Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-20 / 298. szám

2 Csütörtök, 1984. december 20. 48 (Folytatás az 1. oldalról.) fizetése is, ha azt kereseti adó terheli. Ezért a vállalatoknak módjuk van — az új forma helyett — a régihez hasonló rendszerben folytatni gazdálkodásukat. Nagyobb lehetőségek Hetényi István hangsúlyozta: — A tervezett adóbevételek Nagyságából kitűnik, hogy az objektív feltételek nem engednek általára* adómérséklést. Célunk, hogy nz adott keretek közt a vállalatok döntési lehetőségét, mozgásterét mindenképpen növeljük. egyben bővíteni kívánjuk lehetösegeiket a rendelkezésükre álló jövedelem elköltésében. Megszüntetjük a fejlesztési és részesedési forrás, illetőleg alap merev elkülönítését. Egységes érdekeltségi alapot hozunk létre. További intézkedésünk, hogy a vállalatok szociális jólét.l alapját, ha azt a vállalat ebből az érdekeltségi alapból kiegészíti, az eddiginél sokkal kisebb adóteher sújtja majd A terv és költségvetés előirányzatai szerint 1985-ben a szocialista szektor beruházásai összességükben az idei 6zintet érik el. Az egész gazdaság hátterét jelentő termelő Infrastruktúra — mint például a közlekedés, a posta — nz eddiginél nagyobb beruházási lehétőségekhez jut. növeljük az utak. hidak, költségvetési intézmények, állami lakások felújítására rendelkezésre álló összegeket, és megfelelő intézkedések, hiteltámogatások nyomán számolunk a magánlakásépitéfe 'továttbl fejlődésével is. ' ' A költségvetés helyzete most lehetővé, a bank- és hitelrendszer fejlesztése pedig szükségessé teszi, hogy 1985-től elsősorban egyes bányászati és erőmű-beruházásoknál az állami költségvetés nagyobb szerepet vállaljon a fejlesztések finanszírozásában. A költségvetési kiadások csökkenő, de ma is jelentős része a támogatások es adóvisszatérítések. Tovább kell haladnunk azonban azon az úton, amely a gazdaságtalan tevékenység kiszorítását, az. elavult, nem hatékony támogatások leépítését eredményezi. Régi gondunk, hogy a vállalatok egy része nehezen vagy akár tartósan nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségeit. Azoknak a vállalatoknak a léte, amelyek hosszabb ideig nem tudna.; a követelményekhez Igazodni. veszélybe kerülhet Életszínvonalpolitika A továbbiakban Heténvi István a költségvetés és az életszínvonal-politika legfőbb kérdéseiről szólt. Mint mondotta, az a keresetszabályozás és a szakszervezetek javaslatait is figyelembe vevő év közi bérpolitikai intézkedések a számításuk szerint a keresetek 7— 7,5 százalékos növelését eredményezik majd. A fogyasztói árszínvonal legfeljebb 7 százalékkal növekedhet, és ezt indokolt előirányozni. Így tehát a reálbér színvonalát jövőre megőrizzük. — Az árszínvonal emelkedéséből körülbelül 3 százalékot okoznak az elkerülhetetlennek ítélt központi hatósági árintézkedések. A nem akuy keretjük és Az országgyűlés téli ülésszaka Faluvégi Lejos beszéde eltartottak (^élesebb körében számolunk egyes központi fogyasztói árintézkedések hatásának részbeni ellensúlyozásával is. ahogyan ez már több éve gyakorlattá vált. A nyugdíjrendszerbe beépített rendszeres évi nyugdíjnövekedésen túl a 3000 forintnál kisebb nyugdíjakat, továbbá a szociális segélyeket és a gyermekgondozási segélyben részesülők jövedelempótlékát havi 80 forinttal emeljük A családi pótlék havi 40 forinttal egészül ki minden egyes gyermek után. Emeljük az intézmények élelmezési normáit is, de ezt a gyermek- és diákjóléti intézmények térítési díjaiban nem hárítjuk át az érintettekre. A szociálpolitikai tervek megvalósítására irányuló törekvésekről a pénzügyminiszter elmondta; A szakszervezetek kezdeményezésére már január 1-től a három- és többgyermekes családok minden gyermekük után egységesen felemelt, összesen havi 840 forintos ellátásban részesülnek, amelv már magában foglalja az előbb említett 40 forintos kompenzációt is. A tartósan beteg, vagy a nevelöszülőknél .élő gyermekek után járó családi pótlék meghaladja az 1000 forintot. A kisgyermek családban való gondozásának jobb lehetőségét teremti meg a gyermekgondozási segély rendszerének fokozatos átalakítása. Ennek első ütemeként — előreláthatólag márciustól — bevezetjük az úgynevezett gyermekgondozási díjat, amely egyelőre a gyermek egyéves koráig a keresettel arányos, a táppénz összegével egyenlő ellátást fog nyújtani. Jogosultak lesznek a gyermekgon* dozási segélyre — az eddigleken kívül — a jövőben az egyetemi hallgatók is. A következő tanévtől kezdve 50 százalékkal emeljük a szakmunkástanulók ösztöndíját. Január l-tól több vonatkozásban módosul a táppénzrendszer. A hosszú. 30 napon túli megbetegedések, valamint a kórházi kezelés időtartama alatt a táppénz százalékos mértéke növekedni fog, és a pályakezdő fiatalok is a magasabb. 75 százalékos táppénzt fogják kapni. A költségvetési szervek és intézmények kiadásai jövőre mintegy 10 százalékkal emelkednek. Az oktatási-kulturális kiadások közel 7 milliárd forinttal emelkednek. Az általános Iskolai tantermek száma 700-zal gyarapszik, és valamelyest mérsékelhető lesz a váltott napszakú oktatás. Egészségügyi ellátásra több mint 39 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés. amelyet kiegészít a gyógyszerek árkiegészítésére szánt további 10 milliárd forint. Az egészségügyi. szociális ágazatban az intézménvj kiadások csaknem 14 százalékkal nőnek. Javulnak a lakásépítés feltételei A népesedéspolitikai Intézkedések mellett, azokat kiegészítve az ifjúság gondjain a lakásépítési feltételek javításával lehet legtöbbet enyhíteni, és e téren is hozunk új intézkedéseket — mondotta a pénzügyminiszter. A lakáshoz jutás gondjai közismertek, .a segítő szándék sem hiányzik. 1985-ben a leginkább rászorultakat tudjuk új intézkedésekkel segíteni. Fokozatosan figyelembe vesszük a lakásépítő vagy -vásárló családok jövedelmi, szociális helyzetét, rászorultságát. A többgyermekes családok gondjait enyhíti, hogy az úgynevezett szociálpolitikai kedvezmény az együtt költöző harmadik gyerek után az eddigi 40 ezerről 80 ezer forintra emelkedik. A korábbinál nagyobb összegű kedvezményes hitel vehető igénybe tetőtér-beépítésre, emeletráépítésre, toldaléképítésre, és több külön kölcsönt kaphatnak a fiatalok az ifjúsági takarékbetéteik után. A munkáltatói támogatás jogcímeit. lehetőségeit is bővítjük a jövőben: Ezek kölcsöntorlesztés megfizetésére is felhasználhatók lesznek. Ilyen célra rendelkezésre álló összegeket lényegesen emeljük. Folytatjuk emellett az állami bérlakások felújítását, az ehhez adott támogatás 16 százalékkal fog növekedni. Erőforrásaink természetesen végesek. A közoktatás, az, egészségügy és a lakásépítés előtérbe helyezése szükségszerűért azzal jár, hogy más, egyébként jogos igények kielégítésére nem jut elégséges erő, s ez még inkább a takarékos gazdálkodásra ösztönöz. Az állami költségvetés jövőre is biztosítja az ország védelmi képességének megőrzéséhez, nemzetközi kötelezettségeinkkel és gazdasági lehetőségeinkkel összhangban álló fejlesztéséhez szükséges eszközöket. — Az 1985. esztendő kiemelkedő politikai események éve lesz. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI11. kongresszusa és a felszabadulás 40. évfordulója számvetésre és úi feladatok kitűzésére kötelez bennünket. Tudjuk, hogy terveink és tetteink egyaránt jövőt és sorsot formálnak. Elsősorban rajtunk múlik hogy olyan lesz-e a jövő. úgy alakul-e a sorsunk, amint ezt szeretnénk. Elképzeléseink megvalósításához valamenynyi honfitársunk alkotó közreműködésére, céltudat >s cselekvésére van szükség — mondotta befejezésül a pénzügyminiszter, s kérte az országgyűlést, hogv vitassa meg és fogadia el az előterjesztett törvényjavaslatot. — A törvényjavaslatból és az eddigi vitából egyaránt az 1 tűnik ki, hogy jövő évi tervünk és költségvetésünk — miközben élénkülő fejlődést ígér —, nagyobb követelményeket támaszt és tóbb kockázatot rejt magában, mint a közvetlenül megelőző években — hangsúlyozta elöljáróban Faluvégi Lajos. Mint ismeretes, a VI. ötéves terv időszakában gazdaságpolitikánk homlokterébe azt a célt állítottuk, hogy helyreállítjuk és megszilárdítjuk a népgazdaság egyensúlyát, ezen belül a külgazdaság egyensúlyát, s társadalmi méretekben megőrizzük az életszínvonalat. Ez a gazdaságpolitika — az egész társadalom áldozatos munkája révén — figyelmet érdemlő eredményekkel jár. Sikerült megállítani a konvertibilis adósságállomány területcin valamelyest növenovekedesét. sőt a legutóbbi kedhet a korszerű technika három évben elért - átla- behozatala - ha nem is mingosan 500-600 millió dolla- den ÍRényt kielégítő mértékros - külkereskedelmi akti- bcn Az «.Iőbbi céiokat Pgvvum révén ahhoz is hozzáidejűleg csak úgy érhetjük kezdhettünk, hogv csökkent- el ha a múltbelinél nagyobb suk adossagainkat. Csaknem mértékben javul népgazdateljesen kiegyensúlyozottá sagunk teljesítőereje, valt a rubelelszámolású kereskedelmi forgalmunk. Feltétlenül szükség van arEközben termelőerőink — ha ra. hogy nagyobb teljesítmészerény mértékben is — to- nyekre mozgósítsuk a dolvább fejlődtek. ' Sózó kollektívákban rejlő alEnnek a gazdaságpolitikai k<>tó energiákat, teljesebben szakasznak váratlan és kü- kibontakoztassuk a megújulönösén nagy próbatétele volt lasra vaIt'> készséget. Mindaz az 1981 végétől kezdődő ezeket a törekvéseket szol— mintegy másfél évig tar- Ba'ja a gazdaságirányítási tó — időszak, amikor a nem- rendszer 1985-ben megkezzetközi pénzpiaci folyamatok dődő átfogó korszerűsítése. A hirtelen változásai miatt ke- gazdaságirányítási rendszer mény harcot kellett folytatnunk azért, hogy fizetőképességünket megőrizzük. Minthogy a magas kamatlábak miatt a tervezettnél zottságának számottevően több fizgtési rendszer fejlesztése összefüggő folyamat. s ebben 1985-ben nagy lépéseket teszünk előre. Az MSZMP Központi Biaz irányítási továbbfej lesztéAz 1985. évi állami költségvetés bevételei és kiadásai kötelezettségnek kellett ele- sére vonatkozó állasfoglaget tennünk. A szükséges ki- lása egyértelműen kifejezi viteli többletet úgy érhettük azt. hogy ki kell tágítani a el, hogy az elmúlt években vállalati önállóság körét, egymindvégig és meglehetősen idejüleg nagyobb követelménagy aranyban mérsékeltük nveket állítani a gazdálkodás a beruházásokat. De még elé, s mindennek hatásosabb így sem sikerült megőrizni a állami irányítással kell pároreálbér átlagos színvonalát, sulnia — hangsúlyozta a MiA jövedelmek arányai a niszlertanács elnökhelyettekülönféle rétegek és csopor- se. tok között nem egészen úgy Netn álalakftani a alakultak, mint ahogyan technológiát., kicserélni a gégondoltuk: különösképpen a peket Ennek azzal is együtt fiatalok, a többgyermekes kel, jarnia h(>gv korszecsaládok és a nyugdíjasok rdbb piacképesebb termékegy részének helyzete valt szerkezetet alakítsunk ki — nehezebbé. állapította meg a továbbiakA nehezítő körülmények ban ellenére bekövetkezett fejlő- Ahho/ h korszerű des tenyeiro szolt ezután, njkát fejless7Ünk kj ^ a,_ majd így folytatta: kalmazzunk. ahhoz. hogy - Kedvező, hogy a ma- megúJüsuk ^ korszerűsl7 gyar népgazdaság kúlgazda- sük berendezéseinket, gyártsa g. egyensúlya ma szilur- mánvainkati felkészült, erdabb nemzetközi megite- kftlcsjlpg ^ anvngilag megesünk jónak mondhato, a becsü]t szakemberekre van kulgazdasagi feltetelek azon- szdkség ban továbbra is erősen szorítanak. 1985-re sem tervezhettünk merőben más karakterű gaz- z dasági fejlődést, mint ami- OnyOgl OSZtOOZeS lyent erre az évre terveztünk. Mégis, eddigi eredmé- Faluvégi Lajos ezután arnyeink és tapasztalataink ról szólt, hogy a kormány alapján, valamint előremuta- kiemelt programjai a jövőtó gazdaságpolitikai törekvé- ben jobban találkoznak a seink jóvoltából módunk vállalatok és a dolgozók érnyílik bizonyos változtató- dekeltségével, majd az 1985. Érdekeltség, sokra. Nciv ütem Bevételek Md Ft szá za lék ban Vállalati befizetések 404.fi 6.6 Forgalmi és fogyasztói adók 91.0 4,0 Lakossági befizetések 52,1 16.2 Költségvetési szervektől 50.1 2.4 Nemzetközi és egyéb forrásokból 10,0 — 2.2 összes bevétel 607.8 6.5 Hiány2,5 — 28,6 Növ. ütem Kiadások Md Ft százalékban Felhalmozásra 58.7 0.5 Támogatások és adó-visszatérítések 141,2 — 1.8 Költségvetési szervek kiadásai 202.0 9.8 ebből: eü. és szoc. intézmények 39.2 13,9 oktatási, kulturális, kutatási és sports/.ervek 64.0 11.8 Társadalombiztosítási kiadások 131.7 9.2 F.gyéb kiadások 76.7 13.3 -Üssses kiadás 610.3 GJ2 Célok és törekvések Az 1985-ös népgazdasági évi terv szempontjából meghatározó fontosságú kérdésre, a vállalatok exportképességének javítására tért ki: mint mondotta a népgazdasagi terv azzal számol, hogv 3 kivitel 5—6 százalékkal növekszik maid. Ez terv legfontosabb céljai, tó- valóban nagyon feszített felrekvései közül az első az, adat_ mert nehezen elért, és hogy a külgazdasági egyen- lehetőségeinkhez mérten visúlyt javítanunk kell. Most SZOnylag magas szintről kell az adósságállomány további továbblépnünk. mégpedig csökkentését állítottuk elő- úgy, hogy egyidejűleg az extérbe, mégpedig azért, hogy p0rt gazdasagossága is jajövőbeni adósságszolgálati vuljon terheinket — a törlesztést és A jövő évi ár-, bér- és a kamatot — mérsékeljük, és szociálpolitikai elóirányzaily módon is bővítsük fórrá- tokról szólva Faluvégi Inasainkat a gazdaság élénkebb j(>s rámutatott: — Ha azt ütemű fejlesztésére. akarjuk, hogv a teljesítméJövöre megállíthatjuk a nyek növekedjenek — márreálbérek csökkenését. Ez pedig ez mindenkinek érdekedvezően hat majd a társa- ke —. hatásosabbá kell t.endalmi közérzetre. Megállhat nünk az anyagi ösztönzést ugyanakkor a beruházások Ám 1985-ben az ösztönző több éve tartó csökkenése is, keresetszabályozás csak aksől a gazdaság legfontosabb kor működtethető hatásoaaaaha az eddiginél nagyobb lesz a vásárlóerő-kiáramlás. Az elmúlt években a korábban megszokottnál gyorsabban emelkedtek a fogyasztói árak. Ennek vannak fájdalmas szociális hatásai. s ezeket enyhítenünk keli. A kormánynak az a törekvése. hogy a következő években az áremelkedést fö. kozatosan mérsékelje. A vásárlóerő és az árualap egyensúlya — amelynek fenntartása változatlanul össztársadalmi érdek —. továbbá az árrendszer korszerűsítése és a támogatások leépítése a jövő esztendőre is szükségessé tesz alapvető cikkeket érintő áremelést. Az elhatározott népesedéspolitikai intézkedésekkel csaknem 3 milliárd forint éves kötelezettséget vállaítunk a költségvetésből. Ezzel kapcsolatosan érthető, hogy az ár, a bér és a szociálpolitika kérdéseiben viták is voltak a kormány és az érdekképviseleti szervek között. Abban nem volt vita. hogv az indokolatlan áremeléséket meg kell akadályozni, az pedig eleve nyilvánvaló, hogy a harcot ellenük a termelésben. a vállalati költséggazdálkodásban kell megvívni. Az új jövedelemszabályozási és adórendszer ezért fokozza a gazdálkodó szervezeteknek a költségekiránti érzékenységét. Elsősorban azáltal. hogv megdrágul az élőmunka, s emiatt — remélhetőleg — egyre több vállalat kényszerül ügyelni arra. hogy ugyanazt a munkát hánv ember, milyen munkaidő-kihasználással és mennyi bérért végzi el. Ez azonban csak akljor valósulhat meg. ha az árak emelése az eddiginél keményebb korlátokba ' ütkonic. Figyelembe véve népgazdaságunk jelenlegi hatékorvságát és terheit, annak, hogv a fogyasztói árak a iövő esztendőben kevésbé emelkedjenek. az lett volna az ára. hogy halogatjuk az ösztönző bérrendszer bevezetését.. « ez nem lett volna helves. Minőségi változást ielent, viszont az. hogv — több év elteltével — jövőre a keresetek lépést tartanak a fogyasztói árakkal. Hosszabb távú tervek A Minisztertanács elriflkhelyettese szólt nehánv. a hosszabb tavu fejlődés érdekében tett nagy fontosságú intézkedésről, majd a következőket mondta: módosítjuk a tanácsok gazdálkodási rendszerét. Az 1985-ös népgazdasági terv kidolgozásával egyidejűleg folytattuk a VII. ötéves terv előkészítését. Széles körű nemzetközi koordináció folyik a KGSThez tartozó szocialista országok középtávú terveinek egyeztetésére. A következő évek feltételei szempontjából is biztató, hogy — a KGST felső szintű értekezletének állásfoglalása és a Szovjetunióval folytatott tárgyalások alapján — a legfontosabb energiafélék és alapanyagok eddigi behozatala fenntartható a partnereink számára szükséges áruk ellenében. Gazdaságunk helyzete továbbra is nehéz, de bízunk benne, hogy az idei év kedvező vonásai tovább erősödnek. Erre építve most egy olyan tervet és költségvetést tárgyal az országgyűlés, amely a megelőző esztendőknél nagyobb feladatokat ad, többet vállal magára gazdasagunk korszerűsítéséből, s többet ígér társadalmi gondjaink enyhítésében — hangsúlyozta Faluvégi Lajos, az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány megbízásából kérve a törvényjavaslat eítoftadasai. /