Délmagyarország, 1984. október (74. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-16 / 243. szám

4 Kedd, 19fL október 16. MIPHOLP MIKOR? Új állat­gyógyászati készítmény A tejtermelés gazdasá­gosságát csökkentő állatbe­tegségek gyógyítására új ké­szítményt állítottak elő a Köbanyai Gyógyszerárugyár kutató orvosai. A tehenek­nel kialakult méhhurut, il­letve méhgyulladás gyógyí­tására kidolgozott szerrel megrövidíthető a két ellés közötti időszak, s ezaltal fo­kozható a szarvasmarha­tartás gazdaságossága. A tapasztalatok szerint a nagyüzemi állattartás körülményei között a tehe­nek fogékonyabbak a meg­betegedesekre. A méhhurut, vagy gyulladás kialakulhat az ellés következményeként is. hiába biztosítják a lehe­tő legjobb feltételeket a nagyüzemekben a borjak vi­lágrajöttehea, A beteg álla­tok méhe az ellés után ne­hezebben regenerálódik, s a következő sikeres megter­mékenyítésre is csak később kerülhet sor. A kívánatos az lenne, ha a két ellés kö­zött 365—380 nap telne el, míg általában ez az időtar­tam -400 nap. E megbetege­dések miatt a teheneknek csak kis százaléka hoz vi­lágra 5, vagy 6 borját élete során — pedig éppen eny­nyi utód után lenne a leg­magasabb az állat tejhoza­ma —, mert meddőség mi­att az állatok nagyobb ré­szét idő előtt kénytelenek levágni. A Kőbányai Gyógyszeráru­gyár Rigemet nevű készít­ményével a kísérletekbe be­vont gazdaságokban igen jó eredményeket értek el a méhhurut, illetve méhgyul­ladás következményeinek csökkentésében, azt tapasz­talták, hogy a kezelés nyo­mán gyorsan javult a beteg állatok állapota, s ellés után a méhük is ugyanannyi idő alatt regenerálódott, mint az egészséges teheneké. Egy állampolgár gondolatai Gombár Csaba könyve Németh László használ egy sajátos kifejezést, azt mondja, nemzet-ragasztó irodalom. Érti ezt olyan müvekre — művészeti, esz­mei értékekre —, amelyek megjelenítik, s ezáltal erősí­tik nemzetünk közösségét, a szellemi-anyagi összetarto­zást. Furcsa szó ez a „nem­zet-ragasztó", s nem is hasznalatos, pedig tartalmá­ban vonzónak tűnik, hi­szen tükrözi a magyar iro­dalom klasszikusainak egyik megvalósult szándékát: nép­ben. nemzetben gondolkod­ni ! Mármost, hogy a '80-as évek magyar íróinak is ez vezérlő eszméje — bel­ügyekben tájékozatlan vi­déki olvasóként kételkedem. Persze, hogy ezer meg egy indokot lehet fölhozni — miként tette az egyszeri ha­rangozó is —, és még az 6em bizonyos, hogy mindig az irodalomnak kell fölvál­lalnia a társadalomkutatás szerepkörét. Mondhatni jól teszi, ha ilyen bonyolult vi­szonyok közepette — bár mikor voltak másmilyenek? — költőibb témákat pendít, majd szóözön, vagy hierogli­fák alakjában a maradi olvasó képébe vágja. önáltatás lenne úgy foly­tatni, hogy bezzeg a társa­dalomtudományok, mert in­dokolatlan a dicsőítés, rá­adásul egyazon kultúra ré­szét képezik kölcsönösen. Il­lendően tartózkodva a mi­nősítéstől, tényként regiszt­rálható, hogy társadalom­kutatóink számosan kilép­tek az immanens tudomány sáncai mögül, és számunkra is hasznosítható műveket tettek az asztalra. Igaz, so­kat segít ebben a múlt, ré­gebbi szerzők műveinek új­ra kiadása, bizonyítva ele­ink és magunk vívódó ösz­szetartozását, némely prob­léma szívós továbbélését. Nem elég kutatni a té­nyeket — szükség van el­mélkedni a tényeken, szól a bölcs útmutatás. Valóban, a tengernyi adat, jelentés, föl­mérés nyomán csak akkor változik szándékunk szerint környezetünk, ha elolvasá­suk, megemésztésük és a cselekvés buzgárjai között — gondolkodunk! Bár csak ósdi közhely lenne kijelen­tésünk, melyet már régóta tesznek körülöttünk, észre­vétlen kitartással, társadal­munk legkülönféle tagjai, s nem kivétel lenne intéz­ménytől és magánszemély­től egyaránt. Akkor majd tények és érvek csatáznak, s C6ak képviseletükben sze­mélyek, ahol a közösség bölcs ítélete dönt felső fo­kon, és megkerülhetetlenek az ellenőrizhető fórumok. Bizony idefelé vezetne a módszeres gondolkodás, me­lyet régóta szorgalmaznak államférfiak, csepűrágók és értelmiségiek. Most egy újabb fölhívás érkezett, so­kadik a sorban, különös ér­deme, hogy nem előír, ha­nem példát mutat. Teszi ezt ama meggyőződésében, hogy „ha nincs nyil­vános szellemi erőfeszítés valaminek a tisztázására, az se nagyon várható, hogy po­litikai intéző körök tudják, valójában mit is intéznek." Itt van például társadal­munk rétegződése, illetve ennek ismerete, tükröződé­se közgondolkodásunkban. Pontosabban csak itt lenne, ha ismernénk olyan tényle­gesen létező szociális struk­túrát. amely átfogná társa­dalmunkat s ez még ráadá­sul elfogadott lenne a köz­véleménytől is. „Olvasmá­nyok, egyéni tapasztalás, s nem utolsósorban az önbe­sorolást kikényszerítő em­pirikus vizsgálatok arra lát­S7anak mutatni, hogy ilyeh A tartásdíjról H. M.-né szegedi olva­sónk- férjétói három éve kiitónváltan él két kiskorú gyermekével. A váláskor közös megegyezés alapján volt férje tartásdíjat fizet. Férje keresete azóta lé­nyegesen magasabb lett. Többször kérte, hogy ennek megfelelően emelje a tartás­díjat, de hiába. Szeretné tudni, talajdonképpen meny­nyi tartásdíj jár két gyer­mek után, s hogyan kell el­járni, hogy azt időben és rendszercsen megkapja? A rendelkezések szerint, ha közös megegyezéssel vagy bírósági ítélettel megállapí­tott gyermektartásdíj alap­jait szolgáló köriilmények­best lényeges változás állott be, lehet kérni a tartásdíj ósszegenek megváltoztatását. Olvasónknak evégett kere­setlevéllel a saját, illetve férje lakóhelye szerint ille­tékes bírósághoz kell for­dulnia. A gyermektartásdíj iránt indított per költség­mentes. A tartásdíjat úgy állapítják meg, hogy az gyermekenként elérje az ar­ra kötelezett átlagos mun­kabérének és az őt megil­lető juttatásoknak a 20 szá­zalékát. Ettől azonban a bí­róság — a gyermek szük­ségleteit és összes körülmé­nyeit figyelembe véve — akár felfelé, akár lefelé is eltérhet. A megállapításnál azon­ban figyelembe kell venni a másik szülő anyagi körül­ményeit is. A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartásdijigény a munkabér és juttatások öt­ven százalékát nem halad­hatja meg. A bíróság a tar­tasdijszázalek megallapitasa esetén forintban megjelöli a tartásdíj alapösszegét is. Ez azt a célt szolgálja, hogy egy meghatározott összeget a gyermek — az apa munka­bérének változásától füg­getlenül is — mindenképpen megkapjon. Megszabhatja a bíróság a tartásdíj összegét kizárólag határozott összeg­ben, vagy bizonyos juttatá­sok százalékában is, ha ez célszerűbbnek látszik. Ha a tartásdíj fizetésére kötele­zett munkaviszonyban áll, vagy szövetkezeti tag. a bí­róság elrendelheti, hogy a tartásdíjat a munkabéréből és járandóságaiból rendsze­resen levonják, és a jogosult részére kifizessék. Dr. V. M. kézenfekvő, a társadalmi tagoltság rekeszeit nyújtó, közmegegyezéses fogalmi rendünk nincs. Ügy is fo­galmazhatunk, hogy az em­berek nem ismerik, nem ta­lálják a helyüket. Mindez aztán hatványozottan áll az alkotó értelmiségre és a politikusokra." Alkalmasint e nézet fo­gadtatása is tükör, hiszen kit megrökönyödéssel, kit egyetértéssel tölt el, mutat­va azt a rendjén való tényt, hogy sokan sokféle módon látjuk és ítéljük meg dolga­inkat, feladatainkat. Kép­viselteti rendszerünk rövide­sen életbe lépő változtatásai, a további demokratizáló­dást célozva, ezt a személyi pluralitast erősitik. Hozzá­téve a választható szemé­lyek tudatos társadalomis­meretének elengedhetetlen követelményét, amelyet a megszerzett képesítések és oklevelek csupán valószí­nűsítenek, de nem bizonyí­tanak és még kevésbé helyet­tesítenek. Más nézőpontból, településstruktúrát követő politikai felépítményünk különféle irányítóitól kö­vetelmény a személyes fele­lősséggel végzendő döntés­hozatal, feladat-végrehaj­tás. Az intézmény tekintély­sáncai áttetszővé válva, nem fedezik a felelős személy kilétét. Persze ennek az ál­lapotnak bekövetkezte nem elhatározás, vagy akár csak a kívánt1 törvények megal­kotásának függvénye. Poli­tikai tapasztalatok, sőt ge­nerációs mértékű politikai tapasztalatok hatásaként várható csupán az állam­polgárok benső azonosulása a fennálló hatalom intéz­ményi struktúrájával, dön­tési mechanizmusával. Gom­bár Csaba sürgeti a politi­kai intézményeink műkö­dését föltáró oktatást is, mint ami elősegítheti a tu­datosabb tisztánlátást poli­tikai ügyeinkben. Hozzáté­ve. hogy a I demokratikus politizáláshoz szükséges ál­lampolgári törekvések és türelem tömeges kialakulása csak a „demokratikus in­tézményi gyakorlat töret­lenségétől, és nyilvános egy­értelműségeitől várható." Egy kötetnyi rövidebb­hosszabb dolgozatot ajánlok az olvasó figyelmébe, olya­nokat, amelyekből nem egy, élvezetes-szellemes stílus­ban. mélyen átgondolt tar­talommal tarthat igényt érdeklődesünkre. (Kossuth Kiadó.) Tráser (isdö HAZASSAG Mester lstvén es Víg Hajnalka, Dömok Imre es Plenter Margit, Maziaca Tibor és Sumon Éva, Szélpál József András és Takács Mária, Rózsa Tibor és Fodor Éva, Bara Taimas Dénes és dr. llerczeg Ottilia Mária, Lakatos József Gábor es Gergi Gabriella. Bernath János es Magyar Gab­riella. Hajdú István es Gora Edit Ibolya. Tar János és BaJazs Eri­ka. Otott István es Greguas Eva Judit. Varga János es Halas/. Tünde Erzsébet, Zabon Tamás és Kantor Giziel-La. Fehér István es Vörös Csilla. Mária. Ábrahám Szilveszter es Tótíl Ilona Gizella. Lakatos Albert es dr. Tóth Ma­ria. Csaba Zsolt Miklós es Bal­lal Ida. Bodo Isit van es Juhász Ildikó Veronika. Karai Mihály es Vineze Gabriella. Tóth Laszfo és Jenői Marianna házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Szekeres Miklósnak és Kiss Máriának Ágnes, Katona István­nak és Kardos Erzsébetnek Ist­ván, Péter Györgynek és Berta Erzsébetnek Krisztina. Maiustyiik Mihulynak es Visnyei Mariának Gábor. Vass Istvánnak és Gar­dián Honának Ilona Tünde. Oes­ko Jánosnak és Juhász. Évának Móni.ka, Hovork« Lasztidnak es Horváth Maria Zsuzsannának Norbert. Olovai István László­nak es Nemeth Erzsebetnek Emese. Kalcsú Csabának és Ko­vács llonanak Mónika. Gaibor Gézának és Szűcs Mária Teréziá­nak Géza. Balogh Tibornak és Fodor Erikának Enikő. Rendes Lasz.lo Jánosnak és Sötét Kata­linnak Tamas. Nagy Imrének és Pelres Máriának Ágnes. Varady Elek Györgynek é.s dr. Kohán Mariának Szilvia .Alexandra. Oláh tstvárt Lászlónak es Szabó Évának Tamas Lásziló, Fogas Lászlónak és Matula Zsuzsanná­nak Tímea. Hékasi Imrének és Kovács F.telkanak Róbert. Gráf Zoltánnak es Szűcs Zsuzsanna­Családi események natk Anita, Ugrai Antalnak és Mityók Juliannának Tamás, Vas­nitzer Ferencnek és Apró Ma­riának Szilvia. Pásztor Ferenc­nek es Puskás Irén Klárának A dirién n Renata. Kovaes György Jánosnak és Fülöp Juliannának Csaba. Tóth Györgynek es Lajko Erzsébetnek György. Agócs Fe­renc Sándornak Cs Rácz Erzsé­betnek Ferenc Norbert, Bajusz Lajosnak és Bán Évának Péter Gábor. Parrag Tamásnak és Joó Mária Piroskának Tamás, Csáki Lajos Istvánnak és Rekeny Zsu­zsannának Szabolcs. Magda Ist­vánnak és papp Klárának Haj­nalka, MoLnár Lászlónak és Pai­lagi Ilonának Lásalo Sándor, Sánta Istvánnak és Fejes Iloná­nak Zsuzsanna, Kiss Sándornak és Lovas Juditnak Nikolett. Her­czeg Mihály Sandornak es Tan­czos Zsuzsannának Mihály, Ko­lozsi Géza Gábornak es Flier Zsuzsanna Évának Attila Géza, Czank Józsefnek es Csatlós Eva Erikának Bernadett Zita, Bán­laki Ferencnek és lencse Mária Erzsébetnek Eva Margit, Görcs Ferencnek es Rózsás Margitnak Viktor. Görcs Ferencnek és Ró­zsás Margitnak Gergely. Honti Gábornak és Majoros Julianná­nak Emánuel, Békési András­nak es Kisszabó Erzsébetnek Orsolya. Nagy Tamásnak és Csi­pet Ildikónak Gábor Tamás. Po­lyák Jánosnak és Pohl Mariies­nek Adrienn. Kiss Károly Imré­nek és Bördös Irénnek Beatrix nevü gyermekük született. HALÁLOZÁS Nagy Vilimosné Fábián Amá­lia, Tarjányi Sándor, Hadobés János, Sailad Istvánná Biczók Etelka, Balogh Gábor, Nagy Mihályné Czirók Anna, Gyuris Károlyné Szilágyi Magdolna, Veszelovstzki Sándor János, Ved­réül Balázs. Filep Sándor Ferenc­né Lökös Margit, Hajabács Ká­rolyné Kuts Rozsa, Papp József­ne Bozsó Julianna, Kiss Erzsé­bet, Nagyszóllösl Béla Miklós, Kovács Karolyné Szűcs Maria, Láng Jenó, Vatag József. Daro­czá Janosné Balog 1 Eszter Roza­lia. Balázs István, Maroti Já­nos Istvánná Molnár Etelka, Hamvay-Kovacs Imréné Lugosi Maria. Hegedűs rundomé Ko­vács Zsuzsianna, Bakó Józseíné Palotás Julianna, Ando Pál, Ha­rangozó Géza, Minda Júlia, Vé­kony Sándomé Hévízi Erzsébet, Török Perencné Lippai-Nagy Rozália, Szél István, Mosonyi György, Ferenczá Gyula, sós Ba­lázs Gyürgyné Fenenczi. Margit. Varga Pál. Vlasits Margit, Ződi Mihályné Kószó Julianna. Gal­lasz Lajosaié Gyólaá Klára Irén. Matuszíka .fáanos Ferenc. Ocsdtó Istvánná Csusza-Német Hermina, Répás Géza. Karácsonyi Gábor, Becséi András, Mészáros György, Gyuris Istvánmé Török Magdol­na, Szántó Antatné Fankas Hona, Miklós Istvánná Balázs Katalin, Komáromi Ede. Vörös József. Bottyán Pétemé Ormos Ilona. Csákós István. Winkier Beiáné Fischer Margit, Rónai Antal And­rás. Bata Ferenc. Szabó Sándor­ná Süli Erzsébet Posta Antal. Balogh Vilmos, Császár Anna Mária. Molnár József, dr. Pet­rieh István Ernő. Bogáncs Lajos. Vineze Rezsó. Magor Károlyné Piuzza Már iá. Olasz Imréné Ba­tanes Piroska, Gers Györgyné Buga Róza Aranka. Dobó La.i-os­né Baiginjri Jolán, dr. Lendvai Györgyné Litaveca Mária meg­1984. OKTÓBER 16., KEDD — NÉVNAP: GAL A Nap kel 8 óra »5 perckor, nyugszik 16 óra 64 perckár. A Hold kel 2» óra 38 perckor, nyugszik 12 óra 42 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél hétfőn plusz 254 tm (apadó). HETVENÖT ÉVE született Mezei Maria (1909—1963) színésznő, előadóművész és san­zonénekesnő. a Nemzeti Színház kivalo művészé. Franciás köny­nyedségü vígjátéki és nagy erejű drámai jellemábrázoló. számos fiimben is sikerrel szerepeit. SZÁZHUSZONÖT ÉVE, 1859-ben e napon indított felke­lést az amerikai Virginiában kis csoportja val a «eketek fel­szabadításáért John Brown (ame­rikai farmer, a négerek rabszol­gaságának megszüntetéséért har­coló mozgalom lelkes híve). Moz­galmát leverték, s vezetőjét ki­végezték. ZENÉS SZÍNHÁZ Október 17., szerda, este 7 óra­kor : A türelmes Szókratész: — Kodály Zoltán-bérlet. Október 18.. csütörtök, este 7 órakor: Marioa grófnő — Uray Tivadar 1—2-bérlet. Október 19., péntek, este 7 óra­kor: A türelmes Szókratész — Somiul- Artúr 1—2rbérlet. Október 20.. szombat, délután 3 órakor: Marica grófnő — Ber­letszünet. Október 26.. szombat, este 7 órakor: Manca grófnő — Rad­nóti Miklós 1—2-bérlet. Október 21., vasárnap délután 3 órakor: Marioa grófnő — Gár­donyt Géza-bérlet. Október 24., szerda, este 7 óra­kor: A türelmes Szókratész — Uray Tivadar 1—2-bérlet. Október 26.. péntek, este 7 óra­kor: Nabuooo — Blaha Lujza 1—2-bérlet. Október 27.. szombat, délután 3 órakor: Marica grófnő — Ber­letszünet. Október 2fl„ szombat, este 7 órakor: Marica grófnő — Eg­ressy Béni 1—2-bérlet. Október 28.. vasárnap, délután 3 órakor: Marica grófnő — Ka­tona József-bérlet. KISSZ1NHAZ Október 17., szerda, este 7 óra­kor: Az orángután-megnyitás — Juhász Gyula-bérlet. Október 16.. csütörtök, este 7 órakor: Az orángután-megnyitás — Jancsó Miklós-bérlet. Október 1«.. péntek, este 7 óra­kor: Az orangután-megnyitás — Ady Endre 2-bérlet. Október 26.. szombat, este 7 órakor: A regi nyar — Bgressy Beni 2-bérlet. Október 21.. vasárnap, este 7. órakor: A régi nyár — Ady End­re l-bérlet. Október 24.. szerda, este 7 ore­kor: Az orangután-megnyitás — Bartók Béla-bérlet. Október 25.. csütörtök, este 7 órakor: Az orángután-megnyitás — Vasz.y Viktor-bérlet. Október 2«.. péntek, este 7 óra­kor: Jó estet nyár. jó estét sze­re.em — Berletszünet. Október 27.. szombat, este 7 órakor: A régi nyár — Radnóti Miklós 2-bérlet. Október 38., vasárnap, délután 3 órakor: A régi nyár — Búza­kalász-bérlet. Október 28,. vasárnap, este 7 órakor: A régi nyár — Ady End­re 2-bérlet. Október 31., szerda, este 7 óra­kor: A régi nyár — József At­tila-beriet. MOZIK Vörös Csillag: delelőtt 1«. dél­után negyed 4. fél 8 es három­negyed 8 órakor: Szenttvanéji szexkomedia iszanes amerikai, 16 éven felülieknek, IIL hély­árral). Fáklya: háromnegyed 3. ne­gyed « es fél 7 örakor: Karate lengyel módra (16 éven felüliek­nek) . szabadság: fél 4. háromnegyed 6 es 8 órakor: Akiket a torro szenvedély hevít (színes m. b­olasz, 1« éven felülieknek, HL he) várnai). Filmtéka (MTESZ-székház, Kí­gyó n. 4.): A rét (színes olasz, este 6 órakor). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. sz. (13/57-es) es­te 8 órától réggel 7 óráig. Csak álrgös esetben BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetei szenvedett sze­mélyeket Szegeden a II. Kórház (ToJibuhin sgt. 57.) veszi fel, se­bészet felvétel ügyeletet az I. sz.. sebészeti Klinika, urológiai fel­vétett ügyeletet a H. Kórház tart GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­; nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin kirt. 20. szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendedöben történik a sürgős esetek orvosi eUátesa. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET ürte 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Sze­ged. Hunyadi jánoa sgt. L sz. alatt. Telefon: 10-109. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 10 órától reg­gel 6 óráig. szombaton reggel 7-tól hétfő reggel 7 óráig : Szeged, Zöld Sándor u. 1—3 Tel.: 14-42<L S. O. S. LEI.KISEGÉLY­SZOLGA LAT Mindennap este 7-töl regsefl 7 óráig Telefon: U-DOfl. DQfi'J 9.45: Parasztok — lengyel film­sorozat — 1. — (Ism.) 16.35: Hites spanyol opera­énekesek — (ism.) 11.25: Képújság 15.90: lskola-tv 16.39: Zenelő szerszámok 16.50: Hírek 17.00: A Himalája meghoditasa — 3. — rism.) 17.50: Képújság 18.00: „Es m,i maradunk..." — a pécsi körzeti stúdió dok.-filmje 18.30: Telespori 18.50: Mini Stúdió '84 10.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hlradó 20.00: Az Onedin család — 7. 20.55: Stúdió '84 21.55: Felkínálom — népgazdasági hasznosításra 22.36: Tv-hirado 3. BUDAPEST i. 16.16: Képújság 18.20: Yxiion show — NSZK bábmusor 18.50: Dénes Zsófi« portréfilmje — L — (ism.) 19.30: Lifka-mozi — jugoszláv dok.-ffkm — 20.90: Ifjúsági Centrum 21.90: Tv-hírado ». 21.20: Kínai tá jak és emberek 3. — (ism.) 22.00: Képmagnósok, figyelem 1 BELGRÁD L 18.40: Videooldalak 18.30: Franciaorsaag tájai 17.90: Magyar nyelvű tv-n«pió 17.20: Régi kultúrák 17.40: Hirék 17.45: Mit tudnák a gyereke* a szülőföldről 18.15: Tv-naptár 18.45: Szórakoztató adás 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.00: Belpolitika 20.45: Lottó 20.55: Alfréd Hitetieoc* filmjei: Marnie — amerikai játékfilm »2.35: Tv-napió 8.20 9.44: 10.95 10.35 10.56 11.41 12.30 12.45 14.10 14.25 15. ÜO 15.20 13.46 16.05 17.30 17.4« 16.15 19.15 20.00 20.44 21.30 22.20 22.30 23.30 0.10 KOSSUTH : Társalgó : Népzenei ha gyomén yőrső műsor Fedémesről : Diakfélóra : Találkozás a Hang­villában « : Barokk muzsika : A sötétség melyén — L : Ki nyer ma? : A Rádió Dalszínházé — Suppé: Pajkos diák ok : Magyarán szólva : Dzsesszimelódíák : Éiő világirodalom — Nagy-Britannia : Daloló, muzsikáló tájak : Hidas Frigyes: Conoerto : Budapesti Müvésnetl Hetek — Varazskörben — Weöres Sándor és a gyerekek : Világablak — A közép­európai tudományok bölcsőinél — L : Legnar.l: Rákóczi paraf rázás : A Szabó család : Hol volt. hol nem esft -»­: Gondolat : Aki civilben is cár vö*..; epizódok Fjodor SaljágiR életéből, válogatás lemezeiből : Nó ták : Szépségdíj : Tíz perc külpolitika : Banda Ede gordonkázik — Szabóky Marta zongorázik Kb. : Szimfonikus táncok : Morricone filmzenéiből BUDAPEST L 8.00: Tv-tont« 8-86: Lskcua-t* PETŐFI 8.08: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika — (ism.) 9.05 — 12.00: Napközben 12.10: Könnyűzene­hanga zer szólók 12.30: Népdalok 13.05: Pophullám 13.45: Zenés délután 14.00: Bálint János fuvoMüdk 14.16: Koltay Valéria, Zentai Anna, Kishegyi Árpád és Külkey László operettfelvételeibői 14AO: Hangos szótar — beszél®etés idegen szavaikról 16.95: Solti Károly és Győri Ssabó Józaef •.30: Könyvről könyvért — irodalmi rejtvén yműsor tíz percben F5.30: Csúcsforgalom 17.39: Tini-tonik 18.39: Táncháza írvuzséka 19 05: Csak fiataloknak! 20 00: Beszélni nehez 30.12: Verbunkos múzsám 20.29: Barangolás regi hanglemezek között 29.59: Az első világtl'áönuS és a nemzetköza miuu kásmoagalom 21.05: Pan ta-leóm é.s a böjgy­vendéigék — 6. 21.36: Közkívánatra! 23-36; Mczieskál áca -

Next

/
Thumbnails
Contents