Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-17 / 270. szám

31 Szombat, 1984. november 17. „Újra van lapja Szegednek.. N em kíván „betolakodni" lapunk a magyar történelem nagy és fordulatos áramaiba, ám a história egyszer mégis igazán naggyá tette: 1944 őszén. Meg pontosab­ban: november 19-én, amikor mint a Magvar Nemzeti Füg­getlenségi Front lapja, a felszabadult országrész hivatalos or­gánumává vált. Hagyományai predesztinálták erre a szerepre. 1910-es alapításától kezdve a hazai progresszió szolgálatában vívta harcait. Juhász Gyula és Móra Ferenc tollával. József Attila verseivel, s mártír munkatársaival pecsételte meg kül­detését. Közel nyolc hónapon keresztül országos napilapként élt és dolgozott akkor a Délmagyarország, olyan szerkesztő bi­zottsággal az élén, amely önmagában is reprezentálta a nem­zeti összefogást és a demokratikus országépítés valamennyi törekvését. A német megszállás után betiltott Deimagyarország november 19-i megindulásakor ez a három név állt a fejléc alatt: Balogh István dr., Független Kisgazdapárt: Erdei Fe­renc, Nemzeti Parasztpárt; Révai József, Magyar Kommunista Párt. ' Hogy milyen nagy dolog volt akkor egy napilap, a tömeg­kommunikáció mai választékának ismeretében elképzelni le­hetetlen. De hogy miért éppen a Délmagyarországra esett a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front választása, azt egy belső vezércikk indokolta meg: „Újra van lapja Szegednek, újra van lapja az országnak: megindult a Délmagyarország. Azt a sajtót, amely szájkosár és megbéklyózás ellenére a háború alatt mert a magyar érdekeknek hangot adni, és ha virág­nyelven is, de kifejezésre juttatta, hogy a magyar nép zöme nem a fasiszta zsarnoksággal, hanem a szabadságszerető né­pek ügyével rokonszenvez, március 19-ike után elhallgattatták a hazaárulók. Betiltották a Délmagyarországot is, szerkesztőit, munkatársait üldözték, internálták, a Gestapo kezére adták . .. A régi Délmagyarország üldöztetés és terror közepette csak félénken és felemásan képviselhette a magyarság iigyét. az új Délmagyarország nyíltan, következetesen hirdetheti a szabad­ságharcot az ország német és nyilas megnyomorítoi ellen." Az évforduló alkalmából elővettük a negyvenéves újságot, a felszabadulás utan nyomtatott első számot. Meg kissé ..hadi­lap", hiszen a hírek jó része szakállas. Akkor nem kopogtak a világ vérkeringésebe csatolt telexgépek, rádiókból vadászták a híreket a munkatársak, s természetesen sok volt a hiradós­ság is a front miatt. A hírek, tudositasok, kommentárok azon­ban rendkívül jellemzők a korra. Megpróbáljuk ezért egy oldalon sűríteni az elsárgult negyveneves újság tartalmát, eredeti részletekkel. Lapunk azóta is él. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Fronttól 1945 júliusában a Kommunista Párt vállalta át, melynek politikájában benne él az a nemzeti összefogás, amely a fasizmus elleni harcban vált halaszthatatlan szükség­letté. de minden rákövetkező nemzedék természetes igénye és lételeme. SZ. S. I. A meginduló szegedi élet nyomában Síit a nap A lap tmlö-itója végigjárta a varo: üzemelésében erdekeit válla­latokat. intézményeket, és részletes - tudósítás! adott az uj élet megin­dulásáról. Szegeden az élet lassan ren­des kerékvágásba lendül. A vá­ros lakossága ismét beletalálta magát a dolgos, szürke, de meg­nyugtató hétköznapokba, és bol­dog. hogv munkája után siethet, hogy napi fáradozása jutalmául leülhet egy tál meleg ételhez, és otthonában lepihenhet. Kíván­hat-é ennél többet egv háború­ban álló ország bármelv városa, különösen akkor, amikor a fővá­ros fölszabadításáért még min­dig súlyos ütközetek folynak. A város él. mozog, lélegzik. Az utcákon a régi. sárga villa­moskocsik futnak, villany-, víz-, gázszolgáltatásban nincs fenn­akadás: az üzleteket, amelyek­nek tulajdonosai nem mentek világgá a német propagandaszó­lamok kürtszavára, minden reg­gel kinyitják, helybeli postafor­galom is van. amely a telefon­forgalom hiányát igyekszik pó­tolni. s általában, a város képe megnyugtató. Büszkén elmondhatjuk. hogy messze vidéken Szeged áz egyet­len város, ahol a háború eddigi folyamán a villanv-, víz- és gáz­szolgáltatás összesen kétszer 24 óráig szünetelt! A Rudolf téren reggelenként, és kora délután feltűnik a tanyai kisvasú), jól ismert szerelvé­nye ... A kisvasút már hetek óta bekapcsolja ismét a tanvavilá­got Szeged vérkeringésébe A ta­nyai nép behozza áruját a vá­rosba. s a városiak is kimennek olykor, hogv önellátásukról gon­doskodjanak. Az őszi vetés munkája Szeged határában sok nehézségbe ütkö­zött Miután a németek össze­szedték és elvitték az állatállo­mányt. legtöbb helven csak a gazdák összefogásával, kölcsö­nös segítséggel vethették el az ú' életet, az úi kenvérmagot. A rozsot, amit már szeptemberben A „Délinagyarország" megindulása elé A7 1944. november 19-én újra nten jelent nélniagyarorszás vezér­eikkel minden bizonnyal Kcvni Jó­zsef fogalmazta. A cikk a szerve­ződd Magyar Nemzeti Függetlensé­gi Front politikájának tnelal.ua. Szegeden l'it4. december 2-án hir­dette meg programját a front, s ennek számos eleme visszautal a nevezetes vezércikkre. Az új Délmagyarország azok­nak a szervezett, demokratikus erőknek a lapja, melyeknek vál­laira fog nehezedni az ország ú.i­i,építésének roppant terhe... A Délmagyarország megindítását három párt vette a kezébe' a Független Kisgazdapárt. p Nem- > zeti Parasztpárt, és a Magvar Kommunista Párt. E három párt együttműködése nem itt Szege­tten. es nem a Délmagvarország kiadáséval kezdődött Az ország német megszállása, 1944.' márci-. us 19-e után. amikor a németbé­reneek föld alá. kényszerítették a szociáldemokrata partot és a Független Kisgazdapártot is. a németellenes, demokratikus pár­tok nemzetmentő összefogásának eszméje gyorsan testet öltött. Budapesten megvalósult a Ma­gvar Front ívagy telies névvel: a Magvar Nemzeti Függetlensé­gi Front), a szociáldemokrata part, a kisgazdapárt, a paraszt­párt és egv katolikus-demokra­ta csoport részvételével. Az ösz­szefogás cél in a haza megmen­tése vol. a Hitlerrel való szakí­tás kiharcolása ... Amikor október 15-én a nyilas banditák a nemzet hátába döf­ték a kést. és meghiúsították a fegyverszünetét, a Magvar Nem­zeti Függetlenségi Front csatát vesztett, de a harcot nem adta 'fel. Azt vallotta, hogy a hazát megmenteni sose késő. Folytatta a harcot Budapesten, elnyoma­ásban. a föld alatt, és folytatja tzegeden. nyíltan és szabadon. A szegedi Délmagvarország meg­indítása és a budapesti hazafiak hősies küzdelme a németek és a Szálasi-féle bitorlók ellen össze­tartoznak: részei annak a ma­gyar szabadságharcnak, amely — ha elkésve is. de kibontakozik. Hogv a Déimagyárország meg­indításában a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban egyesült öt demokratikus párt közül csak három vesz részt, annak egyet­len oka. hogy Szegeden a szo­ciáldemokrata párt még nem szerveződött újjá. A Délmagyar­ország megindításában három part vesz részt, a Délmagyaror­sz.ág mégsem csak e három párt lapja, hanem az egész Magyar Nemzeti Függetlensegi Fronté Hirdetni a nemzeti összefogás gondolatát fogja. azt. hogv a né­metek és nyilas bérepceik elle­ni harcra félre kell lennj mind­azt. ami a magyart a magyartól elválasztja, és egyesíteni kell minden németellenes, hazafias erőt... A nemzeti katasztrófa tanul­sága: el kell tűnnie annak a re­akciós rendszernek, mely egy emberöltő alatt két ízben vitte összeomlásba a nemzetet. A ..tör­ténelmi osztályok ebben a hábo­rúban végleg levité i°ttek. Most a magyar nepé a szó. Aki ma­gyar újjászületést akar. aki erős és független Magyarországot akar. annak demokratikus, sza­bad, népi Magyarországot kell akarnia. A Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Front ezt akarja, a Délmagyarország ezért fog har­colni . . . Mohács óta nem volt olyan sú­lyos helyzetben az, ország, mint ma.. Leküzdeni a nehézsege­ket. egyesíteni az országot, ki­érdemelni, hogy újra legyen kor­mányunk, mely az újjászületés feladatait a magyarság ösere.ié­vel oldia meg: ezt akarjuk! Er­re a célra akarjuk egyesíteni a nemzetet! A nemzet nem fog széthulla­ni. mint az oldott kéve! I,esz boldog, erös. független, "szabad Magyarország! Szeged újjáépítési problémái A városnak november 19-én már volt kinevezett polgármestere. Va­lentinv Ágostonnak. a szoeiálrte­mokrata párt képviselőjének sze­mélyében. A polgármester cikket Irt a Délmagyararszat; első szá­mába. Városunk abba az állapotba jutott — írja egyebek között —, hogy egy kulturközösség vissza­süllyedt az elsőrendű szükségle­tek kezdetleges módozatok mel­lett való ellátásának a szintjére. Az élelem es tüzelőanyagok elő­teremte.se. beszerzése és tárolása ez. idő szerint a város 'legfőbb problémája, amihez egv modern városban a közegészségügyi és közüzem-fenntartási feladatok társulnak . .. Tudott dolog, hogy minden háború erkölcsi devalválással jár. és egyetlen háborús meg­szállás sem megv el sérelmek nélkül. A jobboldali gondolat ál­tal fertőzött, és most talajt vesz­tett emberek is elkövetnek min­dent. hogv az. élet normális me­netét gáncsolják, és sötét célja­ik érdekében a nyugalmat za­varjak. _ A villany-, gáz- és vízszolgál­tatás egyelőre zavartalan. Újab­ban mar a villamosvasúti közle­kedést is részben meg tudtuk indítani. Köztisztasági üzemünk, fuvarhiány miatt csökkentett mérvben, de a legszükségesebb kívánalmaknak megfelelően mű­ködik. A gőzfürdő epületét a ron­gálódás rendbt-hozásával a város közegészségügyének szolgálatá­ba tudtuk állítani, és rr,a már úgy a megszálló katonaság, mint a polgárság rendelkezésére áll. Remélhető a vasúti forgalom mielőbbi rendbehozáca. s a pol­gári személyforgalom és nagyon kívánatos teherforgalom megin­dulása ... Ezek megvalósulása után minden remény megvan, hogy. a közellátás problémájá­nak nehézségeit leküzdeni sike­rül.. . Rendkívüli feladatunk végzése közben, mint igen eredménves segítőt, várjuk a Délmngvaror­szag napilap megindulását és se­gíteni akarását. el kell vetni, az idén csak októ­berben vetették e'. de azert már egész szépen zöldell. A búzave­tést az időjárás romlása nagyon akadályozza. Gazdasági szakértők szerint a bevetendő területek —70 szá­zaléka meg van munkálva. A közbiztonság gépezete fenn­akadás nélkül működik, s most állítják fel a fbrony alatt a rend­őrséget. amelynek egyes osztá­lyai részint már működnek is. részint 'most alakulnak. Minden jel. arra vall. hogv rövidesen tel­jes apparátussal működésbe lép a magyar rendőrőség. amely az orosz katonai hatóságokkal együttesen biztosítja majd a köz­rendet, és helyreállítja a köz­biztonságot. Ki tud róla? Hosszú ideig megszokott rovat volt a lapokban: K! tud róla? Hozzátartozóikat keresték az em­berek. A Déimagyárország szer­kesztősegeneK is volt keresnivaló­ja. A következő tudakozást adta közre a negyven évvel ezelőtti lap: Berev Géza. lapunk volt fele­lős szerkesztője október 3-án írt utoljára Bácstopolyáról. — Dr. Dettre János ny. szegedi főispánt április végén elvitték Topolyá­ról. — Vér György szegedi hír­lapíró, mint munkaszolgálatos. Ukrajnában eltűnt. — Róna Ist­vánt. a Délmagyarország tisztvi­selőiét még áprilisban eltolon­eolták. — Hartmann Mihály hír­lapíró. a Délmagvarország mun­katársa szeptemberben még a garanvi internálótáborban volt. — Sebes, Tibor előbb Csenger­ben. 113. népf. munkásszázadnál, később, szeptember eleje óta az L. 243. tábori szám alatt volt. — Vermes Tibor abaúiszántói szü­letésű C 869 tábori szám alatt volt. (Minden értesítést kérünk a lap kiadóhivatalába.) A Színház-Művészét rímú rovat mar színházi bemutatóról számolt be. Zilahv 1 ajos még divatban volt. De mennyi ismerős név kö­szön negyven év multán Ls a rö­vid méltatasból! Zilahv Lajos „Süt a nap" cí­mű színjátéka olyan időben író­dott. amikor — akárcsak nap­jainkban — létérdeke volt a ma­gyarságnak, hogy társadaln-l és osztályellentéteket elsimítva együtt dolgozzon a nemzet for­radalmáért és újjászületéséért. Ebből a szempontból időszerű­nek látszik, hogy a színház igaz­gatósága „Süt a nap'-ot válasz­totta az első komolyabb műsor­darabnak a fasiszta uralom meg­szűnése óta. Ezen tűi pedig tud­ni kell. hogv milyen küzdelmes körülmények között tartja fenn dr. Bárányi János a színházáé, tisztán szociális szempontokat véve tekintetbe, ugyanis sok színésznek és színpadi munkás­nak szerzi meg ilyenformán a mindennapi kenyeret. A rende­zés Herczeg Vilmos körültekintő munkája, aki egyébként Rózsa­hegyi Kálmán híres szerepét, a tanítót is sok szívvel és művé­szi érzékkel alakítja. Igen ügyes a fiatal Bucsezán Ilona Sárika szerepében. Szinte el sem hinné a néző, hogy színpadi szűzbeszé­dét mondja el ezúttal. Sámson Mihályt Sugár László alakítja ízes, szép magyar beszéddel, és igen kellemes beszédhanggal. Ki­emelésre méltó még D. Nagy Er­zsi postamesternője, Gaál Fe­renc Pongé-juhásza. Fehérvári .Tózsefné tanítónéja. Szikszai Viktória és Czimer István ala­kítása. A többiek: Rácz Imréné, Káldor Jenő, Petrovics Erzsé­bet, Kovács Ernő, Bölcsházy Ilo­na, Molnár Katalin. Vörös Já­nosné, Rácz Imre, Kiskút János és Varga János is dicséretet ér­demelnek. Misék az altemplomban A felszabadító szovjet hadseres különös sondot fordított arra, ho«v az. egyházak szabad működését biz­tosítsa. A korabeli Délmagyaror­sz.á-g egyik kis tudósítása teljes reszleiesspggel közölte a fogadalmi templom istentiszteleteinek rend­iét. Amint ismeretes, a közelmúlt­ban lefolyt sorozatos bombatá­madások, majd ágyútűz erősen megrongálták a fogadalmi szé­kesegyház ablakait. Kijavításuk, illetve pótlásuk a fennálló vi­szonyok között hamarosan nem íemelhető, a közeledő tél. s a máris téliesre fordult időjárás pedig nagyon megnehezíti az ab­laktalan- templomban való huza­mosabb tartózkodást. Ezért a, plébánia vezetősége — a hívek áldozatkészségéből — az altemp­lomot rendezte be Istentisztelet céljaira. Az istentiszteletek 19-én, va­sárnap. Szent Erzsébet ünnepén már az altemplomban lesznek, éspedig a szokásos időrendben. S ezentúl is a vasárnapi és ün­nepnapi misék odalent is reggel 7 8 9. 10 és fél 12 órakor, a hétköznapi misék pedig reggel 7 és 8 órakor. Délutáni istentiszte­letek vasár- és ünnepnapon, va­lamint szombaton és ünnep előt­ti napon mindig délután 4 óra­kor lesznek. A felső templom úgyszintén a Mária-kápolna azért ezentúl is egész nap nyitva marad, hogy ott a hívek magánájtatossagai­kat napközben is bármikor vé­gezhessék. Az elhurcolt aranykészletről Moszkva, november 17. Ma­gyarországon a németek elleni gyűlölet szemlátomást növekszik. A németek elhurcolták a Nem­zeti Bank aranykészletét. Szálasi Ferenc úgynevezett kormánya igyekszik fokozni a még harcoló magyar csapatok ereiét és el­lenállóképességét. de egyre siker­telenebből. Az egyik oroszokhoz átment magyar törzstiszt mond­ja: a nvilas bandák minden erőlködése hasztalan, s hd a ma­gyarok még idejében nem sza­kadnak el szövetségesüktől, a né­metek magukkal rántják a pusz­tulásba. Nem kétséges, hogy Ma­gyarország. mint a Német Biro­dalom utolsó csatlós állama, vég­óráit éli. * A helyettes polgármester november 17-én keltezett felhívása Az orosz katonai parancsnok­ság rendelkezéséből folyó évi november 3-án a város összes népiskoláiban megkezdődött a tanítás. Felhívom a város összes tan­köteles gyermekek szüleit, hogy tanköteles gyermekeiket pótlólag az iskolába írattassák be. és a gyermekeknek rendszeres iskolá­ba járásáról gondoskodjanak, mert ellenkező esetben a mu­lasztóval szemben a legszigorúbb eljárást fogom alkalmazni. Szakszervezeti hírek A Szegedi Bőrmunkások veze­tősége felhívja az összes cipész, csizmadia, papucsos, timar. kesz­tyűs. bőröndös, szíjgyártó, nyer­ges és bőrdíszműves munkáso­kat. hogy nyilvántartásba vetel céljából haladéktalanul jelent­kezzenek a szakszervezet helyi­segében (Hét vezér u. 9.) vasár­nap délelőtt 9—12-ig. délután 2—4-ig. A Vezetőség. Az építőmunkás-csoport fel­hívja az építőmunkások, kőmű­vesek. ácsok, feslök. betonosok, kőfaragók, kóvezök. állványozók, téglagyári munkások és az epitö­szakmák valamennyi segédmun­kásának a figyelmét az építő­munkás-csoportba való belépés­re Az építőmunkás-csoport hiva­talos helyisége az új szakszerve­zeti székházban (volt Lloyd-épóí­let) van. Tagfelvétel mindennap 3—5-ig. vasárnap fél 10—12-ig. Az építőmunkás-csoport vezető­sége. Felkérem az összes orvosokat, hogy az új városi szabadmozgási igazolványhoz egy darab 6X9 cm nagyságú fényképet sürgősen küldjenek be 'az Orvosok és Gyógyszerészek Szabad Szakszer­vezetébe. Elnöktség,

Next

/
Thumbnails
Contents