Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-23 / 249. szám

2 Kedd, 1984. októlwr 23. Melyik Szántó Erika óriás című fi Imiének foreatókönvvi alaoia Déry Tibor 1948-ban írt kisreeénve. Az óriás. Az író a vidéki elzártságból Pestre érkezett, óriás termetű. naiv tisztaságú fiú történetével a koalíciós időkben már meglátott veszélyekre figyelmeztetett Az újrakezdés örömét megrontó balokra. az ostrom alatti város ..alviláai játékainak" kísértő továbbélésére, az úi erkölcstelensegek veszedelmére. Dérv. kétségtelen, részvéttel tekintett hősére: s bár ifjabb Kovács István néomesei tisztaságát és ereiét legyőzte a kisregényben az önzés. a feltámadó üzletiesség. haszonelvűség és a közöny, a mű végén a csalódott, reménveitől. szerelmétől, terveitől megfosztott, faluióba visszainduló fiú azt ígéri sorstársának: tíz év múlva visszatér. Dérv akkori reménvei. Dillanatnvi iövőhite nyilvánult meg ebben. A vasárnaD este bemutatott film legalább két lénveges Donton tér el a kisregénytől. Olvan. más Dérvnovellákból vett részleteket iktat bele Szántó Erika, amelvek iól kivehetően átrajzolják a főszereplő figuráját. Az Alviláai játékok című. az ostromlott Budapest Dincéiben megtapasztalt szörnyűségeket leíró novellafüzér egvik fontos alakia. Anna néni ..vendégeskedik" a filmben. Az egvik fateleni jelenetben ifiabb Kovács, az őr. megakadályozza hogv az öregasszony fát vigven. tüzelőnek. mire az dühödten ódává? neki néhánv mondatot: abból a megrendítő monológból. melvet Déri az Anna néni című novellában írt le. s am'ellvel a háború utáni önvizsgálatot, a morális felelősség vállalását sürgettekövetelte. ..Csöndben lapult itt mindenki a jó lanavos uanéiban. hoav meo ne náthasodjék." ..Épp olv haszontalanul foatok meaaebedni. mint ahogy éltetek." Ezt kaoia ifiabb Kovács a filmben. Vagvis egyáltalán nem az a néDmesei hős a filmbeli Óriás, mint Dérynéi. Nem egyszerűen tiszta szándékú. de a megúiuló élet nehézségeire felkészületlen ..néDből jött", hanem morálisan vétkes, közönyben, önzésben. S minthogy Szántó Erika ió dramaturg, e kardinális regénvtől-eltérésnek következményei vannak filmjében. A zárókéoben Kovács nem ideiglenesen hagvia el őrhelyét, a fatelepet. mint Dérvnél. Nem fölkészülni megv. föléoülni. erőt gvűiteni. vissza a faluiába. Hanem odadobia. ami rábízatott, vigvék csak azt a fát. vigve. aki akarja: s elindul valahová. céltalan, erőtlen. gváván. Félreáll, visszahúzódik — megint. Üevszólván: leién. Mi Dedig zavarban varvunk. Most akkor miről, kiről szól az Óriás? Az életigenlő. erőtől duzzadó, naiv hitekkel, reménvekkel indult és csalódott felkészületlenről? Avagv a morálisan alantas. önmagával szembenézni képtelen, a szörnyűségekért, az ..alvilági" infernóért és p következményekért tudatlanságában is felelős Kovácsról? Nem tudhatjuk Dontosan. mert a foraatókönvvíró-rendező sem döntötte el határozottan. A fcpit említett, feltűnő utalások mellett tudniillik a filmbeli cselekménv. s a ..szerelmi szál" hűséges az írói verzióhoz. Szántó Erika ifiabb Kovácsa és története ilyenképpen zavaróan felemás. a részleteiben igen iól megoldott. invenciózus jelenetekben bővelkedő film — egészében végiagondoltnak tetszik. Alighanem a színészek' serh lehettek teljesen biztosak a dolgukban: • Gobbi Hilda igazságosztó öregaszszonvából hiába tör fel ele-' mi ereiű. fröcsögő, dühös gyűlölet. Bubik István (ifiabb Kovács) nem tudja ..lereagálni". A jelenet feltűnően ..kilóg" a szereoéből. A legmeggyőzőbbnek Bubik és Pap Vera (Szandál Juli) játékos. amolvan tündéri realista. Dérv-modorhoz közelítő szerelmi kettősei. És sokat árulnak el a kor légköréből Pao Vera meghatározhatatlan szorongást, félelmet, riadtságot az ..alvilági" nyomokat tükröző pillantásai. gesztusai. Sulyok Erzsébet Az eredetiség ha taszít rádiófigyelő Varinak, akik már unják az ötvenes évekről szóló, most már viszonylag nagy számú műalkotásokat. Nem értek egyet velük. S nem is csupán Lukács György miatt, aki a (valódi) szocialista realizmus egyik központi célkitűzéseként éppen a sztálini időszak művészi tükrözését jelölte meg — hanem mert ha egy korszaknak ennyire máig ható tendenciái léteznek, még jó ideig egyszerűen nem lehet eleget foglalkozni vele. (Jó és igaz művek révén persze. Hiszen e kettő egymást föltételezi.) Másféle történelmi-társadalmi jelenségek esetében viszont — nem biztos, hogy hasonló a helyzet. A magyarországi nemzetiségek közös élete nem oly régen került a közfigyelem középpontjába. Hatásos, kiváló alkotások jóvoltából: Gyarmathy Lívia Együttélés című filmjére és Albert Gábornak a Magyarország felfedezése-sorozatban megjelent, Emelt fővel című könyvére gondolok. Az egyes népcsoportok kálváriái mostanra — hála a históriai haladás, lám-lám. olykor mégiscsak kézzelfogható valóságának — lezárultak. A mai Magyarországon délszlávok és nemetek, sok vihart megélt, rengeteget szenvedett, ide-oda telepi tgetett székelyek-csángók és szülőföldjükről egykoron kiebrudalt felvidéki magyarok békésen élnek és dolgoznak együtt egy közös hazában — a gyűlölködés, hál' istennek. már a múlté. Ha bárki bármilyen műfajban hányatott előéletüket kívánja felmutatni, garantáltan jó és rendkívül fontos ügyet szolgált — de csak ha eredeti módon teszi ezt. Mert e téma kapcsán most már erre jobban van szükség, mint valaha. Megbékélés címmel Maráz László dokumentumjátékát sugározta csütörtökön a Kossuth adó. A löbb mint egyórás műsor alcíme Emlékek egy falu életéből volt, s a szokatlanul terjedelmes rádióújságbei i közreműködőfelsorolás azt is sejtetni engedte. hogy a szóban forgó község — a szerző-narrátor szülőfaluja, az észak-bácskai Csávoly — lakói közül jó néhányan megszólalnak majd. Így is történt. Ami még távolról sem lett volna baj, bár az elhangzottak a már említett művekhez mérten. sajnos, vajmi kevés újdonságot tartalmaztak. Ez viszont még hagyján — ám hogy az egész műsor egy sváb és egy délszláv fiatal esküvője köré fűzve kerüljön adásba, az már-már gyanúsan egyezett Gyarmathy Lívia filmjével, majdhogynem csak annyi különbséggel, hogy ott a pár székelv-enagyar. illetve sváb származású volt. Bármily szomorú, de nemigen történt itt egyéb hetven percen keresztül, mint amit a mai magyarországi nemzetiségekkel kapcsolatosan a szóban forgó művek kapcsán már sokan tudhatnak. Semmi többlet, semmi űj adalék. Falutörténet. a betelepítések ideje, módja, vallási különbségek, majd — németekről lévén szó, élés megkerülhetetlen — Volksbund. 1945. utáni kitelepítések, barátságtalan fogadtatás Németországban, visszaszökdösés — majd megérkezünk a jelenhez, azaz a címhez. Nagyon nem lenne jó, ha félreértenének: ezeket a dolgokat profanizálni voltaképpen bűn, tudjuk. Ám kevés ábrázolásmód hat lehangolúbban, mint a hallatlanul izgalmas témát töméntelen utánérzés révén érdektelenné tevő, s így eredendően konvenciózussá lett, az eredeti megközelítés minimumát nélkülöző alkotás. Az időnként bántóan didaktikus, máskor kimondottan naivnak hallatszó narráción Varga Géza rendezése sem segíthetett a rengeteg lakodalmas hangképbejátszással : a kevesebb jóval több lett volna — hogy a már annyit emlegetett originalitásról ne is beszéljünk. Igen szomorú dolog; így válhat — leírni is szörnyű — tulajdonképpen közhelyessé az. aminek puszta tömegkommunikációs jelenléte még ma is szenzációszámba mehetne. (Bizony: a már megjelent film, illetve könyv dacára.) Az eredetiségnek, úgy látszik, nemcsak vonzó, de taszító ereje is van. Ha viszont éppen ez taszít, mi vonz? Domonkos László Kalonaművészek az NDK-ból Hétfőn hazánkba érkezett az NDK Nemzeti Néphadseregének Erich Weinert művészegyüttese. A vendégművészek kéthetes magyarországi tartózkodásuk során több vidéki városban, és Budapesten lépnek fel a Német Demokratikus Köztársaság népének művészetét, egyúttal a nemzeti néphadsereg katonáinak életét bemutató hangulatos, zenéstáncos műsorukkal. Gázlók a Dunán Ismét gázlós a Duna a Szigetköznél és Gönyű alatt. A hétfői felmérés szerint a Rajka és Szob közötti közös magyar—csehszlovák folyószakaszon öt gázló és két hajózóút-szűkület nehezíti a hajózást. A legnehezebben hajózható gázlókban mindöszsze 210 cm a vízállás, Meghalt Öze Lajos A Művelődési Minisztérium, a Magyar Színházművészeti Szövetség, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége, a Nemzeti Színház Igazgatósága közli: öze Lajos, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze, a Nemzeti Színház tagja október 21-én, életének 50. évében gyógyíthatatlan betegség következtében elhunyt. Távozása a Nemzeti Színház, a magyar színház- és filmművészet súlyos vesztesége. Temetéséről később intézkednek. * öze Lajos a Színművészeti Főiskolán szerzett diplomát, színészí pályáját 1956-ban, a miskolci Nemzeti Színházban kezdte. 1959-től pedig haláláig a budapesti Nemzeti Színház tagja volt. Klasszikus és mai darabdk vezető karakterfiguráit, a drámairodalom sok-sok ellentmondásos alakját formálta meg. Tehetségének sokoldalúságát bizonyítja, hogy például a Bánk bánban Tiborcot és Biberachot egyaránt játszotta. Különösen emlékezetesek a Shakespeare-művekben, köztük a II. Richárdban —. továbbá a Csongor és Tündében, a Szecsuáni jólélekben és az Éjjeli menedékhelyben nyújtott alakításai. Munkásságával jelentősen hozzájárult a kortárs magyar írók —• Illyés Gyula, Németh László, Illés Endre és mások — műveinek színpadi sikeréhez. A többi között ő formálta meg az írót Sánta Ferenc: Éjszaka és a bolyongót Örkény István Kulcskeresők című darabjában. A Nemzeti színpiadán Dürrenmatt Fizikusok című művének előadásain láthatta utoljára a közönség az elmúlt évadban. Ez év nyarán még fellépett a gyulai Várszínházban Módos Péter Itt, a földön is című darabjában. Filmszínészi munkásságát számos karakterfigura életre keltené, főleg A tanú és Az ötödik piecsét egy-egy jelentős szerepének alakítása fémjelzi. Kiemelkedő művészi tevékenységét Jászai Mari-díjjal, Érdemes majd Kiváló Művész címmel ismerték el. Beretzk Péter emlékezete Neve szorosan összefonódott a szegedi táj természettudományos feltárásával, kutatásával. Egyszer régen, több mint fél évszázada, piarázslóan sárga ösaben érkezett vadvízországba, mocsár illatú sömlyéire, s a kis tanyaház estébe süppedt nádtengere mögött darucsapat krúgatását leste. Ez az ember vadvízország felfedezője, vigyázó őre és tudósa lett. Szegeden született 1894. október 23-án. Orvos és ornitológus volt, aki a régi elődök tudományszomját örökölte. akik gyógyító működésük mellett a természet szerelmesei voltak. Azért lettek természetbúvárok, mert akkoriban ez a két tudományág összetartozott. Vadászként indult, tudósként dolgozott, és természetvédőként harcolt az Ő6Í szegedi táj élővilágának megmentéséért Szeged fia volt, ki életének javát a szegedi östáj, a Fehér-tó kutatására és jelentőségének tudományos elismertetésére fordította. 1932-től haláláig kutatta, védte és világszerte hirdette a szegedi szikes csodálatosan gazdag madáréletét. ö fedezte fel. tette közkinccsé, egyedül neki sikerült megszólaltatni és a váro6i ember számára közel hozni a kietlennek tűnő szikes puszta élővilágát. Eletében 378 közleményt publikált. Írásai rendhagyóak, mert a tudományos irodalomban a napilapok cikkeit általában nem szokták besorolni. Beretzk Péter azonban e lapokban (Szegedi Napló. Délmagyarország, Szegedi Űj Nemzedék, Szegedi Kis Ojsa'g. Szegedi Népszava) sok' értékes tudományos adatot is közölt az élmény közvetlen hatása alatt. űgv. hogy az az olvasóknak' is egyszerre volt élmény és információ. Nagy ismeretterjesztő író. Most fedezzük fel végre, most ismerjük fel a szavak hálójában megfogott jelenséget. Beretzk Péter igazgató főorvos, a biológiai tudományok kandidátusa, a .,Fehér-tó atyja" hozta létre a felbecsülhetetlen értékű, ezernél is több példányt számláló madárgyűjteményt. A már akkor milliókat érő preparátumokat kérte a Magyar Nemzeti Múzeum, sőt Európa számos nagy intézSporteszközpályázat Az idén januárban ötletpályázatot hirdetett a SZOT sportosztálya, a KISZ KB sportosztálya és az Alkotó Ifjúság Egyesülés. A cél olyan sporteszközök és segédeszközök kigondolása és kidolgozása volt, amelyek új mozgásélményhez és vetélkedési alkalmakhoz juttatják a sport iránt érdeklődőket, Tisztelgés Körösi Csorna Sándornak Programok az Ifjúsági Házban Az Ifjúsági Ház nemrégen alakult, óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló Eszterlánc-klubja holnap, szerdán délután 5 órakor megrendezendő foglalkozásán diaképek és régi népdalok segítségével a szüretet mutatják be a gyerekeknek. Ugyanebben az intézményben, ugyanebben az időpontban újra indul a Tiniklub — vidám, játékos vetélkedővel, majd diszkóval. Hétfőn délelőtt a Parlament vadásztermében ülést tartót a Körösi C6oma Sándor emlékbizottság. Ezzel az eseménnyel lezárult a nagy magyar orientalista születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezések sorozata. A záróülésen Sarlós István. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes. a Körösi Csorna Sándor emlékbizottság elnöke értékelte az emlékévet, majd kitüntetéseket nyújtott át a kiváló Ázsiautazó, a tibeti nyelv első európai kutatója munkásságának megismertetésében kiemelkedően tevékenykedő szexnelyeknek, illetve kollektíváknak. A Munka Érdemrend arany fokozatát egy. a ¡Szocialista Kultúráért kitüntető jelvényt és a Kiváló Munkáért kitüntetést 11, illetve 15 személy vehette át. Miniszteri dicséretben 10-en részesültek, és Kiváló Társadalmi Munkáért érmet, illetve Érdemes Társadalmi Munkás kitüntetést kaptak összesen 18-an. Az ülésen elismerő oklevelet nyújtottak át a Körösi Csorna Sándor Általános Iskola Diák Baráti Körének. a Kubinyi Ferenc Múzeum Baráti Körének, valamint a Kőbányai Sörgyár Körösi Csorna szocialista brigádjának. illetve újabb tömegek számára teszik vonzóvá a testnevelést. A nyáron lezárult piályázatra több mint 130 munka érkezett. Az egyszerű ötletek leírásától a komplex sportlétesítmények felszerelésének dokumentációjáig változatos javaslatok érkeztek. A színvonalas dolgozatok nagy száma miatt a bírálók munkája is elhúzódott, s a tervezett szeptembori eredményhirdetés helyett október végén kerül sor a nyilvános értékelesre. A zsűri ele kerülő javaslatok legtöbbje újszerű sporteszközöket mutat be, de számos pályamunka foglalkozik erőfejlesztő, konIdicionáló eszközök leírásával is. Többféle célra is használható szabadtéri sportpályák kialakításához ad ötleteket, illetve újfajta játszótéri berendezéseket ismertet 13 pályázó. A pályamunkák díjazása mellett a meghirdetők, a szerzők egyetértésével gondoskodnak valamennyi felhasználható jaVaslat közzétételéről, hogy űj lehetőségekhez jussanak a tömegspiort hívei és szervezői. Ugyanígy elősegítik a gyártásra Váró eázközök mieLőbbi piacra kerülését. A zsűri döntését a napilapokban hozzák nyilvánosságra. ménye. Beretzk Péter e kéréseket elhárította, és leszögezte fehér-tói madárvilágnak csakis Szegeden van a helye". A ma már felbecsülhetetlen értékű gyűjteményét rajongásig szeretett városának, a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak ajándékozta. Tudományos munkásságát a Szegedi Tudományegyetem 1948-ban magántanári. 1964ben címzetes egyetemi tanári habilitációval méltatta, "Körfflánytmk - -Trt+m ka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki, és «ssémos magas orvosi kitüntetésben is részesült Beretzk Péter a tudomány számára nemcsak felfedezője és kutatója volt a Fehér-tónak, hanem egyszemélyben természetvédelmi őre is. Ez utóbbi minőségében aggodalommal küzdött — az időközben már európiai hírnévre e6 érdeklődésre szert tett szikes tóvilág — fennmaradásáért. Megkezdődött a talajgyaluk. fánctalpias munkagépiek megjeíenésével a halastórendszer terjeszkedése. A tudós élete ettől kezdve a tógazdasággal, a gazdasági haszonszerzéssel vívott állandó, önzetlen küzdelemben telt. Nyugdíjasként sem pihent, intenzíven dolgozott; és folyamatosan figyelte a változó tó madáréletét. Két héttel halála előtt — félig vakon — járta a fészkelő telepeket, számba vette a megtelepiedóket. 1973. június 9-én bekövetkezett halálakor örökre eltávozott szeretett madaraitól, és kiköltözött a szegedi ..őskertbe". Nemcsak nagy természetbúvár volt. Európa-szerte ismert és elismert tudós, kiváló szakíró, aki a tudományt már-már a művészettel ötvözte. De régi Leica fotómasinájával elsőként kezdett madárportrékat készíteni. Vele kezdte taposni Fehér-tó mocsarát az a dr. Homoki Nagy István, akiből később a iermészetfilmezée világhírű mestere lett. Katedra nélküli tanítómesterként is tiszteljük, tanítványainak tucatjai dolgoznak itthon és szerte a világban, Beretzk Péter munkássága. vái-osa iránti szeretete piéldaként szolgált valamennyiünknek. és szülővárosa méltó módon Szeged új városrészében utcát nevezett el róla emlékeztetésül, hogy nemes célkitűzései ne vesszenek feledésbe. Csizmazia György * Beretzk Péter születésének kilencvenedik évfordulóján. ma, kedden délután két órakor a tanítványok; tisztelők és ismerősök a Belvárosi temetőben . levő sírjánál elhelyezik a megemlékezés virágait.