Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-19 / 246. szám

Péntek, Í984. október 19. 3 Az országgyűlés oszi Ülésszaka Papp Lajos államtitkár beszámolója Tóth László felszólalása Az államtitkár bevezetőben elmondotta, hogy az országgyűlésnek az 1974. évi őszi ülésszakon számolt be első alkalommal a tanácstörvény végrehajtásáról. A kormány és a tanácsok megkülönböztetett gondot fordítottak, intézkedéseket hoztak az akkori vitában elhangzottak megvalósítására, a jelzett hiányosságok kijavítására, felszámolására. Ezek eredményeképpen — csak a legfontosabbakat említve —, szélesebb körű gazdasági, ellátási, igazgatási együttműködés alakult ki a városok él a környező községek között. A helyi tanácsok fenntartásába került a lakosság ellátását szolgáló intézmények döntő többsége. Nagyobb figyelmet kapott az állami lakóházak és közintézmények felújítása. Az egészségügyi intézmények integrációja jelentősen csökkentette az ellátás korábbi párhuzamosságait. — Néhány akkor elhangzott javaslat megvalósítása azonban csak fokozatosan oldható meg — mondotta az államtitkár. így, többek között, a helyi tanácsok önkormányzati jellegének erősítése, gazdálkodási önállóságának fokozása, kisközségekben az ellátás javítása, a községi apparátus felkészültségének növelése. Továbbra is fontos feladat a tanácsi szakigazgatási szervezet korszerűsítése és az ügyintézés egyszerűsítése. A tanácsok munkáját az elmúlt tíz évben is oly módon kellett fejleszteni, hogy tovább erősödjék népképviseleti-önkormányzati jellegük és államigazgatási funkciójuk. A tanácsüléseken részt vevő képviselők tanúsíthatják. hogy a testületi munka tartalmában is, módszereiben is fejlődött. A testületi döntések megalapozottabbak, következetesebb a végrehajtás számonkérése, érezhetően nyíltabb lett a tanácsok tevékenysége. A tanácsülések ugyanakkor még nem mindenütt eléggé aktív és hatékony fórumai a helyi politizálásnak, az eltérő érdekek összehangolásának. A testületek tevékenysegének továbbfejlesztéséhez — amint ezt a Központi Bizottság állásfoglalása is tartalmazza — mindenekelőtt arra van szükség, hogy növekedjék szerepük a különböző helyi, területi érdekek feltárásában, összehangolásában és érvényesítésében. — A testületi képviselet) munkában meghatározó szerepük van a tanácstagoknak. Nagy többségük közeieti felelősséggel tesz eleget megtisztelő megbízatásának — mondotta Papp Lajos. — Közéleti tevékenységükhöz a jövőben még több támogatást kell nyújtani. Rendszeresebben kell tájékoztatni őket a település életét érintő kérdésekről, tervekről, elképzelésekről. Kapjanak több megbízást a tanács képviseletére, a tisztségviselők és az apparalus dolgozói jobban támaszkodjanak véleményükre. — A kedvezőbb körülmények és . a tanácsok tervszerűbb gazdálkodásának eredményeként a beszámolási időszakban számottevően fejlődött a lakossági infrastruktúra. Az előirányzottat túlteljesítve, csaknem 870 ezer lakás létesült, ami érzékelhetően enyhítette a lakásgondokat. A tanulólétszám növekedésének mértékét meghaladva — több mir.t 10 eperrel — gyarapodott az általános iskolai osztálytermek száma. Fokozatosan kialakultak a csaknem teljeskörű óvodai és az igényeket megközelítő bölcsődei ellátás feltételei. Enyhültek az egészségügyi és a szociális ellátás legégetőbb gondjai, gyors ütemben bővültek a lakossági és a kommunális szolgáltatások, tovább fejlődött a kereskedelmi és vendéglátó hálózat. A lakosság és a munkahelyi kollektívák társadalmi munkája, anyagi hozzájárulása az elmúlt 10 évben 50 — ezen belül az utóbbi három évben 26 — milliárd forinttal segítette elő a települések fejlődését, a lakóhely szebbé tételét. Mindezek eredményeként az elmúlt három évben a kiemelt tanácsi fejlesztési feladatokat — nevezetesen a lakás-, az általános iskolai tanterem- és gyermekintézmény-építést — sikerült teljesíteni. — A gazdaságirányítás napirenden levő továbbfejlesztése várhatóan javítani fogja a tanácsi gazdálkodás feltételeit is. A Központi Bizottság állásfoglalásának megfelelően az érintett központi szervekkel azon aoleozunk, hogy — a központi és megyei kötöttségek csökkentésével — mindenekelőtt a városi és a községi tanácsok önállósága erősödjék, kapjanak gazdálkodásukhoz tágabb mozgásteret. Ennek megfelelően az a szándék, hogy a lakosság alapfokú ellátásához feltétlenül szükseges pénzeszközök álljanak a helyi tanácsok rendelkezésére — hangsúlyozta az államtitkár. A tanácsi ügyintézésre ma már mindinkább a törvényesség, a szakszerűség és a jogpolitikai elvek helyes alkalmazása a jellemző. A kétségtelen fejlődés mellett a hatósági munkában hiányosságok is tapasztalhatók, nem sikerült mindenütt megszüntetni a bürokratikus, körül ményeskedő munkastílust. Ezek miatt időnként jogos bírálat éri a tanácsi ügyintézést. A tanácsi vezetők kötelessége az eddigieknél határozottabban fellépni a bürokratizmus minden megnyilvánuló formájával szemben. — A tanácsok feladata, hogy erősítsék az állampolgári fegyelmet és kötelességtudatot, szerezzenek érvényt a jogszabályok előírásainak és saját határozataiknak. Az államtitkár ezután a tanácsok területi igazgatási beosztásának az ország adottságaihoz és a megyék sajátosságaihoz alkalmazkodó továbbfejlesztéséről szolt. Utalt arra, hogy az elmúlt évtizedben 23 nagyközség kapott városi rangot, lényegében befejeződött a községi közös tanácsok szervezése. A közös tanácsok rendszere elősegítette az egymással szoros kapcsolatban álló községek összehangoltabb fejlesztését. A társközségekben megalakultak ugyan a tanácstagi csoportok, a szükséges hatáskörök és képviseleti jogok irányában azonban nem tudtak érdemi testületi tevékenységet kifejteni. Ezek indokolták elöljáróságok létesítését. Az elöljáróságok a jövőre esedékes általános tanácstagi választások után alakulnak meg; létrehozásukkal a testületi képviseletben egészséges, társadalmilag szükséges, a szocialista demokratizmust erősítő decentralizálást hajtunk vegre. Az államtitkár szólt a megyei, a fővárosi, illetve a kerületi tanácsok munkájától is, majd így folytatta: — Háromnegyed év telt el azóta, hogy áttértünk a helyi párt-, állami és társadalmi szervek irányításának új. rendjére. Az átszervezés lényegében rendben megtörtént. A községi lakosság ügyeinek intézéseben átmenetileg sem következett be nagyobb fennakadás. A tapasztalatok szerint helyesnek bizonyult a 139 városkörnyék kialakítása, központjaik kiválasztása, és a községek városkörnyéki beosztása. A megyei tanácsok a megszűnt járási hivatalok személyi állományából, létszámából és béralapjából — feladataik növekedésével arányosan — a helyi tanácsokat erősítették meg. Megnyugtató, hogy a közsér gek nagy többsége a járások nélkül is jól megáll a lábán, sok községben a korábbiaknál önállóbban, öntevékenyebben dolgozik a tanács. A következő években az új irányítási rendszer stabilizálását, a tanácsi apparátus biztonságérzetének erősítését és munkájának tartalmi javítását tekintjük elsődleges feladatnak — mondotta befejezésül Papp Lajos. Kedves képviselőtársak! A tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámoló parlamenti megvitatása nemcsak a hatályosulás másfel évtizedes tapasztalatairól hivatott mérleget vonni; a népképviseleti önkormányzati és államigazgatási tevékenység továbbfejlesztésének szükséges és lehetséges irányairól, illetve módszereiről is felelősen politizálnunk kell. Pártunk vezetése a közelmúltban hozott nagy jelentőségű határozatokat a gazdaságirányítás reformjáról. Az elmúlt héten nyilvánosság elé kerültek az ifjúságról és a tanácsok munkájáról szóló fontos állásfoglalások. Ezeknek a meghatározó, iránymutató programoknak a végrehajtása ezernyi szállal kapcsolódik a tanácsok képviseleti-önkormányzati tevékenységéhez. Az állampolgár a politika céljait, törekveseit, megvalósulását elsősorban ott érzékeli, ahol él és dolgozik. Meggyőződésem, hogy népünk nagy egyetértéssel fogadta a tanácsok munkájáról hozott központi bizottsági állásfoglalásnak azon sorait. amely szerint „a központi állami irányító szervek biztosítsák a tanácsok önállóságát a helyi feladatok meghatározásában. Növeljék lehetőségeiket és érdekeltségüket a helyi források kiaknázásában, a lakossáa mozgósításában." Tisztelt képviselőtársak! Megyei képviselőcsoportunk az államtitkárt beszámolót és a megyénk tanácsi munkájáról beterjesztett értékelest együtt tárgyalta és vitatta meg. Megállapítottuk. hogy a tanácstörvény rendelkezései összességében megyenkben U megfelelően érvényesülnek. Mindannyian egyetértünk abban, hogy a tanácsok gazdasági feladatai között az olyan kiemelkedő fontosságú társadalmi feladatok megoldásának kell a jövőben is elsőbbséget biztosítani. mint a lakás-, az iskolai tanterem és az egészségügyi alapellátás javítása, a működés elért színvonalának fenntartása. Mindezek a kiemelt feladatok jelen helyzetünkben rendkívül szigorú és fegyelmezett költséggazdálkodást feltételeznek; egyben nagy erőforrásokat kötnek le. így erthetően — az államtitkár elvtárs beszámolója is utal erre — a tanácsi ellátás nem kiemelt területein az előirányzottnál szerényebb volt a fejlődés. Hogy ennek ellenére megyei szinten is. országosan is fejlődésről beszélhetünk e területeken, jelentős mértekben köszönhető a településfejlesztést es -fenntartást Tárt- és állami vezetők a tanácskozáson. (MTI-íotó Telefotó—KS) szolgáló társadalmi munkának. A társadalmi erőforrások éppen ott kapcsolódtak be a fejlesztésbe és fenntartásba, ahol és amire nem jutott, nem juthatott elegendő állami pénz. Ezt a folyamatot, a gazdálkodók és a lakosság önszervező készségét a helyi tanácsok karolják tel es koordinálják, szakszerűen és felelősséggel, így születtek és születnek ma is — a felsőbb szervek támogatását is élvezve — szilárd burkolatú utak. járdák. közművesített lakótelkek, tornaterem. játszótér, sportpálya öltözővel. stb. így terebélyesedik — ha nem kevés ú.ikeletű ellentmondással és hiányhelyzetek okozta, sokszor jogos bosszúsággal is — a Dél-Alföld. ezen belül megyénk kisebb településeinek vezetékes gázellátása; a fenntartást szolgáló munka eredményeiről külön-külön nem is szólva. Tisztelt képviselőtársak! Nekem a tanácstörvény, és a bevezetőmben idézett központi bizottsági határozat szelleme egyaránt azt sugallja, hogy ennek a személyes érdekre építeni tudó, közérdekű cselekvésnek fenn kell maradnia, sőt: új hajtóerőkkel kell gazdagodnia! Milyen úton lehetséges ez? A fenti gondolatból következően nem kétséges, hogy a „felülrőí irányítottság" még további oldásával számolnunk kell. A nyílt község- vagy várospolitikát felvállaló, felelős helyi önkormányzat mozgásterét, ésszerű cselekvési szabadságát, hatáskörét növelni szükséges. mert a felvállalt felelőssége is nőni fog. különösen a reform által körvonalazott. új gazdasági rendben. A pénzével. munkájával . 'leszálló'* lakosság a forlá "Ok jelhasználásának eldöntésében. a végrehajtásban. ellenőrzésben szót kér. és nyíltan felveti az arányos közteherviselés elvének nem kielégítő érvényesülését Napjainkban elég sok vitát kavaró út- és közműfejlesztések szabályozása területéről felvetett példákkal kívánom az előbbieket alátámasztani: Ma elvileg a teljesen lakossági erőforrásból megvalósuló szilárd burkolatú útépítés esetén az önként nem teljesítő ingatlantulajdonosra a létesítésből reá eső rész nem hajtható be. helyette a többiek vállalkoznak, többletköltséget vállalva, gyakorlatilag jogi képviselet nélkül. Ha ugyanebben az építésben tanácsi erőforrások is részt vesznek, akkor a iogszabálv szerint az út elkészülte után az egy főre jutó út- és közműfejlesztési hozzájárulást kiveti a tanács az önként nem teljesítőre, de csak a jogszabályban, rendeletben megszabott öszszeg mértékéig. így aztán az ilyen ember — a ténylegesen egy főre jutó létesítési önerőnél kevesebbet befizetve — ..jól járhat" az új úton. járdán a többi szomszédjához képest.. Mérlegelni kellene, nem lenne-e helyesebb a jogszabályban rögzített mérték helyett a helyi önkormányzatra bízni a ténvlege* létesítési költség alapján számított hozzájárulás összegének megállapítását. A lakosság azt is nehezményezi. hogy a helyi tanács fejlesztési alapjara utólag befizetett út- és közműfejlesztési hozzájárulás, amit a létesítés kezdetén az utólag fizető polgár helyett az önkéntes hozzájárulok mintegy „meghiteleztek", elvileg visszaosztható, de ennek a "pénzügyi gyakorlata szinte kivitelezhetetlen. A közműfejlesztések OTPhitelezési gyakorlatában is szükséges lenne megvizsgálni a ténylegesen rászoruló, önerejéből hozzájárulni nem képes, de ingatlannal rendelkező állampolgárok segítésének mainál jobb módjait Ma az emberek — faluhelyen, városban egyaránt -r életviszonyaikat jelentősen befolyásoló tényezőnek minősítik a szilárd utat a telekvásárlás. a letelepedés egyik motiválójaként. ezért áldoznak is érte. Az útépítésben jelentkező aktivitást mutatja, hogy Csongrád megyében az elmúlt négy éa átlagában — döntően a községekben — évente 15—18 (tizenöt-tizennyolc) kilométer útalap épült. önkéntes társadalmi munkában, melynek éves értékelése 24 millió forintot eléri. Érthető, ha a lakosok féltő türelmetlenséggel vetik fel. ha az általuk készített útalap a felületvédő réteg hiányában szemük láttára megy tönkre. Szükséges lenne ezért az idefordítható pénzforrások tekintetében a megyei keretek bővítése, de az útépítések előrelátóbb megtervezése is. Megoldásában az életszerűbb jogi szabályozáson túl az állampolgár és a helyi állami vezetés igazságos érdekviszonyát megtestesítő önkormányzati jogkör növelése a járhatóbb út. Tisztelt képviselőtársak! Az államtitkár elvtárs beszámolója is utal arra, hogy a kistelepülések kiskereskedelmi alapellátását szolgáló hálózatfejlesztés az átlagosnál lassabban fejlődött. Választókerületemen belül is — a közélet rangos alapintézményévé fejlődött falugyűléseken — a közérdekű hozzászólások. javaslatok, bírálatok nagv többsége épj>en a kereskedelmi alapellátás és -szolgáltatás fennálló esélykülönbségeinek a mérséklését célozza. Tény. hogy_ az ellátásért politikai felelősséggel tartozó gazdálkodó egységek — legyen az áfész. Volá n. Patyolat, vagy fodrászipar! szövetkezet — különösen a működésük perifériáin a fejlesztéskor. a tevékenység telepítésekor a gazdaságos működés kényszerétől vezérelve döntenek. A helyi lakossági fórumok politikai ereje — az előbbiek miatt — önmagában nem lenne képes a javulás irányába befolyásolni az ellátást. Ezért is tartom rendkívül hasznosnak és célirányosnak a SZÖVOSZ támogatási alap-, illetve a megyei tanácsi tanyai kommunális alapiuttatás intézményét. és minden olyan intézkedést. ami pénzügyi szabályozási eszközökkel az üzleti haszon mércéjével nem mérhető alapellátási tevékenységeket élteti és erősíti — a kistelepüléseken és a tanyavilágban. Ennek a hároméves programnak a keretében kerül sor megyénkben kistelepüléseken levő 81 üzlet rekonstrukciójára és felszerelésére, amelyből 1984-ben huszonhét egység már elkészült, 3.9 millió forint tanácsi. 6.7 millió forint SZÖVOSZ-forrás felhasználásával. Kedvező változásnak vagyunk tanúi, amit a lakosság célrészjegyjegyzési készsége is elósegit. Tisztelt országgyűlés! A tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadom. és a Csongrád megyei képvisel«« nevében is elfogadásra ajánlom.