Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-07 / 236. szám

74. évfolyam 236. szám 1984. október 7. vasárnap Ara: 1,40 forint Változások kora A cím nem egészen oontos: valamilven szempont­ból minden kor nevezhető a változások korá­nak. S eaváltalán: mi nevezhető kornak? Egy évszázad egv emberöltő vagy egv speciális szempont alaoián kiválasztott történelmi intervallum? S mi fontosabb: a periódus vaav a korszakhatár, az a döntő változás, ami az utókor számára' cezúrának bizo­nyul? Azért a nyakatekert elmélkedés, mert korszak­hatarról szeretnék írni. Egv olvan gazdasági-társadal­mi korszakváltásról, ami minőségi változást hoz éle­tünkbe. Az .extenzív gazdasági fejlődés máig alig megbontott gyakorlatán — talán — pont a most kö­vetkező 2—3 esztendőben fogunk túllépni. Borzasz­tóan nehéz mindezt a kortárs szemével felmérni: leg­fel iebb a szándékok tiszták, a végeredményről azon­ban csak az idő dönthet. Azért is nehéz erről beszélni, mert nem élünk iókedvű és bizakodó időkben. Az MSZMP legutóbbi kongresszusa csak az életszínvonal megőrzését tudta ígérni, ami a korábbi fellendüléshez képest szerény dolog volt — az azóta eltelt évek bizonyították, hogv mégis óriási erőfeszítéseket igényelt. Annál iobb. hogv elmondhatjuk, nagviából tartani is sikerült. Csakhogy mindezt újból már nem lehet ígérni. Előre kell lépni, mert aki megáll, elmarad. Előrelépni, de hogyan? Az eszközökön folyik ma az elveiben már eldőlt, az eszközöket illetően még forrongó, hol a nyilvánosság előtt, hol a kulisszák mögött zailó vita. Ma Magyarországon az a legfőbb kérdés: tu­dunk-e minőségében másként, lobban dolgozni? Lét­rehozható-e ez a horribilis változás az érdekeltségi rendszer szisztematikus összhangiával? Sikerül-e megszüntetve megőrizni ennek a társadalmi rendnek olvan. mára dogmává kövesedett értékeit, mint a tel­ies foglalkoztatottság, az egvenlő munkáért egyenlő bért elve? Sikerül-e megtisztítani ez utóbbit azegyen­lősdi mechanikus felfogásától, amelynek kártékony­sága. hatékonyságot fékező hatásai mára nyilvánva­lóvá váltak? Sikerül-e a munkahelyhez való jogot visszaváltoztatni munkához való joggá? Tudnak-e egyértelmű mércéket állítani, akiknek ez a dolguk, s még inkább: el tudiák-e fogadtatni ezeket? Ennek a gazdaságnak a vezetői ma kénytelenek védőháló nélküli kötélen táncolni. Az irányításuk alá tartozó vállalatok egv része pedig évente huppan egvet a számára még meglevő hálóban, nem üti meg magát nem is nagvon ijed meg. kényelmes tempó­ban yisszakászálódik a kötélre. S valliuk meg. mi magunk is nem ígv vagyunk-e? Hisz amikor írunk arról, hogv ötödével értékelődött le a munkánk a nemzetközi összehasonlításban, ennek az lenne a törvényszerű következménye, hogv ötödével keveseb­bet tudunk elfogyasztani. A mi életszínvonalunk mégis stagnál, vagy csökken egv kicsit, annyit azon­ban mégsem, hogv bőrünkre menően komolyan érez­nénk ezeket a fenyegető számokat. De lehet-e egyedül, pusztán a fölismert és mél­tánvolt közérdek ösztökélésére magatartást váltani? Hogv iár. aki nekiáll egyedül haitani. aki bebizo­nyítja. hogv a normák lazák, a mérce alacsonyan van. Megutálják, kiközösítik, noha szóban és elvben mindenki bátorítja. S hogv jár a vállalat, szövetke­zet. téesz, amelyiknek látványosan jobban megy, mint a többinek? Ugyanígy, csak még el is vonták eddig a nyereségét, mert elvenni csak onnan lehet, ahol van valami. Lemaradásunk nagy. Csak néhány közkeletű, bárme­lyik turistaútról visszaérkező ember által bizonyítható oéida: a tőkés világban húzó iparággá vált az infor­mációtechnika és a szórakoztató elektronika. Egy vi­deomagnó- egv nyugatnémet munkás tíznapi kerese­tébe kerül — ott. Nálunk — legális úton — 180 ezer forintba — ha lehet éppen kapni. Nálunk a színes te­levízió ára jóformán semmit sem csökkent, mióta egyáltalán gyártják és árulják. A tőkés világban a verscnv következtében hónapok alatt felére-harma­dára csökken egv-egv úi technikai berendezés ára. Családok, sarki boltosok használiák azt a Commo­dore 64-es személyi számítógépet, amit nálunk a téeszeknek ajánlgatnak 250 ezer forintért. Kinn 400 dol­lárba kerül. Iskelaavatás Tizenkét tantermes isko­lát avatott fel szombaton Szarvason Köpeczi Béla művelődési miniszter. A 3. számú általános iskola új épületét a város felszaba­dulásának 40. évfordulóján vette birtokba a több mint félezer diák. s a negyven nevelő. Az új iskola 45 millió fo­rintba került, ebből tízmil­liót a város lakói, vállalatai az ..Egy nap az -iskoláért" mozgalom keretében adtaK az építésre. Korábban ki­lenc helyen, többnyire szük­ségtantermekben folyt a tanítás ebben a tanintézet­ben, amely a tanyai gyere­kek körzeti iskolája. Az is­kolaavatási ünnepélyen a művelődési miniszter kitün­tetéseket adott át az épí­tőknek és a nevelőtestület­nek. ,Uj szín a paleltän" Vegyiüzem w a kisteleki Áfésznél Konténer­Ujabb, konténerként szál­lítható épületek gyártását kezdi meg a 26. sz. Állami Építőipari Vállalat, amely már 1981-től foglalkozik ilyen épületek készítésével. Eddig 66, oktatási célokat szolgáló konténerépületet szállított Nigériába. A már tetemes gyártási tapasztalatok felhasználásá­val most a korábbi modellt fejlesztették, tökéletesítették tovább. Lényegesen korsze­rűbb, sokoldalúbb — tan­teremnek. orvosi rendelő­nek, tanműhelynek, kiállítá­si helyiségnek, raktárnak, étteremnek, szállásnak egy­aránt használható —, gyor­san telepíthető típust fej­lesztettek ki. Ha most betoppanna a Kistelek külterületén levő kőiskolába egy régi diákja, alaposan meglepődne. Pa­dok és táblák helyett gépe­ket, vegyszeres kannákat, műanyag flakonokat látna mindenütt. A kisteleki ..Egy­ség" Áfész 3,5 millió fo­rintját áldozta erre az új üzemre. Az épületet a régi gazdája, a termelőszövetke­zet nem tudta kellőképpen kihasználni, így sikerült azt tőlük megvásárolni. — Mi késztette az áfészt arra, hogy itt, a szőlőtáblák között indítsa el vállalko­zását? — Jobb helyre nem is te­hettük volna, 'ugyanis vegyi üzemtől háromszáz méter­re lehet a legközelebbi la­kóépület, ez a biztonsági rendszabály — feleli Bi­schof József, az áfész elnö­ke. Az áfész elsődlegesen ke­reskedelemmel, vendéglátás­sal foglalkozik, de egyre inkább bővíti ipari tevé­kenységét is. Régóta műkö­dik a vágóhíd és a vadbőr­feldolgozó. A vegyi üzem beindulásával 1985-ben már összbevételük negyedét, nye­reségük felét az iparból szeretnék megtermelni. A felújítással június elsejére készültek el, az itt dplgozó 6—8 ember már az idén 36 milliós értéket képes létre­hozni. Akadnak menet köz­ben zökkenők . is, mivel gyártmányaik zöme kis té­telekben eladható szezoná­lis igényeket kielégítő ter­mék. A kereskedelmi vál­lalatok rendelései idősza­konként hullámzóak, ezeket a változásokat csak egy gyorsan alkalmazkodó, ru­galmas szervezet tudja kö­vetni. Túl sok adminisztrá­ciót nem bir el egy ekkora vállalkozási Ezzel magya­rázható, hogy október else­jétől az áfész szakcsoport­ként üzemelteti új létesít­ményét. A szakcsoport elnöke Bá­rányi György, aki 1983 má­jusában a szegedi lakása kertjében levő, célszerűen átalakított garázsban egy­két segítőjével megalkotta a vegyi szakcsoport első ter­mékét, a stencilfestéket 1983-ban 4,5 millió. 1984­ben már 8 millió forint ér­téket állítottak elő. A meg­levő és születendő cikkeik egytől egyig hiányt pótol­nak, importot helyettesíte­nek. A termékcsaládnak a BAK márkanevet választot­ták. A belföldi eladásokon kívül az első exportkiaján­lásaikon is túljutottak. Időközben kinőtték a ga­rázsépületet. s mivel a kis­teleki építkezés még javá­ban tartott, vásároltak Röszkén egy tanyát. Most két telephelyük is van, gyártmányalkat megfelelő­en csoportosíthatják e két helyszín között. Jövőre a dolgozók létszáma 20—22 fő lesz. A szakcsoportnak a tagjait csak akkor kell fog­lalkoztatnia, ha van meg­rendelés. munka, de akkor éjjel-nappal, hétköznap és ünnepnap is. Mindent akkor kell csinálni, amikor a ve­vőnek szükspge van a cik­keikre: Börolajozóból. amely va­lódi bőrből készült ruhák és használati tárgyak ápo­lására szolgál, az idén száz­húszezer darabot készítenek. Már kapható az üzletekben a hat színű, palettás elren­dezésű tempera, amely sza­radás után lemoshatatlan. Falfestékek színezésére is alkalmas. A Somax olajozó és haitólánckenő a korró­zióvédő cikkeik első hírnö­kei, de év végére megjele­nik az aerosolos szigetelő­lakk is; A lakkréteg ned­ves, vegyszergőzös környe­zetben is megvédi a beren­dezéseket. elektromos háló­zatokat. Jövő évi tervük, hogy termékeik körét tovább bő­vítsék. A most felsoroltak jó részére már van enge­délyük. a szükséges alap­anyagokat megrendelték. Tavaszra megjelenik a ,.To­pi" folyékony vászoncipó­tisztító. a gyerekek mese­nvomdájához .is használha­tó, 4 színben kapható bé­lyegzőpárna, a ruhajelző tinta. Szívesen fogadják az újítók üttetett, találmányait — hátha abból születhet meg a legújabb termékük. Az Országos Tervhivatalt ácélgömbök tartják, ennek a korrózióvédelmire próbál­ták ki a szakcsoport szige­telőlakkját. Ha nem bíztak volna a szerükben, aligha kockáztatták volna. hogy egy ilyen fontos közintéz­mény esetleg miattuk dől­jön romba. T. Sz. I. Komimista műszakok A város dolgozóinak összefogását példázza az a nagysza­bású akció, amelyben a gyárak, üzemek, vállalatok kollek­tívái mellett az ipari szövetkezetek tagjai is részt vettek: kommunista műszakokat tartottak tegnap városszerte. A szombati munkabér összegét részben a városi műjégpálya építésének számlájára fizetik be. részben pedig a munka­helyek szociálpolitikai, művelődési és sporteéljaira hasz­nálják fel. A városgazdálkodási vállalatnál szervezett kommunista műszakok keretében épül újjá jövő év április 4-ére az újszegéül Kállay-ligct. a város munkásmozgalmi emlékhelye is. Képösszeállitásunk — melyet Nagy László fotóriporter készített — a szombati kommunista műsza­kokban dolgozókról készült Tanáes István VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! C sakhogv ott a termelékenység is nagyobb, dup­lája háromszorosa a miénknek. Ott olyan munkával hamar beállhatna az ember a mun­kanélküliek sorába, amivel nálunk megbecsült törzs­gárdatag lehet valaki. Aligha szükséges ehhez tízszá­zalékos munkanélküliség, a géemká. a hétvégi fusi­munka évek óta bizonvítia. hogv kétféle munkamo­rál létezik ebben az országban. S a különbséget is rég fölismerték: az eltérő érdekeltségben keresendő. A most fogalmazódó úi szabályozók azt a felada­tot hivatottak teljesíteni, hogv végre összhangba hoz­zák a társadalom, a gazdálkodó egység és az égvén > érdekeit. Akár dogmaként kezelt ideológiai kövületek, évtizedes szokások, araszoló óvatoskodás ellenében is. Ezt szolgálják rendszerükben és elemenként: legyen végre különbség a teljesítmény, a hasznos, a jó mun­ka iavára. Ezt célozza a iövedeiemszabályozás. ezt a hitellehetőségek elosztásának úi rendie. a vállalatok irányításának úi formái. Kicsit talán későn kerülnek nyilvánosságra: 1985-re jó részük már érvényes lesz. , de még nem túdiák mihez tartani magukat a vál­lalatok. A kérdés még nyitott: mi valósul meg a rokon­szenves elvekből a gyakorlatban? S erre a válasz nagymértékben attól függ sikerül-e a mostani sza­bályozóknak a társadalom les iobb eróit érdekeltté tenni a létfontosságú változásokban. *

Next

/
Thumbnails
Contents