Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-05 / 234. szám

27 Péntek, 1984. október 5. Bulgária felszabadulásának évfordulójára Tudományos ülés Szegeden A szegedi József Attila Tudományegyetem és a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ rendezésében tudományos ülésszakot tartottak tegnap, csütörtökön délelőtt a JATE szegedi egyetem és a Bolgár Tudományos Akadémia bulgarisztikai intézete, valamint a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ között is. A rektor megnyitóját köDugonics téri központi épü- vetően történettudományi. letének tanácskozójában. A tívdományos programot, amely Bulgária felszabadulásának 40. évfordulójára emlekezve került sorra. dr. Kristó Gyula tanszékvezető egyetemi tanár, az egyetem rektora nyitotta meg. Bevezető szavaiban utalt a bolgár nép életében megnyelv- és irodalomtudományi. művészettörténeti előadások hangzottak el az ülésen. Dr. Hegyi András „Bulgária a szocializmus útján" címmel tartott referátumot. elemezve a bolgár politikai élet és forradalmi átalakulás 1944-es eseményeit, majd a bolgár Hazafias Front és a kommunisbatározó. negyven esztendő- ta párt vezetésével történő vei ezelőtti eseményekre: 1944. szeptember 9-e a szoszocialista átalakulás lén.ve ges mozzanatait, Bulgária cialista forradalom kezdetét fejlődésének napjainkig tarjelentette Bulgáriában. A négy évtizeddel ezelőtti dátum a kibontakozó szocialista fejlődés mérföldköve. Hazánkban, csakúgy mint más baráti országokban is tisztelettel emlékeznek meg szet" címmel: a a bolgár nép sikereiről és a hazánk felszabadításában részt vett katonáikról. A szegedi egyetem szívesen tó eredményeit. Akszimija Dzsurova szófiai professzornő művészettörténeti előadást tartott az írásbeliség kezdeteiről, a kódexekről „Az óbolgár könyvművéVI—VII. századba kalauzolva vissza a tudományos program hallgatóit. Dr. H. Tóth Imre „A szlavisztika eredmévállalkozott a tudományos nyei a népi demokratikus ülésszak megrendezésére: a József Attila Tudományegyetem életében nagy szerepet játszik a plovdivl egyetemmel fennálló baráti kapcsolat. Az elmúlt évben újították meg a plovdivi Bulgáriában" címmel, dr. Ferincz István pedig „Az óbolgár írók műveinek kritikai kiadása a népi Bulgáriában" címmel referált az ülésszakon. A tudományos tanácskoegyetemmel az oktatási és zás Ivan Peikovszki, a butudományos tevékenységben dapesti Bolgár Kulturális egyaránt jelentős együtt- és Tájékoztató Központ működési szerződést. Gyü- igazgatója zárszavával fejemölcsöző kapcsolat van a ződött be. Műszaki és közgazdasági könyvnapok A műszaki és közgazdasági könyvnapok országos megnyitóját csütörtökön rendezték meg Győrött, a Technika Házában. A rendezvény jelentőségét Szabó Imre ipari miniszterhelyettes méltatta. majd kitüntetéseket adott át a legjobb terjesztőknek, kiadói és nyomdai szakembereknek. Utána Nyitrai Ferencné államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke tartott előadást „Elődünk a gazdasági elemzésben — Széchenyi István" címmel. A kiadóvállalatok — elsősorban a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, valamint a Műszaki Könyvkiadó — 62 új kiadványt jelentettek meg a műszaki és közgazdasági könyvnapokra, összesen többszázezer példányban. Az erre az alkalomra megjelent könyveket kiállításon is bemutatták Győrött. Erre a rendezvényre időzítette a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Széchenyi István „Világ" című művének megjelentetését, s a közeli hetekben kerül ki a nyomdából új kiadásban Széchenyi két másik híres könyve, a „Hitel" és a „Stádium" is. A kiadó további terveiben szerepel, hogy az elkövetkező években Széchenyi valamennyi fontosabb művét megjelenteti. Lépéskényszerben az Dniversal Harc a piacokért A BNV-n bemutatott cik- dolgozók tevékeny közremű- A készletgazdálkodást nehekeivei is bizonyította a sze- ködése eredményezte. A ter- zíti még, hogy az importgedi Universal Ipari Szövet- mékskála gazdagodása. a anyagokra előre kell a fedekezet, hogy versenyben akar zsugoríóliás csomagolási zetet biztosítani. A folyamatovábbra is maradni a vá- mód elterjedése, a freon gáz tos alapanyagár-emeléseket sárlók megnyeréséért A kiváltása is ezt a célt szol- nem mindig lehet a foMéta kozmetikai sorozat ké- gálta. gyasztói árakban érvényesíszítményeit a Skála áruhá- A ._„,.,_ teni, mivel közszükségleti zak értékesítik, a Charme aZ Jy<jzK b l WeU éaael cikkeik árváltoztatását ködesodor, sampon és. tusfür- együttműköd^ üj haffes. telesek bejelenteni Mire enÓ?„háZaA_kí; téücel jelentkeznek. Tizen- ^^LlLÁZ^l lesz kapható, nálatát erősíti. Az fz's^ert otüiorü "feThasználásra is al aerosol osszetetelét korsze- kalmas £z ^ e]s- kooperá. árat, az alapanyagárak már nem a régiek. .co A iövő évben érvényes rúsítették, és a környezetet ciós licence eddlg a saiat szabályozók ismeretének a szennyező tokes importbo fejlesztéseikből is megéltek, hiánya akadályozza az 1985. szármázó freon gaz helyett M m- üzemekkel évi tervek, és az új ötéves az olcsobb es artalmatla- . szorgalmazzák az együtt- tervre kidolgozandó elkénnabb szen-dioxidot alkal- "flvl zelések kialakítását A 180 mázzák ha.itógázként. működést, közös műszaki 7élések^ kialakítását. fejlesztéseket hajtanak t'égfős kollektíva azonban bízik Termelési céliaik elérését re. A VII. ötéves tervben a a f°lVamatos fejlődésben, a nem lehet a már bevált, ré- vegyipar háttéripari termé- dolgozok bizalmat bizonyitgi termékekre alapozni, keinek, az intermedierek- , n1v a szövetkezet küNem mindig tudják azt gyár- nek a termelésébe is be sze- lonbóző posztjain mar tobb tani. amit akarnak, amit a retnének kapcsolódni. Jövő- mint husz eve dolgozo elnovevőik kérnek. Legnagyobb re a szúnyogok pusztítására köt. dr. Laczkó Istvánt júgond az aerosolos palackok használt Unitox—7 ULV krónikus hiánya. A szezon módosított változatát a mevégi, kései, és csökkentett zőgazdasóg számára is ajánszállítások miatt jelentős ár- lani tudják. Repülőgépről, bevételtől estek el. Az Uni- nagy területet kevesebb toxból a szezonban le nem szerrel védhetnek meg a gyártott tételeket már nem kártevőktől. Méhekre nem lehet pótolni. A kereskedők veszélves a készítmény, körsem szívesen őrizgetik az nyezetünket is kíméli. Előzeoktóberben kiszállított téle- tes tárgyalások alapján azt leket raktáraikban, az üzle- tervezik, hogy a szövetkezetek polcain .iövő áprilisig. A ti ipar a Mátravidéki Fémmásik hagyományos termék- műnetc fejlesztési alapot nd csoportjuk. a növényvédő át ú.i gépsor beszerzésére, szerek, ezekből a felhaszná- Az ^¿¡gi. évi 47 millió pa_ lás már nem növekszik to- szemben ígv 7.7 mü. vabb. sot. visszaesett az értékesítésük. A növényvédő Hó darabot kaphatnak évenszerek termelési dotációja- te. F.z a többlet 50—100 milnak megszűnése miatti ár- ]ió fr>rintos gyártási lehetőemelkedés natasara a keres- ....... , ... seget biztosit keresett terniusban a tagság nőkké választotta. újra elT. Sz. I. Szállítók, szállíttatok Mit ér a kötbér? Ha határozatokkal meg kádenciákkal el lehetne juitatni az árut egyik helyről a másikra, a fejünk se fájna. Tulajdonképpen a helyzet pontos diagnosztizálása sem jár sokkal több gyakorlati haszonnal, a semminél azonban ez is több. A napokban ülést tartott a Csongrád megyei Szállítási Bizottság, amelynek titkára. Balló Zoltán igen tartalmas jelentést készített az első leiévi szállítási gondokról. Tőle kaptunk a Magyar Kereskedelmi Kamara dél-alföldi összekötő bizottságához erkezett visszajelzésekből is egy csokrot: Ezeket ugyan a szállítók képviselői kétségbe vonták, egy részüket legalábbis, de arról nem esett szó. hogy bárki bármelyik jelzést is kivizsgáltatta volna. Veszélyezteti a hazai vagonhiány a tőkés üzletkötéseket. Ha ugyanis a gyártók megküzdöttek saját szervezési gondjaikkal, anyagbeszerzési problémáikkal, s elkészítették határidőre az árut, még egyáltalán nem bizonyos, hogy jókor eljut a megrendelőhöz. Előfordult, hogy exportszállításra is későn állítottak ki kocsikat. Nyílván nincs túl jó híre a magyar szállítókészségnek, határidőtartásnak, s ezt csak rontja, ha elterjed a megrendelők körében: mifelénk még a szállítás is rugalmatlan, áttekinthetetlen, megbízhatatlan. S egy tőkés vásárlót, aki másutt is kap árut a pénzéért, aligha érdekli a mégoly jogos magyarázkodás a magyar vasút fejlesztési problémáiról. Ezen a ponton már nem a vállalatok vagy a MÁV ügye ez. hanem olyan horderejű kérdés, ami kisebbnagyobb mértékben gátolja a népgazdasági egyensúly helyreállítását is. Az enyhébb gondok közé tatozik, amit a Dél-alföldi Fincegazdaság jelzett az első félévben: normál fedett vagonban gazdaságosabban szállíthatná áruját, mint a konténerekben, amit a MÁV-tól kapott. Van olyan cég, amelyik azt mondhatja erre: a pincegazdaság legalább kapott. A Szegedi Szalámigyár és Húskombinát nagy gondja, hogy az élő állatok kiszalra összefoglalója is megállapítja, hozzájuk is általában későn fordulnak, akkor, amikor a helyi vasúti illetékesektől már végképp nem kapják meg a szükséges kocsikat. így viszont lekésnek litása a vevők igényeitói arról hogy érdekeiket idófüggöen eléggé rapszodikus. Nem tervezhető hosszú időre előre. A szalámigyária« panasza, hogy késve kapják a vagonokát. s amit kapnak, azt is piszkosan. Az állatorvos gyakran emel egészségügyi okokból kifogásokat. Emiatt az első félévben véglegesen meghiúsult 560 élő sertés exportja. A kiesés 57 ezer 700 dollár. A tejipari vállalat viszont — hasonló körülmények mellett —, inkább dicsérte a vasutat. Ugyancsak rapszodikus igényeket kellett kielégíteni, hűtővagonnal főként, s ez kisebb zökkenőktől eltekintve sikerült. A Szegedi Konzervgyár 6—700 tonna áru kiszállításával maradt el júniusra. vagonhiány miatt. ősszel még rosszabb a helyzet. Többféle szempont szerint, ágazatközi koordinációs bizottság is osztja a vagonokat. Szempont, hogy azt vigyék először, ami romlandó, ami lakossági igényeket elégít ki. A rangsorolás érthető, de vannak vállalatok, amelyek így évről évre rosszul járnak. A nem romlandó konzerv vagy a szocialista exportra induló kábel tényleg meg.várhatja mondjuk a cukorrépát vagy a téli körtét, de előfordulhat, hogy ezek a cégek önhibájukon kívül ben tud iák képviselni a vagonügyeket intéző országos fórumon. A szállítási elmaradások miatt senkit nem kötbéreitek meg. Ez nem öröm, a kötbér komolytalanságát bizonyítja. Részben azért nem élnek vele, mert ez a vállalatközi kapcsolatokban nyílt kihívásnak számít, részben, mert amit nyerni lehet vele, az nem éri meg a hercehurcát. A hazai megrendelők nem kötbéreznek, mert még mndig inkább keresleti piac van, örülnek, ha valamikor megkapják, amit kértek. A KGST-országok általában negyedéves intervallumot, szabnak meg a szállításra, amit könnyebb teljesíteni. Mivel a határidő-problémák náluk is a gazdasági élet szerves részének számítanak, megértőbbek, mint a prompt teljesítésekhez szokott tőkések. A tőkés partnerek viszont nem vacakolnak a kötbérrel, ha megunják, legfeljebb nem rendelnek máskor tőlünk. Egykor talán szubjektív hiba volt, hogy nem fejlesztették kellőképpen a vasutat, ma mindenképpen objektív adottságnak számít. Kísért az ötlet, hogy azt írjam ide, végső tanulságnak: nem beszélni, szállítani! Csakhogy ez sajnos kerülnek pontatlan szállító túlságos leegyszerűsítése hírébe. Arról nem is beszélve, hogy az el nem szállított készáru pénzügyi zavarokat okoz. Nem biztos, hogy e véletlen nyilvánosságnak a szállíttatok örülnek. Tapasztalat ugyanis, hogy igyekeznek megegyezni a MÁV alacsonyabb beosztású lenne a dolgoknak. Vagon ugyanis a sajtóbeli ráolvasásoktól sem lesz több, ami van, azt kell hát a lehető legésszerűbben fölhasználni. Ehhez pedig igenis szükség van az egyeztető tárgyalásokra, folyamatos kapcsolattartásra Senkinek nem ió ez a mostani helyzet, de vezetőivel, olyanokkal, akik talán az érdekegyeztetések a kocsikiállításról naponta közvetlenül döntenek. Talán nem is ok nélkül teszik ezt. A kereskedelmi kamasorán elérhető az adott lehetőségek által megengedett legkevésbé rossz állapot. Tanács István r Úttörőtáborok, diákturizmus Az úttörők és a kisdobo- ben számos kezdeményezés ták a csapattáborok munkások turisztikájával, táboro- szolgálta a rendszeres ter- jába, változatosabb, élmézásával kapcsolatos tapasz- mészetjárást, az úttörőcsa- nyekben gazdagabb progratalatokát a közelmúlban te- patok évközi túráinak gya- mokat szerveztek a diákokkintette át a Magyar Űttö- rapítását. Az 1979—80-as út- nak. A gyermekek körében a rök Szövetségének országos törőévben hirdették meg a vándortáborozás bizonyult a elnöksége és határozott az „Vár a természet" közösségi legnépszerűbb formának. Az úttöröturisztika, illetve a turisztikai játékot, amely érdeklődésre jellemző, hogy -táborozások továbbfejleszté- ajánlott program az ismere- 1983-ben mintegy 1300 esőséről. tek aktív alkalmazását szol- port jelentkezett a 750 turMint arról az Üttörőszö- gálta. s esztétikai és testi nusra. vétség Országos Tanácsánál nevelési hatásával hozzájátájékoztatták az MTI mun- rult a személyiség harmonikus fejlesztéséhez. A diákok bekapcsolódtak a terkatársát: az elmúlt évekkedelmi vállalatoktól csökkentett igénybejelentéseket kaplak 1985-re. Cselovszki Jánosné főmérnök és Farkas József főkönvvelő ennek ellenére bizakodóan beszéltek a várható gazdasági eredményekről, lehetőségeikről. Igaz, hogy a mékekből. A fejlesztési programban szerepel a már jól bevált Bradosept. Bradosan, Bradophen fertőtlenítőszereik mellett újabbak bevezetése is. Üj cikkeik megjelenését „„„ sok tényező hátráltatja. Az tervezett o20 milliós arbeve- újdonsághoz hozzátartozik a tellel szemben csak 300—310 megjelenés, a forma megmillió valósul meg, deanye- változtatása is. ez ú.i gépek, tartani új szerszámok beszerzése* kívánja. Magyarországon ez reségtervüket mégis tudják. Ez az, ami nem a . •,,„.,„,„„„ hosszú időt vesz túlságosán nosszu IOOT rc-z xm kerületben adták át gócüzemek létrehozására Postai fejlesztések A posta hagyományos A Magyar Posta hosszú szolgáltatásainak fejleszté- évek óta kisgépekkel prósére 450 millió forintot for- bálja megkönnyíteni a posdítanak az idén, ebből 160 tahivatali munkát. Az idén millió a postahivatalok épí- 20 millió forintnak megfetésére. felújítására jut. A lelő tőkés devizát fordíttervek szerint az év végéig hatnak erre a célra, ebből összesen 65 új hivatal vár- az összegből bankjegyszámja az ügyfeleket. Az eddigi láló-, bérmentesítő-, s tapasztalatok szerint sike- bankjegykötegelő-, illetve rül a tervet végrehajtani, levél- és hírlapkötegelő kisaz elképzeléseknek megfe- gépeket vásárolnak! lelően haladnak az építkezések Jó néhány új posta- Gépkocsik beszerzesére 30 hivatal építése már befeje- mllll° forlntot fordítanak, ződött. ígv például Vecsé- A gépkocsipark növelésével sen, Tiszapalkonván, Ka- leh«ú°vé válik több újfajta zincbarcikán. Kisorosziban, szolgáltatás elterjesztése. így Verőcemaroson, Jászárok- például a boltok pénzbevéteszálláson és Nagykanizsán leinek begyűjtése, vagy a készült már el az új posta- nagyobb összegek (például epulet. Tobb helyen a regi . . , , ,. .„,.. elavult hivatalt építették flzetesek) kiszallitasa. újjá: egyebek között Szé- A fejlesztési keretnek kesfehórváron, Salgólar- több mint a felét, 240 miljánban, s Budapesten a lió forintot az úgynevezett véletlenen múlott, hanem a igénvbe. a keszleteket meg tuiiaU* vezetői munka es a növeli, az eszközöket leköti, a korszerűsített postát használják fel. A Magyar Úttörők Szövetségének Országos Elnöksége a diákturisztika és a táboromészetvédelmi és a gyűjtő- ^ továbbfejlesztése érdemunkába is. keben a Jövőben olyan átfogo rendszert tervez kialaA turisztikai játékban az kítani, amely alkalmat ad a úttörőcsapatok 11 százaléka, közösségeknek a művelődéstöbb mint 61 ezer felsőtago- re, a testedzésre, s a szezatos vett részt az előző mélyiség sokoldalú fejlődémozgalmi évben. Figyelem- sét segíti. Határozott az elreméltó, hogy Budapest, Fe- nökség arról is, hogy segítjér, Vas és Győr-Sopron séget nyújtanak az általános megye úttörőelnöksége a iskolások rendszeres termétermészetbarát szövetségek- szetjárásához. Ennek érdekel együttműködve túra- kében az 1983—84-es úttörőpontszerző verseny kiírásá- évtől a Művelődési Miniszval is segítette az úttörők tóriummal és az AIB-vel bekapcsolódását a turiszti- egyetértésben támogatja, kai játékba. Egyébként az hogy minden úttörőcsapat úttörőcsapatok mintegy tíz ban alakuljon természetjárószázalékában működnek je- ónkkor. A nyári táborozási lenleg természetjáró-szakkö- !^.ős£!!ket f.bővítendő a MEM Erdészeti es Faipari roh" Hivatalával együttműködve A sátortáborok évente át- évente egy táborral gyaralagosan 50—60 ezer diákot V'-tja a központi sátortábofogadnak. A tapasztalatok Tok hálózatát. Javasolja toszerint sok helyütt a kívána- vábbá, hogy a járási, városi, tosnál rövidebb turnusokat megyei elnökségek kezdeszerveznek, s a táborvezető- ményezzék megyei működségek nem kapnak megfele- tetésú központi sátortáborok lő módszertani segítséget — létrehozását. A közvetlen cél állapította meg az elnökség. a2; hogy minden úttörőcsaAzokban a megyékben — , . . , , ,,,, például Hevesben. Bácsban pat ta^nak legalabb egy—, amelyekben a turisztikai ötöde jusson el évente tízszakbizoltságükat u> bcvun- 'napos táborozásra.