Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-27 / 253. szám

Szombat, 1984, október 20, 11 Fenyvesi Félix Lajos r-rOszi kisváros A mély völgvben fenvő-illatú csönd s nehéz árnvék. a hegyoldalakról óarany fények csorognak lassan lefelé — őszi kisváros, óvó karod tárd ki a kapudon zörgető idegeneknek! Isten uiiát tüske sebezte: itt-ott már vérpirosak a fakuló lombok, s reszketve szórja utolsó magját a virág — óvó karod tárd ki alkonvi kisváros az ablakod előtt várakozóknak. Harangszó ígéri békességet, lobbanó sugarak ibolvaszin ágyat."mert az éji szél hideg, dérpalastban bolvong — szeptemberi kisváros, óvó karod tárd ki a szobád előtt álló emberpárnak. A kod nagv. kék malomkövei porrá zúzták csillagaid, mégis ragyogsz kisváros: tőlük, a tiszta szerelmüktől — s tündököl fű. Halál kulcsa eltörve, ének csobog az ég árkaiban. Pulitzer és a szabadságszobor A sajtó nemrég adta hírül, hogy felavatásának századik évfordulójára korszerűsítik a New York-i Szabadságszobrot: a látogatók fogadását megkönnyítő, új, belső hidraulikus felvonót és pótlépcsőházat kap harmincmillió dollárért, melyet magánadakozásból gyűjtenek össze Amerikában és Franciaországban. A kinyújtott karjával fáklyát, másik kezével a Függetlenségi Nyilatkozatot tartó, heroikus nőalak a világ legnagyobb méretű szoboralkotásai közét tartozik. Alkotója rézlemezekből domborította arra az acélvázra. melyet a párizsi Eiffel tervezett. Kevesen tudják, hogy a ma már Amerika jelképének számító emlékmű felállításának érdekes magyar vonatkozása is van. Az eredetileg „A világot megvilágosító szabadság" címet viselő szobor létrehozásának gondolata Laboulaye francia történésztől származik. ö még 1865-ben felvetette, hogy az amerikai függetlenség kivívásának századik évfordulója alkalmából franciáknak és amerikaiaknak közösen kellene majd emlékművet állítani a függetlenségi háborúban vállalt hajdani szövetségük emlékére. A javaslat Fredéric Auguste Bartlwldi (1834—1904) fiatal, de már akkor híres francia szobrászt ihlette meg. A Francia—amerikai Társaság még be sem fejezte a gyűjtést, ő nyomban hozzálátott a hatalmas fémalak elkészítéséhez. Egyik rész a másik után nyerte el végső formáiát, s a párizsiak naav csodálkozására. fokról fokra emelkedett a magasba, messze, a szobrász műtermének épülete fölé növekedve. A francia nép által az Egyesült Államoknak ajándékozott híres szobor felállítása a múlt század nyolcvanas éveiben közel sem ment olyan,, egyszerűen, mint azt gondolnánk. Bartholdi alkotása, mely nem kevesebb, mint húsz éven át készült, méreteinél fogva. igtiSéUáeH&f hedynet elé állította az amerikaiakat. A negyvenhat méter magas, kétszázhuszonöt tonna súlyú, monumentális istennőalak elhelyezése megfelelő előkészítést igényelt volna. Rendelkezésre állt ugyan bizonyos összeg az alap lerakásához, de a hatóságok sehogyan sem tudták előteremteni a hiányzó pénzt, a szobor aránvaihoz méltó, dekoratív talapzat megépítéséhez. Ily módon a műalkotás felállítása elég hosszú ideig elhúzódott, s már már .szégyenszemre veszélyben forgott. • Huszonegy esztendeje élt már ekkor Amerikában Joseph Pulitzer (1847—1911), a makói születésű, később világhírű lapkiadó-politikus. aki mint a modern újságírás úttörője, és a Pulitzer-díj alapítója vonult be az egyetemes sajtótörténetbe. Előzőleg részt vett a Lincoln-féle polgárháborúban, majd lapjai, a St. Louis PostDispateh és a New York-i World révén, ekkor már országszerte ismert személyiség volt. Jelentős közéleti tapasztalatokkal rendelkezett: Demokrata párti politikus, az Egyesült Államok kongresz¿zusában az első magyarországi születésű képviselő volt. Hírnevét, s vele együtt hatalmas vagyonát nagy példányszámú napilapjaiban a társadalmi igazságtalanságok, a korrupció, a monopóliumok elleni bátor hangvételű, harcos kiállásának köszönhette. Ezt ugyan később beárnyékolta az a tény. hogy hírhedt vetélytársával, William Randolph Hearst-tel vívott konkurrencia-harcában átmenetileg a szenzációéhseg szintjére süllyedt. Magát önerőből felküzdő ember — „self-made man" — volt, aki a századfordulón tekintélyénél, hatalmánál fogva, befolyásos tényező lett az USA politikai életében. Amikor Pulitzer tudomást szerzett arról, hogy miért késlekedik a Szabadságszobor felállítása, lapjai útján hazafias összefogásra hívta fel polgártársait. A World vezércikkében 1885. március 16-án így buzdított közadakozásra: „Helyrehozhatatlan szégyen volna New York városára és az amerikai köztársaságra nézve, hogy Franciaország elküldi nekünk pompás ajándékát, mi pedig még egy talapzatot sem tudunk biztosítani számára... Adjanak, még, ha keveset is! Küldjék el nekünk adományaikat! Mi összegyűjtjük, és gondoskodunk róla. hogy a célnak megfelelően használják fel. Minden adományozó nevét közzétesszük, bármily keveset is ad." A World hívó szavára százegyezer dollár gyűlt össze néhány hónap alatt. A szobrot, melyet egyetlen hajóval, darabokban szállítottak át az óceánon, a következő év nyarán kezdhették el összeszerelni új helyén. Megérkezésekor a gránitból és betonból készült hatalmas talapzat is a helyén állott mar. A várva várt műalkotás ily módon kilencvenhárom méteres magasságba emelkedett, (összehasonlításul a budapesti Mátyás-templom tornva csupán nyolcvan méter ma^as.) Maga a talapzat csaknem ötven méterrel áll a föld ' felszínt fölött: benne felvonó, kilátó és mú/.eum található. A nőalak belsejében jelenleg két párhuzamos csigalépcső vezet fel a tetején. vagyis a korona körül berendezett másik kilátóhoz. Az emlékmű avatására 1886 október 28-án került sor. ünnepélyes külsőségek között a New York-i kikötő bejáratánál levő szigeten (ma Liberty Island). ahol most is látható, amint üdvözli a világ minden tájáról befutó hajókat. Az ünnepsegen Grover Cleveland, köztársasági elnök is beszédet mondott, és vette át hivatalosan a szobrot. Bartholdi művész szintén jelen volt. és feljegyezték, hogy Pulitzer társaságában később a Niagara-vízeséshez is ellátogatott. A talapzat kis múzeumában ma tábla hirdeti: ,.Bevándorlók. akik az alkotó gondolatok végtelen gazdagságának megteremtésében közreműködtek." S a táblán, azok között, kiket Amerikában a legmagasabbra értékelnek — olyan világnagyságok mellett. mint Einstein — szerepe! egv magyar neve is: Pulitzer Józsefe. A szobor megvilágítását egyébként a mai napig az általa létesített. alapítványból fedezik. Centenáriumára a New York-i Szabadsagszobor. a „l.iberty Belle' megújul. Ugyanabban az esztendőben, 1986-ban lesz Pulitzer halálának hetvenötödik évfordulója ... CSILLAG ANDRÁS Kazinczy emlékezete E

gyetlen, őt követő nemzedék sem tudta kikerülni. hogv íev vaev úgv ne tegyen róla vallomást. A sokból csak néhány. Kölcsey Ferenc vallomása: „... literatúránkban új időí szak alapítója lón... a literatúra parányi körét kiszélesítette... Szellem vala ö. mely a tespedő egészt oly sokáig csaknem egyedül elevenité. lépcső. melyen egykorúi magasabbra hágtak..." Kossuth Lajos „a szabadság pacsirtájá"-nak hívta. Petőfi Sándor Széphalmon című versében azt írta róla: „...fél századig Tartá vállán, mint Atlasz az eget. A nemzetiségnek ügyét." (A nemzetiségnek, mai szóval a nemzetnek az ügyét.) Ady Endre: könyörtelen újító, nemzetét ostorozó európai szellem, szociális forradalmár." Halász Gábor: „ ... akarva akaratlanul minden magyar író az adósa". Ugyanő „az ízlés mesteré"-nek nevezte, s azt írta: vannak örök tanítók, s ilyen örök tanító volt Kazinczy Ferenc is. Kétszázhuszonöt évvel ezelőtt. 1759. október 27-én született a Bihar megvei Érsemlyénben. Apia katonának szánta, de hamarosan fölismerte, hogv más Dálvára való. a literatúraira, az irodalmira. amelyen .akkpr tyvég egv kicsit mást értettek. a tudományok művelése beletartozott." Tizennégy esztendős fiával rpár egv teológiai értekezést fordíttatott: édesanvia egv földraizi tanulmányt készíttetett, vele Magvarországról, s meff is ielentette. Kazinczy Ferencet családja literátus embernek szánta. A bécsi udvar egvik embere a 19 század eleién azt irta. hoav a magvar irodalom ízig-véria a politikával van eliegvezve. A nem irodalomtörténész oolitikus. az ellenfél szava Kazinczvra is illik. Az irodalom és a politika annyira összeforrott benne, hogv az végzetessé is vált számára. Teológiai, iogi tanulmányainak végeztével II. József. a felvilágosult desoota törekvéseinek a szolgálatába állt, mint annyian mások a iövő érdekében. Iskolákat szervezett a Felvideken. s a francia felvilágosodás híveként, belépett a szabadkőművesek közé. Irt. fordított, Voltaire. Holbach. s a többiek könyveit olvasta, azok vitték a Martinovics-féle iakobinus szervezkedésbe. Könvve. a Fogságom naplója, mindmáig a mogyar jakobinusok történetének leghitelesebb leírása. Hat és fél évet töltött a Habsburgok börtöneiben. Az elhamarkodottan. rosszul szervezett összeesküvés döbbentette rá arra. hogv a radikális változtatás egvelőre korai más utakat kell választania. ígv vált belőle az. akinek ismeriük őt: a magyar klasszika, a nyelvi ízlés olykor türelmetlen. olykor erőszakos, mindamellett sohasem elfogult tanítómesterévé. egy üj időszak alapítójává. Irodalmi működését a szentimentalizmus iegvében kezdte: Bácsmegveinek öszvegvűitött levelei című regénvét németből dolgozta át magvarra űgv hogv benne az úi érzékenvség. a feudális társadalommal szembeszegülő nolgári érzésvilágot feiezte ki A mi nyelvünk Isteni báta a szép Hellasnak. római nagyság. Francia csín és német erö s heve Hesperiának, És lengyel lágyság! titeket szép nyelvem irigyel. S ti neki semmit nem irigyeltek? Nyelve Homérnak S Virgilnek, ha találtok-e mást Európa határin. Mely szent lantotokat ily híven zengve követné? Dörgő ő s nem csikorog: fut, ha kell. mint férfi fut a cél Nem tört pályáján: de szaladva, szökelve. sikamva. Lángol keble, ajakán mély bánat leble sohajtoz, S mint te. olasz s lengyel, hévvel nyögdelli szerelmét. — Hull a lánc. közelit az idő, s mi közöttetek állunk. S

zervezte az irodalmi életet — közreműködött a történelmi jelentőségű Kassai Magyar Múzeum című folvóirat megalapításában. saiátot alapított Orpheus címen. Shakespeare-t. Goethét fordított a magyar színház létrehozatala körül tevékenykedett. E lázas tevékenységet szakította félbe 1794-ben a iakobinus szervezkedésben való részvétele miatt történő letartóztatása a hosszú fogság. 2 ezer 387 napi börtön után. 1801-ben szabadult. Megházasodott, az egvkori Bányácskán. az általa Szephalomnak átkeresztelt falucskában telepedett le. épített házat, s szervezte leveleivel, utazásával ismét a magvar irodalmat. Levelezett és vitatkozott. Első nagv összeütközése Csokonai ügvében esett. A debreceniség, sőt a ..debrecenviség" ellen kelt ki legelőször vagvis az Ady Endre által emlegetett maradandóság ellen. A magvar nvelvúiítás nagv mozgalma a Csokonai öröksége körüli pertől számítódik, s elsősorban Kazinczy nevéhez fűződik. Gvú.itópontiában ő áll — ellene íriák a Mondolatot védelmében íria Szemere és Kölcsey a Felelet a mondolatra című éles visszavágást. Maga Kazinczv 1811-ben kiadóit"TÖúisek és virágok című, epigrammákat ás költői leveleket-eoisztolákat tartalmazó könyvében lép fel a nvelvúiítás védelmében. A klaszszikus. martialisi epigrammák a mintái, éles. szatirikus hang iellemzi őket — a polgári ízlésvilág nevében szólnak, a vidékiességet. a provincializmust támadiák. Fordításainak kilenc kötete (1814—1816i a nvelvúiítás eszménvét valósította meg mintegv például szolgált. Kazinczv a nvelvúiítók és ellenzői közti, mindiobban elmérgesedő oörpatvart végül kompromisszummal zária Orthológus és neológus nálunk és más nemzeteknél cmű tanulmányában: ..Jól és szépen az ír. aki tüzes orthológus és tüzes neológus egyszersmind .. ." Fzután következnek fő művei emlékiratai: a Pályám emlékezete és a Fogságom naplója, e két elevenen klasszikus remekmű, a két csúcs. A

húszas években lassan elveszíti vezető szerepét Kölcsev. s az úi nemzedék léo a helvébe 1831. augusztus 23-án a kolerajárvány áldozataként halt mee széphalmi magányában. „Neve ma gyakrabban kerül szóba müveinél — íria róla idén megjelent monográfiájában Z. Szabó László. — Helyének és szerepének megítélése ellentmondásokat szült A kritikusi szenvedélyek hol lobogóként használták nevét, hol pejoratív szándékú tételek bizonyításaként idézték egyes műveit." Radnóti Miklós írás közben című versében ígv idézte: „...egyre jobban értelek Kazinczy. régi mester". Születésének 225. évfordulója alkatom arra. hogv műveit újraolvassuk egvre jobban értsük — Kölcsev Kossuth Petőfi Adv és Radnóti szeretetével.