Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-20 / 247. szám

10 Szombat, 1981. október 14. kérdés in Grezsa Ferenc főszerkesztőhöz — Tíz éve országos lap a Kincskereső. A jubileum al­kalmából kiállították a fo­lyóiratban megjelent grafi­ka kai; antológiát szerkesz­tetlek a közölt irodalmi mü­vekből. melyet, remélhetően, hamarosan kézbe vehetünk: ünnepi ülést tartott a szer­kesztőségi tanács, amelyen elhangzott, hogy az évtized alatt teljesültek az alapitok reményei, helyesnek bizo­nyultak az akkor kitűzött célok. Melyeket tartja ezek közül a legfontosabbaknak? — A kezdetek óta elevett volt az a szerkesztői törek­vés. hogy színvonalas, érté­kes, valódi irodalmat kell a gyerekeknek adni. Az évti­zed során bebizonyosodott, hogy amit Németh László szúk csaladi körben kísérle­tezett ki, az sokkal szélesebb körben is megvalósítható. Az általános iskolások töme­gei válhatnak olvasókká, ha szigorúan esztétikai mércék alapján válogatjuk számuk­ra az olvasnivalót, és a gyer­mekirodalom fogalmát nem esztétikai, hanem befogadás­lélektani kategóriaként ke­zeljük. Vagvis, az úgyneve­zett felnőtti rodalomból is meg kell kínálnunk őket azokkal a művekkel, melyek ebben az életkorban is befo­gadhatok. Ez az első, és leg­fontosabb tapasztalati igaz­ság. A másik, hogy a Kincs­keresőnek. mint irodalmi lapnak, azért a gyermekkul­túra egészében is otthon kell lennie, az ismeretek mind szelesebb körének élmény­szerű átadásával részt kell Vállalnia az - olvasó egész személyiségének formálásá­ban. A harmadik, számunk­ra ugyancink fontos tanul­ság. hogy miként eddig, ez­után is egyaránt közölnünk kell jelenkori és klasszikus irodalmat. Amellett, hogy az élő irodalom fóruma és mű­helye a folyóirat, újra és új­ra válogatunk a klassziku­sok műveiből. Hiszen újabb és úiabb nemzedékek az ol­vasóink. másrészt ígv nem vagyunk kiszolgáltatva a je­lenkori irodalom esetleges szinvonalhullámzasának. — Mi minden, ki minden­ki segíti a szerkesztőséget, és milyen körülmények ke­resztezik a céljaikat? — Nehéz lenne fölsorolni, mennyien vannak a segítő­ink. az irányító szervek kép­viselőitől a pedagógusokig, klubvezetőkig, alkotóktól, íróktól. . költőktől, képzőmű­vészétől a tehetséges gye­rekekig Ezt nem azért mon­dom, hogy az ünnepi alkal­makkor szokásos tiszteletkö­röket rójam. Valódi, áldoza­tos segítőkről van szó, hi­szen. hogy csak példálózzak, a pedagógusoknak semmifé­le anyagi jutalom nem jár a lap terjeszteséért, s azért, ha kezen fogják a gyereket, irányitjak, segítik, miként használják a folyóiratot. A legnevesebb alkotók dolgoz­nak a Kincskeresőnek, cse­kély honoráriumért, úgyszól­ván ügyszeretetből. S máris a kérdés második felere vá­laszolok. Az anyagi szűkös­ség mellett keresztezik a céljainkat az iskolai körül­mények. Az például, hogy az irodalom, az anyanyelv csak egv a többi tantárgy között. Sőt! Az utóbbi évtizedekben kimutathatóan, folyamato­san csökkent az irodalmi, nyelvi, és történelemórák száma. A kultúra kommer­cializálódása, a tömegkom­munikáció elkényelmesítő hatása, a kulturális divatok üzletes vámszedői — ugyan­csak ellenünk dolgoznak. — A Kincskereső karak­tere kialakult, bevált, szer-1 kezete úgyszintén. Apróbb változtatásokat. módosítá- \ sokat, mint eddig, úgyszól­ván folyamatosan, gondo­lom. a közeljövőben is ter­veznek. Melyek ezek? — Megvitattuk a jövő évi laptervet. Ebben is hangsú­lyoztuk, hogy különösen fon­tos feladatunknak érezzük, az előbb említett körülmé­nyekre is tekintettel, a he­lyes történelemszemléletre, hazaszeretetre, a múltban, a szabadságküzdelmekben gyö­kerező magyarságtudatra va­ló orientálást. E témakörhöz tartozik, iiogv a felszabadu­lás 40. évfordulója alkalmá­ból számos idevágó közlé­sünk mellett folvtatjuk An­nus József regényét, mely érzékletes. gyermekoptika­va] készült krónika az új életről, s bizonyos hibákról, torzulásokról is. Folyton tö­rekszünk a mai gyerekek mai életének árnyalt bemu­tatásara. A sci-fi iránti nagy érdeklődésre tekintettel pá­lyázatot hirdettünk, a leg­jobbakat közöljük. Januártól szeretnénk műelemzésekkel is segíteni abban, hogy a gyerekek meglássák modem költői művek szépségeit, ér­tékeik A Könyvek között rovatban néhány átfogóbb pályaképelemzést is adunk. A tartalmi módosítások mel­lett, melyekből csak néhá­nyat soroltam, a lap külle­met is tervezzük megújítani Sulyok Erzsébet Kirakatban: a tűz megelőzése A Belügyminisztérium Tűzoltóság Országos Pa­rancsnoksaga. a fővárosi és a megyei tanácsok. vala­mint a Magyar Reklám Szövetség, az Állami Bizto­sitq közreműködésével ok-. tober 1. es 13. között tűz­védelmi kirakatversenyt rendezett a lakóházak tűz­védelmi éve alkalmából. Megyénk valamennyi váro­saban és ók nagyközségében 2« versenykirakat hirdette a tüzvedelem és tűzmegelő­zés fontosságát, A szakemberekből álló zsűri tegnap, pénteken dél­után a megyei tanács épü­letében hirdetett eredmenvt. Első dijat kapott a szege­di Centrum Áruház ver­senykirakata. alkotói Tóth Sándor. Rengei László Be­láz Lajosné. Vagyonbizton­sági különdíjat kapott a Saeged Nagyáruház (Ko­csis Lajos. Cabor János). Tűzvédelmi különdíjban ré­szesült a kisteleki Egység Afcsz versenykirakata, a dekoracios csoport munkája, tűzvedelmi megbízott Csá­nj/I Sándor. A bíráló bizott­.-ug különdíjat nyerte a Csongrád megyei Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat 202. számú csongrádi ABC­áruház versenykirakata (Zentai Kálmán). Tűzvédel­mi szaktanácsadói külön­díjban reszesült Bata Sán­dor. a Qsongrád megyei Élelmiszer-kiskereskedel­mi Vállalat tűzvédelmi meg­bízottja. A díjakat Korács Zoltán tűzoltó őrnagy, me­gyei tűzoltóparancsnok nyúj­totta ál Farsang L ászióné dr., a megyei tanács keres­kedelmi osztályának vezető­je méltatta a tűzvédelmi kirakat verseny szakmai je­lentősegét. Festmények Üllésnek Fontos Sándor szegedi festőművész 1957 és 1965 kö­zött az üllési tanyavilágban, a galambosi Iskolában taní­tott. Már akkor számon tar­tott festő volt, szívesen örö­kítette meg képein a kör­nyékbeli homokvilágot. az őszibarackosok színe-válto­zó erdeiét, a tanyák embe­reit. A festőművész most úgy döntött, hogy tizenöt művet ödaajándékozza a községnek, s ezzel megveti egy majdani taj házban léte­sülő képzőművészeti bemu­tató alapjait. Addig is a festmények az általanos is­kola emeleti előcsarnokában kerülnek közönség elé. Az iskolagaléria avatóünnepsé­get tegnap, penteken dél­után tartották, melyen Sza­bó G. László, a megyei ta­nacs elnökhelyettese mél­tatta Fontos Sándor művé­szi munkásságát és az üllé­si vállalkozás közművelődé­si és tudatformáló szerepet. Szövetkezeti konferencia Tagsági érdekeltség és ön­kormányzat a szövetkezetek­ben címmel országos ta­nácskozás kezdődött pénte­ken Győrött, a MESZÖV­székházban, mintegy száz szövetkezeti jogász részvéte­lével. A kétnapos tanácsko­zás megnyitó előadását Szil­vasán Pál, a SZöVOSZ el­nökhelyettese tartotta. A tagsági érdekeltség nö­velése és az önkormányzat fejlesztése elsősorban azért került napirendre, hogy ez­zel is növeljék a nemzeti jö­vedelem megtermelésében és a lakosság ellátásában ki­emelkedő , szerepet betöltő szövetkezetiek munkájának hatékonyságát. A győri ta­nácskozáson hangsúlyozták, hogy a következő években az önkormányzatnak mind na­gyobb szerepe lesz a fogyasz­tási szövetkezetek, az ipari és a mezőgazdasági termelő­szövetkezetek irányításában. A több települést átfogó nagy szövetkezetekben is meg kell találni a módját annak, hogy a tagsagot job­ban bevonják a szövetkezet irányitásába. Ezt elősegíti, hogy a szövetkezetek egyes részlegei nagyobb gazdasági önállóságot kapnak. Amerigo Tot­múzeum Űj látnivalóval gazdago­dott a nevezetes múzeumut­ca Pécsett: a közelmúltban megnyílt Amerigo Tot mű­veinek állandó kiallítása. A Káptalan utca 2 számú épü­let — a város legregibb la­kóháza — adott végleges és méltó otthont a szobrász­művész alkotásainak. Ebben az épületben van a Zsol- 1 nay-gyűjtemenv is A meg­nyílt kiállításon latható — többek között — a fő mű­vei közé tartozó „Kavics­asszonyok" néev darabból álló ciklusa a „Csurgói ma­donna" Dirogrómt példánya, a vatikáni magyar kápolna számára alkotott dombormű j másolata, és azok a figurá­lis kerámialapok, amelyeket ! a 7-solnav-gvárban készített. A közelmúltban újabb plasz­titkákat ajánlott fel az idős művész Pecs szamára. es ezzel lehetőseg nvilt az Amerigo Tot-múaeum to­va bbfeilesztesera. Találkoztak az érintettek és a tervezők Sz újszegedi fórum ürügyén Nem új. de jó ötlet egyez­tetni a lakossággal a terve­zők álta] papíron megálmo­dott módosításul y.t. Ehhez kívántak teret biztosítani az újszegedieknek a November 7. művelődési házban, ahol a városrész rendezési tervei­ből készült kiállítás. Fóru­mot is tartottak, az érdek­lődők kérdéseire Takács Má­té városi főépítész válaszolt. Szükség is volt erre, kicsit feledtetni a kiállítás hibáit, kicsit lecsillapítani a felzak­latott kedélyeket. Mert ter­mészetes. hogy az embere­ket az érdekli elsősorban, mi lesz velük, házukkal, kertjükkel, esetleg utcájuk­kal. A magvarázó szöveg nélkül kiaggatott tervrajzok pedig a szakembernek sem mindig mondják el mindazt, amit jelentenének, hogy is bogozhatná ki belőlük ott­hona sorsát egy laikus? * Takács Máté szerint reális lehetőségei varrnak az együtt­működésnek. Ez sem új do­log, az egyeztetési törekvé­sek több mint tízéves múlt­ra tekintenek vissza, külö­nösen a szanálásra, átépí­tésre szánt területeken. Ho­gyan alakuljon a környezet, mit csinálhatnak a tulajdo­nosok a fölös kertekkel, ho­gyan változhatnak a tömeg­közlekedési útvona'ak — cz mind olyan kérdés, melvet nem dönthetnek el csak a tervezők, illetve csak az anyagi lehetőségek. Termé­szetes viszont az is, hogy másképp látja a helyzetet és a kívánalmakat, aki ott él, és lehet jó javaslata annak, aki kívülről ismén, esetleg csak a rendezési tervek mi­att tanulmányozza az adott területet Ezért is írtak ki az illetékesek oyrszágos pá­lyázatot a Holt-Maros kör­nyékének rendezésere. (Az első dijat egy budapesti ter­vezőcsoport nyerte.) A város 1978—79-ben elfo­gadott általános rendezési terve — mint minden ha­sonló elképzelés — megvál­tozott lehetőségeink lüggvé­nyében, túlhaladta önmagát. Akkor a telepszerű, több­szintes lakásépítkezés volt az irányelv, ma mar a ma­gánerős építkezések támoga­tása kap nagyobb hangsúlyt. Ezzel összefüggésben módo­sítani kell a közművesítésre, közlekedésre vonatkozó el­képzeléseket is. Lehetővé kell tenni újabb területek bevonását, és be kell illesz­teni a Holt-Maros környé­két a lakókörzetbe. Hogy ez mennyire nem egyszerű probléma, nézzük a javasla­tokat! Felmerült a betöltés gondolata, akkor azonban megemelkedne a talajvíz szintje, szétmosná a holtisza­pot a Marosból. Ha kihord­ják az iszapot, előbb: hová, hogyan, mennyiért? Marad tehát a kiszárítás, néhány év múlva pedig Tisza-vizet engedni a mederbe. Ehhez azonban meg kéne szüntet­ni. hogy a területet szemét­telepként és szennyvízelve­zetöként használják. A Vá­rosgazdálkodási Vállalat, ter­málvize sem segíti elő a szá­radást ... * A legfontosabb az lenne, és ez a tervezők szándéka is, hogv mindig meghallgassák, és lehetőség szerint szem előtt is tartsák a lakók vé­leményét. Persze, ez nem fogja azt jelenteni, hogy mindig, mindenkinek szá.ia íze szerint való lesz az. ami történik. Hiszen nem állhat meg minden kapuban a busz. a városnak egyre ke­vesebb pénze lesz a kisajá­tításokra, van. aki a kertjé­ből él. és ezért nem válna meg tőle semmi pénzért, lesz, aki utcát szeretne a .szomszéd gyümölcsöse he­lyén . . . Az egyéni és a közös ér­dek összekapcsolható. De meddig kell meg várniuk a Szőregi utcaiaknak arra. hogy egyaltalán valami biz­tatót halljanak lakóhelyük­ről. ahol 1961 óta építési tilalom van? Kik, mikor, miből fogják a Szövő utcai­ak közműellátási gondját enyhíteni? És akik — kívül­állóként, puszta patriotiz­musból — Üjszeged kertvá­ros jellegéért aggódnak, megnyugodhatnak végre? Ha nem is várhatjuk el mindenkitől, hogy szakvéle­ménnyel segítse a tervezők munkáját, lehet, hogy az ap­ró ötletekben is találnak at illetékesek hasznosíthatót. A lakosság hangulatát pedig nem árt figyelembe venni. A kölcsönös tájékoztatás, egymásra figyelés, informá­lódás csatornái a lakossági fórumok. Együtt kidolgozni a legjobbat, talán nem is olyan nehéz. És közös ügyünk... Regős Éva Sándorfalva bemutatkozik A múzeumi hónap szegedi néprajzi hetet, a hagyomá­nyokhoz híven egy község bemutatkozása zárja. Hol­nap. vasárnap délután 4-től a Mora Ferenc Múzeum disatermeben a sándorfal­viak vendegeskednek. Fellép Budai Sándor, a népművészet mestere, a sán­dorfalvi művelődési ház ci­terazenekara izenekarvezető Rodler László, művészeti vezető Gulyás Ferenc). A programban három előadás hangzik el. Dr. Kürti Béla a község határának régésze­ti leleteit ismerteti, dr. Fel­földi László filmvetítéssel egybekötött előadásának cí­me: Kiss Mátyás és a falu néptánchagyományai, dr. Juhász Antal pedig a falu népéletéről számol be. I Korszerűbb termékek ••' • »A» t> íjti lé j ti t* V i • »0 T90(1 (. a váci Forte gyárból Korszerűsitik a fotópapí­rok és filmek gyártását a váci Forte gyárban. Az 1200 dolgozót foglalkoztató, éven­te több mint egymilliárd fo­rint értékű fotópapírt és filmet előállító gyár terme­lésének felét konvertibilis elszámolású piacokon erté­kesiti. bár ez a mennyiség a világforgalomnak csupán egy szazaieka. Az élesedő versenyben a váci gyár is korszerűbb ter­mékekkel akar megjelenni a piacon. A fejlesztésre 400 millió forintot fordítanak. A gyár olyan öntőberendezést vásárolt, amellyel egyszer­re több réteg fényérzékeny emulziót tudnak felvinni a fotópapírokra. Ezzel a leg­modernebbnek számító eljá­rással a korábbinál jobb mi­nőségű. magasabb műszaki igényeket kielégítő, nagyobb felbontóképességű és jobb színhűséget ado fotópapíro­kat, fényszedésre is alkal­mas nyomdatechnikai filme­ket tudnak készíteni, egy­ben fokozzák az öntés se­bességét, és csökkentik a termelési veszteségeket. A fejlesztés az export növelése mellett lehetővé teszi a szí­nes fotópapírok iránti hazai igenyek jobb kieLegíteset is. Az új öntőberendezés már megerkezett a gyárba, jelen­leg üzemcsarnokának szere­lésén dolgoznak A próba­üzem megkezdését a jövő év második felére, az üzem­szerű termelését pedig 1986­ra tervezik. „Erre. erre ifiasszony, mas botosra ne hallgasson" — ez a vonzó felszólítás a Móra Ferenc Múzeum mú­zeumi matinék -sorozatúnak következő címéül szolgál: ma szombaton délelőtt 10 órától dr. Markos Gyöngyi tart néprajzi foglalkozást gyermekeknek. A tápéi egységes Kyokus­hinkai sportkör karatebemu­tatót tart az Ifjúsági Haz videó-zsűrján ma. szomba­ton este 8 órától. Három program is rárja a gyerekeket holnap. vasár­nap délelőtt 10 órától: az Ifjúsági Házban a Nuki ma­jom kalandjai című szovjet, a Vár utca 1. szám alatti DÉLÉP-klubban a Hugó. a víziló magyar—amerikai fil­met vetítik, a Vasuta* Mű­velődési Hazban (Rákóczi uca 1.) pedig Rérmisz bácsi mesei címmel ötrészes gver­mekeöadás-sorozat indul, melvekre bérletek i« váltha­tok. Itt először a fenti idő­pontban A szurokba ba ci-c­me! Rakovics István. Teszá­ry Gábor és Petrik Katalin mutatja be műsorát. Műsor­ajánlat Nem marad gyermekprog­ram nélkül a kővetkező na p sem: október 22-én, hétfőn Micimackó kuckója címmel rendeznek gvermekfoglalko­zást délután 5 órától az If­júsági házban. ^ Az Ifjúsági . Ház Motolla néprajzi klubjának vendége Miguei Montanaro francia „trubadúr", valamint Kobzos Kiss Tamás ..vándorzenész" lesz holnap, vasárnap este 3 órától. Kalendárium címmel adják elő műsorukat, amely­ben jeles napok régi zené­jét szólaltatják meg: hallha­tók lesznek trubadúrénekek a Carmina Buranából. dalok más középkori kéziratokból, provanszál és magyar nép­dalok. reneszánsz művek —• és még s<jk egyéb is ... Forradalom és ellenforra­dalom Közép-Amerikában — ez * cune dr. Andorie Ádám egveteml docens előadásá­nak, amelyet a Collegium Polytechnikum foglalkozá­sán tart október 22-én, hét­lön este 8 órai kezdettel a Hermán Ottó kollégium tár­salgójában. A Benkó Dixieland kon­certjet rendezi meg az Ifjú­sági Ház dzsesszklubia ugvancsak hétfőn este 8-tól a JATE klpb.iában. A Romv Schneider fősze­replésével készült A vonat című filmet vetítik a Volán­filmklubban a Kossuth La­jos sugárút 52 szám alatti Dugonics moziban holnap. hétfőn este fél 7 órai kez­dettel. Egy este Gregor Józseffel — a népszerű szegedi ope­raénekesről készült műsort hétfőn 2(1 óra 15 perctől él­vezhetik a rádióhallgatók a Kossuth-adón. A kisteleki 2. sz. általános iskola kórusa énekel Nemes Éva vezényletével október 23-án, kedden 10 óra 25 perctói a Kossuth-rádió Éneklő Ifjúság című műso­rában, __

Next

/
Thumbnails
Contents