Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-22 / 274. szám
Csütörtök, 1984. november 15. • 3 A gazdaságirányítás továbbfejlesztéséről Szerdán, tegnap a SZOT Központi Iskoláián országos tanácskozást tartottak a gazdaságirányítási rendszer továbbfeilesztésével. a lövő évi gazdálkodással, valamint a mozgalmi élettel, összefüggő szakszervezeti feladatokról. A tanácskozáson Gál László, a SZOT főtitkárhe- j lvettese. Bukta László és Sólyom Ferenc, a SZOT titkárai tájékoztatták az ioarági. ágazati szaks - vezetőknek. valamint a szakszervezetek megyei tanácsainak vezetőit és vezető munkatársait a tennivalókról. Export A Lignimoex Külkereskedelmi Vállalat 280 ezer űrméter cser-, tölgy- és gvertvánpapírfa exportiára kötött szerdán szerződést olasz | partnerével, a Chimica del Friuli SDA. Torviscosa céggel. A szerződés értéke meghaladja az ötmillió dollárt. A megállapodás aiaoián a magvar külkereskedelmi vállalat a papíravártás alapanyagául szolgáló fát 1985ben szállítia Olaszországba. Budapesten flz Európai Kulturális Fórum szakértői tanácskozása Harminchárom európai ország, valamint az Egyesült Államok es Kanada képviselőinek részvételével szerdán Budapesten, a Hilton Szállóban megkezdődött az Európai Kulturális Fórumot előkészítő szakéi-tői tanácskozás. A Magyar Népköztársaság megismeréséhez, valamint az nevében Nagy János kül- egyenjogúságra és a kölcsöügyminisztériumi államtit- nos érdekekre épülő kultukár üdvözölte a delegáció- rális kapcsolatok megszilár- értékek cseréje, s az egyes művészeti ágak képviselőinek kapcsolatai semmi mással nem helyettesíthető szeEurópa és a világ népei a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben joggal kísérnek nagy figyelemmel minden olyan törekvést, amely elősegíti a helsinki folyamat fenntartását, a békés egymás mellett élést. A kulturális együttműködés, az kat. Elmondotta a magyar dításához. Hazánk abban érkormány megtisztelő és fe- dekelt, hogy a mostani talelősségteljes megbízatásként nácskozás és majdan a kulfogadta a madridi találkozó turális fórum konstruktív repet játszanak ebben. Kétközmegegvezésen alapuló szellemben végezze munkádöntését. amely szerint a ját. Nyilvánvaló, hogy ehkulturális fórumnak és az hez mind a 35 részt vevő azt előkészítő tanácskozás- állam együttes törekvésére, nak Budapest ad otthont, erőfeszítésére és politikai Hangsúlyozta, hogy orszá- készségére van szükség, gunk a történelem során Megítélésünk szerint — mindig igyekezett kivenni hangsúlyozta az államtitkár részét az európai kultúra — a kulturális fórum szergazdagításából, és lehetősé- vesen illeszkedik abba a pogeihez mérten aktívan hoz- litihai tanácskozássorozatba, zájárult az európai államok amelyet helsinki folyamat- kölcsönös bizalom építését, közötti kölcsönös megértés nak nevezünk. Éppen ezért előmozdításához, a helsinki a fórum akkor tölti be hizaróokmány ajánlásainak vatását, ha a tanácskozás gyakorlati megvalósításához, légköre és a munka eredReménvét fejezte ki, hogy a ménye híven tükrözi majd ségtelen ugyanis* hogy a min den kori nem zeitközi helyzetnek jelentős hatása van a kulturális szférára is, de ez a terület — viszonylagos autonómiája révén — jótékony hatást gyakorolhat a nemzetközi kapcsolatok egészére, s a párbeszéd részeiként előmozdíthatja a Nagy János beszéde befejező részében hangsúlyozta: a helsinki folyamat keretében sorra került találkozók Meghökkentő, sőt. hihetetlen. de igaz: kétszáz esztendeje hazánkban a népességnek csupán a tizennégy százaléka érte meg élete hatvanadik esztendejét! Aminek társadalmi, gazdasági — és azon belül táplálkozási, egészségügyi — okai egyaránt'voltak. Ma ez az arány nyolcvannégy százalék körül alakul, aminek szintén az előbbiekhez hasonló a magyarázata, ennek az aránynak* a következményeit azonban a kelleténél, a szükségesnél kevésbé fogja fel a társadalom, a család, az egyén. E következmények egyike: 1975-ben a nettó nemzeti termelés 6.4. tavaly 9,4 százalékának felelt, meg a nyugdijak összege. (1983ban 75 milliárd forintot fizettek ki ilyen címen.) Az emelkedés magyarázata egyrészt a nyugdíjasok táborának növekedése — napjainkban 2,2 millió fő felett —, másrészt az átlagos nyugdíj összegének — a havi átlagnyugdíj 1980-ban 2267, 1983ban 2849 forintot tett ki — gyarapodása. Ami akkor is igaz. ha tudjuk — megelőzendő az érintett olvasó jogos közbevetését —, hogy minden száz nyugdíjasból hatvaneggyen, havi 2500 forintnál kisebb ellátmányt kaptak az idén, az év eleji állapotok szerint. lüli eszközökkel — még dinamikus fejlesztés esetén is — lehetetlen le6z eleget tenni.'' Mennyi mindén keveredik, kavarog, villan fel fénylőn és tűnik el a homályban, abban a címszóban az Élet Lexikonában, amire azt mondjuk. _nvugdijas, nyugdíjas évek. Mennyi végletes vélemény, milyen sok érzékenység, rengeteg félreértés, seregnyi félremagyarázás. Mert a nyugdíjast a dolgozók tartják el, ő csak a postást várja, semmit nem kell tennie a pénzért, velük vannak tele az orvosi rendelők. a közlekedési eszközök, mert persze ők ráérnek. hiszen semmi dolguk nincsen ... in tanácskozás résztvevői ta- a helsinki záróokmány es tanácskozások egyik tapasztalni -fogják: a szociális- szellemét, s a részt vevő ál- nu'^ga' hogy. azok klTne~ ta Magyarország nyitott Eu- lamok kapcsolatait vezérlő neteie nem kis mertekben rnpa és a világ minden va- elvekkel összhangban vázol- azo f-fré^feredmenyeslódi kulturális-művészeti ér- ja fel közös törekvéseinket se§eLo'! függött. téke iránt. Meggyőződésünk, és céljainkat a kulturális A megnyitó után az előhogv más oépek kulturális együttműködés jövőjét ille- készítő tanácskozás zárt értékeinek megismerése tőén. egyben saját kultúránk gazdagítását is szolgálja. Kormányzatunk jelentős anyagi áldozatokat hoz azért, hogy ezek az értékek minél szélesebb körben hozzáférhetővé váljanak. A magyar kultúra kiemelkedő személyiségei hagyományosan fontos küldetésüknek tekintetüléssel megkezdte munkáját ték. hogy nemzeti értékeink őrzése és gyarapítása mellett hazai közegbe ültessék át az egyetemes emberi kultúra maradandó alkotásait. A továbbiakban szólt' arról. hogy a magyar közvélemény kezdettől fogva nagy figyelemmel kíséri a kulturális fórum előkészületeit, es várakozással tekint munkája elé. A lehető legkedvezőbb feltételeket kívánjuk biztosítani ahhoz; hogv a tanácskozás és annak eredményeként majd a kulturális fórum sikeresen betölthesse feladatát: a kulturális alkotást, a terjeszést és az együttműködést érintő, egymással szorosan összefüggő kérdések megtárgyalásával. a madridi találkozón elfoaadott mandátumrak megfelelően hatékonyan járuljon hozzá az európai kyjturális élet nazdanitásához, egymás értékeinek jobb Á kooperáció javuló feltételei A gazdaságirányítás reformja a gazdálkodás körülményeinek módosításával segíti maid a hazai vállalatok együttműködésének javítását — ezt állapította meg a Magyar Kereskedelmi Kamara kooperációs tagozata. A hazai vállalatok közötti együttműködés. kooperáció sok kívánni valót hagy maga után. és ez kedvezőtlenül hat a termelési költségek alakulására, és rontja a magyar termékek külpiaci versenyképességét. Az akadozó kooperáció nehezíti a bel-, külföldi vásárlók igénveihez való rugalmas alkalmazkodást is. A gazdaságiránví| tás reformja — mint ismeretes — 1985. januáriétól a vállalatok egvüttműködésésének számos feltételét módosítja. s ez várhatóan úi iránvban befolyásolja a vállalati kapcsolatok alakulását. Az úi rendszerben olcsóbbnak ígérkezik a nagyobb hatékonysággal dolgozó külső vállalatok foglalkoztatása. ami előreláthatóan mind több területen fokozatosan javítja maid a gazdálkodók érdekeltségét a kooperációban. kJ Pénz. pénz, pénz . . .? A nyugdíjkorhatár nem más, mint egy adminisztratív elhatárolás, amint a hatvanadik életévtől számított idős korú megjelölés sem több demográfiai hagyománynál. Idős és idős emberek, fizikai, szellemi állapota, környezetük tárgyi és pszichikai összetevői között hatalmasak a különbségek! A gerontológia, azaz az öregedéssel foglalkozó tudomány egyik alapköve az a megállapítás, hogy a fizikai és a szellemi képességek megtartásában, a lelki bajok, a betegségek megelőzésében az idős korban levők számára semmi mással nem helyettesíthető, ezért legfontosabb tényező az otthoni családi környezet. Sokaknak azonban csak lenne a legfontosabb .. . Mert vagy ténylegesen is magányosak, vagy azzá teszi őket a családjuk; gyermekük, gyermekeik, hozzátartozóik. S erre az utóbbira aligha fogalmazható meg elfogadható mentség. Az Egyesült Nemzetek Szervezete által rendezett öregedési Világértekezletre összeállított magyar nemzeti beszámolóban a többi között ezt olvashatjuk: „Az idős korúak ellátásának pusztán az egészségügyön beS a másik oldal, nincs kellő megbecsülés, a nyugdíj a kévésnél is kevesebbre elég, gorombák a fiatalabbak, türelmetlenek velük az üzletben, az orvosi rendelőben, a hivatalban, ritkán nyitja rájuk bárki az ajtót... Való és hamis, vélt és igaz roppant kényes elegyülésének tevői, tanúi vagyunk — voltunk leszünk —, ám, el ne feledjük, változó szereposztásban! Mert kire-kire mindegyik szerepből jut, volt eltartott gyerek, azután kereső, majd lett, lesz nyugdíjas, aki korántsem eltartott. hiszen megdolgozott járandóságaiért. Pontosan ennek a szükségszerű és elkerülhetetlen szerepváltozásnak * felismerése — és természetesen érvényesítése az intézkedésekben, a cselekedetekben — az, ami átalakíthatja a közvélekedést, ám e felismerés lassan formálódik, holott a sokasodó feladatok sürgetik. Érzékelteti a társadalom számára seregnyi teendőt tartogató folyamat felerősödését, hogy amíg 1950-ben száz produktív korúra — 15 és 59 év közöttire — 18 öreg korú jutott, 1980-ban ez 28ra emelkedett, és a szakemberek számításai szerint 2000-ben harmincegy lesz.../ Más Aiegközelítésből nézve: nyugdíjas, járadékos volt a népesség 2.8 százaléka 1949ben, az idén január elsején pedig 20.7 százalék! Ne szépítsük a valóságot: kell nagyon kell a több pénz — a termelésben létrehozott új érték — ahhoz, hogy amit a pihenni tértek aktív korukban tökeként megteremtettek, annak kamataiból kejlően részesedhessenek. Mégis, azt ne higyjük, a forint varázsszer, megold minden gondot. Ismét egy, utaIasnvi erejű példát, A Központi Statisztikai Hivatal által lefolytatott elemző vizsgálat kimutatta, hogy az idősek egy tetemes része egészségi állapotát sokkal roszszabbnak tartja, mint amilyen az — orvosi megállapítás szerint — a valóságban. A magyarázat lelki eredetű okokra vezeti vissza e magatartást, márpedig ilyen okokon — a család közömbösségén. a környezet türelmetlenségén — aligha változtatna bármit is a több forint. Amint az sem kizárólag pénzügyi körbe elhelyezhető tény, hogy tavaly 37 400-an kerültek rokkantsági nyugdíjbr Az 1983-ban saját jogon nyugdíjba kerüllek átlagos havi ellátmánya 3791 rintot ért ei a munkások és alkalmazottak, 2850 forintot a termelőszövetkezeti tagok esetében. Figyelmeztető folyamat ugyanakkar a postás hozta pénz reálértékének a csökkenése. Az 1980-ban megállapított 3000 forint nyugdíj tényleges értéke 1983-ban már csupán 92,3, a négyezer forintos járandóságé 90.1 százalék volt Az évenkénti automatikus emelés tehát nem képes ellensúlyozni az árszínvonal növekedése okozta veszteséget. azaz itt is — mint sok másban — keresni kell a lehetőségeket a módszereket — és elsősorban a forrásokat — a célszerűbb, észszerűbb, igazságosabb nyugdíjrendszer kialakításához. 3. Megkoszorúzták Germanus Gyula professzor sírját szülelésének 100. évfordulója alkalmából, szerdán a Farkasréti temetőben. A sírnál Fodor Sándor, az ELTE arab tanszékének vezetője, valamint Mohámmad Abu Duma, egyiptomi költő és irodalmár mondott beszédet. Felidézték a világhírű orientalistának. az Eötvös Loránd Tudományegyetem egvkori professzorának emlékét, aki pályája során többször járt a Közei- és Távol-Ke.leten. Germanus Gyula sirjánái a Művelődési Minisztérium, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Körösi Csorna Társaság, az Egyiptomi Arab Köztársaság nagykövetségének. a Szocialista Népi Líbiai Arab Jamahiriya Budapesti Népi Irodája képviselői, valamint Isza AlNauri jordániai akadémikus. helyezték el koszorúikat. A megemlékezés virágait hozták el a nagv tudós hozzátartozói is. Uj szövöde Somogyi Károlyné (elvétele Nemrégiben adták át a Szegedi Textilművek dorozsmai üzemének úi szövőcsarnokát. Korábban kisebb helyiségekben. nehezebb körülmények között dolgoztak munkásaik. Yz új esarnnk átadása egy hosszabb felújítási periódus utolsó állomása volt. Képünkön: munka az új szövődében. Homérosz azt tartotta: „sok baj közt a halandó gyorsan öregszik". S mert az átlagos életkor folyamatosan növekszik. azt kell hinnünk, kevesebb baj öregít bennünket, mint valamikori elődeinket. Valójában nem a baj kevesebb, hanem az erő a több, a szellemi, anyagi erő, melyekkel a társadalom, a család, az egyén szembeszállhat a bajok sáskahadával. Az időöek sorsával. tiszteletével, helyzetével minden társadalom önmagáról vall, erkölcseiről állít ki bizonyítványt. Ki állíthatna ki olyan bizonyítványt, amelyben már nem akad javítani való jegy, amelyben már csak kitűnő és jeles osztályzat látható? V. T. Banklárgyaiások A Francia Központi Bank meghívására november 18. és 21. között látogatást tett Franciaországban Timár Mátyás államtitkár, a Magvar Nemzeti Eark elnöke. Aíichel Camdessusszal. a Banque de Francé kormányzójával folytatott megbeszéléseik során áttekintették a két központi bank közötti kapcsolatokat, és véleményt cseréltek a magyar-francia gazdasági együttműködés, valamint a nemzetközi pénzügyi helyzet időszerű kérdéseiről. A Magyar Nemzeti Bank elnöke hivatalában felkereste Pierre Bérégovo.j gazdasági és pénzügyminisztert. és találkozott a francia pénzügyi élet más vezető személyiségeivel is. Tímár Mátyás szerdán hazaérkezett Budapestre.