Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-20 / 247. szám

/ WTDM Szombat, 1984, október 20, 11 Találkozások A népi ellenőr Életxitia. oálvafutása éppen elvan kacskaringós. mint a többi ötvenesé. Életrajza. ahogvan a szeméivzetisek mondani szokták: minden ieénvt kielégít A népi ellenőr. Varga János mondta ezt. akinek a főfoglalkozása személvzeti és oktatási osztályvezető a DEFAG-nál. Szülei Hantáról vándoroltak Hódmezővásárhelyre. ADia építkezéseknél volt térmester, és hat evereket nevelt. Nem csoda tehát hoev a everekek már hatéves korukban dolgoztak, hozzájárultak a család megélhetéséhez. János is elszegődött a hosszúra nvúitott iskolai szünetekben. A mezőgazdaság mégsem vonzotta, hátat fordított a földnek, a jószágoknak. — Mindenáron az ioarba igyekeztem. Az általános iskola befejezése után egv naoie asztalosinas voltam. Reggel hattól este tízig hajtottak. Másnap nem mentem. Ellenben ott lakott velünk a Kokron József és Fiaiféle gvár egvik takarítónőié, s az segített raitam. Beajánlott az üzembe lakatosinasnak. Szerencsém volt. fölvettek, és kiváló szakemberek körében sajátítottam el a mesterséget, és tanultam az idősebbektől emberséget, tisztességet mások becsülését. Az életem különben is mindig szerencsésen alakult ezután. Az ország fölszabadulása után Varga János is fölszabadult, és elsajátította a lakatosmesterséget. ..Segéd úr már nem lett belőlem, de az pz időszak sokkal nagvobb varázserőt adott a korombelieknek. Azt mondtam magamban, gverúnk Pestre, szerencsét próbálni." Vásárhelyen különben sem volt bőviben a munkahelv. — A szerencse Pesten is mellém szegődött, mindig találkoztam rendes, becsületes és segítőkész emberekkel. Lakásunk mellett volt a kerületi pártbizottság epülete. Gvakran átmentünk, s ott fölkarolt bennünket egv házaspár. Abban az épületben letettem a forintomat, s azóta is maradt a helvén. Meséli, hoev dolgozott kisiparosoknál. leénves és finom munkákat kellett veeezni. maid az egvik óbudai evárban lett vasszerkezeti lakatos. Belemerült a mozgalmi munkába, hamarosan az üzem ifiüsáei szervezetének a titkára lett. ötven tavaszán az egyenruhát választotta. ..A Dárt htvott bennünket s mi mentünk, ötvenhatban végigharcoltunk az eilenforradalmárok ellen, maid a karhatalomnál telt el egv esztendő. és letettem az egyenruhát. Visszamentem a szakmába." — Hogyan lett személyzetis? — Baráitok kerestek ÍÖL és kérdezgették. volna-e kedvem személvzeti vonalon dolgozni. Vállaltam, s íev kerültem az Erdőtervhez maid onnan a DEFAG-hoz. Tizenötödik éve vaevok itt. Hosszasan beszélgettünk a személvzeti munkáról és arról is. hoev korábban nem volt egészen egyértelmű ennek a beosztásnak a becsülése, sőt inkább titokzatosság pusmogások keveredtek körülötte. — Mennyiben más ma a személyzetis munkája? — A személyzetisnek egvütt kell élnie és lélegeznie vállalatával. ismernie kell a szakmai oldalt is. de leginkább az embereket. Nvílt káderpolitikát folvtatunk. A minősítésnél az érdekelt elé tárom az anvaeot. itt van. öreg. olvasd el. és lehet vitatkoznunk. Volt eset. hoev ramcsapták az aitót. De három nao múlva visszajött az a ..haragos". — Nézzük át csak még eevszer — aiánlotta. Nem munkahelvet kell keresni az embernek. hanem a munkakörhöz kell megfelelő embert találni. A személvzeti munka szervesen eevüve tartozik az oktatással a vállalati közművelődéssel. Lezárjuk ezt. a témát, s a népi ellenőrzésről beszélgetünk. Elmondta Varga János, hoev volt eev kevéske gondia is a szegedi ..beilleszkedéssel", de hamarosan és iól alkalmazkodott a körülményekhez egvre több területen talált ismerősökre. A társadalmi es cazdasaet élet több területén vállalt föladatokat. Eevszer Kakuszí László érdeklődött nála. volna-e kedve a NEB munkáiéhoz segítséget nvúitani. hiszen sokfelé megfordul, vezetői roAz ipartörvény centenáriuma tinia. ismerete hasznára válna a testületnek. Igent mondott. — Akkor alakult meg a NEBnél a közérdekű bejelentések, panaszok és iavaslatok csooortia. Oda kerültem. Igen ió összetételű a stáb: Gönczi László nyugalmazott főkönyvelő iól érti az ügyviteli, számviteli vonalat dr. Czene Mihálv nyugalmazott rendőrtiszt a iogi. igazgatási és rendészeti ügyekben szakember. KÓBZÓ József nyugalmazott vállalati igazgató úgyszintén otthonos gazdálkodási területen. és magam is szereztem gyakorlatot a termelés és gazdálkodás mindennapjaiból. Igv aztán a beérkező nanaszokat, bejelentéseket, javaslatokat megnyugtatóan tudjuk kezelni. Hetente egvszer. pénteki napon tartunk fogadóórát. és akkor nézzük át az elintézésre váró anvagot is. Ha szükséges, magunk intézkedünk, vagv továbbadjuk az illetékes helyekre. — Milyen bejelentések érkeznek csoportjukhoz? — Nagvon sokrétűek, s megalapozottak. Zöme közérdekű, csak elenyésző részük egvéni sérelem vagv valótlan és rosszindulatú. Kanunk bejelentést zugitalméréstől a legkomolyabb vállalati gazdasági témákig. Ezek a belelentések érintenek intézményeket. ioari cégeket, szövetkezeteket. magánosokat, gazdasági munkaközösségeket. — Név vei. vaav névtelenül érkeznek a jelzések? — Is-is. de egvetlen bejelentést sem dobunk a papírkosárba. A tartalmat vizsgáltuk: valóban lehetséges-e az. amit tudósítanak. vagv lehetetlen. Mindenkeppen tájékozódunk az ügvben. — A bejelentő nevét titokban tartiák? — Minden esetben, kivéve, ha a beielentő direkt kéri. hoev mondiuk meg a nevét, sőt keriük segítségét a vizsgálat során is. Egyébként kötelez minket a titoktartás. Volt eev eset. amikor úiító keveredett összeütközésbe vállalatának vezetőivel, ott nem lehetett eltitkolni a nevet. hiszen személvre szóló volt az üev. Rendben, sértődés nélkül tisztázódott minden. — Különben jönne a ..törlesztés"? — Biztosan, s azt mór az isten se tudia bizonyítani, hogv törlesztés-e. vagv sem. — Mondjon eav-ean példát, amikor megalapozott. illetve alaptalan bejelentés került a kezükbe. — Távoli megvéből iött a bejelentés szegedi kereskedő ellen. Alapos volt a jelzés, a rendőrség foglalkozik az esettel. A másik: közeli faluból érkezett, hogv a tanács méltatlanul bánik eev idős asszony ügvével gondjaival, életét nem segíti. Kiderült. a néninek évekkel ezelőtt a tsz kisaiátította a földiét, telkét, de ki is fizette, sőí segítettek neki házat építeni, és a tanács havi szociális seeélvt is nvúit. A néni a házát eladta, és beköltözött eev romos épületbe. Senkit sem hibáztathat. — Miért szereti ezt a munkát? — Azért, mert nem szeretem a hazug embereket, a tolvajokat, a szabálytalanságokat, s azokat, akik a bűn útján prasszálnak. A tisztességes emberek pártján állok. Az embereket is íev ítélem mee nem pedig ..raneiuk'' szerint. — Kap ezért fizetést? — Mosolvogva mondia. hoev s NEB irodájában minden alkalommal megkínáliák eev feketével GAZDAGH ISTVÁN H

azánk első ipartörvénve: az 1872:VIII. t.-cz., vaevis az első ioei szabályozás a magvar ipar történetében. Jelentőségét tekintve, elsőnek mégis az 1884:XVII. t.-cz.-t kell tekintenünk. amelv a hatálvon kívül helyezett korábbi ipartörvénv korrekciója, illetve a kettő kombinációja alkotta meg a korszerű maavar ipar jogi kereteit. Az 1872. évi ipartörvénv tulajdonképpen még nem tett egyebet, mint az abszolutizmus után némi lélegzetet adott az ipari törekvéseknek, és holttá nyilvánította a céhvilágot. A tizenkét évig tartott energikus mozgalom eredményeként született mee a tartalmában is igazán ipartörvény, és az 1884:XVII. t.-cz. 1884 októberében lépett életbe. A képesítés elvéből újra törvény lett: a tanidő kitöltése, a segédlevél megszerzése. í kétéves szakmai gyakorlat követelményei máia maradandó emlékei ennek a törvénynek. Ez a törvény teremtette meg az engedélyhez kötött ivar ioaalmát is. felsorolva a hatósági engedélyhez kötött szakmákat. Enaedélvhez kötötték az árusítást, és szabályozták magát az ivari tevékenység gyakorlatát is. A százéves ipartörvénv egvik nagv érdeme, hogv a magvar polgári állam érdekeit képviselő ipárfeilesztő gazdaságpolitika egv fontos szektorban jogi alapokat nvert. Ez egvben azt is ielentette. hoev a kézműves ipar magvarországi hegemóniája egvszer s mindenkorra leiárt. és a iövő útját a ióval termelékenyebb evári nagyiparban jelölte meg. A százéves ipartörvény tehát a hazai technikai és technológiai fejlődést alig nem látott sebességre kapcsolta. A céhvilág talán Szegeden tartott legtovább, csak 1880 körül szűnt meg az utolsó céh is. Ekkor alakult meg a Szegedi Altalános Ipartársulat. amelv az úi viszonyok közt hivatott volt vezetni a város iparosságát. Ez a szervezet 12 éven át működött. és nagv szerepet vitt az első szegedi ipari kiállítás 1876-ban történt megszervezésében. E társulat elnöktisztiét Rainer Ferenc töltötte be. Jelentős könyvtárral rendelkeztek. A szakosztályok élén a város env-egv 1ó nevű iparosa (Rainer Ferenc. Lemle Miklós. Kacsándv Károlv. Bakav Nándor, id. Felmaver János, Rainer Károlv. Hodács János stb.l állott. Üléseiket rendszerint a Jókai utcában, a volt Zrínyi-vendéglőben tartották. A társulat 1883-ben 500 taggal beolvadt az ipartestületbe. Az iparosítási folvamat közepette a város 1750 körül alakult tanonciskolája is átalakult 1884-ben. és ez az intézmény látta el a kereskedelmi és ipari tanulók képzését. (Az intézménv később 1930-ban emelt épülete. Kövér Béla tervei szerint, ma a SZOTE gvógyszerészettudománvi karának ad otthont.) S

zázéves ipartörvénvönk mondta ki az ipartestületek létre hívását, az ipartársulatok helvett. Az ipartestületek elláttá^ a kisiparosság érdekvédelmi szééepét. de egvben az elsőfokú iparhatóság iogait is gyakorolták. Ez utóbbi szervezet Szegeden 1885. október 9-én alakult meg. 500 korábbi ipartársulati taggal, akikhez további 381 kisiparos csatlakozott. Első elnökké Rainer Ferenc kádármestert választották. .Ebben a szervezetben is szakosztályokat hívtak létre, amelyek élén vezetőség állott. A szegedi ipartestület mér alakulásának évében 950 taggal rendelkezett, és 1899re.tagsága elérte az 1500-at. maid a húszas évek végére meghaladták a 3 ezer 500 főt. A szervezett testületi élet biztosítására 1893-ban megvásárolták az Ipar utca 20. szám alatt volt. Ráth-féle házat. Akciót indítottak a létesülő keresked.etmi és iparkamara alapítására. Kerületi szervezeteket hoztak létre és a tagok részére megszervezték a beszerzőszövetkezetet. A testület felgyorsult élete a századfordulóra tehető. Ekkor elnöke Kalmár István, alelnökei Labdy Antal és Juhász Antal. Az Iparpártoló Szövetséget 1901-ben hozták létre. Az ipartestület. kiadásában. Szendrényi Géza szerkesztésében jelentették meg at Ipar című lapot. A taglétszám növekedésével. 1920-tól az Alsóvároson. a Felsővároson és Rókuson iparosköröket szerveztek és az alsóvórosiak élén a városszerte híres csizmadiamester. Hunyadi Sándor állott. A testület 1920-ban az Ipar utcából a Templom (ma Dóm) térre költözött, maid végleges székházukat a Horváth Mihálv utcában 1928-ban kezdték építeni. Ottovay István tervei szerint, és még ugyanabban az évben át is adták. (Az épületben található ma a Kisszinház. és lakásokat alakítottak ki benne.) Mellette épült Sebestyén Endre tervei szerint az iparcsaynok (ma a múzeum képtára). Üj testületi vezetőséget választottak, új szakosztályokat szerveztek. Ekkor került az építőiparosok szakosztályának élére Balogh Péter (sz. 1880). aki Heszlényi Józsefnél tanult, és 1913-tól kezdődően 47 szegedi emeletes háznak volt kivitelezője, iskolák és óvodák építésé mellett. Az inarosszervezetek sorába tartoztak továbbá az Iparos Ifjak Közművelődési Egyesülete, a Szegedi Iparosok Jótékony Asztaltársasága, amelyet a Raffay-iéle (Kossuth Laios sugárút 4.) vendeglőben hoztak létre. Létezett Ipartestületi Hölgybizottság és a Szegedi Ipartestület Temetkezési Egylete. Az ipartestület és vele eavütt kisebb-nagvobb szervezetei a felszabadulást követően megszűntek. A

kamarai intézménv első nvomai 1811-ben jelentek meg a magvar ipar- és kereskedelemtörténetben. A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara 1890. szeptember 7-én alakult. Csongrád és Bács-Bodrog vármegyék területére. A kamara első elnöke Lillin Károly kékfestőmester volt. és az alelnöki funkciót Weiner Miksa és Rainer Károly töltötték be. Neves titkára volt a kamarának 15 éven át Kulinyi Zsigmond. A kamara székházát (ma a Bartók Béla Művelődési Központ) a szegedi Vig Albert tervezte, és a szabadkai műépítész. Raichl J. Ferenc vitelezte ki. 1897-re. egyemeletesre. A második emeletet Ligeti Béla tervei szerint ..húzták rá". 1925-ben. Egyidejűleg megvásárolták a mellette levő kétemeletes épületét, és szegedi ipartörténeti múzeumot hoztak létre (hogv hová lett? Ki tudia). A szegedi kamara a harmincas évek második felében 30 ezer kisiparost és 20 ezer kiskereskedőt fogott össze. A kamarák, köztük a szegedi is. 1947-ben szűntek meg működni. A városrekonstrukciót követő millenniumi építkezésekkel együtt Szeged a századfordulóra a virágzó kapitalizmus jelentós gazdasági potenciálú városává, a korabeli Maavarorszag déli részeinek legnagyobb vonzáskörű városává vált. Ekkor már a fővárost követő második legnépesebb település, és ezzel egvütt ipara és kereskedelme nagymértékben feilódött. A húszas évek derekán mintegy 70-re tehető a ielentősebb gvárak és üzemek (a tíznél több főt foglalkoztató munkahelyek) száma Szegeden Ezek mintegv ötezer-ötszáz munkást foglalkoztattak. Az üzemek sorában leptöbb az élelmiszer-ipari, összesen 17. az egésznek 24 százaléka. A most százéves ipartörvénv maid az az' követő további kilenc ilven tartalmú törvénv főként a kisiparral foglalkozott, de az ipari munkavállalók munkaviszonyának egves vonatkozásait is ezek a törvények szabályozták. BÁTYAI JENŐ Eifert János fotói Eifert János Hódmezővásárhelyen született 1943-ban. Iskolai tanulmánvai mellett hangszeres zenét is tanult., 1960— 1977 között a néphadsereg művészegyüttese táncművészeként a világ 18 országában turnézott. vizuális élménveit ekkor kezdte fényképeken is megörökíteni. 1978 óta hivatásos fotóriporter. de az alkalmazott fotográfia területén is eredményesen dolgozik. Érdeklődő kísérletező alkat. előadásokon, szakírói tevékenységén keresztül szívesen foglalkozik a fiatalok nevelésével. Mostani, a budapesti Ernst Múzeumban látható. „Szerelmem. tánc" című fotókiállításának anvagát tizenöt év munkáiéból válogatták. A tánctörténet! szempontból is értékes képek világhírű táncművészek, neves koreográfusok alkotásai-, nak maradandó pillanatait mutatják. Fotói nemcsak reprodukálnak egv másik művészetet, hanem újrateremtve azokat, önálló világot hoznak létre. Képünkön: egv pillanat, Bach—Seregi Air című balettjéből (Állami Operaházi.