Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-19 / 246. szám

2 Péntek, 1984. oktobeT 19. Az orszá űléi őszi ülésszaka Sokoldalú vita a törvényjavaslat felett Havasi Béla (Borsod m., 2 vk.), az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára rámutatott: a tisztességtelen verseny, az áru áremelés előtti kivonása a forgalomtól, a megtévesztő árupro* págandg, a szerződés megszegés^. a tisztességtelen ár érvényesítése, visszaélés a gazdasági erőfölénnyel, ösz... szességében jelentős kárt qkoz a népgazdaságnak, egyes gazdálkodó szervezeteknek és nem utolsó sprban a fogyasztóknak- A fogyasztok .megkárosításának leg'gyakoribb formáiról szólva az árdrágítást, a túlszámlázást, a súlycsonkítást és a , . minőségrontást említette. Ezek a jelenségek a lakosságot irritálják, ezért bizo, nyps, hogy az állampolgárok .ürömmel , és cselekvő egyetéi léssel fogadják majd az .új törvényt. Németh István (HajdúBihar m., 9. vk.), a balmazújvárosi Lenin Tsz elnöke a ' tisztességtelen ár fogalmával kapcsolatban azt fejtegette, hogy annak megítélésében a gazdasági vezetők egységes szemléletére van szükség. > Szurdi István (Bp., 2. Vk.) nyugalmazott belkereskedelmi miniszter, a törvénytervezet bizottsági előadója beszámolt a parlamenti bizottságokban végzett előkészítő munkáról. Mint elmondta: az országgyűlés négy állandó bizottsága foglalkozott a tisztességtelen gazdasági te• vékenység tilalmáról szóló jógi szabályozással. Egyön.. " tetű volt a képviselők véleménre, hegy<1 ír• (jbgsaa bál y t< •"'ieí-véhytéiMteztít fői-májában '« terjessáéR á« országgyűlés < élé. c ' - • " • A képviselők sok javaslatot; észrevételt tettek á paragrafusok szövegének tö.. ' mörítésére. A közérthetőség mellett fő szempontnak tartották, hogy az új jogszabály egyértelmű legyen, ne tegye íclreérthetővé gazdaságpoli' tikai elgondolásainkat. A bízottsági vitákban el' hangzott felszólalásokban érződött bizonyos aggodalom á törvény érvényesítésével kapcsolatban. Napjainkban ugyanis veszített értékéből ' á törvénytisztelet, mint. fon' tos állampolgári erény. Éppen ezért a képviselők szüksé' gesnek tartották, hogy a jogszabályt, elfogadása után, az indokokkal együtt széles körűen ismertessék, magyarázzák. Elhangzott a vitákban az is, hogy a jogalkal' mazó szervek, szervezetek ' teherbíró és alkalmazkodó képességét is erősíteni kell. ' Szurdi István tolmácsolta az illgtckes bizottságok tagjainak véleményét: az előterjesztett javaslatot meggyőződéssel ajánlják elfogadásra áz országgyűlésnek. Karkus Sá,ndor (Komárom " m-. 4 vk.), az Oroszlányi Szénbányák Vállalát vájára hangsúlyozta: a törvénytervezet megalkotása azért is nagy jelentőségű, mert benne a gazdasági eredményeinket rontó, a tisztességes emberek értékítéletével ellentétes gyakorlat elleni megalapozott fellépés látszik megvalósulni. Szikszay Béla államtitkár. ,. az Országos Anyag- é„ Ar, hivatal, elnöke hozzászólá. sában kiemelte: , Razdasági törekvéseink valóra váltása érdekében itthon i.s szigorítani kell a piaci feltételeket, létre kell hozni az erős anyagi érdekeltséget és ,. biztosítani a magasabb telietménvre serkentő versen<-R feltételeit. A piaci verseny ugyanakkor csak úgy I'.olgáihatja a szocializmus• örvényszer űségoinek megfelelően társadalmi, gazdasági fejlődésünket, ha kellően ellenőrzött és szabályozott -keretek között marad. Egyértelművé kell tehát tenni, hogy melyek azok a gazdasági magatartások, amelyeket helyeslünk. amelyeknek teret adunk, valamint azok. amelyek kibontakoztatása nem kívánatos, és túllépi az ésszerűség, illetve a tisztességes gazdálkodás normáit. Hosszabb ideje szükségét érezzük az olyan átfogó törvényi szabályozásnak, amely lehetővé teszi a fellépést a gazdasági élet visszásságai ellen A törvényjavaslat bevezeti a tisztességtelen ár fogalmát Ennek megítélése bonyolult dolog, mert az árban rejlő haszon magas vagy alacsony volta nem elég biztos kritérium annak megítéléséhez, hogy valóban társadalomellenes magatartás rejlik mögötte. Az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke figyelmeztetett arra:' ha a tiltó szabály középpontiába a tisztességtelen hasznot állítjuk, nehogy csupán azt a. nyereséget tekintsük tisztességesnek. ami átlagos, ami középszerű, s ami az ilyen munka eredményét tükrözi. Hosszabb • ideje megfigyelhető ugyanis, hogy gazdálkodó szerveinkben van bizonyos tartózkodás a kiugró eredményektől. a meglevő lehetőségek gyors és maximális kihasználásától. A tisztességtelen haszontól, • és az ezt követő szankcióktól való félelem hangoztatása hivatkozási alapot teremt a nem kezdeményező, a kockázatvállalástól félő gazdasági vezetőknek. Ezért a tisztességtelen gazdálkodás kritériumait nem a haszon nagyságában, hanem a tisztességtelen, mások kárára folytatott gazdasági tevékenységben, és az ezáltal elért tisztességtelen árban célszerű meghatározni. Bugán Mihály (Szolnok m. 12. vk.), a tiszaörsi Petőfi Tsz elnöke szerint a törvény végrehajtásának biztosítékát elsősorban az egészséges gazdasági verseny kialakulása jelentheti. Ma ugyanis gyakran még kellő jogi szabályozás esetén sem tudja érvényesíteni jogos igényeit a gazdaságilag gyengébb fél. A törvénytől azt is várjuk, hogy javulion a szerződéses fegyelem, alapjaiban változzék meg az a tarthatatlan helyzet. hogy más országokban ma is többet ér egy kézfogás, mint nálunk tíz pecsét és aláírás a papíron — mondotta. Több képviselő nem kért szót. így az elnök a vitát lezárta. Dr. Markóia Imre az elhangzottakra reagálva megköszönte, hogy a hozzászólók támogattak a törvényjavaslat elfogadását. Mint mondotta: a hozzászólások különösen a helyzetértékelést illetően egészítették ki az előadói beszédet. Az észrevételeket, javaslatokat a kormány — a már kialakult munkamódszereknek megfelelően — egyenként megvizsgálja és véleményéről tájékoztatia a képviselőket Tanácskoznak a képviselők Várkonyi Péter beszámolója Várkonyi Péter a Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenységéről és az emberiséget leginkább foglalkoztató kérdésekben elfoglalt álláspontjáról — az utóbbi egy esztendő legfontosabb . fejleményeire szorítkozva — egyebek között a következőket mondotta: — Sajnos a nemzetközi helyzet nem javult, a világpolitikában változatlan a feszültség. Igaz ugyan, hogy továbbra is hatnak az enyhülés elemei, a helyzet azonban összetettebb, veszélyekkel terhesebb lett. Nehezebb körülmények között kellett dolgoznunk azért, hogy minél kedvezőbb külső feltételeket biztosítsunk építőmunkánkhoz, hogy lehetőségeink szerint hozzájáruljunk a nemzetközi viszonyok további romlásának megállításához, a legsúlyosabb veszélyek elhárításához. Arra törekedtünk és törekszünk ma is. hogv ápoljuk kétoldalú kapcsolatainkat, ezzel is elősegítve az enyhülés eredményeinek megóvását, a nemzetközi együttműködés fenntartását, a kapcsolatok javítását. — A nemzetkőzi feszültség növekedéséért, a kelet— nyugati kapcsolatokban támadt zavarokért azok az imperialista körök felelősek, amelyek offenzívát indítottak a szocializmus, a társadalmi haladé, ellen. A nemzetközi- feszültség szításában érdekelt erők a kialakult katonai-stratégiai erőegyensúly megbontására törekednek, gyors ütemben fokozzák a mérhetetlenül költséges fegyverkezési hajszát. Ezért nincs előrehaladás a leszerelési tárgyalásokon, ezért nem születtek új fegyverzetkorlátozási megállapodások, sőt a korábbiak is veszélybe kerültek. Az eltelt időszak legsúlyosabb fejleménye volt az új amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták nyugateurópai telepítésének megkezdése. Ez oda vezetett, hogy értelmüket vesztették és megszakadtak a genfi szovjet—amerikai tárgyalások. A szocialista közösség országai — köztük hazánk — következetesen és kitartóan törekedtek arra, hogy ne kerüljön sor az új amerikai rakéták telepítésére. Több ésszerű, valemennvi fél iogos biztonsági érdekeit szem előtt tartó javaslatot tettek. Az amerikai rakétatelepítés megkezdésével azonban elkerülhetetlenné vált, hogy megtegyék a legszükségesebb válaszlépéseket. A katonai erőegyensúly fenntartását saját biztonságunk és a világ békéje iránti • felelősségünk egyaránt megköveteli. Ugyanakkor a Varsói Szerződés országai nem törekednek katonai fölényre: változatlanul az a célunk, hogy az erőegyensúly a fegyverzet és a fegyveres erők lehető legalacsonyabb szintjén valósuljon meg. Ehhez ma mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy az amerikai rakétatelepítés következményeinek kiküszöbölése révén lehetővé váljék a szovjet—amerikai tárgyalások folytatása. A KGST moszkvai csúcsértekezlete, illetve a Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottságának budapesti ülése világosan kifejezésre juttatta, hogy a szocialista országok az új helyzetben is, ahhoz megfelelően alkalmazkodva, következetesen síkra•jzállnak alapvető külpolitikai céljaikért és további erőfeszítéseket tesznek a béke megvédésére, a békés egymás mellett élés és együttműködés elősegítésére. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testülete 1933. januári prágai üléséről és a hél európai szocialista ország párt- és állami vezetőinek 1983. júniusi moszkvai találkozójáról kiadott nyilatkozatoknak rrfegfelelően a magunk részéről is változatlanul a vitás nemzetközi kérdések tárgyalásos rendezésének szükségességét helyezzük előtérbe. Továbbra is azt valljuk. ho~v az enyhülésnek nincs elfogadható alternatívája. Jelentősek és időszerűek azok a javaslatok, amelyek a nukleáris fenyegetés elhárítására irányulnak. Közülük is kiemelkedik az a javaslat hogy mondjanak le a nukleáris fegyverek elsőkéntt alkalmazásáról azok az atomhatalmak, amelyek ezt eddig még nem tették meg. Ez nem sértené egyik állam biztonsági érdekeit sem. Mint ismeretes, ez évben éppen Budapesten hangzott el a Varsói Szerződés tagállamainak felhívása arra,- hogy a ke* katonai szövetségi rendszer országai kezdjenek tárgyalásokat az erőszakról való lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról szóló szerződés megkötéséről Kifejezésre juttattuk, hogy készek vagyunk — akár a stockholmi konferencia keretében, ákár azon kívül — két- vagy sokoldalú konzultációkat folytatni a NATO tagállamaival és valamennyi más érintett országgal e szerződés megkötésének élőmozdításáról. Várkonyi Péter szólt a nemzetközi viszonyokat súlyosan terhelő robbanással fenyegető válsággócokról is. így a Libanon és a palesztin nép elleni izraeli agresszióról, az ezzel kapcsolatos különmegállapodások kudarcáról; mint mondotta: támogatjuk a Szovjetunió ez év júliusában közzétett javaslatát, amely a kérdés átfogó és minden érintett fél számára méltányos megoldására irányul. Az elmúlt esztendőben különösen a Grenada elleni agresszió, a Kuba és a Nicaragua szuverenitását veszélyeztető lépések élezték a feszültséget a Karib-tenger térségében és változatlanul a nemzetközi politika feszültségforrását jelenti az imperialista beavatkozás Afganisztán belügyeibe; a négy éve zajló és a konfliktus kiszélesedésével fenyegető Iráni—iraki háború ;a /ájuldozó' Dé 1-afó¡kai Köztársaság agresszív politikája; a Délkelet-Ázsiában a Vietnam, Laosz éi Kambodzsa ellen irányuló aknamunka. — A nemzetközi élet kedvezőtlen folyamatait nem tekintjük visszafordíthatatlanoknak. Az elmúlt évben pozitív vagy' legalábbis bizakodásra okot adó fejlemények is történtek. A világ különböző térségeiben mind szélesebb körben jut kifejezésre, hogy meg kell védeni a nemzetközi együttműködés eddigi eredményeit. Különösen érzékelhető ez Európában. Tavaly a feszült helyzet ellenére tartalmas okmány elfogadásával fejezte be munkáját a madrid1 találkozó. A stockholmi konferencia új, fontos állomása a helsinki folyamatnak. Joggal' üdvözölte a magyar és a nemzetköi közvélemény, hogy négy év után ismét, sor került a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezető politikusainak személyes találkozójára. Bíztató, hogy a találkozón alkalom nyílt a nézetek kifejtésére, és megállapodás született arról, hogy a két nagyhatalom képviselői fenntartják kontaktusalkat. A külügyminiszter a továbbiakban arról számolt be, hogy a kormány a Magvar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán elfogadott határozatoknak megfelelően folytatta nemzetközi tevékenységét. — Külpolitikánk alapvető törekvései változatlanok — mondotta. — A jelenlegi nemzetközt helyzetben különösen fontosnak tartjuk a Varsói Szerződéit, a szervezet munkájában, a szervezet egységének erősítésében való részvételünket. A kedvezőtlen nemzetközi, gazdasági feltételek. valamint a szocialista építés belső szükségletei elengedhetetlenné teszik a szocialista országok gazdasági együttműködésének továbbfejlesztését, a gazdasági integráció tökéletesítését, a KGST keretei között. — Kormányunk változatlanul nagy figyelmet fordít a testvéri szocialista országokkal fennálló együttműködésünk, baráti viszonyunk ápolására, fejlesztésére, Megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk a Szovjetunióval fennálló kapcsolataink elmélyítésének, a magyar— szovjet barátság és együttműködés szüntelen erősítésének. Barátságunk továbbfejlesztésében kiemelkedő szerepet játszott a Kádár János elvtárs vezette pártés kormányküldöttség tavaly júliusi moszkvai látogatása. amelynek során nagv munkát végeztek további együttműködésünk tartalmának meghatározásában, és az időszerű feladatok kijelölésében. E munkát folytatták Kádár elvtárs és Csern.venko elvtárs ez év júniusi megbeszélésein. Nagy fontosságot tulajdonítunk a szomszédos szocialista országokkal fenntartott sokoldalú kapcsolataink ápolásának és erősítésének. Meggyőződésünk ' szerint a kölcsönös megértés és a barátság erősítésének, a termékeny együttműködés elmélyítésének olyan további forrásai a hazánkban élő nemzetiségek, illetve a szomszédos országokban élő magyar nemzetiség, amelyek1 sajátos összekötő kapocs szerepét hivatottak betölteni e létfontosságú kapcsolatok szorosabbra fűzésében. Várkonyi Péter az egyes szocialista országokhoz , fűződő viszonyainkról szólva, elmondotta: újabb magas szintű találkozókra és egységünk erősítésére ad alkalmat, hogy az európa1' szocialista országok — akár csak hazánk — az idei, illetve a jövő év folyamán ünneplik felszabadulásuk 40. évfordulóját. Magas szintű képviselőink vettek részt az eddig lezajlott lengyel, román és bolgár évfordulós megemlékezéseken, valamint, az IÍDK megalakulásának 35. évfordulóján. A külügyminiszter kitért arra, hogv az elmúlt időszakban bővültek az államközi kapcsolataink a Kínai Népköztársasággal, továbbra is készek vagyunk kapcsolataink normalizálására és kölcsönös érdekű fejlesztésére az Albán Szocialista Népköztársasággal. Várkonyi Péter beszédében kiemelte, hogy nemzetközi tevékenységünkben megkülönböztetett figyelmet fordítunk az Európát közvetlenül érmtő ügyekre. Továbbra is jelentős erőfeszítéseket teszünk a helsinki és a madridi okmányokban foglaltak megvalósításáért. Erőfeszítéseink elismeréseként értékeljük, hogy 1985ben hazánkban kerül sor az európai kulturális fórum megrendezésére. Azt kívánjuk, és az értekezlet házigazdájaként mindent megteszünk annak érdekében, hogy a találkozó előmozdítsa az európai népek és államok közötti megértést és kulturális együttműködést, hozzájáruljon az európai 'politikai légkor megjavításához. Nagy jelentőséget tulajdonítunk az Egyesült Nemzetek Szervezetének. amely fontos szerepet tölthet be a vitás kérdések rendezésében, a globális problémák megoldásában, a sokoldalú nemzetközi együttműködés erősítésében. , Joggal állapíthatjuk meg — mondotta a külügyminiszter —, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya az elmúlt időszakban is aktív és eredményes nemzetközi tevékenységet folytatott. A hazai háttér, belső helyzetünk stabilitása teszi lehetővé, hogy hazánk nemzetközi jc híre az elmúlt évben is tovább erősödött, külkapcsolataink elért szintje a nehezebb körülmények közepette sem szenvedett komolyabb károsodást, sőt. bizonyos területeken továbbfejlődött. A kormánv arra törekszik, hogy külpolitikai irányelveinkkel összhangban még hatékonyabban szolgálja szocialista építésünk ügvét nemzetközi kapcsolataink alakításában és a külpolitikai tevékenységben — mondotta befejezésül Várkonyi Péter.