Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-12 / 240. szám

2 Péntek, 1984. október 12. TflSZSZ-kommentár Reagan elnök jelentéséről 0 Moszkva (MTI) Durva szovjetellenes ha­misítványnak minősiti a TASZSZ szovjet hírügy­nökség csütörtökön azt a jelentést, amely a fegyver­zetellenőrzési megállapodá­sok megszegésével vádolja a Szovjetuniót. Washingtonból keltezett tudósításában a TASZSZ rá­mutat: a jelentés — amely­nek kivonatát szerdán küld­te meg a képviselőháznak Reagan elnök — egyetlen egy tényt sem tartalmaz, amely alátámasztaná a do­kumentumnak azt a vég­következtetését, hogy a Szovjetunió „valószínűleg, vagy bizonyosan" számos al­kalommal sértett meg szer­ződést, megállapodást, kö­telezettségvállalást. A do­kumentum megállapításai olyan mértékben megala­pozatlanok, hogy a Fehér Ház sem vállalkozott an­nak teljes támogatására: mint a jelentéshez mellé­kélt elnöki levél megállapít­ja, a „jelentésben megfo­galmazott tételeket hivata­losan nem vizsgálták meg, Az NSZK és Kína felfedezik egymást — Azért jöttem Kínába, hogy mindenekelőtt gazda­sági kapcsolataink közép-és hosszú távú fellendítését elősegítsem — fogalmazta meg látogatásának esszen­ciáját a nyugatnémet ZDF televíziónak Pekingben adott nyilatkozatában Helmut Kohl, az NSZK kancellárja. A nyugatnémet kormány­fő, aki nagy létszámú — döntően gazdasági szakem­berekből álló — küldöttség élén tartózkodik a hét végé­ig Kínában, egv pillanatig sem titkolta, hogy az egy­milliárd lakosú ázsiai ország óriási piacokat kínál az NSZK exportorientáltságú gazdasága számára. S a nyu­gatnémet cégek élni is akar­nak ezzel a lehetőséggel. A majdnem* fi müUásd »-.márka értékű, nyugatnémet— kínai árucsererfoqgaktfnrpjü , az NSZK Kína 3. legnagyobb kereskedelmi partnere Ja­pán és az Egyesült Államok mögött. Á kép teljességéhez tartozik, hogy Kína ugyan­akkor csak a 35. helyet fog­lalja er az NSZK külkeres­kedelmében. 1983-ban a nyugatnémet eladások 2.8 milliárd már­kát tettek ki (30 százalékkal voltak magasabbak, mint 1982-ben), s döntően gépek­ből, acélcsövekből, hajókból, gépjárművekből, vegyipari és elektronikai termékekből álltak. A kétmilliárdos nyu­gatnémet vásárlások növe­kedése esekélvebb — 15 szá­zalékos — volt. s főleg tex­tilipari és élelmiszeripari árukból tevődtek össze. Az NSZK vezető politikai és gazdasági körei most úgy ítélik meg, hogy az 1979-ben megkezdődött kínai ..nyitás" visszafordíthatatlanná vált. s ez. valamint Kína 16,5 milliárd dolláros valuta-, és 4.5 milliárd dolláros arany­készletei ió esélyeket kínál­nak a nyugatnémet cégek számára. - Ennek jegyében az NSZK ! fokozottan vesz részt kínai atomerőművek építésében. A jövőbeni együttműködés irá­nyát mutatta az a szerződés Ls, arrtelvet Kohl látogatása során írtak alá, s amelynek keretében 1988-tol évi 20 ezer Volkswagen-Santana gépkocsit és évi 100 ezer Volkswagen-motort gyárta­nak majd Kínában. A San­tanát 1991-től köve tini fogja a Volkswagen Golfja. Jettá­ia és Audi 100-asa is. Meg­beszélések folynak milliár­dos acél- és hengermüvek­ről is. A távlati célok kö­zött — a mostani tárgyalá­sok nyomán — kirajzolód­tak .légibuszok, helikopterek, és távközlési műholdak kö­zös gyártásának körvonalai is. Az első nyugatnémet érté­kelések azonban óvatosság­ra is intik azokat, akik a hatalmas kínai piac „gyors meghódításában" bíznak. Először is nyilvánvaló, hogv a világ élvonalát jelentő nyugatnémet technológia adaptálása a még mindig elmaradott kínai gazdaság­ban (a kínai, lakosságnak mindössze tíz százaléka dol­gozik az i/parban, míg nyolc­van százaléka a mezőgazda­ságban) csak lassan halad­hat előre. Másodszor pedig, a nyugatnémet cégeknek meg kell küzdeniük az ol­csóbb japán és amerikai konkurrenciával. A kínai fél finoman figyelmeztette is a nyugatnémet. küldöttséget: egyoldalú elkötelezettség he­lyett a tőkés országok ver­sen vével kívánja előrevin­ni az ország fejlesztését» A nyugatnémet cégek ezért — a megfelelő tőke biztosítása .mellett — elsüjorban a . kí­nai" szakemberek Uépzéfeevél a rHűszaki tudás átadásával akarják felvenni a •ve»'"»eo*ií. a japánokkal és az ameri­kaiakkal. S új üzemek épí- 1 tése helyett, vagv azok mel- ] lett járhatóbb és jövedelme- ' zőbb útnak tűnik egyelőre a részvétei 400 ezer kínai üzem 1 modernizálásában, amint; azt mindkét fél hangsúlyoz-j ta. i Helmut Kohl kínai látoga- ' tása mindenesetre azt tanú­sítja, hogy Nyugat-Európa legfejlettebb tőkés országá, az NSZK, ezúttal is a rá jellemző mozgékonysággal — és Kína ösztönzésével — szállt versenybe a nála 17­szer nagyobb lélekszámú, és 38-szor nagyobb területű, ázsiai nagyhatalom piacai­nak elnyeréséért. Follinus K. János s azokat a kormány sem­milyen hivatala sem hagy­ta jóvá". „ A szovjet hírügynökség nem tartja véletlennek, hogy a m,ár decemberben az el­nök elé terjesztett jelen­tést csak most hozták nyil­vánosságra. Nyugati hír­ügynökségekre hivatkozva a TASZSZ megállapítja, hogy a választási küzdelemben a háború és béke kérdései ke­rültek előtérbe, s ezen a téren a leggyengébbek az elnök pozíciói a választók körében. A dokumentum — vagy legalábbis annak ki­vonata — nyilvánosságra hozása választási manőver, amelynek segítségével a kormány félre kívánja ve­zetni az amerikai közvéle­ményt, el akarja hárítani magáról a felelősséget a fegyverzetellenőrzési folya­mat zsákutcába juttatásá­ért. A szovjet tudósítás a to­vábbiakban rámutat: a Pen­tagonnak a világűr militari­zálásával kapcsolatos előké­születei elkerülhetetlenül oda vezetnek, hogy az Egye­sült Államok sérti meg — s nem először — a fegyverzet­ellenőrzési megállapodást, s a szerdai jelentés egyebek között igazolni kívánja ezt a politikát. Az inszinuációk közzététe­le egyben nyílt kísérlet ar­ra, hogy igazolják a fegy­verkezési hajsza, mindenek­előtt a nukleáris fegyverke­zési hajsza fokozására irá­nyuló amerikai politikát Közisrrtegt,, hogy,,a jelenlegi kormányzat négy év alatt egyet 1 ért megsrtlapöcfást, sem írt alá ao-ráitkreáris "fegyve­rek korlátozásáról, sőt meg­szakította a nukleáris fegy­verkísérletek teljes és álta­lános betiltásáról, az Indiai­óceánról. valamint a mű­holdelhárító fegyverrendsze­rekről folytatott tárgyaláso­kat. Az amerikai kormány megakadályozta a SALT—2 megállapodás érvénybe lépé­sét, s új nukleáris rakétái­nak nyugat-európai' telepíté­sével megkísérli megbon­tani azt a stratégiai egyen­súlyt, amelynek fenntartá­sáról a SALT—2 megállapo­dás kidolgozásakor egyeztek meg a felek. Ugyancsak a megállapodások megsértését jelenti a kozmikus állomá­soztatású elemeket is tartal­mazó rakétaelhárító-rend­szer gyors ütemű kidolgozá­sa — mutat rá végezetül a TASZSZ hírügynökség tudó­sítása. A békemozgalom feladatairól Az Országos Béketanács ülése 0 Budapest (MTI) A közelgő, X. országos békekonferencia előkészüle­tekent csütörtökön a Parla­ment vadásztermében ülést tartott az Országos Béketa­nács. A testület megtárgyal­ta és elfogadta az elmúlt evek békemozgalmi munká­jának tapasztalatait összeg-^ ző beszámolótervezetet, va-' lamint a további békemun­ka főbb irányait meghatá­rozó állásfoglalás alapelve­it. E dokumentumokat az október 27-én kezdődő bé­kekonferencia elé terjesztik. Barabás Miklós, az Országos Béketdnács főtitkára a ta­nácskozás előkészületeiről szólva elmondta: a konfe­renciát összehívó júliusi Országos Béketanács-ülést követően országszerte — az őszi antiimperialista és szo­lidaritási akciósorozathoz kapcsolódóan — békegyűlé­seaet tartottak. E fórumok nemcsak arra teremtettek alkalmat, hogy összegezzék a helyi békemozgalmi tevé­kenység eredményeit, ha­] nem arra is. hogy — szakít­ja a hagyományokkal — már most, előzetesen meg­válasszák e közösségek kon­feienciaküldötteit. és az Or­szágos Béketanács leendő tagjait. Ezzel újabb lépést tettek a formális elemek visszaszorítására. A MÉ­IvlOSZ-székházban összeülő konferencián — a munka­iéi leget erősítendő — a hangsúlyt főként az eszme­cserére helyezik, arra töre­kednek, hogy olyan prog­ramot dolgozzanak ki, amely eligazítást ad a békemozgal­mi feladatok megoldásához. Az öt szekcióülésen — ki­fejezésre juttatva a béke­mozgalom sokszínűségét — különböző korosztályok, fog­lalkozási ágak képviselői mondhatják majd el véle­ményüket az emberiséget leginkább érintő kérdések­ről. s arról, miként erősít­hetők meg a béke pozíciói a rtiind feszültebb nemzet­közi helyzetben. Az előadó ezután arról szóit, hogy a békekonferen­ciához kapcsolódóan két rendezvényt tartanak: októ­ber 26-án, pénteken a Par­lament előtt nagygyűlés lesz, amelyen tíz- és tízez­rek tehetnek hitet a béke ügye mellett. Előző napon október 25-én, csütörtökön Százhalombattán is de­monstrációt tartanak; ide futnak majd be az ország nat megyéjéből indult bé­'Kestaféták, üzenetekét hoz­va a X. országos békekon­ferencia résztvevőinek. A magyar békemozgalom ve­zető testületének a jövőbe­ni munka alapjául szolgáló állasfoglalás-tervezete kap­csán a főtitkár rámutatott: viszonylag rövid távra, két evte fogalmazzák meg a feladatokat, mert a gyorsa* változó világpolitikai helv­zetben nem engedhető meg. hogy késedelmesen reagálja­nak az eseményekre. Az Országos Béketanács ülésen ezután felszólalások következtek; az elhangzott észrevételekkel és javasla­tokkal tovább gazdagítják a plénum elé terjesztendő do­kumentumok tartalmát Magyar-algériai hírügynökségi tárgyalások B Algír (MTI) Az algériai hírügynökség meghívására Burján Sán­dornak, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójának vezetésével hírügynökség küldöttség tett látogatást Algériában október 6—11. között. Megállapodás szüle­tett a két hírügynökség együttműködésének tovább­fejlesztéséről és kibővítésé­ről. A delegációt fogadta Basir Ruisz, az FLN Politi­kai Bizottságának póttagja, tájékoztatási miniszter. „Szabadpiac9' - korlátozásokkal Az utóbbi négy évben, mióta Ronald Reagan az Egyesült Államok elnöke, nem volt olyan nemzetközi gazdasági fórum, amelyen az amerikai részvevők ne ajánlgatták volna nyomaté­kosan barátnak, ellenségnek egyaránt, hogy térjenek át a szabadpiaci gazdálkodásra, szabadítsa fel a kereskedel­[ met. Mert a szabadpiac és szabad kereskedelem — ez a gyógyír a világ minden bajára, az egyszerűnek tűnő amerikai recept szerint. De az utóbbi hónapokban már a nyugat-európai országok gazdasági köreiben is mind többen és gyakrabban ne­hezményezik: ezt az orvos­ságot az amerikai kormány csak a világ többi részének akarja beadni,, ám magát kivonja a kúra alól. Az amerikai kormány leg­keményebb kereskedelem­korlátozó intézkedései közül néhány: 1981 januárban rá­vették Japánt, hogy „önkén­tesen" korlátozza évi 1,65 Qktóber 15-ig már csak ^^ három nap van hát­ra. Érthető, hogy Közép­Amerika sorsára odafí­•gvelök az egesz világon az átlagosnál is nagyobb feszültséggé! várják a kö­zeli napok, hetek esemé­nyeit. Dániel Ortega, a nicaraguai sandinista renaszer vezetője ugyanis szeptemberben az ENSZ­ben, majd utóbb még többször is amerikai tar­tózkodása során október idusát említette, mint azt a napot, amikor általános támadás indul országa el­len. Azt állította, hogv ké­szen állnak az amerikai kormány és megfelelő szervei által készített ter­vek az agresszióra, amely­nek nyilvánvaló célja a november elejére kitűzött nicaraguai választások megakadályozása. Wa­shingtoni illetékesek azon­nal képtelenségnek minő­sítették a feltételezést, kí­vülállók viszont arra fi­gyelmeztettek, hogy az utóbbi időben igen komoly ellenforradalmi erőket vontak össze Nicaragua határainak több oldalán. lényegében Ortega nyi­latkozata vészjelzésnek Hátsó gondolat fogható fel. Mivel a min­den módon támogatott el­¡enforradalmárok nagy­szabású offenzívája eset­leg mégis magával hoz­hatná a közvetlen ameri­kai beavatkozást, a nica­raguai politikai vezetés nyilván úgv gondolta: ha világgá kiáltják a rend­szerük elleni terveket, an­nak nemzetközi hatása visszatarthatja az agresz­szióval netán kacérkodó­kat. A külvilági és a hazai megítélés hatása egyéb­ként máris érződik Wa­shingtonban. Hiszen a képviselőház szerdán vé­gül úgv döntött, hogy a most kezdődött költség­vetési évben a kormánv k'actásl .terveibén egyetlen cent ' sem szerepelhet a niccraguai ellenforradal­ínárok számára. Vitatha­tatlanul növekszik hát az ellenállás Reaganék kö­zép-amerikai politikájával szemben, alighaném an­nak hatására, hogy nyil­vánvalóvá vált.: az Egye­sült Allamók kormányá­nak biztatására utasította el néhány közép-amerikai állam a Contadora-csoport k'egyensúlyozott béketer­vét amelyet Nicaragua el­fogadott. Otthon és kül­földön mind többen vetik a Reagan-kormányzat sze­mére. hogy nem az igazi rendezés, a közép-ameri­kai viszonyok békéssé té­tele lebeg a szeme előtt, hanem az, hogy miként dönthetné meg a neki nem tetsző nicaraguai rendszert. Mivel e politi­kai csinálói úgy látják, hogv a közelgő parlamen­ti választás megerősíti a sandinistákat, vitathatat­lanná válik kormányzásuk rór\ényes volta, hát sze­retnék azt megakadályoz­ni. C gv újabb, minden ko­^ rábbinál erősebb •'egvvere«! támadás alkal­mas lehet erre. Ha pedig mégsem akkor még Orte­ga tóslata a közvetlen ag­icsszióról is valóra válhat. Eme hátsó gondolat min­denesetre nem áll mesz­szire a washingtoni poli­tikacsinálóktól. Avar Karoly millióra az Egyesült Álla­modba exportált személy­gépkocsik számát. Idén 1.85 miilióra növelték a kvótát, de határidejét valószínűleg meghosszabbítják. 1982 no­vemberben a Közös Piac és Japán kénytelen volt tudo­másul venni az amerikai aeéiimport új mennyiségi korlátozásait. 1983 áprilisá­ban drasztikusan növelték a motorkerékpárok ameri­kai importvámját. Tavaly júliusban tovább szigorítot­ták az acélbehozatalt. Idén őszig újabb intézkedések várhatók az amerikai szer­számgép-, réz- és textilim­port korlátozására. Az ame­rikai gyártók importellenes követeléseinek különösen könnyen enged a kormány mostanában, közvetlenül az elnökválasztás előtt. Jelen­leg az Egyesült Államokban előállított valamennyi ter­mékfajta egyharmadát védik már korlátozó intézkedesek a külpiaci — „szabadpiaci" — hatásoktól. Washingtonban arra hi­vatkoznak, hogy az ameri­kai import még így is re­kordütemben, 32 százalékkal bővült az első félévben az egy évvel korábbihoz képest, és emiatt hatalmas külke­reskedelmi deficit keletke­zett Szerintük a világ sok más országa — mostanában főként a Közös Piacra és a fejlődő országokra muto­gatnak — még sokkal Yöbb korlátozást alkalmaz, árui­kat pedig nagy szubvenciók­kal bocsátják a' piacra Úgyhogy az amerikai intéz­kedesek csupán a verseny­társak szabadpiaci játék­szebáíy-szegéseit egyenlíti ki — mondják. A nyugat-európaiakat ezek az érvek nemigen győzik meg, de legalábbis nem vi­gasztalják. Legutóbb a Le Monde című tekintélyes fran­cia polgári napilap vezér­cikkírója mutatott rá: a számos amerikai belső kor­látozás csak egyike azoknak a nem gazdasági, adminiszt­ratív-hatalmi eszközöknek, amelyekkel az Egyesült Ál­lamok szándékosan vagy közvetve nehezíti a verseny­társak exportlehetőségeit szjrt.e a világon. Nem vádolják Washing­tont szándékossággal, de megállapítják Nyugat­Európában, hogy ta fejlődő országok a magas amerikai kamatlábak miatt nehezen tudják csökkenteni"-- adóssá­gaikat. Az ő importkorlátozó intézkedéseiknek az a célja, hogy devizát takarítsanak meg az adósságok törleszté­sére. Ha tehát ez a piac az utóbbi években bedugult, ebben szerepe volt az ame­rikai kamatpolitikának is. Ennek a nyugat-európai gyártók csak kárát látják, anélkül, hogy élveznék azo­kat az előnyöket, amelyeket a rr.agas kamatszint és a draga dollár az Egyesült Ahamoknak nyújt. Végül éppen az idén az Egyesült Államok arra kény­szerítette szövetségeseit, hogy új fékeket építsenek be a szocialista országokkal foly­tatott kereskedelmükbe is. A NATO-partnerek sokáig azt hitték, ha engednek az amerikai nyomásnak és vál­lalják a szabályok szigo­rúbb betartását, akkor ösz­szességében enyhébb »lesz ezeknek az úgynevezett COCOM-tilalmaknak július elejére végül kidolgozott módosított rendszere. Ám azóta kiderült, hogy az Egyesült Államok széleseb­ben érte'mez5 az úi szabályo­kat. mint szövetségesei, és sa.át megtorló törvényeivel fenyegeti a szabályszegőket. Furcsamód épp a szocia­lista országokkal kapcsolatos amerikai álláspont lett az utolsó csepp a pohárban Nyugat-Európa számára. A leghevesebben a keleti ke­reskedelemben legérdekel­tebb NSZK tiltakozik az amerikai nyomás ellen, de mások is felteszik a kissé talán túl pesszimista, ám a nyugat-európai gazdasági közérzetre jellemző kérdést, amerikai piac: növekvő pro­tekcionizmus. fejlődő piac: adósságválság, szocialista piac: COCOM-lista — hát akkor végül is hová expor­táljunk? A 'Le Monde szemleírói»» mé? igazán szerényen fi­gyelmezteti az Egyesült Ál­lamokat. amikor így ív: Wa­shington ..minden rendelke­zésére álló eszközt bevet a gazdasági háborúba. Senki sem kárhoztathatja, hogy vé­di az érdekeit. De legalább megspórolhatná partnerei­nek a kenetes szónoklato­kat a szabadkereskedelern­ről — amelyekre a tények rácáfolnak". Mészáros György «

Next

/
Thumbnails
Contents