Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-20 / 247. szám

Minden telünk nvár valahol, másnak: minden éjszakánk nappali verőfény. Így kerek a világ. * Széliegvzet eav Petőfi-vershez: Legmesszebbre a határokon túlra — a hazai barikád tetejéről látni?' * I Igen. ..az egves nemzetek szellemi termékei közkinccsé válnak", de hozzá kell ma már tennem: a szellemi szemetei is: közgonddá, kózpiszokká. közsöDredékké. * Csábító hasonlat: a minden rendű és rangú keretközösségeket — mint megannvi törtet — közös nevezőre kell hoznunk, hogv összeadhassuk őket. Csakhogy ennél a műveletnél elsikkadnak olvan lényeges tartalmi és valóságelemek, melvek az úi differenciálódás elemei. s főszerep vár ráiuk az összeadódás után. A menetrend a szokásos: különböznünk kell. hoev egyesülhessünk — egyesülnünk kell. hogv különbözhessünk * Jóval több mint száz olyan ország van a földkerekségen, amelvre minden bizonnyal nem gondolunk, amikor évődünk a magunk kicsinvességén — vaion miért csak a sokkal kevesebb ..nagy ország" az állandó összehasonlítási alan? Lám. egyszerű matematikai arányszámmal bizonyítható., hogv nem lehet véletlen a hasonlít gatások iránya, ha folvton a kevesebb felé. és sohasem a nagv többség felé szóródik. "Vaion a kicsi ország szapora emlegetésében nem a kicsi felelősség keres igazolást? * Olyasforma a népek, nemzetek. országok függetlensége is. mint az eavén szabadsága: röviden és hézagosan szólva: felismert szükségszerűség. Sosem is volt. hát hogvan lehetne ma függetlenség a történeti, földrajzi tényezők — realitások — számbavétele nélkül. Kölcsönösség, egyenrangúság, viszonosság — úgv tetszik ezek a függetlenség nem változó, nem avuló, lénvegi iegvei Az engedményekben is. a korlátozásokban is. * Amíg a bevándorlók szűrése a leggazdagabb országok elismert önvédelmi loaa addig el kell ismernünk mindenütt a világon a kivándorlók szűrésének önvédelmi 1oeát. Máskülönben zöld utat kan: a modern gyarmatosítás. * Nem sokat ér az a távolsági humanizmus, amelvnek közvetlen környezetéből — itt és most — sem együttérzésben, sem tettekben nincs fedezete. Amely csak ezer. tízezer kilométerekre hatékonv. de a saiát szűkebb társadalmi-hazai közegében — ahol tehát csak küzdelemmel. áldozatokkal, kockázatokkal együtt lehet vállalni — szinte minden erzékenvífégét-hatékonvságát elveszti. Sőt: ugyanezek között a távolsági humanisták között, akik rendre olvan gondókat vesznek a szívükre, amelyeket eleve nem vehetnek a vállukra feltűnően sokan vannak, akik nem egyszerűen közönyösek. hanem éppenséggel türelmetlenek, elutasítók. ingerültek, ha olvan hazai gondokkal-sorskérdésekkel találkoznak szembe, amelyekből megszakadásig vehetnének át terhet — a vállukra is. Igaz. nem kockázat nélkül. * Részlet, útinaplóból: Napról napra hetekig árad a látványok zuhataga, egvik hullám a másikat temeti, elmossa, kisimitia. Fogyasztás a látvány nekem, idegennek, habzsolja a szemem eleinte, aztán jóllakottan, eltelten csipegeti. Hová lettek az első napok emlékezetes pillanatai. nagv érzései? Meddig élmény a világjárónak az úi az ismeretlen a látvánv és mettől kezdve csak — fogyasztás? Gvanítom. a sok utazás felületességre neveli az embert. Elmélyülésre nincs idő. a friss benyomásokra úiabbak. még frissebbek torlódnak — alig hiszem hogv ez a mennyiség valaha iá minőséébe csap át * A békés együttélés lehetőségeit még alig ízlelgeti: a sokféleképp megosztott emberiség, és íme. máris fölraizolódik a közeli iövő térképén a felnarcellázatlan emberi köztulajdon, melv a közös létérdek kényszerével már nem is csupán békét. de azon túl szövetséget együttműködést parancsol a népeknek : egyetemes közvagyonunk a levegő, az éltető víz — sőt a talai a szabad természet rombolása sem csupán belügv. * Konvergencia? Ügy tetszik, nemcsak a természet valósága, de olvkor a társadalom, a gazdaság valósága is tartalmazhat olvan evidenciákat. amelyeket ténynek, törvénynek kell elismerni., netán hasonló következtetéseket levonva a kapitalizmusban és a szocializmusban egyaránt. * ütköző voltunk idáig, olykor , a küzdő felek csapásait mindkét irányból felfogó s élő tömegével fékező harmadik. Szeretnénk végre azzá válni, amire szintén predesztinál történelmi-földrajzi helyzetünk: híd és kapocs az égtáiak. a világméretű áramlatok, az egymással végleg megbékélt népek között. Minket már csak ez a szerep, s ez a hivatás kárpótolhatna valamelyest a történelmünkért. FFKFTE GYULA Októbertől áprilisig »'/'• A párt zászlóbontása Szegeden A

kommunista párt helyi szervezetének létrehozásáról Szegeden már a felszabadulást megelőző napokban folytak megbeszélések, a volt illegális kommunista pártseit tagiai. a szociáldemokrata pártszervezet balszárnyának vezetői és a szakszervezetek, főként az építők radikális elemei között. A szervezet létrehozásáig azonban ekkor még nem iutottak el. A város felszabadulásával megteremtődtek ugvan a demokratikus élet kibontakozásának feltételei, de a legsürgősebb közéleti feladatok ía polgárőrség felállítása, a közigazgatás megszervezése stb.) átmenetileg hátráltatóan hatottak a szervezet létrehozására. A pártszervezéssel kapcsolatos események azt követően gyorsultak fel. hogv 1914. október 15-én Szegedre érkezett Vas Zoltán, a Szovjetunióban élő magvar kommunista emigráció vezetőinek megbízásából. Megérkezése napján azonnal kapcsolatba lépett a munkásmozgalom helvi vezetői közül id. Komócsin Mihállyal és — a közelmúltban elhunvt — Kraikó Andrással. A megbeszélések a Tisza Szállóban folytak. Ekkor született döntés a szegedi kommunista pártszervezet mielőbbi megalakításáról. A megbízott szervezők megkeresték a munkásmozgalom ismertebb helvi vezetőit de főként a polgárőrök között folytattak szervező munkát. Helyesnek bizonyult a szervezéssel kapcsolatos elképzelésük, mert 2—3 nap elteltévei közel 20 polgárőr vállalkozott arra hogv közreműködik a pártszervezet megalakításában. Ez a magyarázata- annak, hogv október 18-án a polgárőrség irodáiában — a városi bérházban — alakult meg a szegedi pártszervezet. a ' Kommunisták Magvarországi Pártia szegedi csoportia elnevezéssel. Ezt az eseményt délután a városi színházban tartott első szabad nagygyűlésen id. Komócsin Mihály ielentette be. Még ugyanezen a naoon megieler.t a pártszervezet lapia. a Szegedi NépakaratMiután a párt szervezeti működésének biztosításához október 19-én igénvbe vették a Kálvin téri volt vitézi székházat, az egvütt levők megválasztották a pártvezetőséget: Gombkötő Péter. Kraikó András, id. Komócsin Mihálv. Mison Gusztáv és Gvólai István személvében. A szervezet titkára Gombkötő lett. ..Meggyőződésem hogv a párt ió kezekben van. iól indult és erős lesz" — írta Vas Zoltán a Moszkvában maradt pártvezetőknek küldött levelében. A

pártvezetőség személvl összetétele viszonylag rövid idő alatt többször is változott, de azt a célt. amelvet az első vezetőség elhatározott, vagyis hogv befolyását minden vonalon, nap mint nap egvre iobban érvényesíti, az úiabb vezetőségi tagok is magukénak vallották. Ennek megfelelően, a fontos közigazgatási gazdaságiránvítói posztokra. s a közélet más területeire a párt tagjait delegálták. A többségükben munkapadok és nvomdai szedőgépek mellől kiemelt elvtársak nem csekély bátorságot, határozott politikai kiállást tanúsítottak az úi munkakörökben. Becsülettel és eredményesen végezték az egvre sokrétűbbé és bonyolultabbá váló munkát. Ekkor lett polgármester-helvettes Dénes Leó. ekkor került a közélelmezési ügyek élére Horváth József. Lakó Antal az időközben megalakult városi gazdasági bizottságban «vállalt felelős munkát. Az ipartestület élére Katona András került, a közmunkaügyi hivatal vezetője Mison Gusztáv lett. A pártszervezet megalakulásakor — mint már említettük — alig 20 fő volt a tagok száma. November első napjaiban már csaknem 700 tagot számláltak. A evors létszámnövekedéshez az is hozzájárult, horv a szegedi kommunisták a körnvező községekben is megkezdték a pártszervező munkát. A politikai pártok közül elsőként megszerveződő kommunista párt mind sajtóiéval, mind egvéb agitációs munkáiéval a széles körű nemzeti összefogásért szállt síkra, nyilvánosságra lépése első pillanatától. A pártszervezet első taggyűlését október 26-án tartották, de ezúttal — ielentőségére való tekintettel — a másodikról szólunk, amelyet november 19-én rendeztek. A párttagság ekkor ismerte és vitatta meg a Központi Vezetőség által kidolgozott akcióprogramot. Ugyanis időközben Szegedre érkezett az MKP Moszkvában tartózkodó vezetőségének több tagia. Azonnal hozzáláttak egyrészt a pártszervező munka kibontakoztatásához, másrészt a már meglevő szervezetek egységes irányításának, a kommunisták legfontosabb tennivalóinak kimunkálásához. Ennek a folyamatnak volt egvik állomása a szegedi pártszervezet taggyűlése. Köztudomású. hogv a párt akcióprogramia lett a Szegeden december 3-án megalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja, és a Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány is magáénak ismerte el. A

programból adódó feladatok megvalósításán dolgoztak a kommunisták, sok demokratikus érzelmű emberrel egvütt. A kommunisták voltak a szorgalmazói a ..Szegedi Kiáltvány"-nak. Ugyancsak tevéken ven közreműködtek a születőiéiben levő néni bizottságok megalakulásában és munkáiéban. Segítették a szervezetek. demokratikus ifjúsági szervezetek, az antifasiszta nőszövetség létrehozását. Ott voltak a demokratikus hadsereg megteremtésénél is. Meggyőződésünk, hogv minden haladó hagvománv ielenünket és jövőnket is formáló, eleven erő. Felszabadulásunk 40. évfordulóián tisztelettel emlékezünk forradalmár elődeinkre és vállaliuk az igaz ügvért folyó harcot. DR. DÉGI ISTVÁN XXXI. Vásárhelyi Őszi Tárlat Négy mű a háromszázötvenből KURUCZ D. ISTVÁN: TANULMANYFEJEK 48-AS PANNÖÜOZ SZALAY FERENC: TISZTELET A TSZ NYUGDÍJASOKNAK NÉMETH JÓZSEF: TISZTA FORRAS HÉZSO FERENC: SZÉNAGYÜJTÖK l