Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-12 / 240. szám

VILÁG PRCjyiTÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A fe W i AZ' MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK 74. évfolyam 240. szám 1981' október 12.J péntek Ara: 1.80 forint | L A P J A A szabadság négy évtizede Irta: Török József, a Szeged városi pártbizottság első titkára N

egyven éve annak, hogy a félelem felengedett. A vízválasztó akkor az •időben húzódott határkent. nuszta dátumként, amelv igazi jelentőségét csak utólag nverte el. Mert 1944. október 11-én a legtöbb szegedi számára csak annvi vált bizonyossá, hogv a napok óta hallott távoli ágyúdörgés továbbra is távoli marad, hogv nem hoznak pusztulást és halált a Városra a lövedékek, mert immár nvúgatra és északra dörögnek a fegyverek. A megkönnyebbülés nania volt ez hát Szeged számára, kétszeresen is az. Mert bebizonyosodott. hazugok és üresek a fasiszta állam- é£ hadigénezet által az emberek agvába és szívébe éveken át sulykolt fenyegetések és jóslatok. A csillagos katonák nem bántanak senkit. — Túléltük hót. mi és a város — sóhajtottak föl a szegediek, s érezhették át a megkönnyebbülésben a szó jelentőségét — felszabadultunk! Felszabadult hát a város 1944. október tl-én. A II. Ukrán Front gvorsan előretörő tsaDatai nem adtak módot arra a fasiszta hadigéDezetnek. hogv összeszedhesse magát. hogv védekezni próbálhasson a Tisza vonalánál, ugvanúgv romba döntve Szeeedet. mint később azt Budapesttel tette. •— Fölszabadultunk! — vallhatták hát a tnegkönnvebbült szegediek, s a szó közvetlen élménvek —*< félelmek remén vek és lehetőségek — által nyomatékossá tett értelmét ízlelgetve. Pedig csak kevesen voltak közöttük, akik akkor is tudták s remélték. hogv a fölszabadulás nem csupán egv nap ni llanatnvi eseménye, hanem kezdete annak az útnak, amelven a magvar nén megvalósíthatja végre évszázados álmait. Hogvan is írta a korabeli Szegedi Népakarat? ..A lövöldözés hol erősödött, hol elnémult. Reggelre, mire a nap felkelt, a városházán fehér zászló lengett és az utcákon a Szovietunió katonái sétáltak és. barátságosan mosolyogtak az először félénken. maid boldog örömmel előjövő polgári lakosságra. Szeged felszabadult, a város élete mindinkább kezd a normális mederben megindulni, mert szertefoszlott a város felett a bizonytalanság, a rettegés nyomasztó rémképe. Üi és szociális Magyarország éoül maid fel a régi rendszer kártyavárként összeomlott tákolmánya helvén ..." A ióslat — beteliesedett. A régi helvén úi ország született és vált felnőtté az eltelt négv évtized alatt. Mert a felszabadulás többet hozott számunkra, mint azt maguk a felszabadítóink ígérhették. Hogvan is írták röplapjaikon, plakátjaikon? ..A Vörös Hadsereg nem mint hódító ion hozzátok, hanem mint olvan hadsereg, amelv a német elnyomók igáia alól szabadít fel benneteket." De megszabadítottak minket saiát elnvomó fasiszta rendszerünktől is. és megadták a lehetőséget arra. hogv az ország hallgatásra vagy éppen illegalitásba kénvszerített haladó erői úira hallathassák hangiukat. hogv elindíthassák útiára- a iövendőt. Még hónapokon át dörögtek a fegyverek az ország területén. Még másfélszáz ezer szoviet katonának, több tízezer bolgár és román antifasisztának és sok ezer magvar hazafinak kellett életét áldoznia, hogv elerkezzék április 4-e. hazánfc teljes fölszabadulása. De Szegeden már megkezdődhetett az újjászületés. A Vörös Hadsereg megrendelései. üzemanvag-. nversanvag- és alkatrészszállításai lehetővé tették az ipar beindítását, a lakosság ellátásának megszervezését. Űira élhetett tehát a város, ahol 1945 áprilisára már készen állott az első naavobb csapatkötelék, hogv elinduljon a frontra, s bekapcsolódjék a harcokba a szövetségesek oldalán. ..Hosszú idő után a honvédség nem idegen érdekekért indul harcba, hanem azért a magvar földért, amelvet az úi magvar demokrácia teljes egészében a dolgozó magvarságnak iuttatott és azokért a népi jogokért. amelveket végre nehezen kivívtunk" — búcsúztatta a Szegedi Nemzeti Bizottság elnöke a frontra induló zászlóaljat. Sok minden történt azonban ez alatt a fél esztendő alatt Szegeden és az ország felszabadult rézéin: megkezdődött, a demokratikus újjászületés. Ténv volt. amit világosan láttak a nemzet legjobbjai: Magvarország nemzetközi elismerése, háború utáni békefeltételei nagyrészt attól függnek, hogv sikerül-e a demokratikus erőknek kormányt alakítva, aktívan bekapcsolódniuk a fasiszta Németország elleni háborúba. És sikerül-e mindennek előfeltételeként szétzúznunk a fasiszta politikai és társadalmi intézményeket? szervezeteket, felváltva azokat a néni demokratikus politikai intézmény rendszerrel. És sikerül-e olvan réeóta esedékes antifeudális, demokratikus reformok végrehaitása. mint például a földreform. E történelmi kihívásra a Magvar Kommunista Párt reagált elsőként. amikor meghirdette Magvarország demokratikus úiiáéoítésének és felemelkedésének program iát. A kommunistáké volt az a oárt. amelv elsőként állt világos. közérhető programmal az ország lakosai és a többi oárt elé. megfogalmazván minden antifasiszta. demokratikus politikai erő összefő- gásának. a Magvar Nemzeti Függetlenségi Front létrehozásának sürgető feladatát. És éppen Szeged adott otthont 1944 november eleiétől az MKP Ideiglenes Központi Vezetőségének. És a oárt segítségével november 19-étől ismét megjelenhetett a hitleri megszállás ideién elhallgattatott Délmagvarország, az akkor már formálódó. s 1944. december 2-án Szegeden megalakuló Magvar Nemzeti Függetlenségi Front lapjaként. Szeged egv időre az ország szívévé vált. fölvillantva a jövő körvonalait. Amint Révai József mondotta az Ideiglenes Nemzetgyűlés szegedi küldötteinek megválasztásakor: ..Az orosz hadsereg .... helyettünk nem végzi el az országéoítés munkáját. Lehetővé tette, hogv mi is cselekediünk. Az orosz hadsereg mellett ezt annak köszönhetjük. hogv megkezdődtek szerte az országban a demokratikus erők összefogására irányuló törekvések. Szeged népe és á pártok példát mutattak ezekben a törekvésekben az országnak. AzzaJ. hogv példát mutattunk hogv összefogtunk, hogv megteremtettük Szegeden a Magvar Nemzeti Függetlenségi Frontot, bebizonyítjuk. hogv vannak itt olvan erők. amelyekre a nép rábízhatja sorsát. Bebizonyítottuk. hogv a nép megérett arra. hogv kezébe vegve sorsa intézését." Szeged jelenlegi lakóinak fele sem élhette át e sorsfordító napok, hetek eseményeit. Egvszerűen azért, mert később születtek, a néoi demokratikus, szocialista Magvarországon. Már csak kevesek emlékezhetnek e sorsfordító időszak lázas heteire. a pontos, okos. felvilágosult cselekvés sürgető kényszerére. Mert nagv volt a tét: az ország iövőie. Az országé, amelv századok után tán először érte és élte meg. hogv a szükségben akadt vezető erő. a kommunista oárt. amelv nemcsak pontosan látta a szükségszerű megoldáshoz vezető utat. de a felelősséget sem habozott magára venni e történelmi pillanatban. Folyamat volt s nem csupán egv pillanat a felszabadulás. Folyamat, hiszen Szeged felszabadulásától maid fél esztendő telt. el. mire szabaddá lett az ország. Folyamat. mert Szegeden 1944 őszén éppen csak megkezdődtek azok a politikai-társadalmi változások, melvek átalakították ezt az országot, évszázados elmaradásokat számolva fel néhánv évtized alatt. És mett az élet úiiáindulása önmagában csak reménvét adta egv gazdagabb iövőnek. Negvven év telt el a város fölszabadulása óta. és Szeged teljesen megváltozott. Kutatóintézetek, gvárak. iskolák nőttek ki a földből, s a Belvárost immár fehérlő gyűrűvel veszik körül az úionnan épült, összkomfortos lakások ezrei. Hihetetlen mértékben gazdagodott a város, kitöltve néhánv évtized alatt a dédapáink megálmodta. évtizedeken át üresen maradt Kereteket: a sugaras-gvűrűs városszerkezetet. Jól lakható, otthonos Várossá lett Szeged, szerves és sokoldalú fejlődés eredménveként. S

nagykorúvá lett immár, mint város. És nagvkorúvá lett az a politikai-társadalmi közeg amelv őt ilvenné formálta, s amelvnek cserebe lakályos otthont ad. A szocialista fejlődés közösen végigiárt. végigharcolt. sokszor nehéz útia ruházott fel bennünket, szegedieket is azzal a felelősségtudattal, amellvel méltó örökösei lehetünk a negvven évvel ezelőtti pillanatnak, s amelv garancia arra is. hogv lépést tartunk ezután is az idővel, hogv megbirkózunk eljövendő feladatainkkal. Ehhez is adion erőt valamennyiünknek e neavven évet felölelő emlékezet. Gyenes Kálmán leglíeTvéteSo SZEGED 1984 Felszabadulásunk évfordulója ötf&égek ©n Csütörtökön megyénk és Szeged felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából Odessza területi küldöttség érkezett megyénkbe. A delegációt — amelynek vezetője G. D. Makszimenko, az Odessza területi pártbizottság titkára, tagjai I. V. Degtyárjov, az ovidiopoli járási pártbizottság első titkára és R. I. Szazanszkaja, a Holodmas üzem munkásnője, az Ukrán Legfelsőbb Tanács képviselője — a szolnoki pályaudvaron dr. Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának titkára fogadta. Az odesszai politikai küldöttség délután Szegeden, a megyei pártbizottságra látogatott, ahol dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke köszöntötte a szovjet vendégeket. Ezután baráti megbeszélésre került sor, amelyen az említetteken kívül részt vettek a megyei pártbizottság vezető munkatársai, továbbá Kemény Sándor, az MSZMP KB instruktora és Török József, a szegedi városi pártbizottság első titkára. Dr. Komócsift Mihály üdvözölte a vendégeket, majd előterjesztette a testvérmegyei kapcsolatok, a Csongrád megyei és Odessza területi testvérüzemek, szövetkezetek, intézmények és szervezetek együttműködésének továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatokat. Hangoztatta, hogy az Odeszszában nemrégen megrendezett Csongrád megyei barátsági napok jelentős előrelépést jelentettek a két testvérmegye közötti együttműködés gazdagításában, a Szeged, Csongrád megye fölszabadulásának 40. évfordulójára testvérországokból küldöttségek érkeztek Szegedre. A delegációk részt vesznek a fölszabadulásunk 40. évfordulója alkalmából rendezett mai, megyei ünnepségen Szegeden, a Sportcsarnokban. Tegnap látogatásokat tettek. magyar és szovjet nép barátságának elmélyítésében.. G. D. Makszimenko, az odesszai küldöttség vezetője megköszönte a baráti fogadtatást, az együttműködés fejlesztésére vonatkozó javaslatokat és tájékoztatta vendéglátóit a kapcsolatok gazdagítását szolgáló elgondolásaikról. A szovjet vendégek ezután dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára és Török József, a szegedi városi pártbizottság első titkára kíséretében a Szégedszőregi Tisza—Maros-szög Tsz-t keresték fel, ahol * szövetkezet központjában Bódi János elnök és Márton Nándor, a pártvezetöség titkára fogadta . őket. A küldöttség tagjai megtekintették a tsz baromfitelepét, majd baráti beszélgetés keretében tájékozódtak a szövetkezet gazdálkodásának eredményeiről. A felszabadulásunk 40í évfordulójára Csongrád rae. gyébe látogató lódzi' delegációt tegnap, csütörtök délelőtt a megyei pártbizottságon dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta. A testvérmegyéből érkezett vendégeket — Grzegorz Pagowskit, a lódzi pártbizottság revíziós bizottságának elnökét, a küldöttség vezetőjét, valamint a vele együtt érkezett Mitoslawa Rogalskát, a „Vera" bútorszövetgyár párttitkárát. Andrzej Pietrzakot, a lódzi pártbizottság ipari osztályának helyettes veze(Folytatás a 3. oldalon.) Pintér József felvétet« Dr. Komócsin Mihály köszö nti a szovjet vendégeket r 4