Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-20 / 247. szám

Szombat, ^984. október 2C. Emlékezés az első üzemi tanácsra Árak - álruhában Munkásgyűlés, emléktábla-avatás Enyed! Zoltán felvétele Az emTektáblát a gyár do! gozói nevében Kapás Sándo rné gyárigazgató vette át az SZMT el mikétől Mint ezekben a napokban, hetekben a megyében sok más helyen, tegnap délután Szegeden, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat kender­fonógyárában is a negyven évvel ezelőtti, történelmi jelentőségű napokra emlé­kezve tartottak ünnepi gyű­lést. Hogy sajátos tartalmú, s ennek megfel o'.öen nagyon bensőséges hangulatú mun­kásgyűlésre került sor a több mint évszázados múltú gyárban, annak magyaráza­ta már a szegedi forradal­mi munkásmozgalom histó­fiajában leli magyará'zatát. Magyarország nagyobbik há­nyadát még »a háború tar­totta rettegésben, amikor Szegeden már fölemelte, föl­emelhette fejét a dolgozó nep. Alig néhány nappal a város fölszabadulását köve­tően a Szegedi Kenderfonó­gyarban a szervezett mun­kások kezükbe vették a gyár irányítását; kimondták az üzemi tanács megalakítá­sát. 1944. október 20-án tör­tént ez. vagyis pontosan negyven esztendővel ezelőtt. A tegnapi munkásgyűlé­sen megjelenteket — közöt­tük dr. Bartha Lászlót, a megyei pártbizottság osz­tályvezetőjét. Berta Istvánt, a szegedi városi pártbizott­ság titkárát, egykori és mai kendergyári munkáso­kat — dr. Piros László, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának elnöke köszöntötte; majd dr Bíró György né, a Textilipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének al­elnöke mondott ünnepi be­szédet. — A Szeged felszabadu­lását közvetlenül megelőző napokban a fasiszta hata­lom által kinevezett gyári katonai parancsnok meg ki­adta az utasítást a kender­gyár gépi berendezeseinek, keszárukészleténe.í azonnali elszállítására. Am ennek az utasításnak már nem tudtak érvényt szerezni a menekü­lők. Az öntudatos szegedi munkások, az illegális forra­dalmi mozgalom harcosai vezetésével a gyár dolgozói megőriztek a gyár javait, s ezzel megteremtették a ter­melés újraindításának lehe­tőségét. Ezekkel a gondola­tokkal vezette be beszédét az ünnepi munkásgyúiéíj előadója, majd a továbbiak­ban részletesen szólt az or­szágban először üzemi szak­szervezeti tanácsot alakítók történelmi érdemeiről. A hallgatóság egv részének személyes ismerőseiről esett szó ezekben a mondatokban. Hiszen Strack Ádámot. Tö­rök Gábort, Agóesi Jánost, Péter Lajost. Kovács Józse­fet a kendergyári munká­sok közül sokan tisztelték, szerették emberi tisztessé­gükért. mindenkor becsüle­tes magatartásukért. A továbbiakban az előadó .fölidézte a kendergyári üze­mi tanács programját, amely mindmáig példát adó a szak­szervezeti tisztségviselők számára, hiszen célul tűz­tek ki többek között a ter­melés és gazdálkodás teljes körű munkásellenőrzését, a gyár valamennyi dolgozójá­nak és alkalmazottjának a szakszervezet soraiba törté­nő tömörítését, a szociális ellátás megszervezését, és szüntelen fejlesztését. A szakszervezet ale! nőkét követően Péter Lajosné emelkedett szólásra. A 85 éves munkásasszofiy 1911-től 1954-ig dolgozott a kender­fonógyárban, s a munkás­gyűlés résztvevőinek a régi idők sztrájkharcairól, az embertelen munkakörülmé­nyek javításáért folytatott küzdelmekről beszélt. A na­gyon megható fölszólalást követően Padatg. Pál Gyu­lane íonónő a mai szakszer­vezeti bizalmiak ' nevében mondott köszönetet az elő­döknek. Az ünnepi gyűlés részt­vevői ezután a gyár Bakay Nándor utcai bejáratahoz vonultak le. ahol dr. Piros László fölavatta a Szakszer­vezetek Csongrád megyei Tanácsa és a kenderfonó­gyár mai szakszervezeti bi­zottsága által közösen emelt emlektáblát. amely az egy­kori üzemi tanácsra emlé­keztet. Lapis András szob­rászművész alkotása e'.ött Markovits Bori, a Szegedi Nemzeti Színház tagja mondta el Andrissá Lajos ez alkalomra írott versét. B. N. Pormintavevők, víztisztítók, biogáztelep Környezetvédelmi kutatások Az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hiva­tal szervezésével, irányításá­val. széles korú kutatások, ' fejlesztések folynak az or­szág különböző intézmé­nyeiben, kutatóintézeteiben az egészsége, környezet ki­alakítása. a környezetkímélő ipari és mezőgazdasági tech­nológiák elterjesztése, s a természet értékeinek megőr­zése erdekében. A VI. ötéves terv idősza­kában a kutatások felölelik a környezet- és a természet­védelem legfontosabb terü­leteit. A hivatal legutóbbi elemzéséből kitűnik. hogy valamennyi fontosabb téma­körben születtek figyelemre méltó eredmények, részered­mények. köztük számos olyan, amely rövid távon is erezteti kedvező hatását a gyakorlatban. Az emberi környezet védelme elnevezé­sű országos kutatási cél­program keretén belül dol­gozták ki például a levegő­tisztaság védelmére szolgáló mikroprocesszoros vezérlésű pormintavevö berendezést, a SZOT Munkavédelmi Tudo­mányos Kutató Intézetében. Az új műszert a méröbu­szokban használjak majd. Az oszágos célprogramon belül jelentős eredményeket értek el a légszennyező anyagok „ellenőrzéseben". Számítógépes modellt dol­goztak ki a légszennyező anyagok terjedé.senek vizs­gálatára. A modellt már a gyakorlatban is alkalmaz­zák a szennyező anyagokat kibocsátó létesítmények ter­vezésénél. Eredményeket ér­tek el a biológiai tisztító­berendezések fejlesztése le­tt n is; az aktív szénporos, úgynevezett eleveniszapos, és a szennyvíz-homokszűré­ses tisztítási eljárásokat a gyakorlatba is bevezették. Ugyancsak kidolgoztak nagyüzemi égetési technoló­giát a veszélyes hulladékok­ra. Módszereket adták a hulladékok ártalmatlanítási és újrafelhasználási eljárá­sainak kiválasztásához. A szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításá­ra nagyüzemi kísérleteket folytatnak több állami gaz­daságban. es ugvancs-ak kí­sérletképpen foglalkoznak Siófok, Nagykanizsa kom­munális, illetve Tatabánya vágóhídi szennyvize egy ré­szének elhelyezésével. A fő programok mellett az OKTH támogatásával egyéb kutatómunkákra is sor kerül Főként talaj- és vrzvedelmi gondokat old meg a biogáztelep, amelynek környezetvédelmi jelentősé­ge egyértelmű, hiszen nagy kárt okoznak a gazdaságok­T isztességes gazdálkodás és versenv garanciáiért nvúitiuk nao mint nap a kezünket. Sokszor kerülünk olvan helyzetbe, hogv a tisztességet kikö­veteljük. KikénVszerítiük gvakran a bolti pénztárostól, pontosan számoljon, mert az árak felfelé kerekítettek. Megdöboenéssel hallottam a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala osztályvezetőiétől, hogy az árdrá­gítások. súlvcsonkítások évi számláia több százmillió forint. Hihetetlen nagysá­gú összeg, nem is settem. hogv lehet ki­számítani. de elfogadom a hivatalos becs­lést. Az ilven apró tolvailások a vásárló­kat mindig felháborítják no de a fogyasz­tók sem angvalok. Az országgyűlésen a heves kirohanásokban nem éppen a leg­szebb ielzőkkel illették azokat a vásárló­kat. akik fondorlattal, csúszópénzzel, meg­vesztegetéssel érik el hogv a hiánycikk­hez hozzájussanak. Ám a tisztességtelen­séget nemcsak a sarki fűszeresnél, az ABC-üzletekben fedezhettük fel. Kötetnyi irata van annak, hogv a szerződéses fe­gyelem megszegéséből miiven veszteség­források származnak. Hosszú a krónikája az olvan nagv ..buliknak", amikor egv cég a puszta munkavállalásért egymillió forin­tot vág zsebre anélkül, hogv bármit is tett volna. A szerencsétlen alvállalkozó bukia az egymilliót vagv ötvenezret, aki a fel­adatot. valóiában elvégzi, és a morzsákkal megelégszik. A tisztességtelen haszonszer­zésnek ez a manőver is gyakori módja. Hiába adia a kereskedelmi felügyelőség a ió ötletet az üzletvezetőnek, a boltosnak — nevezetesen azt a tippet hogv a hiány­zó árukhoz gvártót keressen. A kereskedő inkább felvásárolia a kurrens dolgokat és feláron továbbadia. ígv mélyíti a hiány­gazdálkodás gödreit. A tisztességtelen ha­szonszerzés mindennapos példáit vég nél­kül sorolhatnám és a forintösszegeket is mellékelhetném. Ráolvasással, ördösűzéssel a tisztesség­telenekből soha nem lesznek korrekt, em­berek. A sokszor felháborító es tűrhetet­len helvzeten a törvény ereiével, a jog­rend lehetőségeivel lehet változtatni. Az országgyűlés öszi ülésszakán pedig egv c.ivan úi törvény született, amelvtöl ha ttlies etikai frontáttörést nem is remél­hetünk. ám azt igen. hogy gazdasági éle­tünket az eddiginél iobban szabályozza. Eiső hallásra és olvasatra a tisztelt ál­lampolgárnak talán az a képzete támad, hogv az úi jogszabályok felerősítik -az ad­minisztratív módszereket. Erről véletlenül sincs szó. Az úi törvény nem jelent visz­szalépést a tervutasításos rendszer drákói szigorához, hanem a tisztességes versenv további garanciáit teremti meg. A gazdasági reform bevezetése óta pró­bálkozunk es hirdetiük. nern illik, nem szabad visszaélni az erőfölénnyel. A mos­tani iogi fellépés a nem kívánatos maga­tartással szemben kilátásba helvez olvan szankciókat, amelvekkel az üzleti életből számos akadálv ..kiradírozható '. A mono­pol helyzetben levő vállalatok patopál­uras mentalitásának a paragrafusok nyo­mására is fel kell szívódnia. Bárki mea­kérdezheti miért nem a piaci mechaniz­musok kényszerítik ki ezt a változást. Saj­nos. a gazdasági élet több területén igazi versenv nem alakult ki. De amíg nem volt versenyszabály, nem is remélhettünk fairplav-díias vetélkedést. Ehhez a feje­zethez tartozik: a gazdasági versenv kor­látozásának tilalmáról szóló rendelkezé­sek a piacra betörni igvekvő kisebb vál­lalkozók előtt kívániák megtisztítani az üzlet; terepet. Igv próbálják a lehetősé­gek szerinti esélyegyenlőséget megterem­teni a versenyhez. Ezért tiltták a piac vállalkozók közötti, kartellszerű felosztá­sát. a fogyasztók egv részét kizáró diszkriminációt, a dömpingárak kialakí­tását. Az úi törvénv egyebek között tiltia a tisztességtelen ár érvényesítését. Megbé­lyegzi a versenytársak üzleti titkainak fondorlatos megszerzését, eliár azokkal szemben, akik áremelés előtt vagv mes­terséges hiánvt teremtve, árfelhajtó céllal termékeiket kivonják a forgalomból, rak­táron halmozzák a kurrens cikkeket. Ed­dig sem szabadott olvan árut reklámozni, amiből nem volt elegendő, de a paragra­fusok most iogi eszközökkel megerősítik a gyakorlatot. Több védelmet kapunk fo­evasztói jogaink csorbíthatatlanságának érdekében. A Magvar Kereskedelmi Ka­marát. a Fogyasztók Országos Tanácsát, a szakszervezeteket és a szövetkezetek ér­dekképviseleti szerveit a törvénv felhatal­mazza arra hogv a fogyasztók széles kö­rét érintő és jelentős hátrány okozása ese­tén eljárást kezdeményezzenek. i H osszasan lehetne citálni a különbö­ző paragrafusokat. S az olvasat közben felmerül a gondolat, mi­iven lesz a végrehajtás. Régi mondás, min­den törvénv annvit ér. amennvit megva­lósítanak belőle. Bizonyára nem kivétel a tisztességtelen gazdasági tevékenység ti­lalmáról szóló úi törvénv sem. Ám a dolgok természetraizából következik, hogv a iogszabálvok önmagukban nem hozzák létre az egészséges, kiegyensúlyozott piaci viszonyokat, a gazdasági versenyt. Csupán elősegítik a helves iránvú kibontakozást. Minden raitunk múlik, a törvényt tisztelő vagv a törvényt sértő állampolgárokon. Halász Miklós A tanácsi önkormányzat érvényesüléséről Szakmai-tudományos fórum Szegeden ban keletkező szerves hulla­dékos: a szerves trágya.'a híg trágya, a kerti hulla­dék, a lehulló falevél es egyebek. Az OKTH a Roz­máring Innovációs Társa- ' aággal közösen már külön­böző nagyságú kisüzemekre. | háztáji gazdaságokra is ; alkalmazta a biogáztermelés j meglevő nagyüzemi mód- i szereit. Az eljárás lényege: a szerves hulladékot, össze­gyűjtik. s levegőtől elzárva j bomlasztják, eközben olyan I hasznos gázok keletkezne:-;, i melyeket egyebek között fű- ! tésre, hűtésre, gepmeghaj­tásra ¡ehet használni. a megmaradt szerves anyag­ból pedig trágya lesz. A/, építésügyi tárcával kö­zösen. az OMFB támogatá­sával kísérleti napkollektor ! rokai állítottak fel a Kis- j kunsági és a Hortobágyi ; Nemzeti Park területen. A I ..környezetbarát" energia­forrás segítségével megol­dották a tájvédelmi terüle­teken nyáron doigozó kuta­tóknak. illetve a természet­védelmi tábor gyerekeinek melegvíz-ellátását. A nap­energia. hasznosításának az is előnye, hogy nern szeny­nyeződik a környezet, s ' a tájkép sem torzul, mint pél­dául a villanyvezetékek ese­tében. .Tervezik, hogy a módszert a többi nemzeti parkban a> bevezetik. - (MTI-) A KISZ KB kezdeménye­zésére az állami és társa­dalmi szervezetek az. idén is megrendezik az. állam­igazgatási es igazságügyi if­júsági napokat. A rendez­vénysorozat keretében szak­mai-tudományos konferencia kezdődött tegnap, pénteken Szegeden. A résztvevők a tanácsok önkormányzati jel­legének érvényesülését. a továbbfejlesztés lehetőségeit tárgyaljak a kelnapos ta­nácskozáson. A tegnapi megnyitó ün­nepségen — melyen részt vett dr. Soltész István, az MSZMP KB munkatársa, Palkó Imre. a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának főosztályvezetője, Sziics Mi­hály. a KISZ KB fiatal ta­nácsi szakemberek munka­bizottságának elnöke. Szabó G. László, a megvei tanács elnökhelyettese szólt arról,, hogv indokolt és szükséges feladataink megoldásába bevonni, teendőink kidolgo­zásának részesévé tenni a fiatal szakembereket. Azo- , kat. akik nemcsak az élet | természetes rendje, de elkö­telezett tenni akarásuk alapján is tovabbvivői lesz­nek az új típusú szocialista közigazgatás megvalósításá­nak. A tanácsi önkormány­zat érvényesülése és to­vábbfejlesztésének lehetősé­ge nemcsak a tanácsi mun­ka jobbításának egyik kulcs­kérdése. hanem szocialista államéletünk fejlesztésének is fontos problémaköre. A szocializmus felépítésén munkálkodó Magyarország allamelete az elmúlt évek-. ben — éppen előrehaladá­sának eredményeként — feladatul kapta, hogy meg­oldja azokat, a lényeges es szire ható kérdésekét, ivek a hatékonyság foko­dnak, a demokratizmus l .•'.ütésének, a terület- es településfejlesztés jobb mód­szerei kidolgozásának szük­ségességében jelölhetők meg. Olyan összetett és szerteágazó problémakörről van lehat szó, ameiy egy­aránt igényli a helyes, össz­társadalmi céljainkat szol­gáló elméleti munkát, és a tapasztalatok elemző le.dol­gozását. Németh Zoltán, a Pénz­ügyminiszté! ium főosztály­vezetője vitaindító előadá­sában a pénzügyi szabályo­zó rendszerről, mint az ön­kormányzat egyik legfonto­sabb eleméről beszélt. Szolt azokról az eredményekről e.s hiányosságokról, amelyek társadalmunkat., a nagyobb lélegzetű, központi intézke­déseket jellemezték a hat­vanas évektől napjainkig. A szabályozó rendszer fejlode­se 1968 óta viszonylag fo­lyamatos. bár a hozzá kap­csolódó intézményrendszer fejlesztése csak mérsékel len haladt előre. A jövőben a tervezsst, a szabályozást és az intézményrendszert együtt kell fejleszteni — hangsú­lyozta. Délután a tanácskozás résztvevői szekcióüléseken vitatták meg az önkormány­zat gazdasági, szervezeti és személyi feltételrendszerét, az önkormányzat és a köz­ponti irányítás, a tanácsi feladatok és hatáskörök összhangját. Szó volt a ta­nácstag érdekképviseleti sze­repének érvényesüléséről, az érdekérvényesítés es az ön­kormányzat összefüggese.ről. Ma folytatja munkáját a konferencia. A délelőtti szekcióülesek után dr. Bozó Sándor, a megvei tanács vb titkára értékeli a kétnapos tanácskozást H. K. Nagyobb teljesítményű akkumulátorok A korábbiaknál nagyobb teljesítményű akkumuláto­rok gyártását kezdték meg az Akkumulátor- és Száraz­elemgyárban. Ezekkel a gyár termékeinek választé­kát bővíti. A Lada gépko­csik új sorozatú áramforrá­sa például 60 amperes, mfg a régebbi típusú 55 amper. A Skodákhoz a 44 amperea mellett 50 am perest is kí­nálnak, s a trabantosok ia kétféle, 77, illetve 84 ampe­res akkumulátorok között választhatnak. t

Next

/
Thumbnails
Contents