Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-03 / 259. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 74. évfolyam 259. szám 1984. november 3.,' szombat Ara: 80 forint Szolnokon felavatták TerniólceikiigSf lizSos a piaca a korszerűsített papirgyarat Huszonöt éves a kábelgyár A modernizálás több mint 6 milliárd forintba került Pénteken felavatták a Papíripari Vállalat korszerűsített és kibővített szolnoki gyárát. A rekonstrukcióra, amely a VI- ötéves tervben a hazai könnyűipar legnagyobb fejlesztése, kiemelt állami nagyberuházás volt, több mint hatmilliárd forintot fordítottak. Az 1981ben megkezdett munkát — az Állami Tervbizottság döntése szerint — az ország egyre növekvő papírfogyasztása indokolta. Elsősorban a nyomdai író-nvomó papírok hiányoztak, s a pótlást kizárólag tőkés importból lehetett fedezni. Emellett megfelelő gyártókapacitásra volt szükség a Szovjetunióval és Jugoszláviával megkötött hosszú távú cellulózszállítási egyezmény alapján érkező nyersanyag feldolgozásához is. A gyár .művelődési házában megtartott avatóünnepségen Juhász Mihály, a Papíripari Vállalat vezérigazgatója beszámolt az elmúlt negyvenöt hónap során végzett munkáról, majd Szabó Imre ipari miniszterhelyettes tartott ünnepi beszédet. Elmondta, hogy a beruházást határidőre és több mint 200 millió forint megtakarítással fejezték be. Ennek során a gyár régi papírgépének felújításával csaknem megkétszerezték a berendezés gyártóteljesítményét. Az újonnan felépített üzemcsarnokba került a finn Valmet cégtől vásárolt világszínvonalú papírgyártó gép. amely évi ötvenezer tonna papír előállítására képes. Az Ausztriából beszerzett mázológép révén első ízben jelenik meg a hazai papíripar termékei között a mázolt papír, a legigényesebb nyomdai termékek fontos kelléke. Az üzem a jövőben folyamatosan gyárt műnyomó. computer-print és ofszetpapírokat is. A látványos műszaki fejlesztés ellenére a gyár szakembergárdája csak minimálisan növekedett, hiszen ezekhez a'génekhez nem több emberre, hanem jobban felkészült dolgozókra van szükség. A kis'gyárból született korszerű nagyüzem a korábbi 24 ezer tonna helyett évente 85 ezer tonna papírt állíthat elő. Felszólalt az ünnepségen Gennagyij Pronyin, a Szovjetunió erdőgazdasági, cellulóz-. papíripari és fafeldolgozó-ipari miniszterhelyettese is. A gyáravatás befejezéseként kitüntetéseket adtak át az üzem tervezésében és kivitelezésében kimagasló munkát végzett dolgozóknak. Műszaki repülőtisztek képzése Ünnepséget rendeztek Pénteken Szolnokon a Killián György Repülő Műszaki Főiskola megalakulásának 35. évfordulója alkalmából. Az. eseményen részt vettek a megye párt-, állami es társadalmi szerveinek vezetői, jelen volt Bohunka Gyula vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg kiképzési főfelügyelőjének első helyettese, a tábornoki kar több tagja, a főiskola egvkori alapítói, a társ katonai intézmények képviselői. A felsorakozott egvségek előtt Zsemberi István ezredes, a főiskola parancsnoka mondott ünnepi beszédet. majd a Tiszamenti Vegyiművek dolgozói nevében Szikszai Ferenc . igzagatóhelyettes átadta a nagyvállalat által adományozott áj csapatzászlót a főiskola állományának. Az alakulatok díszelgését követően a főiskola csapatmúzeumának előterében felavatták Killián György mellszobrát, Szederkényi Attila balassagyarmati szobrászművész alkotását. A névadó életútját Godó Ágnes ezredes, hadtörténész méltatta. A vendégek ezután megtekintették a hazai műszaki repülőtlsztkéozés bázisának oktatási intézményeit. Domaszékről Lombikkrumpli Most. szedés előtt a lombikkrumpli már semmiben sem különbözik attól, amit gumóról szaporítanak. Bezzeg a nyáron, amikor kiültették ! Negyvenfokos meleg volt, a krumplipalánta pedig inkább paprikának látszott, annak is igen satnya volt. Ahogv elültették, elkókadt. s úgy tetszett, ki sem egyenesedik többé. Óvatosan permetelgették. szálanként kézzel rázták le róla a homokot. Utána is nagy úr maradt a lombikkrumpli. A messziről fehér fóliának látszó vírusvektor-háló alá csak a munkával megbízott dolgozók mehettek be. Dohányos ember a közelébe sem tehette a lábát. A háló alá zsilipes előtéren át lehetett bejutni, nehogy beszemtelenkedjenek a dolgozók után a vírusokat hordozó levéltetvek is. Miért kell nekünk annyi burgonvaszaporító anyagot importálni Hollandiából? Magyarországon ' is terem krumpli bőven, hogyhogy a vetőgumóból importra szorulunk? Nos. nem tudnak hazánkban elegendő vírusmentes szaporítóanyagot előállítani. Ez volt az oka, hogv a régi. kedvelt magyar faiták kivesztek a piaci forgalomból. Amit eddig lombikkrumplinak neveztünk, tulajdonképpen a sejtből nevelt palántával és nem vet.őgumóval szaporított burgonya. A Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban virágzó iparág a biotechnológia. Ennek egyik hazai gyakorlati alkalmazási területe, amit Domaszéken csinálnak. Nem egyedül, hanem a Meriklon Gazdasági Társaság tagjaként, amelv arra szerveződött. hogy az MTA Szegedi Biológiai Kutatóintézetének eredményeit a gyakorlatba átültesse. Hogy miért épp krumplit? Mert ezen a területen még van mit kitalálni, s a népgazdaságnak is jelentős devizamegtakarítást jelentene, ha a burgonya szaporítóanyagát teljes egészében itthon lehetne megújítani. Hogy miért épp Domaszéken? Nos. nemcsak ott. hanem néhány más gazdaságban i« megindult a kísérleti termesztés. — Jó néhány ösztöndíjas kertészmérnököt vettünk föl. míg tartott a szőlőtelepítés. A szőlőtáblák üzemeltetésével már kevesebb a munka, nem akartuk, hogv diplomás brigádvézetöként herdálják tudásukat — mondja dr. Kalivoda Imre elnök. — Kapóra jött. amikor a Meriklon GT felajánlotta a kísérlet lehetőségét. Négyezer négyzetméteren ültették ki a lombikkrumplit, amelyet most készülnek fölszedni. — Szép dolog a szakmai sikerélmény. de haszon volt-e rajta? — Egy kevés már idén is lesz, sokat pedig nem is vártunk. Amit most felszedünk, az úgynevezett törzselit. Gyakorlatilag vírusmentes. Hatvan forintot kannánk kilójáért, ha eladnánk. Jövőre úira elvetjük. abból már nagyobb mennyiségű vetőgumót, az úgynevezett szuperelitet lehet előállítani — a szántóföldi termesztés során. — Nyilván jó üzlet szaporítóanyagot termelni. — Abban reménykedünk, hogy mivel az elsők között alkalmazzuk az eljárást, tapasztalatokban ? többiek előtt járunk. A Meriklo'* GT-vel pedig további közös terveink vannak újabb tudományos eredmények! mielőbbi gyakorlati alkalmazására. T. I. Nemrégiben ünnepelték a hazai kábelgyártás centenáriumát. s most a Magyar Kábelművek kötelékébe tartozó Szegedi Kábelgyárban tartottak ünnepséget a gyér alapításának 25. évfordulója és november 7. tiszteletére. Tegnap, pénteken délután a kábelgyár nagytermében Tombácz József igazgató üdvözölte a résztvevőket. Ott volt az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára, Berta István, a megyei pártbizottság munkatársa. Perjési József. Vrbán Lajos, az MKM vezérigazgatója. Megjelentek a tanácsi szervek, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, valamint Jugoszláviából az Újvidéki és a Novotinói Kábelgyár küldöttei. Az igazgató beszédében felidézte azokat az eseményeket, amelyek a negyedszázada a Budapesti Kábelés Sodronykötélgyár alapította ipari üzem életében, termelésének fejlődésében meghatározó jelentőségűek. Az alapítás után eleinte acél hullámlemez kábeldobokat és különböző típusú vezetékeket, csöveket gyártottak, s ez a vegyes termelés 1963ig tartott. Ezt követően megteremtették a feltételeket a kábelgyártáshoz, amely azóta a kizárólagos profilja a szegedi gyárnak. A változást, a termelés növekedését jól érzékelteti, hogy amíg 1960-ban 23 millió forint termelési értékkel számoltak, 1970-ben már 654 Résztvevők a jubileumon milliónál jártak. 1979-ben közel 2 milliárdnál, s az idén elérték a 2 milliárd 250 millió forintos termelési értéket A fokozatosan növekvő termelést a technikai színvonal folyamatos emelése tette lehetővé. Ez kezdetben csak a meglevő épületekbe telepitett gépeket jelentette, később új gyártócsarn'okot építettek és bővítettek, .amelv jelenleg 17 ezer négyzetméteres alapterületével biztc?sítja a magas színvonalú munkát. A gyárban, amelyhez 1976ban a kisteleki gyáregység csatlakozott. 1165-en dolgoznak. A tervekhez tartozik, hogy a kisteleki részleget 1985-től önálló gyárként működtetik. A Szegedi Kábelgyár termékei mind. idehaza, Somogyi Kérolyné felvétele mind külföldön megállják a helyüket, s az előállított nagyobb mennyiségnek is biztos piaca akad. A közel tíz éve üzemelő — 130 mi Ili,is beruházással létesült — új gépsor 1976-ban 160 ezer érkilométeres névleges teljesítménye mellett már 1981-ben 250 ezer érkilométer korszerű, vazelintöltésű kábelt produkált. Az ünnepség végén kit'ün* tetőseket adtak át. Budapesten, az Ipari Minisztériumban kapta meg Szélpál István lakatos a Munka Érdemrend bronz fokozatát. A szegedi eseményen nyújtották át a Kiváló Munkáért kitüntetést Fehér László csoportvezetőnek. Kiváló Szakszervezeti Munkáért kitüntetést kapott Török Lajosné raktárkezelő és Hell Péterné készáruátvevő. Részvétel a döntésekben SZOT-elnökségi ülés az MSZMP Központi Bizottságának 1983. októberi állásfoglalása nyomán javult a szakszervezeti munka. A szakszervezetek mindenütt kiemelten kezelik a termelést, gazdálkodást segítő tevékenységet, a hatodik ötéves terv hátralevő feladatainak teljesítését. Arra törekednek, hogy a szakszervezeti és a munkahelyi demokrácia fejlesztése révén még több dolgozó vegyen részt a döntések előkészítésében, a helyi gazdasági vezetők pedig fordítsanak több figyelmet a javaslatok hasznosítására. A Szakszervezetek Országos Tanácsanak elnöksége Pénteken ülést tartott. A testület azt vitatta meg. hogyan hasznosították munKájukban a szakszervezetek az MSZMP Központi Bizottságának 1983. októberi állásloglalását. Megállapították, hogy az állásfoglalás megjelenését fokozott várakozás előzte meg. s ennek megfelelő volt fogadtatása is a közvéleményben. A figyelem azóta nőtt a szakszervezeti munka ¡ránt is. A szervezett dolgozók igénylik a szakszervezetek eredményesebb, felelősebb tevékenységét. A SZOT elnöksége szerint R politikai köiyvnapok megnyitója Óvári Miklós beszéde Kettős esemény színhelye volt pénteken a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum: itt tartották meg a politikai könyvnapok ünnepélyes megnyitóját, s egyben jubileumi könyvkiállítás nyílt a megalakulásának 40. évfordulóját ünneplő Kossuth Könyvkiadó négy évtizedes terméséből. A megnyitó ünnepségen — amelyen ott volt a párt- és az állami élet több vezető személyisége. jelen voltak a könyvszakma képviselői, a Kossuth Kiadó aktivistái, a szocialista országok pártkiadóinak a budapesti tanácskozásán részt vevő vezetői — Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára a Központi Bizottság nevében köszöntötte a résztvevőket. Megnyitóbeszédében szólt arról, hogy hazánkban a politika igazából a felszabadulás után vált a tömegek sajátjává, s ebben nagy szerepet játszik a politikai könyvkiadás. A mostani könyvünnep jelentőségét növeli, hogy közéletünk fontos eseményre készül: jövő év tavaszán tartja a párt XIII. kongresszusát. A kongresszus feladata lesz, hogy elszámoljon * végzett munkáról, és előretekintő programot adjon a szocialista építés soron levő feladatainak megoldásához. Elsőrendű jelentőségűi hogy a kongresszusra készülve népünk alaposan megismerje és mélyen megértse a párt politikáját, továbbra is azonosuljon céljaival. Egész ideológiai munkánkkal, s ezen belül a politikai könyvkiadással is elő kell segíteni, hogy jobban érvényesüljenek a szocializmusban levő hatalmas erőforrások és nagy értékek — mondotta Óvári Miklós. A továbbiakban hangoztatta: az idei politikai könyvnapoknak a kongreszszusi felkészülés mellett különös jelentőséget ad az ' ísj hogy készülünk hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára, s megemlékezünk a német fasizmus és a japán militarizmus felett aratott győzelemről. Fejet hajtunk a hazánk felszabadításáért nagy áldozatokat hozott szovjet nép és hősei emléke előtt. Ezt követően a Központi Bizottság titkára rámutatott. hogy a szocialista ÓDÍ-' (Folytatás a 2. oldalon.) ,