Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-20 / 298. szám

AJ Go VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ZEGED VÁROSI BI ZOT TS ÁG *T4. ?vfo!yam 298. szánt 1984,' december 20.J csütörtök Ara: 1,40 forint BMSfeJSÍS' SSZ i£Ér 4P*1 ^liüaa Á képviselők elfogadták a jövő évi költségvetést Szerdán ülést tartott az országgyűlés. A Parlament üléstermében helyet foglaltak: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A téli ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Törvényhozó testületünk tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta hozott törvényerejű rendeleteiről szóló je1 intését. Ezt követően a képviselők elfogadták az ülésszak napirendjét. 1. A Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; 2. Személyi javasiat9k. Ezután ' Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő a jövő évi állami Költségvetésről szóló expozét. (Beszédét külön ismertetjük.) Harmat László SzabolcsSzatmár megyei képviselő, a Gyümölcs- és Disznövénytermesztési Fejlesztő Vállalat üjfehértói állomásának Igazgatója, az országgyűlés terv- .cs költségvetési bizotttágának tagja, a törvényjavaslat bizottsági előadója {•"Számolt arról: az. ország1 gyűlés állandó bizottságai í 'szleteiben, a terv- és költségvetési bizottság pedig összességében vitatta meg a Magyar Népköztársaság 1985-re javasolt költségvetését. A felszólalások helyzetünk reális ismeretéről tanúskodtak, a képviselők a költségvetést kivétel nélkül elfogadásra ajánlották. A terv- és költségvetési bizottság — összegezve a bizottságok megállapításait is — az 1985. évi költségvetést változatlan formában elfogadásra ajánlja — mondotta Harmat László. Ezután több képviselő mondotta el véleményét a költségvetési törvényjavaslatról, közöttük Petri Gábor, a Csongrád megyei 6. választókerület képviselője. (Felszólalását lapunk 3. oldalán ismertetjük.) Ezt követően Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke emelkedett szólásra. (Beszédét lapunk 2. oldalán közöljük.) További képviselői hozzászólás után a törvényjavaslat vitáját Hetényi István összegezte. Megállapította, hogy a hozzászólások minden népgazdasági ág gondjait érintették. A szénbányászattal foglalkozó felszólalásokra reagálva elmondta, hogy a tervbizottság és a kormány a közeli jövőben napirendre tűzi ezt a kérdést. A Rudabánya jövőjével foglalkozó javaslattal — amely hasznos és gazdaságos tevékenységet szorgalmazott — egyetért. A javaslatot a Gazdasági Bizottság elé kell majd terjeszteni — mondotta. A bizottsági vitákban nagy hangsúlyt kapott az infrastruktúra fejlesztése. A pénzügyminiszter rámutatott: a jövő évi népgazdasági terv a termelő infrastruktúrában növeli a beruházások támogatását, például a postának biztosított beruházások több mint 20 százalékkal nőnek. A mezőgazdasági támogatások a jövőben nem csökkennek. csupán a támogatási rendszerben vannak méltányos, hasznos változások — hangoztatta az ágazattal foglalkozó felszólalások kapcsán. Előfordulhat, hogy néhány gyenge adottságú gazdaságban valóban méltánytalan helyzet alakul ki. Keresni kell a lehetőséget, hogy ezek a szövetkezetek — így a Békés megyeiek — segítségben részesüljenek — mondotta a miniszter. Az ülésszakon szó esett a Szabolcs megyei gondokról is. A helyi kérdések egy kicsit szélesebben értelmezve a területfejlesztési politika egészének ügyei is. Az országgyűlés következő ülésszakán várhatóan a területés településfejlesztési koncepcióval foglalkoznak majd. Az egyik képviselő Érd vízellátásának nehézségeivel foglalkozott. Ennek megoldása elsősorban a megyei tanács feladata — mondotta Hetényi István, megjegyezve, hogy a legcélravezetőbb megoldás mindig az, ha nem csak központi segítségre várnak, hanem önerővel is • hozzájárulnak a fejlesztésekhez. A szociálpolitikai-népesedéspolitikai intézkedésekről szólva a miniszter elmondta, hogy ezek forrásai nemcsak átcsoportosítások, hanem a növekményből is fordítottak e célra megfelelő összegeke:. A költségvetést közvetlenül érintő intézményi gazdálkodást ..boncolgató'' hozzászólások kapcsán jelezte: a tanácsi irányítás, maga a tanácstörvény, s a pénzügyi törvény, a tervezési törvény idevágó részei 1986-ban a tervek szerint megváltoznak, s új alapokra kívánják helyezni a helyi tanácsok önállóságát. Határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezután az elnöklő Péter János bejelentette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségétél együttes javaslat érkezett az országgyűlés elnökének felmentésére, és új elnök megválasztására. A bejelentest követően Pesta László jegyző felolvasta a Magyar Népköztársaság Országgyűlésének címzett javaslatot: „A Magyar Szocialista, Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa együttesen javasolja az országgyűlésnek hogy Apró Antal elvtársat, az országgyűlés elnökét — saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt — mentse fel elnöki tisztségéből. Sarlós István elvtársat, a Minisztertanács elnökhelyettesét — felmentve e funkciójából — válassza meg az országgyűlés elnökévé." Határozathozatal következett: az országgyűlés Apró Antalt — érdemeinek jegyzőkönyvi elismerése melleit — az országgyűlés elnöki tisztségéből felmentette, majd Sarlós Istvánt — a Mi-. nisztertanács elnökhelyettesi tisztsége alóli egyidejű felmentésével — az országgyűlés elnökévé megválasztotta. Péter János Apró Antal érdemeit méltatva felelevenítette eddigi életútjának, a néphatalom szolgálatának állomásait, pályafutását. Ezután az országgyűlés nevében sok sikert kívánt Sarlós Istvánnak felelősségteljes munkájához. Apró Antal tisztelettel megköszönte azt a sokirányú segítséget, amelyet országgyűlési elnöki tisztségének 13 esztendeje alatt kapott. s kérte, hogy az új elnököt a képviselők támogassák munkájában. Sarlós István, az országgyűlés új elnöke megköszönte az előlegezett bizalmat, s kifejezte reményét, hogy a parlament tagjainak támogatásával megfelelhet majd a magas tisztség küvetelményeihek. Ezzel a parlament féli i lésszaka — amelyen az elnöki tisztet felváltva Apró Antal, Cservenka Ferencné és Péter János töltötte be — véget ért. Hetényi A költségvetési javaslat gazdaságpolitikánk átíogi céljainak megfelelően eiő irányozza az állam pénzgazdálkodásának alapvető kiegyensúlyozottságát, egyidejűleg növeli az életkörülmények szempontjából alapveté jelentőségű kiadások előirányzatát. Mindennek fedezetét a jövő évi tervnek megfelelő hatékony, gazda ságosabb termelés tudja biztosítani — mondotta bevezetőben Hetényi Isteán. — A költségvetési javaslat azt tükrözi, hogy az elmú'Z években alapjában sikeresen birkóztunk meg az elénk tornyosuló feladatokkal, a gazdaság stabilitásának megőrzésével, és elért vívmányaink megtartásával. Elismerés illet meg mindenkit, aki e munkából kivette a részét. Erőfeszítéseink nem voltak hiábavalóak. Mindenkinek jut munkalehetőség, számolhat a szociális biztonsággal, és ha az elmúlt években csökkent is néhány százalékkal a reálbér, az életkörülmények javultak, a fogyasztás. a lakosság reáljövedelme összességében növekedett. Tekintettel arra, hogy több százezer családnak nagyobb gondjai vannak atekintetben. miként tudja életkörülményeit javítani, jövő évi tervünkben életszínvonal-politikai intézkedéseket irányzunk elő. mindenekelőtt a lakással nem rendelkezők és a többgyermekes családok javára. A népgazdaság idei l'ejiődése alapjában megfelel a kitűzött célriak. Nemzetközi fizetőképességünket megőriztük. Konvertibilis adósságállományunk csökken, és a nemzeti jövedelem 2—2.5 százalékkai emelkedik. A fogyasztás és felhalmozás kissé meghaladja a tervezettet. Az ipari termelés üteme gyorsult. A mezőgazdaság jé eredményeket ért el. A lakosság jövedelme tényleges pénzfolyamatokPárt- ős állami vezetők — kö zőltflk (jobbról balra) Kádár János. Lázár György, T-osonczl Pál — cs a Csongrád megyei képviselők egy csoportja az ülésteremben. (Fotó: Maxié k Attila — Telefotó—KB) r a ban mérve 9 százalékot meghaladóan emelkedik, az árszínvonal emelkedése 8,5 százalék. Mindkettő kissé meghaladja a tervezettet, az egy főre jutó reáljövedelem azonban egy százalékkal végül is nagyobb lesz, mint a múlt évben. Az. állami költségvetés a jövedelmekből a tervezettnek megfelelően részesedik. 1985-ben alapfeladatunk változatlanul a külgazdasági egyensúly további megszilárdítása. Előirányozzuk az adósságállomány további csökkentését is. Kulcskérdés, hogy 5—6 százalékkal növelni tudjuk az exportot. Így mód nyílik arra. hogy a behozatal is megfelelően növekedjék és a korábbinál vala-* mivel nagyobb gazdaságfejlődést alapozzunk meg. A terv a nemzeti jövedelem 2,3—2,8 százalékos növekedését irányozza elő. Új vonása és egyben követelménye a népgazdasági tervnek, hogy jövőre — ha a számított teljesítményt elérjük — növelhető lesz a belföldi felhasználás. Bővülhet a fogyasztás, és több év után kitűzhető az a cél, hogy a reálbérek ne csökkenjenek, hanem stabilizálódjanak az idej színvonalon. Ez az egyéb jövedelmekkel • együtt azt eredményezi, hogy a lakosság reáljövedelme másfélkét százalékkal emelkedhef. Önállóság és felelősség További új cél az is. hogy •a szocialista szektor beruházásait se kelljen csökkeftteni, hanem az idei szinten ; t rthassuk azokat. intézkedéseink középponton az a törekvés áll, 1. - ty a vállalatok önállósága, mozgástere szélesedjék és természetesen ezzel együtt nagyobb legyen a felelősségük is gazdálkodásuk eredményeiért. A jövő évi költségvetés 607.8 milliárd forint bevétellel és 610,3 milliárd forint kiadással számol. A tervezett hiány 2.5 milliárd forint, ez 1 miiliárddal kevesebb az 1984-re tervezettnél. A bevételek között továbbra is a szocialista vállalatok szövetkézetek befizetései teszik ki a legnagyobb részt: 81,5 százalékot. A vállalati befizetések 6 százalékkal növekednek, a támogatások 2 százalékos csökkenését irányozzuk elő. A nettó befizetésnek igy a tiszta jövedelemmel arányosan, körülbelül 10 százalékkal kell növekedni?. A vállalati adóbefizetések szerkezete lényegesen eltér az ideitől, hiszen új adójogszabályok, a kieső bevételek pótlására és az erőforrások ésszerűbb hasznosításának ösztönzésére új adónemek jelennek meg: a béradó, a vggyonadó és a felhalmozási adó. A nyereséghez fűződő, azzal arányos adó mérséklése és az erőforrásokat terhelő adók növekedése a hatékony vállalatok pénzügyi helyzetét javítja. a kevésbé hatékonyakét pedig súlyosbítja. expozeia Az új adókról szólva a pénzügyminiszter elmondta j a munkabérek után 10 szá-í) .zalék béradó fizetendő. Bevezetéséhez nyomós indok tfblt; hógy régóta bírálják az élőmunka viszonylagos alulértékeltségét. A ' tényleges gazdasági vőszonyokat tekintve a béradó mértéke magasabban is megállapítható lett, volna. .Ez azonban jó néhány ágazatban olyan változást okozott volna, amelyet ilyen gyor.san sok vállalat nem tudna .jobb gazdálkodással ellensúlyozni. Elhatározott . szándékunk, hogy a jelenleg a nyereséggel arányosan fizetendő varos- és községfejlesztési hozzájárulást 1986-tól a vállalatok azonos, globális őszszegben, bérarányosán fizetik majd. A vagyonadó, amelynek általános mértéke 3 százalek. a vállalatok tiszta saját vagyona után fizetendő. Ez az adó bizonyos hozamkövetelményt is kifejez. Bevezetése hozzásegített ahhoz, , hogy az amortizáció központosítását megszüntessük. A vállalatok alapjait eddig nagyon sokféle különadó, különbefizetés terhelte. Ezek megszűnnek, és egyetlen adó bevezetesére kerül sor: a felhalmozási adóéra, amelynek a mértékét nulla és 25 százalék között lehet megállapítani. A vállalati gazdálkodásnak igen sokat és sokszor bírált eleme a keresetszabályozás. A jövő évtől ezért az érezhető piaci ellenőrzés és korlátok között dolgozó vállalatok új keresetszabályozást alkalmazhatnak. Az új, úgynevezett keresetszint-szabályozás közvetlenül hangolja össze a vállalatok hatékonyságát és a dolgozók kereseti lehetőségeit. Egyes vállalatoknál gondot okozhat akár a mai keresetek ki(Folytatás a 2. oldalouj