a bevezetés és a végrehajtás folyamata»• közvetlenül irányítják. E munkájuk során támaszkodjanak a vállalati vezető testületekben, a szakszervezetben és a KISZ-ben dolgozó párttagok személyes példamutatására. Az irányító pártszervek a megfelelő gazdaságpolitikai feltételek kialakításával biztosítsák az irányítási rendszer új — szervezeti, vezetési, ösztönzési stb. — elemeinek zökkenőmentes bevezetését. » pozitív folyamatok kibontakoztatását. Kísérjék figyelemmel és segítsék a központi szervekkel történő kapcsolattartást, ai állami, gazdasági és társadalmi szervek közötti munkamegosztást, valamint az érdekegveztetés új rendjének kialakítását, illetve hatékony működését. A vállalati, üzemi pártszervek és -szervezetek ösztönözzék a gazdasági vezetés rjjgalmns alkalmazkodását a változó közgazdasági környezethez. Segítsék a vállalati. üzemi demokratikus fórumok korszerűsítését. a tartalmi munka feltételeinek megteremtését. Az önállóság magasabb fokának, illetve a vállalati vezetés új formáinak megfelelően alakítsák ki a gazdaságpolitikai célok érvényesítését legjobban szolgáló politikai módszereiket. Az önállóság növekedésével, a pályázati rendszer kiterjesztésével, az új vállalatvezetési formák kialakításával megnő a pártszervezetek felelőssége a kádermunkában. A vezetők kiválasztásában kapjon nagyobb figyelmet az új iránti fogékonyság, a kezdeményezőkészség, az önállósággal párosuló felelősségvállalás. A megnövekedett feladatok megoldásához jobban vegyék igénybe a párttagok, dolgozók véleményét, javaslatait. Ezzel együtt irányítsák rá a figyelmet a kl nem használt gazdálkodási tartalékokra, segítsék az ezek feltárását akadályozó tényezők elhárítását. A szakszervezetek támogassák a hatékonyság javítására, a' takarékos gazdálkodásra és a munkafegyelem megszilárdítására irányuló törekvéseket. Segítsék az üzemen belüli és üzemek közötti észszerű munkaerő-átcsoportosítást. Kísérjék figyelemmel a dolgozók élet- és munkakörülményeit. Törekedjenek a megyei és a munkahelyi feladatok, valamint a munkaversenyvállalások közötti összhang megteremtésére. A KISZ termelést segítő tevékenysége során hangsúlyozza az anyag- és energiatakarékossággal, exporttal kapcsolatos feladatok teljesítésének, a műszaki fejlesztésben és újításban levő lehetőségek kihasználásának fontosságát. Érdekképviseleti tevékenységük középpontjába a fiatalok általános élet- és munkakörülményeinek javítását helyezzék. A HNF hlzottságai nyújtsanak segítséget a településfejlesztési célok megvalósításához. társadalmimunka-akciók szervezésével, a háztáji és kisegítő gazdaságok, a kertbarátmozgalom támogatásával, a környezet- és természetvédelmi feladatok megoldásával. Ehhez ösztönözzenek a lakossági erőforrások bevonására. A tanácsok továbbra is kiemelt feladatként kezeljék a takarékosságot, s lehetőségeik figyelembevételével rangsorolják feladatalkat. Fontos cél > Vfl ötéves terv re való felkészülés biztosítása. Gondoskodjanak a kiemelt társadalmigazdasági programok (lakásépítés, gyermekintézményi, egészségügyi és szociális ellátás) megvalósításáról. 10 A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny középpontjába a vállalatok, szövetkezetek, intézmények konkrét helyi tennivalói, azok maradéktalan teljesítése kerüljön. Ezzel segítsék elő népgazdasági céljaink, a VI. ötéves terv sikeres teljesítését. A verseny növelje a dolgozók kezdeményezőkészségét. aktivitását. A vállalások mozgósítsanak a belső tartalékok hasznosítására, az ésszerű anyag- és energiatakarékosságra. az eszközök és a munkaidő jobb kihasználására, az exportfeladatok megvalósítására. a minőség javítására, fegyelmezett munkára, valamint a lakossági igények kulturált kielégítésére. a mtinkaverseny járuljon hozzá a Xttt. kongresszus munkájának sikeréhez, hazánk felszabadulása 40. évfordulójának méltó megünnepléséhez. 14 A gazdaságpolitikai agitáció hangsúlyozza, hogy a meglevő adottságokra, feltételekre alapozva kell biztosítani a megye gazdaságának fejlődését. Törekedjen a teljesítmény szerinti bérezés szélesebb körű elfogadtatására, s annak hangsúlyozására, hogy ezzel a jövedelmek szükségképpen jobban differenciálódnak. A propagandamunkában indokolt szélesebb körben tudatosítani a lakossággal az elért eredményeinket, megoldásra váró gondjainkat. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséhez kapcsolódó agitációs é» propagandamunka a fő figyelmet a hatékonyság növelésére, a munka megbecsülésére, a fegyelem javítására és a dolgozók kollektív tulajdonosi szemlétetének megvalósítására irányítsa. Tudatosítsa a vállalatvezetés és a vállalati belső mechanizmus korszerűsítéséneta szükségességét, az alkotó, kezdeményezőkészség kibontakoztatásának fontosságát. A tömegpolitikai munka fordítson nagyobb figyelmet a munkahelyeken, munkások között felmerült gondokra, azóta megoldására, a felvetődött kérdések megválaszolására. * * A megyei pártbizottság elismerését ós köszönetét fejezi ki a párt tagjainak, megyénk dolgozóinak és lakosságának mindazért a tevékenységért, melyet az 1934. évi gazdaságpolitikai feladataink végrehajtása érdekében kifejtettek. Kéri a pártszerveket és pártszervezeteket. párttagokat, hogy az 1985. évben hasonló aktivitással járuljanak hozzá gazdaságpolitikai céljaink eléréséhez, a VI. ötéves terv sikeres teljesítéséhez. A pártbizottság felkéri a -tömegszervezeteket. az állami szervek, a vállalatok, szövetkezetek és intézmények dolgozóit és a megye lakosságát, hogy gazdaságpolitikai feladataink megoldásához fokozott kezdeményezéssel, hatékony és szervezett munkával járuljanak hozzá. Az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága A Dél magyarország 1984. december 30-i melléklete Az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának állásfoglalása a megye gazdaságának 1984. évi fejlődéséről, az 1985. évi gazdaságpolitikai feladatokról A megyei pártbizottság az MSZMP KB 1983 áprilisi, illetve decemberi határozata alapján jelölte meg a gazdasági építőmunka 1984. évi főbb feladatait, hangsúlyozta , a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához való hozzájárulás fokozását, a megyei adottságok és hatékonysági tartalékok jobb hasznosítását. Az elmúlt évben a pártszervek és -szervezetek megkülönböztetett figyelmet fordítottak az exportfeladatok teljesítésére, a minőségi, hatékonysági követelményekre, az alkalmazkodó képesség fokozására. A feszítettebb gazdasági követelmények hatására nőtt a pártszervezetek felelőssége a társadalmi érdekek képviseletében és érvényre juttatásában, az ellentmondások feltárásában es megoldásában. Segítő és ellenőrző munkájuk tartalmában és módszerében is tovább fejlődött. A párt- és tömegszervezetek eredményesen foglalkoztak gazdaságpolitikai céljaink megismertetésével, az abból adódó feladatok elfogadtatásával. Segítették a szocialista munka- és brigádmozgalmat, a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny kibontakoztatását. A tanácsok gazdaságpolitikai célokat szolgáló döntései alapján javult a szakigazgatási szervek lakossági ellátást segítő munkája. A kommunális fejlesztésekhez kapcsolódva szervezték a lakossági erőforrások igénybevételét. A szakszervezetek támogatták a gazdasági vezetők törekvéseit az exportra termelés, valamint a gazdálkodás eredményességének fokozásában. Segítették az egyes üzemekben" a munkaerő átcsoportosítását. Nagy figyelmet fordítottak a munkahelyi körülmények javítására, a lakosság életkörülményeit javító tanácsi fejlesztések megvalósítására. Eredményesek voltak a KISZ által szervezett programok, az anyag- és energiatakarékossági verseny, a számítástechnikai tábor, az Alkotó ifjúság pályázat megyei kiállítása, továbbá az építőtáborok és más társadalmimunka-akciók. A Hazafias Népfront szervezetei is tevékenyen részt vettek a gazdaságpolitikai és településfejlesztési célok megismertetésében és végrehajtásában. Eredményesen szervezték a társadalmimunkaakciókat, a hulladékgyűjtést. A gazdaságpolitikai agitáció és propaganda megfelelően kapcsolódott a feladatokhoz, azok végrehajtásához. » A gazdasági fejlődés 1984. évi eredményei • Megyénk gazdasága összességében a Központi Bizottság', valamint a megyei pártbizottság határozataiban megjelölt gazdaságpolitikai célkitűzéseknek megfelelően fejlődött. A nehezebb gazdálkodási körülmények mellett is a VI. ötéves terv eddigi legeredményesebb évét zártuk. — Sikerült jobban hasznosítani a javuló kül- és belpiaci lehetőségeket, szinten tartani a lakosság alapellátását. — A jövedelmezőség a tervezettnél alacsonyabb. de nőtt a munka termelékenysége, fokozódott az anyaggal, energiával való takarékosság, eredményesebbé vált a hulladék- és másodlagos nyersanyaghasznosítás. — Tovább korszerűsödött a vállalatok szervezeti rendszere, s ezzel javult alkalmazkodóképességük. — Az új vállalkozási formák többnyire pótolták a hiányzó létszámot és kapacitást, segítették a termelés folyamatosságának biztosítását. m Tovább csökkent a foglalkoztatofr• tak száma, mely főként az építőIpart és a mezőgazdaságot érintette. Az ipari keresők száma nem változott. A szocialista szektorban foglalkoztatottak 36 százaléka dolgozik rövidített munkarendben: az ipari és építőipari aktív keresők több mint 90 százaléka. A munkaidő-csökkentés pótlását túlsúlyban a munkanormák rendezése és a munkafegyelem megszilárdítása, kisebb mértékben a veszteségidők csökkentése és raúszaki-techríikai intézkedések révén biztosították. A folyamatosan növekvő, ma már közel 1700 kisvállalkozásban több mint 20 ezer fő veSz részt, az összes foglalkoztatottak 10 százaléka. A munkaerő-ellátás javítása érdekében fokozódott a felnőtt szakmunkásképzés és a továbbképző tanfolyamok szervezése. Nem sikerült viszont növelni a részmunkaidőben foglalkoztatottak számát. NeVn mérséklődött a jelentős költségtöbbletet okozó indokolatlan munkaerőmozgás. A termelési feladatok elvégzését jól segítette a vállalatokon belüli munkaerő-átcsoportosítás. 2

A beruházások — összhangban a • termelési szerkezet korszerűsítésével. az energiaellátás biztonságára, a termőföld termőképességének fokozására irányuló törekvéseikkel — kismértékben élénkültek. A ráfordítások a tervezett csökkenéssel szemben mintegy 4—5 százalékkal nőttek. Folytatódott a hatékonysági követelmények alapján a struktúraátrendeződés. A gépi beruházások aránya tovább nőtt. Előtérbe kerültek az intenzifikáló fejlesztések. Üjabb szénhidrogén-telepeket állítottak termelésbe. Az energiaracionalizálás beruházásai éa a gázhálózat fejlesztése további 7000 tonna olajnak megfelelő kiváltást tettek lehetővé. A mezőgazdaságban a tartalékok mozgósításával törekedtek az állóalapok megújítására. Az építési beruházások körében jelentős a 35 ezer tonnás gabonatároló-tér megvalósítása, valamint az állattenyésztő telepek termelési kapacitást is bővítő rekonstrukciójának folytatása. A gépbei uházások több mint 10 százaléka öntözésfejlesztési célokat szolgált és 3500 hektárral növelte az öntözőkapacitást. A komplex melioráció folytatódott. A beruházások ütemessége némileg javult (például élelmiszeripar). Megkezdődött a szegedi 410 ágyas klinikai beruházás, folytatódott a szegedi medencés kikötő építése. A tervezettnél kevesebb, mintegy 3000—3200 lakás épült meg. Elkészült a* Makó—Földeák közötti összekötő út, valamint Szegeden az Északi körút újabb szakasza. A Somogyi-könyvtár és Levéltár épületét üzembe helyezték. Meggyorsult a Szegedi Nemzeti Színház rekonstrukciója. 3

A szocialista iparban a gazdasági • élénkülés eredményeként a termelés az előirányzott 2 százalékot meghaladóan, mintegy 4—5 százalékkal növekedett. A korábbi éveknél kedvezőbb piaci feltételek és kiegyensúlyozottabb anyagi, műszaki ellátás eredményeként a fejlődés meghaladta az országost. A termelés az átlagosnál gyorsabban nőtt a könnyű- és nehéziparban, bázisszinten alakult az élelmiszeriparban. Az ipari vállalatok exporttermelése 4—6 százalékkal nőtt (folyóáron 5—7 százalék), elsősorban a könnyű- és élelmiszeripari vállalatok fokozottabb kiszállításai nyomán. Erőteljesebben (6—8 százalék) emelkedett a nem rubelelszámolású export folyóáras értéke. A termelőüzemek a korábbi évnél takarékosabb gazdálkodást valósítottak meg. Csökkent mind az import-, mind a belföldi fajlagos anyag- és energiafelhasználás. Mérséklődött az ipari vállalatok eredménye, mely e'sősorban az export jövedelmezőségének csökkenésé/el, az anyagköltségek' emelkedésével, az exportszállítási feltételek romlásával függ össze (élelmiszeripar, könnyűipar). Néhány területen tapasztalható az alapanyagok minőségének romlása, mely nehezíti az exportképes termékek gyártását is (textil, bútorlap, fonal), A zöldség-gyümölcs alapanvagkiesés szűkítette a termelési és értékesítési lehetőségeket az élelmiszeriparban. Élénkült a gyártmány fej'^oztő, termékkorszerűsító nv.n-