Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-23 / 301. szám

AJ ?ICo S VILÁG PROLETÁRJA!. EGYESÜLJETEK! mSl Bi Z OTTS A G Á NAK LA P J A 74. évfolyam 301. szám 1984. december 23., vasárnap Ára: 1,40 forint terve A Minisztertanács megállapította. hogy a népgazdaság 1984. évi fejlődése irányaban megfelel az éves terv fő céljainak. A nemzetközi fizetési képességet megőriztük, a külkereskedelmi mérleg aktívuma nőtt, az ország külföldi hitelképessége javult. Az eredmenyek a fő gazdasági folyamatoknak a tervezettől — külső és belső okok miatt — nemileg eltérő alakulása melleit jöttek létre. A gazdasági növekedés üteme az előirányzottnál valamivel gyorsabb, a belföldi felhasználás színvonala a számítottnál magasabb; a külkereskedelmi cserearányok a feltételezettnél nagyobb mértékben romlanak: a kiviteli többlet a tervezettnél valamelyest kisebb lesz. A nemzeti jövedelem növekedése felülmúlja az előirányzott 1.5—2 százalékot. A termelő ágazatokban foglalkoztatottak száma kissé tovább csökken. A termelés növekedése teljes egészében a munka termelékenységének javulásából adódik. Az egységnyi lekötött állóeszközre jutó termelés csökken, de némileg kedvezőbb a számítottnál. A népgazdaság fajlagos anyagfelhasználása és importigényessége a számítottnál kevésbé javul, az energia felhasználása a vártnál nagyobb. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása az elői ánvzott 1—2 százaléknal kevésbé mérséklődik. Elsősorban a lakosság fogyasztása és beruházásai haladják meg a számítottat. Az ipari termelés'a tervezett 1,5—2 százaléknál gvorsabban emelkedik. A terven felüli termelés döntő része azonban belföldi felhasználásra kerül, csak kis rész szolgálja a külgazclisági egyensúly javítását. A termelés hatékonyságát r -vélik az energiagazdálkoc is racionalizálását, a gazdaságos anyagfelhasználást es a technológiák korszerűs tését, valamint a melléktermékek és hulladékok hasznosítását szolgáló programok keretében végrehajtott intézkedések, a drága import helyettesítésére iránvuló tevékenység eredményei A termelés anyag- es alkatrészellátása — néhány kivételtől eltekintve — folyamatos volt A belföldi kooperációs kapcsolatókban nem érzékelhető érdemi javulás. A vállalati gazdasági munkaközösségek tevékenysegc tovább terjedt. Az ipari termelésből a kivitel részaránya tovább nő A konvertibilis valutákért történő ipari kivitel volumene a tervezett ütemben emelkedik, de nem valósult meg az a cél. hogy a növekedés hordozója a feldolgozóipar. ?zen belül is különösen a gépipar legyen. A transzferábilis rubelben elszámolt ipari kivitel az államközi szerződésekben vállalt kötelezettségekkel összhangban alakul. Az ipari termékek belföldi értékesítése is emelkedik. A kivitelező építőipar termelése a terv elgondolásaihoz közelállóan csökken. Az építési igények- a korábbiakhoz hasonlóan változnak: a beruházási építés jelentősen mérséklődik, g fenntartási-felújítási tevékenység emelkedik. Az építési kereslet és kínálat viszonya lassan javul. Nem halad kielégítően a jobb minőségű szervezettebb munkát elősegítő feltételek megteremtése. A mezőgazdasági terméke* termelése jelentősen lelülmúlja az 1983. évit; kissé magasabb a tervezettnél, es az igen jó 1982. évinél is. A növénytermesztés termelese jóval magasabb a tavalyinál. A búzatermés a tervezettnél nagyobb, a kukoricatermés azt megközelítő, az összes gabonatermés számottevően rnegnaladja -az előirányzottat. A zöldségfélék es a gyümöl • csök termelése csökkent, a cukorrépa-termelés nőtt. a napraforgó-termelés a számítottnál is jobban emelkedett Az állattenyésztés termelése jelentősen meghaladja a tavalyit. Folytatódott a sertésállomány es a vágósertés-termelés növekedese. A többlet a háztáji es kisegítő gazdaságokból ered. A szarvasmarha-állomány elsősorban a húshasznú állomány növekedése következtében emelkedik. A vágojuh- es a gyapjútermelés csökken. A mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysege a korábbi évekénél lassabban bővül. A mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki megalapozása egészében kielégítő. A háztáji és kisegítő gazdaságok gép- és eszközellátása is jelentősen javult A mezőgazdasági és élelmiszeripari termekek külpiaci értékesítési feltételei változatlanul kedvezőtlenek, az exportárak jelentősen csökkentek. A transzferábi'lis rubelben elszámolt kivitel mennyisége a tavalyi kórul alakul, a konvertibilis valutákban elszámolté számottevően nő. A köziekedesben a belföldi áruszállítás valamivel elmarad az előző évitől, a tranzitszállítások mérsékelten bővülnek. A szállításo« egyenletesebbé tételére irányuló intézkedések nem jártak kellő eredménnyel. A személyszállításban a távolsági tömegközlekedés csökkenése megállt, a teljesítmény kis mértékben emelkedik. A postai és távközlési szolgáltatások a számítottnál kissé gyorsabban fejlődnek. A bekapcsolt távbeszélő-állomások száma meghaladja a tervezettet. A vízgazdálkodásban az előirányzott kapacitásbővítés megvalósul. Az ország népessége és a foglalkoztatottak 6záma kissé csökken. Az iparban és az építőiparban a létszámcsökkenés mérséklődik, és a korábbiaktól eltérően csökken a létszám a mezőgazdaságban is. A hatékonyan nem foglalkoztatható munkaerő felszabadítása lassú, ami hátráltatja'a dinamikusabban fejlődő vállalatok munkaerő-keresletének kielégítését. A lakosság nomináljövedelmei a tervezettnél jobban emelkednek Elsősorban a kisvállalkozásokbo1 származó jövedelmek nőnek gyorsan, de meghaladja a számítottat a bérkifizetés, c mezőgazdasági kisüzemi termelésből származó bevételek és a pénzbeli társadalmi juttatások növekedése is A fogyasztói árszínvonal az előirányzott 7—8 százalékpt meghaladóan emelkedik. A nagyobb áremelkedésben döntő része a piaci hatásokra bekövetkező áremelkedéseknek van. Csökken a fogyasztói ártámogatás. és az érintett termékcsoportok egy részénél javult a kereslet és a kínálat egyensúlya. A nagyobb nomináljövedelmek következtében a magasabb fogyasztói árszínvonal ellenére az egy főre jutó reáljövedelem az 1983. évi színvonal megtartása helyett emelkedik, a lakosság fogyasztása az előirányzottnál gyorsabban nő Az egy keresőre jutó reálbér a tervezett mértékben mérséklődik. Az egveo munkajövedelmek meghaladjak a számítottat. A kiskereskedelmi áruforgalomban — főleg az év második felében — emelkedik a kínálat színvonala, de továbbra &em megfelelő az ellátás gyermekruházati cikkekből és néhány tartós fogyasztási cikkből. Javul az ellátás a lakásépítkezéshez szükséges anyagokból, egyes termékekből így sincs elegendő. A társadalmi-gazdasági programokban kiemelt infrastrukturális fejlesztések a tervezettnek megfelelően valósulnak meg. A tervezett számú lakás (ezen belül állami lakás) építése fejeződik be. A tervezettnél több lakás felújítására és korszerűsítésére kerül sor. A kórházi ágyak száma várhatóan a tervnek megfelelően emelkedik, a szociális otthoni helyek száma némileg jobban nő. de változatlanul jelentős a kielégítetlen igény. A bölcsődéi és az óvodai helvek száma a korábbiaknál kisebb mértékben. az igényekkel arányosan bővül, a zsúfoltság csökken. Az általanos' iskolai osztálytermek növelése révén a tanulócsoportok átlaglétszáma és a váltott napszak ú oktatás aránya lényegében változatlan marad. A középfokú oktatásban — elsősorban szervezési intézkedések révén — az osztálytermek száma a tervezettnél gyorsabban gyarapodik. Az Állami Operaház íekonstrukciója határidőre befejeződött. A népgazdasági beruházások — a lakosság beruházásainak számítottnál élénkebb növekedésé miatt — az elgondoltnál valamivel kisebb mértékben csökkennek. Az állami döntésű beruházásoknál a tervezettnél valamelyest nagyobb teljesítés egy része néhány beruházás gyorsabb kivitelezéséből, másoknál az elmaradások pótlásából adódott. A vállalatok és szövetkezetek beruházásai a számítotthoz közelálló összeget érnek el. Közöttük növekvő hányad célozza az előnyösebb termelési szerkezet kialakítását, az exportképesség, az anvagés energiagazdálkodás javítását. A vállalati fejlesztési vásárlóerő szabályozásában nem volt szükség évközi korlátozó intézkedésekre. Nő a gépberuházások aránya, az építés és az egyéb ráfordítások, részesedése csökken. A külkereskedelmi forgalomban az összes kivitel mennyiségének növekedése valamelyest felülmúlja a számítottat, a behozatal mennyisége kis mértékben növekedik. A külföldi adósságállomány csökken. A transzferábilis rubelben elszámolt kivitel számottevően meghaladja az 1983. évit. Leggyorsabban a gépkivitel emelkedik. A behozatal mennyisége várhatóan az 1983. évi körül alakul. A cserearányok a feltételezettnek megfelelően romlanak. A külkereskedelmi mérleg egyenlege jelentősen javul. A konvertibilis valutákban elszámolt kivitel mennyisége is dinamikusan, a tervben számítottnál gyorsabban nő. A gépkivitel alig emelkedik, színvonala a számítottnál lényegesen alacsonyabb. Dinamikusan nő viszont néhány vegyipari, a kohászat; és a könnyűipari termékek kivitele. Egyes élelmiszeripari és mezőgazdasági cikkek (elsősorban húsáruk) bővülő • értékesítése nehézségekkel járt. A behozatal mennyisége várhatóan kissé meghaladja az előző évit. A cserearányok romlása a tervben számítottnál nagyobb. Az áruforgalom aktívuma nő, de az előbbiek miatt kissé elmarad az előirányzottól. Az adósságállomány a tervnek megfelelően csökken. Eredményes munka folyt a VII. ötéves népgazdasági terv kidolgozásának előkészítésében, kialakultak a terv gazdaságpolitikai elgondolásai. Ezzel is összhangban döntések történtek a gazdaságirányítási rendszer átfogó továbbfejlesztéséről. lyek a termelés hatékonyságának, a gazdaság jövedelemtermelő képessegének növekedését eredményezik, a gazdasági egyensúly további javítását és tartós megszilárdítását biztosítják. Ennek legfontosabb eszköze a gazdaságirányítási rendszer fejlesztése. A terv megvalósítását ezen túl célraorientált akcióprogramok is segítik. Ezek előmozdítják a folyamatban levő kormányprogramok jövő év; feladatainak végrehajtását. így az energiagazdálkodás racionalizálását; a gazdaságos anyagfelhasználást és technológiakorszerűsítést; a melléktermék- és hulladékhasznosítást. Gazdaságszervező intézkedések támogatják a konvertibilis valutákban elszámolt export növelését és az ezzel arányban álló behozatal megvalósítását; a drága behozatal Helyettesítését;- a pénzügyi hiányos vállalatok kezelését;' a szállításszervezés ésszerűsítését; a munkaerő-gazdálkodás hatékonyabbá tételét. E programok meghatározzák az egyes gazdaságiranvító szervek konkrét feladatait. Az 1985. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai 1984:100 Nemzeti jövedelem 102,3—102.8 Belföldi felhasználás 101,0—101,5 Ipari termelés 103,0 Országos építés-szerelés 101,0—102,0 Mezőgazdasági termékek termelése 101.0 Lakossági fogyasztás 101.0—101.5 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101,5—102.0 A szocialista szektor beruházásai md Ft 193 —195 A termelőágazatok fejlődése Á jövő évi népgazdasági terv f 00 0 i • • 0 f e» • 0 . • fo céljai es előirányzatai 1985-ben a termelés hatékonyságának fokozódó növekedésére. ezzel a nemzeti jövedelem bővülésének élénkülésére alapozva tovább kell javítani a népgazdaság egyensúlyi helyzetét. Meg kell állítani az áHagos reálbérek és a beruházások mérséklődésének folyamatát. Mindkét fő elszámolási viszonylatban csökkenteni kell az adósságállományt. E célok eléréséhez fel kell gyorsítani a műszaki fejlődést, a termelés szerkezetének olyan változásait, amelyek a versenyképesség javítását, a gazdaságos kivitel növelését, importigényességének csökkentését szolgálják . a gazdaságosság követelményeinek fokozott érvényesítése mellett. A termelés hatékonyságának növelését a ráfordítások csökkentésével is meg kell alapozni. A munka termelékenysége a népgazdaságban az éddiginél jobban emelkedjen. a termelő ágazatok fajlagos anyag- és energiafelhasználása erőteljesen csökkenjen. A külkereskedelmi aktívumot összességében továbbra is növelni kell. Ez mar nem teszi szükségessé a belföldi felhasználás mérséklését, az évek óta először — gazdasági hatékonyság növekedésétől es a külgazdasági egyensúly javulásától függően — kis mértékben emelkedhet. fgy mind a társadalompolitika, mind a gazdaságfejlesztés terén a korábbi évekhez képest valamivel kedvezőbb lehetőségek nyílnak: emelkedik a lakosság reáljövedelme és fogyasztása, javulnak életkörülményei, az 1984. évi színvonalon maradnak a szocialista szektor beruházásai, bővülnek a gazdaság anyagi alapjai. Mindezek valóra váltásához meg kell gyorsítani azokat a cselekvéseket, ameAz ipari termelés növekedése a külföldi és hazai kereslet változásától es az ahhoz való alkalmazkodástól függően iparáganként és vállalatonként differenciáltan alakul. Az ipari atlagot meghaladó ütemben emelkedik a gépipar, a vegyipar és a könnyűipar termelése és exportja. A termelés és a kivitel szerkezetét úgy szükséges javítani, hogy növekedjen a gazdaságosan előállított, feldolgozott termékek aránya. Javítani kell a termékek versenyképességét, az ezt alátámasztó műszaki fejlesztés eredményességét, gyorsítani a termék váltás ütemét, növelni az új, korszerű termékek termelését. Kiemelt jelentősége van az értékesítés. a piaci munka jobb megszervezésének. A gazdasági szabályozás változásai, a vállalati szervezeti rendszer korszerűsítése, az új vállalatirányítási formák bevezetése elősegíti a korszerűbb vállalati termelési szerkezet kialakulását. Az ipari termékeknek mind a szocialista, mind a fejlett tőkés és a fejlődő országokba irányuló kivitelét dinamikusan kell növelni, elsősorban a gazdaságos feldolgozóipari termékek kivitelének jelentékeny bővítésével. A hazai kereslet emelkedése és jobb kielégítése megkívánja a belföldi célú értékesítés növelését is. A ráfordítások mérséklésére irányuló programok és gazdaságszervező akciók végrehajtása fokozza az ipar jövedelemtermelő képességét. Az energiagazdálkodási program következetes végrehajtásával számottevő energiamegtakarítást — ennek jelentős hányadát az iparban — kell elérni. Az anyagtakarékosságra, a hulladék és a másodlagos nyersanyagok hasznosítására irányuló intézkedések. valamint a vállalati gazdálkodás javulásának, szervezettségének eredményeként az iparban a fajlagos anyagfelhasználást csökkenteni kell A hnzai szabad kapacitások ésszerű hasznosításával, a kisvállalkozási formák adta lehetőségek jobb kihaszná; lásával a drága import további kiváltását és helyettesíiesét kell megvalósítani. Az» új szabályozási és irányítási feltétélek hatására növekszik a gazdálkodó szervezetek differenciálódása. A veszteséges és .alac.sonv hatékonyságú vállalatoknak pénzügyi problémájukat elsősorban saját erejükre támaszkodva. az ez irányú programnak megfelelően kell megoldaniuk. A népgazdaság energiafelhasználása kismértékben haladhatja meg az ez évit. A szükségletek' kielégítéséhez a hazai források bővülnek, a növekedés döntő része a Paksi Atomerőmű termeléséből- származik. A széntermelés megközelíti.. a kőolajtermelés megegyezik az ez évivel, a földgáztermelés emelkedik. A kohászat termelése az ideihez hasonló lehet, növelni ke'.l a termelés és a kivitel gazdaságosságát. A gépipar termelése az ipar átlagos fejlődését meghaladó ütemben emelkedhet. Ennél is lényegesen gyorsabban kell növelni a gépipari terméke« kivitelét Az értékesítési lehetőségek jobb kiaknázásához elengedhetetlen a versenyképesség jelentós javítása. a gyártmányok és a gyártmányszerkezet eddiginél lényegesen gyorsabb korszerűsítése. Az építőanyag-ipar termelése a kereslet kismértékű növekedésével összhangban emelkedik. A vegyiparban emelkedik a magasabb feldolgozottság! fokú termékek részaránya. A katalitikus krakkiizem 1984. évi üzembe helyezésével javul a kőolajfeldolgozás gazdaságossága Gyógyszerekből, növényvédő szerekből és intermediereKből jelentősen bővül a termelés. Mindez lehetővé teszi. hogy a vegyipari termékek kivitele dinamikusan növekedjék. A könnyűiparban gyorsabban kell követni az igények változását, korszerűbbé kell tenni a termelés szerkezetét munkaigényesebb és értékesebb, a külföldi és a hazai piacon is jól értékesíthető termekeket kell gyártani. A beruházási vásárlóerő alakulását követve az építő(Folytatás a 3. oldalon.)