Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-15 / 294. szám

1 Szombat, 1984. december 15. 7 Kej-íór Sándor Ugyanaz a kutya elé dobja a csontot a hátadat vakarja lehúzza utánad a WC-t kikapar a mocsokból simogat szeret könyveket Lapoz zsebkendővel könnyeket töröl szétvet minden köteléket ugyanazzal a kalapácssal ugyanazzal a kézzel ugyanaz a kéz a te kezed Lezsák Sándor Suhogó csöndben Suhogó csöndben fűben fekszem, ölelő szellő mellém ül, Fonnyadt pipacsról harmat cseppen, Buta bogár megrémül — Olvasónapló A tiszta szív művészei Ügy nézek most a hajnali ködbe, mint akkor szemedbe. Éjszaka — A népek közötti barátság nyelve A z orosz birodalom lengyel tartományának Bialystok nevű városában 1859. december 15-én született Ludwik Lazar Zamenhof, az eszperantó nyelv alapszótárának és alapnyelvlanának a megalkotója. A vallásilag és nyelvileg erősen megosztott — lengyelek, litvánok, németék, zsidók és oroszok lakta — város szinte állandóan feszült légköre nagy hatással volt az emberi szenvedések iránt igen fogékony, jó nyelvérzékkel megáldott fiatalemberig. Ügy gondolta, hogy a város különböző nemzetiségű lakói kompitfel-fellobbanó gyűlölködésnek nem lehet más oka. mint. hogy az emberek nenj értik egymást, s egy közös nyelv egy csapásra megszüntetné a nemzeti előítéleteket. Életcélul egy ilyen nyelv megalkotását tűzte ki. 1878-ban — alig tizenkilenc évesen — a szűkebb baráti körben mutatta be a Lingwe Uniwersale nevü tervezetét, amelynek az alapelvei már ugyanazok voltak, mint a kilenc esztendővel később a széles nyilvánosság elé tárt eszperantónak: egyszerű, logikus nyelvtan es a nagy európai nyelvekből meritett szókincs. Az orvosi diploma megszerzése után 1887-ben megnősült, s felesége támogatásával jelentette meg először orosz, majd lengyel, német, francia és angol nyelven Dr. Esperanto álnév alatt nemzetközi nyelvének rövid szótárát és nyelvtanát. A kezdeti évek igen nehezek voltak a világnyelvalkotó ifjú szemorvos számára. Varsó szegénynegyedében tudott csak rendelőt nyitni, napi 30—40 beteget fogadott, hogy családja megélhetését biztosítani tudja, s az esti és éjszakai órákban munkálkodott az álneve nyomán eszperantónak elnevezett nyelv terjesztésén és művelésén. Tevékenysége mégis sikeres volt; néhány esztendő alatt szinte minden európai nyelven jelent meg eszperantó nyelvkönyv, s évről évre nőtt az eszperantó nyelven kiadott irodalmi művek száma. Zamenhof igen nagy jelentőséget tulajdonított a nyelv irodalmi alkalmazásának: az ö fordításában jelent meg eszperantóul 1894-ben Shakespeare Hamletje, s ez nem csupán a nyelv kifejezőerejenek a fejlesztéséhez, hanem tekintélyének a növekedéséhez is hozzájárult. Zamenhof műfordítói tevékenysége igazából 1901-től kezdve bontakozott ki, amikor a neves párizsi Hochctte-könyvkiadó eszperantó szerkesztőséget hozott létre: itt jelentek meg Zamenhof fordításában Moliére, Goethe, Schiller és Gogol művei, valamint a teljes Biblia. S

orsfordulót, azonban csak 1905 augusztusa jelentett. Ekkor rendezték meg a franciaországi Boulogne-sur-Mer városában az eszperantistáK első kongresszusát. Az addig főleg írásban használt nyelv ragyogóan kiállta a szóbeliség próbáját: a húsz országból összesereglett 688 eszperantista kitűnően megértette egymást, sót még eszperantó nyelvű színielőadás is szerepelt a találkozó programjában. A siker nyomán elhatározták, hogy ezután évente megtartják az eszperantisták világtalálkozóját: Genf, Cambridge, Drezda, Barcelona. Washington, Krakkó és Bern az első világháború előtti kongresszusok színhelyei. Zamenhof szinte minden alkalommal nagy hatású ünnepi beszédet mond. amelyek központi gondolata a népek kö/ötti megértés és barátság elősegítése. A nyelv akkorra már megszűnt az alkotó személyes ügye lenni, százezrek használták és tízezrek tevékenykedtek a terjesztése érdekeben világszerte. Zamenhof 1912-ben. a krakkói kongresszuson viszszavonult mindeh mozgalmi tisztségétől, hogy ezzel is hangsúlyozza: az esiyerantó nyelv nem az ő tulajdona, hanem a nyelvet használó nemzetközi közösségé. O

" t is megrázta az első világháború kitörése, ugyanakkor törekvéseinek a megvalósulását láthatta abban, hogy a nemzetközi eszperantó-mozgalom svájci irodája tízezerszámra közvetített leveleket, üzeneteket a hadviselő országok polgárai között. A háború végét már nem érhette meg, 1917. április 14-én hunyt el Varsóban S ha műve. az eszperantó nyelv nem is szüntethette meg a nemzetek közötti ellentéteket a világon, az elmúlt, évszázad során a népek baratsagának tagadhatatlanul hatékony eszköze lett, B. VA nyáron a londoni Royal Festival Hallban kiállítást rendezett az 1977-ben alakult RONA (Naiv Művészetek Nyilvántartó Művészete) A naiv művészet határai címmel. A nemzetközi anyagból — lengyel. román, olasz, jugoszláv naivok alkotásait is bemutatták — magasan kiemelkedett tizenkét magyar művész anyaga. A tárlatról Sheldon Williams ír művészettörténész tanulmányt adott közre, melyben a mezőny fölé emelkedő magyar kollekciót külön elemzi, s ebben az anyagban két alkotót emel ki mindenekelőtt: Süli Andrást, aki Algyőn született 1896-ban és Szegeden halt meg 1969-ben. a másik pedig özv. Czenéné Kis Viktória, aki Kiszomboron él. Amikor ez a nagy nemzetközi siker megszületett, már régen nyomdában volt Bánszky Pál művészettörténésznek. a kecskeméti Magyar Naiv Művészek Múzeuma igazgatójának átfogó kötete. A naiv művészet Magyarországon címmel. A Képzőművészeti Kiadó gondozásában jelent meg a monográfia a téli könyvvásárra. E két esemény, no és az a tény. hogy Moldován Domokos jó tizenöt évvel ezelőtti portréfilmjeit követően a naiv alkotók .jelentkezéséről, mint társadalmi jelenségről épp a szegedi tévéstúdió készített filmet öt esztendeje. szinte kötelességszerűvé teszi e sajátos művészeti megnyilvánulás elemzését. Tény. hogy ez a kötet tizenöt vagy akár tíz évvel ezelőtt sem jelenthetett volna meg. s hogy végül is könyvvé érett, annak oka a naiv alkotók minden várakozást felülmúló rajának színre lépése, » melynek természetesen társadalmi. gazdasági, pszichológiai mozgatórugói vannak. Bánszky miután könyvében fölvázolja a naiv művészet kezdeteit — elemzi mit kapott ez a művészeti ág a prehistorikus kultúráktól s mit a népművészettől —. bemutatja legjelesebb egyéniségeit. mindénekefőtt a vámos Rousseau-1, akinek meg — ha kicsit eróltetten is — szegedi vonatkozásai is vannak, hiszen mecénasa. akiről híres portrét is festett, az a Brummer József volt, aki a szegedi fa- és fémipari iskolában végzett, barátja és pályatársa yolt Cs. Joachim Ferencnek és Csáky Józsefnek, akikkel párizsi kenyerét is megosztotta. A hazai naiv művészet első megnyilvánulása egy színes tusrajz. amit Mokry-Mészáros Dezső ragasztott be naplójába. s . mely ,.készült 1905. gorcsövi vizsgálat nyomán" és a sejtek- világára rácsodálkozott fiatalember szinte szürreális látomását örökíti meg. Aztán jön egy nagy, mesterségesen táplált őstehetségkultusz a harmincas evekben. Egymás után ..fedezik fel" a magyar nép zseniális tehetségeit, s szinte a véső és az ecset forradalmárainak nevezik őket. Veres Tcter joggal gyanakodott: a csalni kényszerülő urak őstehetség-kulluszt kezdtek, hogy kifogják, kiemeljék a népsűrüböl és úri janicsárokká neveljék a tehetséges parasztokat ..." A naiv művészet új hulláma Magyarországon a hatmm. vanas évek közepén indult el. Székesfehérvárott 1967-ben viszszatekintő kiállítást rendeztek, 1972-ben pedig a Magyar Nemzeti Galériában a régieknek és az újonnan feltünteknek teremtettek közös fórumot Magyar naiv művészet a XX. században címmel. S itt érdemes megállni néhány visszaemlekezés-részlet erejéig. Az a Gyovai Pál. aki szobraiért 70-ben a Népművészet mestere kitüntetést kapta Mindszenten született 1885-ben. kubikosként dolgozta végig az életet és 80 esztendős korában kezdett szobrászkodni. Tiz év alatt tizenkét kószobrot faragott. de ezek valamennyien a magvar naiv művészet kimagasló alkotásai. ..Eletemben mindig dolgoztam. A munkámnak úgy az én hazám, mint én magam egyformán vesszük hasznát. Senkinek soha az életbe rosszat nem tettem ... A kenyeremet mindig a két kezem munkája után ettem, és mégsem vagyok ennek a hazának olyan gyermeke mint a másik, aki valami öreoségi járulékot mégiscsak kap, én azonban sajnos semmit sem érdemlek. mostoha fia lettem a hazámnak ..." Majd egy levélrészlet 1970-ből: ..Nagy öröm ért engem. Folyó hó 17-én Pesten voltam. Megkaptam a Népművészet mestere kitüntetést. A kitüntetéssel együtt kaptam 600 forint havi nyugdíjai is. aminek nagyon örülök." Pető János Derekegyházán született. Károlyi gróf birtokán 1898-ban: ..Rendszeresen 1963-tól festek, akkor kaptam rá biztatást Dénes tanár úrtól. Feleségemet helyettesítettem a portán és unalmamban elkezdtem rajzolgatni ő meg. ahogyan észrevett, bátorított hogy ügyes kezem van. Ettől kezdve én mindennap ctinuilam. amennyit csak birtam. Vizfestékket kezdtem. de az foltos lett megkedveltem az olajat és azután vaszonra csuk azt használtam . Nem tanított senkisem. én állítom össze a horizontot meg mindent • • •" Örsi Imre a kínzó magány elől menekült a szobrászkodásba. amikor a 60-as évek derekán egy száj- és körömfájá > járvány miatt bezártságra kényszerült. ..Kigondoltam a magam lelki csendességében, hogy egy szép vastag fehér belsejü tűzifából embert faragok. Nem kiállításra. nem is eladásra szántam, pedig vitték volna tőlem, hanem ijesztgetésre... A szomszédok meg a néha kijárogató anyám is megijedt tőle." özv. Czenéné Kis Viktória a hetvenes árviz idején kezdeti el festeni, s mivel gyermeke nem lehetett, képeit tekinti sajátjainak. ..Azért szeretem a festészetet, mert olyan végtelen, mint az atomfizika. milliófélét lehet belőle kihozni különbnél különb dolgokat." A sort folytathatnánk izgalmasabbnál izgalmasabb részletekkel. hiszen Bánszky Pál könyvének tanulmánvreszét követően nemcsak színes és fekete-fehér illusztrációkat mutat be. de fölvázolja — jórészt az alkotók önéletírásaiból vett részletek segítségével — harminckét naiv művész sorsát. Közülük öten szűkebb pátriánkhoz kötődnek: Süli András. Tóbiásné Palcsó Mária. Gyovai Pál. Pethő János és özv. Czenéné Kis Viktória. A magyar naiv művészet egyik meghatározója és felvirágzásának alapja. hogy a hatvanas évek közepétől az általános nyugdíj elterjedésével jó néhány idős ember kiélheti gyermekkori vágyait. fölszabadíthatja a munkásélet során mesterségesen elnyomott indulatait. Számos vallomás igazolja ezt. A másik jellegzetessege a kortárs magyar naiv művészetnek. hogy rendkívül sokféle, sokszínű. ez a széttartás adja páratlan frisseségét. éltető elemeit: az eredeti gondolkodásmódot. az élmények tiszta és őszinte föltárását, a meglepő hatások vállalását. A naiv alkotók jó része önmaga köré kristályosítja a világot, viiágképlorrásuk a megélt élet. a környező valóság. legtöbbször a paraszti sors megélt realizmusa. De ezek mellett gyakran keveredik a realitás és az álmokban vágyott világ, sőt olykor egyfajta jelképes, szürreális képzet is. A naiv művészek többnyire a szellemi áramlatok és a képzőművészeti é'et peremén helyezkedik el. Egyértelműen kívül állnak a hivatásos művészet .szellemi viszonylatain és konfliktusain, nem hordozzák korunk bonyolult ellentmondásait. mindenekelőtt az ifjúság álmait valósítják meg öregkorban s épp ezért esztétikai szempontból is figyelmet érdemlő értéket képviselnek. Társadalmi oldalát tekintve Pedig bizonyítható, hogy olyan kreatív lehetőségeket tartogat, amelyek, idős korban is biztosítják a megújulást és az emberi-alkotói önmegvalósítást. A naiv művészek első közös kiállítását 1928-ban Párizsban A tiszta sziv festői címmel rendezték meg. Bánszky Pál tartalmas és szép kötetét átböngészve e megállapítás ma is érvényes a hazai "naiv művészet alkotóira. (Képeinken Örsi Imre szobra ea Pethő János festménye.) TANDI LAJOS