Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-22 / 274. szám

Csütörtök, 1984. november 15. • 3 A gazdaságirányítás továbbfejlesztéséről Szerdán, tegnap a SZOT Központi Iskoláián országos tanácskozást tartottak a gazdaságirányítási rendszer továbbfeilesztésével. a lövő évi gazdálkodással, valamint a mozgalmi élettel, összefüg­gő szakszervezeti feladatok­ról. A tanácskozáson Gál László, a SZOT főtitkárhe- j lvettese. Bukta László és Sólyom Ferenc, a SZOT titkárai tájékoztatták az ioarági. ágazati szaks - ve­zetőknek. valamint a szak­szervezetek megyei tanácsai­nak vezetőit és vezető mun­katársait a tennivalókról. Export A Lignimoex Külkereske­delmi Vállalat 280 ezer űr­méter cser-, tölgy- és gver­tvánpapírfa exportiára kö­tött szerdán szerződést olasz | partnerével, a Chimica del Friuli SDA. Torviscosa cég­gel. A szerződés értéke meg­haladja az ötmillió dollárt. A megállapodás aiaoián a magvar külkereskedelmi vállalat a papíravártás alap­anyagául szolgáló fát 1985­ben szállítia Olaszországba. Budapesten flz Európai Kulturális Fórum szakértői tanácskozása Harminchárom európai ország, valamint az Egyesült Államok es Kanada képviselőinek részvételével szer­dán Budapesten, a Hilton Szállóban megkezdődött az Európai Kulturális Fórumot előkészítő szakéi-tői tanács­kozás. A Magyar Népköztársaság megismeréséhez, valamint az nevében Nagy János kül- egyenjogúságra és a kölcsö­ügyminisztériumi államtit- nos érdekekre épülő kultu­kár üdvözölte a delegáció- rális kapcsolatok megszilár- értékek cseréje, s az egyes művészeti ágak képviselői­nek kapcsolatai semmi más­sal nem helyettesíthető sze­Európa és a világ népei a jelenlegi bonyolult nemzet­közi helyzetben joggal kí­sérnek nagy figyelemmel minden olyan törekvést, amely elősegíti a helsinki folyamat fenntartását, a bé­kés egymás mellett élést. A kulturális együttműködés, az kat. Elmondotta a magyar dításához. Hazánk abban ér­kormány megtisztelő és fe- dekelt, hogy a mostani ta­lelősségteljes megbízatásként nácskozás és majdan a kul­fogadta a madridi találkozó turális fórum konstruktív repet játszanak ebben. Két­közmegegvezésen alapuló szellemben végezze munká­döntését. amely szerint a ját. Nyilvánvaló, hogy eh­kulturális fórumnak és az hez mind a 35 részt vevő azt előkészítő tanácskozás- állam együttes törekvésére, nak Budapest ad otthont, erőfeszítésére és politikai Hangsúlyozta, hogy orszá- készségére van szükség, gunk a történelem során Megítélésünk szerint — mindig igyekezett kivenni hangsúlyozta az államtitkár részét az európai kultúra — a kulturális fórum szer­gazdagításából, és lehetősé- vesen illeszkedik abba a po­geihez mérten aktívan hoz- litihai tanácskozássorozatba, zájárult az európai államok amelyet helsinki folyamat- kölcsönös bizalom építését, közötti kölcsönös megértés nak nevezünk. Éppen ezért előmozdításához, a helsinki a fórum akkor tölti be hi­zaróokmány ajánlásainak vatását, ha a tanácskozás gyakorlati megvalósításához, légköre és a munka ered­Reménvét fejezte ki, hogy a ménye híven tükrözi majd ségtelen ugyanis* hogy a min den kori nem zeitközi helyzetnek jelentős hatása van a kulturális szférára is, de ez a terület — viszony­lagos autonómiája révén — jótékony hatást gyakorolhat a nemzetközi kapcsolatok egészére, s a párbeszéd ré­szeiként előmozdíthatja a Nagy János beszéde befe­jező részében hangsúlyozta: a helsinki folyamat kereté­ben sorra került találkozók Meghökkentő, sőt. hihetet­len. de igaz: kétszáz eszten­deje hazánkban a népesség­nek csupán a tizennégy szá­zaléka érte meg élete hatva­nadik esztendejét! Aminek társadalmi, gazdasági — és azon belül táplálkozási, egészségügyi — okai egy­aránt'voltak. Ma ez az arány nyolcvannégy százalék kö­rül alakul, aminek szintén az előbbiekhez hasonló a magyarázata, ennek az aránynak* a következményeit azonban a kelleténél, a szük­ségesnél kevésbé fogja fel a társadalom, a család, az egyén. E következmények egyike: 1975-ben a nettó nemzeti termelés 6.4. tavaly 9,4 százalékának felelt, meg a nyugdijak összege. (1983­ban 75 milliárd forintot fi­zettek ki ilyen címen.) Az emelkedés magyarázata egy­részt a nyugdíjasok tábo­rának növekedése — napja­inkban 2,2 millió fő felett —, másrészt az átlagos nyugdíj összegének — a havi átlag­nyugdíj 1980-ban 2267, 1983­ban 2849 forintot tett ki — gyarapodása. Ami akkor is igaz. ha tudjuk — megelő­zendő az érintett olvasó jo­gos közbevetését —, hogy minden száz nyugdíjasból hatvaneggyen, havi 2500 fo­rintnál kisebb ellátmányt kaptak az idén, az év eleji állapotok szerint. lüli eszközökkel — még di­namikus fejlesztés esetén is — lehetetlen le6z eleget tenni.'' Mennyi mindén keveredik, kavarog, villan fel fénylőn és tűnik el a homályban, abban a címszóban az Élet Lexikonában, amire azt mondjuk. _nvugdijas, nyug­díjas évek. Mennyi végletes vélemény, milyen sok érzé­kenység, rengeteg félreértés, seregnyi félremagyarázás. Mert a nyugdíjast a dolgo­zók tartják el, ő csak a postást várja, semmit nem kell tennie a pénzért, velük vannak tele az orvosi ren­delők. a közlekedési eszkö­zök, mert persze ők ráér­nek. hiszen semmi dolguk nincsen ... in tanácskozás résztvevői ta- a helsinki záróokmány es tanácskozások egyik ta­pasztalni -fogják: a szociális- szellemét, s a részt vevő ál- nu'^ga' hogy. azok klTne~ ta Magyarország nyitott Eu- lamok kapcsolatait vezérlő neteie nem kis mertekben rnpa és a világ minden va- elvekkel összhangban vázol- azo f-fré^feredmenyes­lódi kulturális-művészeti ér- ja fel közös törekvéseinket se§eLo'! függött. téke iránt. Meggyőződésünk, és céljainkat a kulturális A megnyitó után az elő­hogv más oépek kulturális együttműködés jövőjét ille- készítő tanácskozás zárt értékeinek megismerése tőén. egyben saját kultúránk gaz­dagítását is szolgálja. Kor­mányzatunk jelentős anyagi áldozatokat hoz azért, hogy ezek az értékek minél szé­lesebb körben hozzáférhe­tővé váljanak. A magyar kultúra kiemelkedő szemé­lyiségei hagyományosan fon­tos küldetésüknek tekintet­üléssel megkezdte munkáját ték. hogy nemzeti értékeink őrzése és gyarapítása mel­lett hazai közegbe ültessék át az egyetemes emberi kul­túra maradandó alkotásait. A továbbiakban szólt' ar­ról. hogy a magyar közvé­lemény kezdettől fogva nagy figyelemmel kíséri a kultu­rális fórum előkészületeit, es várakozással tekint mun­kája elé. A lehető legked­vezőbb feltételeket kíván­juk biztosítani ahhoz; hogv a tanácskozás és annak eredményeként majd a kul­turális fórum sikeresen be­tölthesse feladatát: a kultu­rális alkotást, a terjeszést és az együttműködést érintő, egymással szorosan össze­függő kérdések megtárgya­lásával. a madridi találko­zón elfoaadott mandátum­rak megfelelően hatékonyan járuljon hozzá az európai kyjturális élet nazdanitásá­hoz, egymás értékeinek jobb Á kooperáció javuló feltételei A gazdaságirányítás re­formja a gazdálkodás kö­rülményeinek módosításával segíti maid a hazai válla­latok együttműködésének javítását — ezt állapította meg a Magyar Kereskedel­mi Kamara kooperációs ta­gozata. A hazai vállalatok közötti együttműködés. kooperáció sok kívánni valót hagy ma­ga után. és ez kedvezőtlenül hat a termelési költségek alakulására, és rontja a ma­gyar termékek külpiaci ver­senyképességét. Az akadozó kooperáció nehezíti a bel-, külföldi vásárlók igénveihez való rugalmas alkalmazko­dást is. A gazdaságiránví­| tás reformja — mint isme­retes — 1985. januáriétól a vállalatok egvüttműködésé­sének számos feltételét mó­dosítja. s ez várhatóan úi iránvban befolyásolja a vál­lalati kapcsolatok alakulá­sát. Az úi rendszerben ol­csóbbnak ígérkezik a na­gyobb hatékonysággal dol­gozó külső vállalatok fog­lalkoztatása. ami előrelát­hatóan mind több területen fokozatosan javítja maid a gazdálkodók érdekeltségét a kooperációban. kJ Pénz. pénz, pénz . . .? A nyugdíjkorhatár nem más, mint egy adminisztratív el­határolás, amint a hatvana­dik életévtől számított idős korú megjelölés sem több demográfiai hagyománynál. Idős és idős emberek, fizi­kai, szellemi állapota, kör­nyezetük tárgyi és pszichi­kai összetevői között hatal­masak a különbségek! A ge­rontológia, azaz az örege­déssel foglalkozó tudomány egyik alapköve az a meg­állapítás, hogy a fizikai és a szellemi képességek meg­tartásában, a lelki bajok, a betegségek megelőzésében az idős korban levők számára semmi mással nem helyet­tesíthető, ezért legfontosabb tényező az otthoni családi környezet. Sokaknak azon­ban csak lenne a legfonto­sabb .. . Mert vagy tényle­gesen is magányosak, vagy azzá teszi őket a családjuk; gyermekük, gyermekeik, hozzátartozóik. S erre az utóbbira aligha fogalmazha­tó meg elfogadható mentség. Az Egyesült Nemzetek Szervezete által rendezett öregedési Világértekezletre összeállított magyar nem­zeti beszámolóban a többi között ezt olvashatjuk: „Az idős korúak ellátásának pusztán az egészségügyön be­S a másik oldal, nincs kellő megbecsülés, a nyug­díj a kévésnél is kevesebb­re elég, gorombák a fiata­labbak, türelmetlenek velük az üzletben, az orvosi ren­delőben, a hivatalban, rit­kán nyitja rájuk bárki az ajtót... Való és hamis, vélt és igaz roppant kényes ele­gyülésének tevői, tanúi va­gyunk — voltunk leszünk —, ám, el ne feledjük, vál­tozó szereposztásban! Mert kire-kire mindegyik szerep­ből jut, volt eltartott gye­rek, azután kereső, majd lett, lesz nyugdíjas, aki ko­rántsem eltartott. hiszen megdolgozott járandóságai­ért. Pontosan ennek a szük­ségszerű és elkerülhetetlen szerepváltozásnak * felis­merése — és természetesen érvényesítése az intézkedé­sekben, a cselekedetekben — az, ami átalakíthatja a köz­vélekedést, ám e felismerés lassan formálódik, holott a sokasodó feladatok sürgetik. Érzékelteti a társadalom számára seregnyi teendőt tartogató folyamat felerősö­dését, hogy amíg 1950-ben száz produktív korúra — 15 és 59 év közöttire — 18 öreg korú jutott, 1980-ban ez 28­ra emelkedett, és a szakem­berek számításai szerint 2000-ben harmincegy lesz.../ Más Aiegközelítésből nézve: nyugdíjas, járadékos volt a népesség 2.8 százaléka 1949­ben, az idén január elsején pedig 20.7 százalék! Ne szé­pítsük a valóságot: kell na­gyon kell a több pénz — a termelésben létrehozott új érték — ahhoz, hogy amit a pihenni tértek aktív ko­rukban tökeként megterem­tettek, annak kamataiból kejlően részesedhessenek. Mégis, azt ne higyjük, a fo­rint varázsszer, megold min­den gondot. Ismét egy, uta­Iasnvi erejű példát, A Köz­ponti Statisztikai Hivatal ál­tal lefolytatott elemző vizs­gálat kimutatta, hogy az idő­sek egy tetemes része egész­ségi állapotát sokkal rosz­szabbnak tartja, mint ami­lyen az — orvosi megállapí­tás szerint — a valóságban. A magyarázat lelki eredetű okokra vezeti vissza e ma­gatartást, márpedig ilyen okokon — a család közöm­bösségén. a környezet türel­metlenségén — aligha vál­toztatna bármit is a több forint. Amint az sem kizá­rólag pénzügyi körbe elhe­lyezhető tény, hogy tavaly 37 400-an kerültek rokkant­sági nyugdíjbr Az 1983-ban saját jogon nyugdíjba kerüllek átlagos havi ellátmánya 3791 rintot ért ei a munkások és alkalmazottak, 2850 forintot a termelőszövetkezeti tagok esetében. Figyelmeztető fo­lyamat ugyanakkar a postás hozta pénz reálértékének a csökkenése. Az 1980-ban megállapított 3000 forint nyugdíj tényleges értéke 1983-ban már csupán 92,3, a négyezer forintos járandósá­gé 90.1 százalék volt Az évenkénti automatikus eme­lés tehát nem képes ellen­súlyozni az árszínvonal nö­vekedése okozta vesztesé­get. azaz itt is — mint sok másban — keresni kell a le­hetőségeket a módszereket — és elsősorban a forráso­kat — a célszerűbb, ész­szerűbb, igazságosabb nyug­díjrendszer kialakításához. 3. Megkoszorúzták Germanus Gyula professzor sírját szü­lelésének 100. évfordulója alkalmából, szerdán a Far­kasréti temetőben. A sírnál Fodor Sándor, az ELTE arab tanszékének vezetője, vala­mint Mohámmad Abu Du­ma, egyiptomi költő és iro­dalmár mondott beszédet. Felidézték a világhírű ori­entalistának. az Eötvös Lo­ránd Tudományegyetem egv­kori professzorának emlékét, aki pályája során többször járt a Közei- és Távol-Ke.­leten. Germanus Gyula sirjánái a Művelődési Minisztérium, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem, a Körösi Cso­rna Társaság, az Egyiptomi Arab Köztársaság nagykö­vetségének. a Szocialista Né­pi Líbiai Arab Jamahiriya Budapesti Népi Irodája kép­viselői, valamint Isza Al­Nauri jordániai akadémi­kus. helyezték el koszorúi­kat. A megemlékezés virá­gait hozták el a nagv tudós hozzátartozói is. Uj szövöde Somogyi Károlyné (elvétele Nemrégiben adták át a Szegedi Textilművek dorozs­mai üzemének úi szövőcsarnokát. Korábban kisebb helyi­ségekben. nehezebb körülmények között dolgoztak munká­saik. Yz új esarnnk átadása egy hosszabb felújítási perió­dus utolsó állomása volt. Képünkön: munka az új szövő­dében. Homérosz azt tartotta: „sok baj közt a halandó gyorsan öregszik". S mert az átlagos életkor folyama­tosan növekszik. azt kell hinnünk, kevesebb baj öre­gít bennünket, mint valami­kori elődeinket. Valójában nem a baj kevesebb, hanem az erő a több, a szellemi, anyagi erő, melyekkel a tár­sadalom, a család, az egyén szembeszállhat a bajok sás­kahadával. Az időöek sorsá­val. tiszteletével, helyzeté­vel minden társadalom ön­magáról vall, erkölcseiről állít ki bizonyítványt. Ki állíthatna ki olyan bizonyít­ványt, amelyben már nem akad javítani való jegy, amelyben már csak kitűnő és jeles osztályzat látható? V. T. Banklárgyaiások A Francia Központi Bank meghívására november 18. és 21. között látogatást tett Franciaországban Timár Má­tyás államtitkár, a Magvar Nemzeti Eark elnöke. Aíi­chel Camdessusszal. a Ban­que de Francé kormányzó­jával folytatott megbeszélé­seik során áttekintették a két központi bank közötti kapcsolatokat, és véleményt cseréltek a magyar-fran­cia gazdasági együttműkö­dés, valamint a nemzetközi pénzügyi helyzet időszerű kérdéseiről. A Magyar Nem­zeti Bank elnöke hivatalá­ban felkereste Pierre Béré­govo.j gazdasági és pénzügy­minisztert. és találkozott a francia pénzügyi élet más vezető személyiségeivel is. Tímár Mátyás szerdán ha­zaérkezett Budapestre.

Next

/
Thumbnails
Contents