Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-23 / 275. szám

Pintek. 1984. november 23. Ülésszak— ¡Mesterházi LajOSGermcin us Gyula tiszteletére1 emlékmű Germanus Gyula születésének 1(10. évfordulója alkalmából tudományos ülés. s.ták kezdődött csütörtökön az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. A kétnapos tanácskozást — amelyet az intézmény sémi filológiai és arab tanszéke, valamint a Körösi Csorna Társaság közösen rendez — Pölöskei Ferenc, a Bölcsészettudományi Kar dékánja nyitotta meg. Méltatta a világhírű keletkutató munkásságát, rámutatva: a mostani tudományos ülésszak sokrétű tematikájával gyarapítja az orientalisztikai kutatási eredményeket. Ezután Antall József, a Semmelweis Orvostudományi Múzeum főigazgatója tartott előadást Germanus Gyula életpályájáról. Az 1884-ben Budapesten született tudós útja Bécsen es Lipcsén át vezetett török földre. Indiába, majd az arab világba, ahol irodalmi és történeti vizsgálatokat végzett. Germanus az első európai ember volt. aki Mekkába, a mohamedánok Szent Kövéhez zarándokolt. Az ülésszak két napján előadások hangzanak el többek között Germanus orientalisztikai eredményeiről. Ráckevén csütörtökön Mesterházi Lajosról neveztek el teret és fölavatták emlékművét is. Az író hosszú éveken át ráckevei házában töltötte a nyarat, második otthona volt ez. ahol alkotott és pihent. Az ünnepségen amelyen megjelent özvegye, ott voltak barátai, pályatársai és tisztelői — Jovánovics Miklós, az Írószövetség főtitkára emlékezett rá, méltatta az 1979-ben elhunyt író, a harcos közéleti ember munkásságát. ápolónők versenye Az üzemi ápolónők kétnapos országos versenye csütörtökön fejeződött be Győrött, a megyei kórházban. A vetélkedő több száz résztvevője közül húszan kerültek az országos döntőbe, ahol elméleti és gyakorlati feladatokat kellett megoldaniuk. A verseny győztese Richter Jánosné, a Lajta-Hansági Állami Tangazdaság üzemi rendelőjének ápolónője lett, aki megkapta a KISZ Központi Bizottságának különdíját is. A második Üveges Sándorné, a Hajdú-Bihar megyei Tanács üzem-egészségügyi szolgálatának. a harmadik Farkas Imréné, a TESZÖV veszprémi nyomdájának ápolónője Versenytárgyalások Az idén tovább bővült a versenytárgyalási és -vállalkozási rendszer alkalmazása a hazai beruházások megvalósításában. Az építőiparban a kivitelezők versenyeztetésével kötött szerződések összege a múlt esztendőkhöz képest hétszeresére nőtt. A kivitelező építőipari szervezetek több mint tízmilliárd forint értékű beruházásra. illetve fenntartási-felújítási munkákra kötöttek versenytárgyalások alapján szerződést. Viharos Balaton Oktatási vita a megyékben Az új oktatási törvény tervezetét a Művelődési Minisztérium szakmai vitára bocsátotta. Az MTI munkatársai több megyében felkeresték a tantestületeket, a művelődésügy irányítóit, valamint táiékozódtak a Hazafias Néofront szervezte vitákról, és összegezték az elhangzott véleményeket. Az öt megyéből küldött tudósítások szerint a törvénytervezetet a szakmai vitában részt vevők .alkalmasnak találták arra. hogy hosszú távon meghatározza az oktatási rendszer tartalmi és szerkezeti sajátosságait, a továbbfejlesztés irányait, a pedagógusok, a tanulók, valalamint a hallgatók jogait és kötelességeit, az iskolai élet demokratizmusának keretei*. Ügy vélik, jól tükrözi a szocialista társadalom építéséből az oktatásra háruló feladatokat. a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programjában megállapított fő célokat, keretjellegénél fogva lehetőséget ad az oktatásügy folyamatos fejlesztésére. A balatoni viharjelzés bevezetésének 50. évfordulója alkalmából az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Magyar Tudományos Akadémia meteorológiai szakbizottsága rendezésében kétnapos előadássorozat kezdői dött csütörtökön, az MTA fl társadalombiztosítási tanács megbeszélése Új elnököt választottak Az évee munkatervtől eltérően. rendkívüli értekezletet tartott a megyei társadalombiztosítási! tanács tegnap. csütörtökön, délután az SZMT Eszperantó utcai székházában Beszámoltak a rehabilitációs bizottságok tevékenységéről, törvényeseégi ügyekről. maid elnökválasztásra kerül sor. Az ülésen részt vett dr. Bartos István, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatósag vezetője is. A rehabilitációról, a csök1 ent munkaképességű dolgozók helyzetéről több mint 17 éve született rendelet először, amelyet az elmúlt évben módosítottak. A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának célja az egészségi állapotrak és a szakképzettségnek megfelelő munka biztosítása. A tavalyi, 8/1983. (VI. 29.) EüM—PM számú együttes rendelet új és lényeges vonása, hogy annak hatáhjn kiterjed a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjaira is. A tapasztalatok szerint a rendelet végrehajtása nem zökkenőmentes, éppen ezért az MTT vizsgálatot vegzett néhány munkahelyen, hogyan végzik a rehabilitációt. Amint a beszámolóból kitűnt, sajnos, elégge vegyes képet kaptak. Néhol vezetnek nyilvántartást, a változott munkaképességű dolgozókról, másutt viszont nem, mondván: nincs könynyü munkakör. Előfordult egy-két helyen, hogy a dolgozó szüntette meg a munkaviszonyt. mert nem tartotta megfelelőnek a felajánlott beosztást Segíteni lehetne pedig * „visszailleszkedésben" úgy is, afiogyan hét esetben előfordult, hogy át-. illetve szakképzéssel oldják meg a rászoruló dolgozók gondjait. A rendkívüli ülésen új elnököt választottak a megyei társadalombiztosítási tanácsban. Suba Lajosné nyugdíjba vonulása miatt felmentését kérte megbízatása alól. A testület helvette Dudás Józsefnét. az SZMT politikai főmunkatársát választotta az MTT elnökévé. nagytermében, a viharjelzés tudománytörténeti fejlődéséről, eredményeiről és továbbfejlesztésének terveiről. A tó éghajlati sajátosságait elemezve az előadók emlékeztettek arra, hogy a Balaton térségében igen gyakoriak a viharok. A pirosrakétás riasztások 10 éves átlaga alapján a viharos napok száma nyaranta 45— 48-ra tehető. A várható viharok ma már két-három órával korábban — gyakorlatilag a tó teljes területére — nagy biztonsággal előre jélezhetóek. Ehhez jelentős segítséget nyújtanak az időjárási radarok, amelyek a légkörben — 7000 négyzetkilométeres körzetben — minden időjárási változást észlelnek. Fontos támpontot jelentenek a műhold-felvételeik is, amelyek értékelését néhány év óta számítógépek is könynyebbítik. E korszerű eszközök hatékonyságának és pontosságának fokozása, újabb hasonló berendezések tervezett beállítása és azok komplex alkalmazása a jövőben lehetővé teszi az előrejelzés további javítását. Remény van például a kisebb, helyi viharok pontos jelzésére is. A balatoni viharjelző rendszer eredményei, tapasztalatai egyúttal jól felhasználhatók egy országos időjárási veszélyjelző redszeri kifejlesztéséhez — hangsúlyozták a tanácskozáson. A Békés megyei pedagógusok a vitában egyetértésüket fejezték ki. hogy a készülő törvény az oktatást — az óvodától az egyetemig — egységes egésznek tekinti. Helyeslik, hogy ahol a család alkalmatlan a gyermek nevelésére, kötelezővé teszik az óvodát. Többen amellett érveltek, hogy tegyék általánosan kőtelezővé az óvodát az iskolába lépés előtti esztendőben. Hasonló állásponton voltak a csongrádi, a bokrosi, valamint a hajdú-bihari pedagógusok is. A Bács-Kiskun megyei óvónők egyetértésük ellenére nehézményezték, hogy a törvénytervezet az óvodát kizárólag nevelési, míg az iskolákat oktatási intézményként határozza meg. A szarvasi óvónőképző nevelői és hallgatói elégedettek az| zal, hogy a törvénytervezet az óvónőképzőket a főiskolák között említi, mert ez növeli a képzők tekintélyét, valamint e besorolás kedvezően befolyásolja a hallgatók jogállását is. Ugyancsak Békés megyei vélemény. hogy a törvény véglegesítésekor pontosain meg kellene határozni a nemzeFestmény lelet tiségi nyelvoktatás szervezését. Az oktatás és nevelés elválaszthatatlan egységének kimondását — az alapelvek között — szintén egyetértéssel fogadták a megyékben. de például Bács-Kiskunban a pedagógusok kifogásolták. hogy a törvénytervezetben szinte kizárólag oktatásról esik szó. Ugyanebbeíi a megyében tették szóvá azt. hogy a tervezet kimondja ugyan: a pedagógus munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakiképesítés szükséges, de néhány bekezdéssel később ez alól mégis kivételt tesz Csongrád megye oktatási intézményeiben eddig már több mint hatezer pedagógus vett részt a szakmai tanácskozásokon, s mondta el véleményét a tervezetről. Kiemelték: a készülő törvény várhatóam 6egíti majd az intézmények demokratizmusának további kibontakozását. Minden megyében örömmel üdvözölték a tantestületeknek az igazgatóválasztásban megnövekedett szerepét, ám a békésiek szerint ezt a törvényben is meg kellene fogalmazni. Borsod megyében nem tartják eléggé tisztázottnak az intézmények irányításának módját és rendjét: szerintük a túlcentralizaitságra való törekvés több helyen is fellelhető a törvénytervezetben. Valamennyi megyében üdvözölték. hogy a tervezet külön is foglalkozott a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók tehetségfejlesztésének tennivalóival, ám ezzel kapcsolatban a borsodiak még konkrétabb megfogalmazást igényelnének a törvénytől. A hajdúbihari vitákban számos felszólaló korszakalkotónak nevezte a tervezetet, amiért a társadalom egészét kívánja bevonni az oktatás-nevelés munkájába. Véleményük szerint azonban kívánatos volna, ha a törvénytervezetben a nevelés legalább akkora hangsúlyt kapna, mint az oktatási tevékenység. A debreceniek bírálták, hogy az általános művelődési központokkal — amelyekből már 200 eredményesen működik az országban — nem betöltött szerepüknek megfelelően foglalkozik a törvénytervezet. A szakmai vitákban szinte valamennyi megyében elhangzott: a tervezet áttekintését nehezíti, hogy az egyes iskolatípusokra vonatkozó megállapításokat több fejezetből kell összegyűjteni, ezért szerkezeti módosítást javasoltak. Az elhangzott véleményeket, észrevételbe et felhasználásra, továbbgondolásra a megyék november végéig eljuttatják a Művelődési Minisztériumba. Jubileumi rádióműsorok A Magyar Rádiá stúdióiban ezekben a hetekben, hónapokban folyamatosan készülnek azok az összeállítások — riport- és dokumentumműsorok, sorozatok —, amelyek a közelgő 40. évforduló alkalmából felelevenítik a felszabadulásért vívott küzdelem egyes eseményeit, áz elmúlt négy évtized politikai, gazdasági és kulturális életének kiemelkedő állomásait. December 21-én — a debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának évfordulóján — hangzik el az a dokumentumműsor, amely az 1944. decemberi eseményekről, az ideiglenes nemzeti kormány létrejöttéről és tevékenységéről szól. Több műsor emlékezik piajd a világháború utolsó hónapjaira, a fasizmus elleni harc mártírjaira is. Visszaemlékezések, archív hanganyagok, valamint elVége a Heteknek A képzőművészetben ritka eseménynek számít, hogy ismert alkotók művei évtizedek múltán nagy számban kerüljenek elő. Most viszont eddig ismeretlen Tornyai-festményeket találtak Budapesten, egy Makarenko utcai lakás átépítésekor. Tornyai János a magyar festészet történetének egyik kiemelkedő alkotója volt. A harmincas évek végén hunyt el. s életművét a művészettörténet joggal hihette lezártnak. Még nem lehet tudni, hogy az előkerült 710 mű mennyire változtatja meg az értékelést Tornyairól, mert az anyag művészettörténeti, művészetkritikai feldolgozása hosszabb időt vesz igénybe. A megtalált munkák között vázlatok, ismert művek változatai és eredeti alkotások vannak. A lelet értékét tehát még nagyban befolyásolhatja a részletesebb szakmai elemzés. A festmények nagy része kitűnő állapotban van. s jóformán csak tisztításra szorul. Közülük kiválik két késői mű. egy 1934-es szobabelső, s egy műteremábrázolás. A Magyar Nemzeti Galéria a leletekből december 20-án kiállítást nyit, amelyen valamennyi képet bemutatják. Eredményesen zárult az idei Megyei Pályaválasztási Hetek programsorozata. Tegnap, csütörtökön a Megyei Pedagógiai Intézetben kerekasztal-beszélgetésen értékelték az egy hónapon át tartó rendezvényeket. A megbeszélésen — ott volt dr. Keczer Tamás, a megyei tanács vb művelődési osztályának vezetője — a helyi tanácsok művelődési és munkaügyi osztályainak képviselői, az iskolai tanfelügyelők;. a pályaválasztási munkaközösségek vezetői. úttörővezetők hallgatták meg dr. Kapás Pálnak, az intézet pályaválasztási osztálya vezetőjének összegezését. Néhány érdekesség az idei statisztikából: Szegeden 3277-en vettek részt a különböző programokon. Népszerű volt a diákok körében az üzemlátogatás, több mint ezren kerestek fel kis csoportokban vállalatokat, gyárakat, üzemeket. (Meg kell jegyezni, az iskolák nehezen tudják egyeztetni a látogatásokat az oktató munkával.) A gimnáziumok, szakközépiskolák, szakmunkásképzők kapuit 1421 gve. rek és szülő lépte át, hogy közvetlen információt szerezhessen az iskolatípusok követelményeiről, életéről. A felsőoktatásról szóló felvilágosító beszélgetéseken 306an vettek részt. Új kezdeményezése volt a Heteknek, hogy községekben is szerveztek pályaválasztási szülői értekezleteket, így Kisteleken és Mórahalmon is. A hagyományos vetélkedők is a gyerekek ismereteinek gazdagítását szolgálták. Csongrád megyében öszszesen 7703 diákot és szülőt — a tavalyinál többet — sikerült mozgósítani a programokra. hangzott írások felhasználásával a moszkvai Kossuth rádióról készít műsort Barát Apollónia. A mai Kossuth rádió névelődje — amely 1941*—45 között sugározta magyar nyelvű adásait Moszkvából, valamint Ufából — fontos szerepet játszott a hazai ellenállási mozgalom kibontakozásában, az antifasiszta nemzeti egység, a függetlenségi front megteremtésében. A szerkesztőség munkájára, az adó tevékenységére és a korabeli történelmi eseményekre viszszapillantó mintegy ötvenperces összeállítást a tervek szerint februárban sugározza majd a Rádió. A felszabadulás ót.a eltelt évek történetét elevenítik fel azok a sorozatok, amelyek első adásait már hallhatta is a közönség. Elkezdődött az ipartelepítés négy évtizedét feldolgozó összeállítás: az iparvárosainkat bemutató, kéthavonként jelentkező műsor további adásai Ajkán, Szolnokon és Várpalotán készülnek. Egyéni sorsok és életutak tükrözik a négy évtized politikai, gazdasági, valamint kulturális életének folyamatait és eseményeit a Vallomásoka szülőföldről című hatrészes, valamint Az utak öszszefutnak című tizenkét részes riportműsor adásaiban. Asperján György összeállításában egy-egy megye szülöttei, az ott élő és dolgozó közismert személyiségek szólalnak meg csakúgy, mint a hétfő esténként hallható másik sorozatban, amelyben többek között Apró Antal, Király István, Péter János és Varga Imre válaszol a riporter kérdéseire. Jövő év március 27-én lesz a döntője a Visszapillantó tükör című irodalmi vetélkedőnek. A havonta jelentkező játék résztvevői a kortárs magyar irodalom legjelentősebb alkotásainak ismeretéről adnak számot. Jubileumi irodalmi műsorokként hangzanak el majd a korszakról szóló, Illetve a felszabadulás után született kortárs drámák rádiós feldolgozásai, továbbá az emlékezetes színházi előadások felújításai is. A negyven esztendő zenetörténetét illusztráló műsorok közül kiemelkedik az a 12 részes összeállítás, amely a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának négy évtizedét idézi fel. A sorozatot februárban Az Űj Magyar Zene Hónapja alkalmából sugározza majd a Rádió. Kroó György hat részből álló sorozata negyven év magyar zeneszerzését dolgozza fel zenei illusztrációkkal, a kor. társ zeneszerzők vallomásaival, a legemlékezetesebb hangversenyek felidézésével. Olajtüzelés, olcsóbban Csütörtökön az MTESZ székházában „BYCOSINszemináriumot" rendezett az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület abból az alkalomból, hogy a gazdaságosabb olajtüzelés eléréséért másfél évtizede végez közös fejlesztést a Magyar Villamosenergiaipari Kutató Intézet (VEIKI) és a svéd BICOSIN KEM AB. A jubileumi tanácskozáson újdonságként jelentették be. hogy az eddig csak ipari fogyasztóknak gyártott folyadékot a közeljövőben — 0.9 literes palackokban — a lakosság is megvásárolhatja. Az olajkályhákhoz használatos új adalékanyagot — amely nem lesz drága, hiszen 1 liter olajhoz alig 3 fillér értékű adalék szükséges — a tervek szerint az AFOR-kutaknál lehet majd kapni.