Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-05 / 234. szám

I 26 Péntek, 1984. október 5. Magyar felszólalás Stockholmban 0 Stockholm (MTI) A stockholmi konferencia csütörtöki ülésén felszólalt Szigeti Károly, hazánk stockholmi nagykövete, aki a magyar küldöttséget is ve­zeti. A jogilag is kötelező erejű magatartási normák között különösen fontos az erőszakról való lemondás megerősítése, amely a leg­hatékonyabban a szocialista országok által javasolt szer­ződés keretében valósítható meg — mondotta a magyar küldöttség vezetője, egyide­jűleg kifejezve készségünket a katonai bizalomerősítő in­tézkedések kidolgozására is. A haderő­csökkentésről 0 3¿CS (MTI). A NATO-tagországok idei javaslatai visszavetették a közép-európai haderők csök­kentéséről folyó bécsi tár­gyalásokat, hangoztatta a csütörtöki ülésen Lubomir Sopov, bolgár nagykövet. A múlt héten kezdődött új forduló második ülésén a bolgár diplomata volt az egyetlen felszólaló. Hasznos, fontos megbeszélések SZKP PB-ülés 0 Moszkva (MTI) Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága csütörtöki ülésén meghallgatta és jóváhagyta Andre.i Gromiko, az SZKP KB PB tagja, első miniszter­elnök-helyettes és külügymi­niszter beszámolóiét az ENSZ-közgyűlés XXXIX. ülésszakára delegált szovjet küldöttség tevékenységéről. A PB állásfoglalását is­mertetve Vlagyimir Lomej­ko. a szovjet külügyminisz­térium sajtóosztálya vezető­jének első helyettese csütör­tökön Moszkvában újság­írók előtt hasznosnak és fon­tosnak minősítette azt a tényt, hogy hosszú idő után ismét magas szintű szovjet— amerikai találkozókra került sor. Hangsúlyozta ugyanak­kor: a találkozókról, az azokon folytatott megbeszé­lésekről és nem tárgyalások­ról van szó. A tárgyalások ugyanis azt jelentik. hogy mindkét fél konkrét célok­kal. eredmények elérése ér­dekében ül asztalhoz. A ta­lálkozókon lehetőség volt a széles körű véleménycserére, a saját álláspontok kifejté­sére, és a másik fél érvelésé­nek meghallgatására. Lomej­ko megismételte Gromiko ér­tékelését. amely szerint csak a jövő mutatja maid meg. kész-e Washington változtat­ni külpolitikai irányvonalán. Andrei Gromiko az ENSZ közgyűlésén részt vett kül­ügyminiszterekkel és kül­döttségvezetőkkel folytatott megbeszéléseiről Lome.iko úgy nyilatkozott, hogy azok bizonyítják: a Szovjetunió kész a legkisebb lehetőséget i<s felhasználni a nemzetközi helyzet javítására, az álla­mok közötti párbeszéd bő­vítésére. a nemzetközi prob­lémák konstruktív megoldá­sa érdekében. A szóvivő el­mondta. hogy a szovjet kül­ügyminiszter naponta 7—10 megbeszélést folytatott New Yorkban és ezek között volt olvan is. amelv több mint öt órán át tartott. Közéleti napló FOGADÁS AZ NDK NEMZETI ÜNNEPE ALKALMÁBÓL Olasz-amerikai együttműködés 0 Washington (DPA'UPI) ráciamentesen együtt­Az Egyesült Államok és működn1f a ®z6rv,eze" bű" Olaszország illetékesei meg- nozes ellem ^delemben, állapodtak abban, hogy William French Smith jobban, gyorsabban, bürök- amerikai niszter Megkezdődött az országos közművelődési tanácskozás Karl-He'inz Lugenhelm, a Német Demokratikus Köz­társasági'U'budapesti nagy­követe hazája nemzeti ün­nepe. az NDK megalakulá­sának 35. évfordulója al­kalmából fogadást adott csütörtökön a nagykövet­ségen. A fogadáson részt vett Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, Németh Ká­roly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai; Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Faluvégi La­jos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Horn Gyula, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Hor­váth István belügyminisz­ter, Juhár Zoltán belkeres­kedelmi miniszter, Urbán Lajos közlekedési minisz­ter, Veress Péter külkeres­kedelmi miniszter, Nagy János külügyminisztériu­mi államtitkár, valamint a politikai, a társadalmi, a gazdasági, a kulturális élet több más vezető képviselő­je. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. HAVASI FERENC ÉS JITLIO ANGUITA MEGBESZÉLÉSE Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára csütörtökön a KB székházában fogadta Julio Anguitát, a Spanyol Kommunista Párt Végre­hajtó Bizottságának tagját, Cordoba polgármesterét, aki a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egye­temen megrendezett ma­gyar—spanyol gazdasági kerekasztal-konferencián vett részt. A szívélyes, elv­társi légkörű megbeszélé­sen tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, az MSZMP és az SKP tevé­kenységéről, időszerű fela­datairól, és kifejezték kész­ségüket a két párt közötti kapcsolatok további fej­lesztésére. ígazsagugy-mi­kétnapos wa­shingtoni tárgyalásai befe­jeztével szerdán jött létre a megállapodás. A két or­szág illetékesei most első ízben tárgyaltak ilyen ma­gas szinten a maffia elleni közös küzdelemről. A bűnüldöző szervek együttműködésének •• javítá­sa érdekében „forró vona­lat", közvetlen/ össze­köttetést hoznak létre az Egyesült Államok római és Olaszország washingtoni nagykövetsége és az illeté­kes hazai hatóságok között. A két, ország miniszterei megállapodtak abban is, hogy fokozzák az informáci­ók cseréjét, és amennyiben szükséges, közösen csapnak le a szervezett alvilágra. A miniszterek találkozó­ját megelőzően, a hét vé­gén Olaszországban nagy­szabású letartóztatási - hul­lám volt, amelynek kereté­ben a maffia több mint háromszáz tagját fogták el. Ezzel párhuzamosan az amerikai hatóságok is el­rendelték 28 maífiatag le­tartóztatását. (Folytatás az 1. oldalról.) dőben megsokasodtak a kü­lönféle irányzatok a magyar művészeti életben — állapí­totta meg Köpeczi Béla. Az állam, mint mecénás, ter­mészetesen nem közömbös az új mondanivalókhoz nél­külözhetetlen ú.i előadásmó­dok kikísérletezése iránt, de a fő feladat a nagyközönség igényeinek színvonalas ki­elégítése és ízlésének fej­lesztése. A művelődéspoliti­kában az utóbbi esztendők­ben kevés szó esett az úgy­nevezett mindennapi kultú­ráról, amelybe beletartozók egyebek közt a berzéd-, a munka-, az egiészségügyi és a lakáskultúra is. Sok terü­leten a régi normák és RZO­kások helyett újak alakul­tak ki. ugyanakkor töreked­ni kell az általános, humá­nus értékek és magatartás­formák megőrzésére. A la­zasággal, a rendetlenséggel szemben az értelmes rend. a mindenkit szolgáló fegye­lem, a tisztesség atmoszfé­ráját kell kialakítani — hangoztatta. Köpeczi Béla a további­akban részletesen foglalko­zott a közművelődési mun­ka több. az előrelépés szem­pontjából különösen lénye­ges területével, összefüggé­sével. Egyebek mellett ki­tért az amatőr művészeti mozgalom helyzetére, a fel­nőttoktatás továbbfejleszté­sének lehetőségeire, a köz­művelődési intézmények gazdálkodási rendszerének tapasztalataira, s a kultúra­közvetítő munka személyi feltételeire. Előadását mint­egy összefoglalva, befejezé­sül hangoztatta: — Nyitottság az újra; a hazai és a külföldi — min­denekelőtt szocialista — ér­tékek iobb számontartása: az igények kielégítése és felkeltése; a tudomány, az irodalom, a művészetek ki­magasló értékeinek előtérbe állítása; nagyobb rugalmas­ság a formákban és az esz­közökben: társadalmasítás; gazdaságosság, de nem kom­mercializálás: az értelmiség különböző rétegeinek cse­lek vőbb részvétele; a köz­művelődés munkásainak tu­datosabb elkötelezettsége és jobb felkészítése, társadal­mi szerepük erősítése és megbecsülése — ezek a leg­fontosabb célok, amelyeket meg kell valósítanunk. Vélemények, megállapítások A vitában hozzászólók ab­ból a szempontból vizsgál­ták a közművelődés folya­matait, illetve egy-egy rész­területét, hogy a legutóbbi tíz évben valóban végbe­menl-e a kívánt szemlélet­változás a közművelődésben, s valóra vált-e a köamjí\í,e­lődési törvény minden elb­írása. A felszólalásokban megfogalmazódó válasz sze­rint az-1974-es párthatáro­zat, s a törvény hosszabb távra határozta meg a ten­nivalókat, intenzív pályára állítva a közművelődés fej­lődését. Az előrelépés vitat­hatatlan, de kétségtelen, hogy több területen elma­radtunk valódi • lehetősége­inktől. Többen foglalkoztak a népművelők élet- és mun­kakörülményeivel. Hangsú­lyozták, hogy a viszonylag kis létszámú értelmiségi ré­teg gondjai szélesebb töme­geket érintenek. Nem meg­felelő a szakma társadalmi tekintélye — hangzott el —, és fontos lenne, hogy a mun­kájukat érintő döntések ki­alakításakor. mint szakem­berektől, fogadják el véle­ményüket. A művelődési há­zak tevékenységét elemezve, egyöntetű volt az a véle­mény. hogy az intézményi munkatervek, programok ki­alakít<*s.á&an a jelenleginél jóval nagvobb figyelmet kell fordítani a valós lakossági .szükségletek kielégítésére. Ezzél összefüggésben felme­rült: ismereteink fejlődése nem tart lépést az általános technikai előrehaladással, holott technikai műveltsé­günk gyarapítása hosszabb távon az egyik leghatéko­nyabb befektetés. A közművelődési gyakor­latnak jobban kell igazod­nia a megváltozott gazdasá­gi és társadalmi körülmé­nyekhez — állapították meg. Kétségtelen, hogy jelenleg az előrehaladás a művelődés területén is lassúbb ós gyakran ellentmondásokkal terhelt Ám e korlátok fi­FALUVÉGI LAJOS MOSZKVÁBA UTAZOTT Csütörtökön Moszkvába nak elnökhelyettesével, az utazott -FaluVégi Lajos, a Állami Tervbizottság el­Minisztertanács elnökhe- nőkével folytassák a meg­lyettese, az Országos Terv- kezdett tervegyeztető tár-' hivatal elnöke, hogy Nyi- gyalásokat 1986—1990 kö­kolaj Bajbakovval, a Szov- zötti gazdasági együttmű­jetunió Minisztertanácsá- ködésríl. MILÁN KLUSÁK BUDAPESTEN A csehszlovák kultúra lökön hazánkba érkezett napjai alkalmából kulturá- Milán Klusák cseh kultu­lis küldöttség élén csütör- rális miniszter. KGST-TAN Csütörtökön megkezdő­dött Budapesten a KGST anyagi-műszaki ellátási együttműködési bizottságá­nak 18. ülése. A tagorszá­gok képviselői megvitatják az anyagi-műszaki ellátás területén folytatott együtt­működésük tapasztalatait ACSKOZAS és a továbblépés módoza­tait. ^Véleményt cserélnek a fűtőanyagok, az energia, a nyersanyagok — ideértve a másodlagos nyersanya­gokat is — ésszerű és -gazdaságos felhasználásá­ról. TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A Hazafias Népfront Or­szágos Titkársága a közel­jövőben társadalmi vitára bocsátja a terület- és tele­pülésfejlesztés hosszú távú koncepcióját. Az október végén kezdődő eszmecsere­sorozaton az állampolgá­rok széles köre mondhatja el véleményét a tervezetről. Az észrevételeket és a ja­vaslatokat a népfrontmoz­galom szakmai testülete összegezi, s a későbbiekben eljuttatja az illetékesek­nek. . A bonyolult és nehéz spanyol gazdasági és politikai helyzet megja­vításának lehetőségét re­mélte mindenki, politikus csak úgy, mint az egysze­rű polgár egyaránt attól az úgynevezett társadal­mi szerződéstől, amelyet a nyár dereka óta próbált kidolgozni a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók hármasa. Egy ilyen egyezményre kétségkívül igen nagy szüksége lett volna His­pániának, hiszen a gazda­ság gondjai nyomasztóak, tízszázalékosnál jóval magasabb a munkanélkü­liség (a hivatalos és a szakszervezeti ad-tok per­sze jócskán eltérnek), 12 százalék körüli lesz az idei infláció, komoly ba­jok vannak a spanyol áruk versenyképességével külföldön. Tehát hatalmas problémákat kellene le­küzdenie az országnak, s az vitán felül leginkább a társadalmi békesség lég­körében kecsegtetne si­kerrel. Ezt szolgálta vol­na a szerződés, amely vol­taképpen kompromisszum a dolgozó tömegeket kép­viselő szakszervezetek és Viharfelhők Hispániában a vállalkozói szemponto­kat képviselő munkálta­tók, valamint az ország általános gazdasági érde­keit szem előtt tartó kor­mány között. A várt kompromisszum azonban nem született meg. Szerdán ugyanis a legnagyobb szakszerve­zet, a munkásbizottságok szövetsége bejelentette, hogy nem írhatja alá a szerződést, mert az a kor­mány által kialakított formában nem felel meg a dolgozók érdekeinek. A szakszervezet álláspontja szerint a szocialista kabi­net „engedett a munkál­tatók zsarolásának". A vállalkozók ugyanis a gazdaság össznemzeti ér­dekének nevezték, hogy a költségek csökkentésére a spanyol áruk verseny­képességének javítása vé­gett erőteljesen mérsé­keljék a béremeléseket. Ezáltal azonban a szerző­dés jövőre csak 5,5—7,5 százalékos átlagos bér­emelést helyez kilátásba, miközben a pénzromlás legalább 11—12 százalé­kos. Tehát — vélekednek a munkásbizottságok — ismét a bérből és a fize­tésből élőkre hárul a gaz­daság taipraállításának terhéből a túlnyomó rész. Qáadásul a kormány és a munkáltatók szinte semmit nem ajánlanak a munkanélküliség csök­kentésére. Érthető, hogy a legnagyobb szakszerve­zet éles harcot hirdetett ez ellen a politika ellen. Mivel a szerződést csak a szocialista párt állal be­folyásolt, nagyságra má­sodik szakszervezet, az U0T fogadta el, s a mun­kásbizottságok mellett az összes kisebb szakszerve­zet is elutasította, várha­tó, hogy Spanyolország­ban a közeljövőben he­ves társadalmi viharok robbannak ki, sztrájkok­kal, munkástüntetések­kel. Márpedie ez súlyos politikai fenyegetés, ami­kor az országban a baszk problémák miatt amúgy is igen feszült a helyzet. Avar Károly gyelembevételévei is iga*, hogy számos kihasználatlan lehetősége van a művelődé­si intézmények gyakorlati munkájában. Több felszólaló megállaoi­totta. hogy a kultúra de­mokratizmusának kibonta­koztatása, a társadalmasítás — mint követelmény, es mint lehetőség — a közmű­velődés fejlesztésének fon­tos ösztönzője Mások arról szóltak, hogy a hatókör sz >­lesítése, s a működést fel­tételek javítása helyenként az anyagi erőforrások növe­lését teszi szükségessé, s az eddiginél célszerűbb munkát követel. A vitában többen foglalkoztak a munkakultú­ra és a társadalom általános műveltségi helyzetének ősz • szefüggéseivel. Ma még sok munkahelyen nem ismerik fel a gazdasági és művelő­dési feladatok összetartozá­sát. gyakran szembeállítják a kettőt Holott — mint hangsúlyozták — a gazdasá­gi reformot nejn lehet a közművelődés reformja nél­kül végrehajtani. Felmerült az önképzés té­maköre is. A felszólalók rá­mutattak az önművelés je­lentőségére, arra, hogy az amatőrmozgalmakriak fon­tos szerepük van a „nézővé" nevelésben. abban, hogy gyarapodjék a műalkotá­sok befogadására képes, ér­tő közönség. Sok ellentmon­dásával együtt a szociálista brigádok művelődési tevé­kenysége ma is a munkahe­lyi művelődés alapja. Nyil­vánvaló azonban, hogy mun­kájukra erősen hat a gaz­daság — benne az egyén — helyzete. A tanácskozás első napján a vitában megfogalmazó­dott, hogy a közművelődési párthatározatban, illetve a törvényben megfogalmazott célok és feladatok meg­valósítása az elmúlt évtized­ben megkezdődött, és több területen számottevő ered­ményeket hozott Ugyanak­kor az e dokumentumokban foglaltak végrehajtása — a megváltozott társadalmi, gazdasági körülményeiket valamint a társadalmi igé­nyeket figyelembe véve — számos további tennivalót ad. Az országos közművelőd*­si tanácskozás ma, pénteken folytatódik. Átállás 0 Luanda (MTI—ANGOP) Az angolai ellenforradal­márok egyik vezetője egész alakulatával, ezerötszáz em­berrel együtt megadta ma­gát az angolai hatóságoknak. Tonta Alfonso Castro, az FNLA ellenforradalmi szer­vezet egyik parancsnoka új­ságíróknak adott nyilatkoza­tában megtagadta és elítélte korábbi tevékenységét. Az átállás gondolata már rég­óta megfogalmazódott benne és embereiben, és csak a megfelelő alkalomra vártak, hogy megadják magukat. „Ném volt bennünk féle­lem, amikor feladtuk ma­gunkat, hiszen mi is ango­laiak vagyunk. Neto elnök egyszer ígéretet tett arra, hogy azok, akik beismerik tévedésüket, a megtorlástól való félelem nélkül beillesz­kedhetnek a társadalomba" — jelentette ki a FNLA fő­parancsnokságának volt tag­ja. aki fegyvereseivel az ország északi részén har­colt a kormány ellen. Az ANGOF angolai hír­ügynökség jelentése szerint az utóbbi időben ezrével adták meg magukat ellen­foiTadalmúrok.

Next

/
Thumbnails
Contents