Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-19 / 246. szám

Tanácskozott az országgyűlés Törvény a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról Beszámoló a kormány külpolitikai tevékenységéről Az 1971. évi I. törvény végrehajtásának tapasztalatai Az orszáaavűlés őszi ülésszaka csütörtökön délelőtt 10 órakor kezdődött a Parlamentben. Leafelsóbb államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Lázár Gvörav. a Minisztertanács elnöke. A tanácskozást Avró Antal, az orszáaavűlés elnöke nyitotta mea. Az orszáaavűlés tudomásul vette a Népköztársasáa Elnöki Tanácsának jelentését a nyári ülésszak óta véazett munkáról, és döntött a jelenlegi tanácskozás napirendiéről: 1. A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényjavaslat: 2. A külügyminiszter beszámolója: 3. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolója a tanácsokról szóló. 1971. évi 1. törvény végrehajtásáról: 4. Interpellációk. Az elfooadott tárgysorozatnak megfelelően. elsőként dr. Markója Imre iaazsáaüoy-miniszter emelkedett szólásra. A tisztesséatelen aazdasáoi tevékenvséa tilalmáról szóló törvényiavaslatot — amelyet az alábbiakban közlünk — széles körű vita követte (ennek részleteiről a 2. oldalon közlünk összefoalalót). maid határozathozatal következett. Az orszáaavűlés a bizottságok írásban benyújtott módosító javaslatait, majd a tisztesséatelen gazdálkodás tilalmáról szóló törvényjavaslatot általánossáaban és a már measzavazott módosításokkal részleteiben eavhanaúlaa elfogadta. Ezután, a napirendnek megfelelően, Várkonyi Péter külügyminiszter tartotta mea beszámolóját a kormány külpolitikai tevékenységéről. (Expozéját a 2. oldalon közöljük.) E téma vitájában Darvasi István (Budapest). Káldv Zoltán (Budapest) és Gosztonyi János (Vas meave) képviselő kért szót. s az észrevételekre Várkonyi Péter válaszolt. Ezt követően ismét határozathozatal következett: az orszáaavűlés a külügy miniszteri beszámolót és a választ jóváhaavólaa tudomásul vette. Ezután Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke számolt be a tanácsokról szóló 1971. évi 1. törvény végrehajtásiról (a referátumot lapunk 3. oldalán közöljük). A beszámoló felStti vitában elsőként Gajdócsi István (BácsKiskun m.) kért szót. majd sorrendben a következők mondták el véleményüket: S. Hegedűs László (Pest m.). Hcrváth Lajos (Baranya m.). Gulyás Emiiné (Szabolcs-Szatmár m ). Bíró József (Győr-Sopron m.). Csapó JánoSné (Tolna m.). Bóka Mihályné (Békés m.). Tóth László (Csongrád m.. 12. vk. — felszólalását a 3. oldalon közöljük), maid a képviselők észrevételeire Papp Lajos válaszolt. Ezt kővetően az orszáaavűlés a beszámolót és a felszólalásokra adott választ eauhanaúlaa elfoaadta. Véaül interpellációk következtek: Turcsek Ferenc (Pest m.) az albertirsai vasútállomás leromlott állapotát. Mérei Emil (Baranya m.) pedig Komló vízellátási aondjait tette szóvá, amelyre Urbán Lajos közlekedési miniszter és Kovács Antal államtitkár. az OVH elnöke adott választ. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka — amelyen Apró Antal. Cservenka Eerencné és Péter János felváltva elnökölt — véaet ért. 74. Ivfoíyam 246. szám 1984. október 19.; péntek Ara: 1,40 forint A miniszter a ttsztessség** telen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényjavaslatról elmondotta: a törvény megalkotása igen Jelentős eseménye gazdasági és jogi életünknek, s bizonyára kiváltja majd közvéleményünk széles körű érdeklődését is. Gazdasági építőmunkánk rendkívül nehéz és bonyolult feladatainak sikeres végrehajtása érdekében az utóbbi években különösen nagy figyelmet szenteltünk gazdasági életünk törvényes rendjének szilárdítására. Ennek jegyében határozta el a Minisztertanács több, ebből a szempontból igen jelentős kérdés megvizsgálását. Az egyik ilyen kérdés a szerződéses rendszer funkcionálása. A szerződési rendszer működésének elemzése azt tanúsította, hogy a gazdálkodó szervezetek szerződéses kapcsolataiban változatlanul sok kedvezőtlen jelenség tapasztalható, amely mindenekelőtt a szerződéses kapcsolatok jelentőségének alábecsülésével, a szerződéses kapcsolatokban az erőfölény érvényesítésével, a szerződésekből eredő kötelezettségek pontatlan és hibás teljesítésével, valamint a szerződésszegésből származó igények érvényesítésének elhanyagolásával függ össze. Ezért tartotta szükségesnek a Minisztertanács, hogy a szerződési rendszer jobb funkcionálásához a gazdasági környezetet kedvezőbbé tegyük, hogy az idevonatkozó jogi szabályozást is korszerűsítsük. A felelősség következetes érvényesítéséért A másik ilyen fontos kérdés a felelősségi rendszer érvényesülésének vizsgálata veit. A kormány megállapította, hogy bár felelősségi rendszerünk alapvetően kiépült és egészében jól tölti be rendeltetését, a felelősség érvényesítése mégsem következetes. Eredményesebb működése érdekében sor keMarkója Imre beszéde rült több kormányzati intézkedésre és főként a hatékonyabb szankcionálást elősegítő jogszabály-módosításra is. A tisztességtelen gazdálkodás tilalmának szabályozása további hasznos eligazítást ad a felelősségre vonásra alapot adó magatartások megállapításához, és hatékony eszközökkel egészíti ki a szankciórendszert is — mondotta a miniszter. A törvény megalkotásának szükségességét indokqlva kiemelte: — Gazdaságirányítási rendszerünk tervszerű, az áru- és pénzviszonyokat alkalmazó mechanizmusában alapvető gazdaságpolitikai és jogpolitikai érdekek fűződnek ahhoz, hogy — a megváltozott követelményekkel összhangban — hatékony fellépésre nyíljék lehetőség a tisztességtelen gazdasági tevékenység valamennyi formájával szemben. Ennek, egyik igen fontos eszköze a követelményeknek megfelelő, koi szerű jogi szabályozás. A tisztességtelen gazdálkodás elleni eredményes védekezés jogi eszközei azonban jelenleg nem kielégítőek. A versenytársak és fogyasztók védelmében A miniszter kitért a versenyjog kérdéseire is. Ezekről megállapította: a versenyjog nemzetközi és hazai fejlődésében az utóbbi évtizedekben új tendenciák jelentek meg, így például nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdálkodás törvényes rendjének biztosítása érdekében világosan meg kell határozni azokat a szabályokat, amelyekhez a piacokon fellépőknek tartaniuk kell magukat. A versenyjog nemzetközi fejlődési tendenciái azt is mutatják, hogy ma már a versenyjognak — a tisztességes versenytársak védelme mellett — ki kell terjednie a fogyasztók érdekvédelmére is. Az új jogi szabályozásnak nem egyszerűen a tisztességtelen verseny tilalmáról kell szólnia, hanem mindenfajta tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról, biztosítva egyben az ilyen magatartások elleni fellépés konkrét lehetőségeit is. Az új törvény megalkotásának indokai közé tartoznak a gyakorlati tapasztalatok is. Ezek azt mutatják, hogy bár gazdálkodásunkban a gazdaságpolitikai, a jogpolitikai és a törvényességi követelmények alapvetően érvényesülnek, mégis gyakorta találkozhatunk ez ezekkel ellentétes gazdálkodói szemlélettel és cselekvéssel is. A beterjesztett törvényjavaslat főbb kérdéseiről az igazságügy-miniszter elmondta: — A tisztességtelen gazdasági tevékenység fogalmát a törvényjavaslat gyűjtőfogalomként használja. E fogalomkörbe vonja mindazon gazdálkodói magatartásokat, amelyek a versenytársak és a fogyasztók törvényes érdekeit sértik vagy veszélyeztetik, illetőleg az üzleti tisztesség követelményeibe ütköznek. A fogyasztót védő rendelkezés kidolgozása során messzemenően szem előtt tartottuk azt, hogy a fogyasztók széles körét hátrányosan érintő magatartások, így például a fogyasztók megtévesztése, a tisztességtelen árképzés mellett a gazdasági életünkben megjelent újfajta spekulációs üzleti magatartások ellen is hatékonyan fel tudjunk lépni — mondotta Markója Imre. — Alapvető kérdés a gazdáikadók közötti verseny szabályozása, a versenyszabályok megállapítása is. A javaslat a realitások messzemenő figyelembevételével kimondja: tilos az olyan összehangolt magatartás, illetve megállapodás, amely a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket meghaladóan, a gazdasági verseny korlátozását vagy kizárását eredményezi. 'A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés elleni hatékony fellépés . gazdaságirányítási rendszerünk reformja óta szinte állandóan napirenden szereplő kérdés. A javaslat, a polgári törvénykönyvvel összhangban általánosságban is megtiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, de — példákat is említve — felsorolja azokat a tipikus magatartásokat is, amelyek előfordulása esetén az erőfölénnyel való visszaélés tilalmának következetestn érvényesülnie kell. Szigorúbb jogi szabályozással A törvényjavaslat tiltja a tisztességtelen ár érvényesítését. Jelenlegi jogszabályaink a szabad árak körében csupán a tisztességtelen haszon kikötését tiltják. Az ar' azonban átfogóbb kategória mint a haszon, mert az árnak csak qz egyik részét képezi a nyereség. Mindezek alapján helytálló az a javaslat, hogy a tisztességtelen haszon — mint a felelősség megállapításának alapja —, kerüljön a jogszabályokból kiiktatásra. A jövőben a tisztességtelen haszon fogalmát jogrendszerünkben — így a büntető és a polgári törvénykönyvben is — a tisztességtelen ár fogalmával kell felváltani. — A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmára vonatkozó jogi szabályozás egyik kulcskérdése a jogkövetkezmények, a szankciók rendszerének kialakítása veit — mondotta. — Ügy véltük, hogy indokolt széles jogkört biztosítani a bíróságok részére, hogy a jogsértés jellegéhez igazodó polgári jogi szankciókat alkalmazhassanak — mondotta a miniszter. — így például: kötelezhessék a jogsértőt magatartásának abbahagyására; elrendelhessék a sérelmes helyzet megszüntetését, kivételes esetben a jogot megsértő módon előállított áru mesemmisítését is; a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés esetén pedig a bíróságoknak szerződés-létrehozó jogkörük legyen, ha ugyanazzal a fogyasztóval szemben ismételten és indokolatlanul elzárkóznak a gazdasági kapcsolat jellegének megfelelő szerződéskötéstől. Indokoltnak láttuk azt is, hogy újszerű szabályokat alakítsunk ki az úgynevezett közérdekű igények érvényesítésére. Ennek érdekében a javaslat felhatalmazza a Magyar Kereskedelmi Kamarát, a Fogyasztók Országos Tanácsát, illetve a szakszervezeteket és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveit, hogy a fogyasztók szóles körét erfntő és jelentős hátrány okozása esetén eljárást kezdeményezhessenek a fogyasztók jogainak érvényesítés* érdekében. Szükségesnek tar, tottuk azt is lehetővé tenni. hogy ha a jogszabály rendelkezéseinek megsértői jelentős anyagi előnyre tesz, nek szert, vagy a fogyasz. tóknak, illetőleg a versenytársaknak jelentős kárt okoznak, velük szemben — ideértve a magánszemélyeket is — gazdasági bírságot lehessen kiszabni. • Széles körű szakmai vita alapján A miniszter elmondta: * beterjesztett törvényjavaslatot kiemelkedő gazdaságpolitikai és jogi jelentőségére való tekintettel különös gonddal készítették elő. E munkában széleskörűen bevonták a témához értő elméleti és gyakorlati szakem. béreket. A tervezetet széles körű szakmai vitára bocsátották, a tapasztalatokat a beterjesztett törvényjavas, latban hasznosították. — Ez a jogi szabályozás is csak akkor töltheti be a rendeltetését, ha végrehaj. tásához megfelelő gazdasági környezetet biztosítunk, s a törvény rendelkezéseinek az érintettek következetesen érvényt szereznek. Az új jogszabályi rendelkezések önmagukban a törvényesség érvényesülését sem garantálják, ha nincs meg minden, kiben az elszántság e rendelkezések maradéktalan betartására és betartatására. A kormányzati szervek ezért a jövőben minden eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak majd a törvényi szándékok megvalósulásához szük. séges feltételek biztosítására — hangsúlyozta végezetül Markója Imre. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK!