Délmagyarország, 1984. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-07 / 210. szám

filling : © v» v VT1ÁG PROLETÁRJAI, EG YES 0 L JETE Kl' 7?- folyam jy x ^^ 210. szám OELUAGYARORSZAG Tl ISZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Magyar—vietnami barátsági nap Szegeden Nagygyűlés a Vízműveknél 'A nagygyűlés résztvevőinek egy csoportja Naigy László felvétel» Á szegedi őszt szoltdarítá- Nagyra értékeljük a Laoszi Varsói' Szerződés tagállamai­si hónapok első rendezvé- Népi Demokratikus Köztár- nak cselekvési programiját, nyeként magyar—vietnami saságnak, a Kambodzsai ..Hangsúlyozta: hazánk is barátsági napot tartott teg- Népköztársaságnak a szia- mindeat megtesz a nemzet­nap. csütörtökön a Hazafias cialista úton tett erőfeszíté- közi feszültség csökkentésé­Népfront városi bizottsága seit. és támogatjuk a délke- ért. a bizalom légkörének és a Szegedi Vízművek és let-ázsiai térség békéjét, kialakításáért, a békés egy­Fürdők Vállalat. Ebből az biztonságát célzó javaslatai- más mellett élés megterem­alkalomból városunkba lá- kat. téséért. togatott Ta Quynh. a Viet- Takács Imréné beszédé- Ta Quynh felszólalásában nami Szocialista Köztársa- ben szólt egyetemes érde- vázolta a vietnami nép négy ság magyarországi nagykő- künkről, a szocialista építő- évtizedes küzdelmeit, sike­vetségének tanácsosa, akit munka legfőbb fettételéről, reit, s köszönettel szólt a Kulcsárné dr. Kiss Piroska, a béke megőrzésének fon- szocialista országoktól, köz­a népfront városi titkára tosságáról. Elemezte a bé- tük a hazánktól kapott se­fogadott a népfrontszékház- két fenyegető veszélyeket, a gítségről is. ban. Tájékoztatta a vendé- szocialista országok leszere- A nagygyűlés az Interna­get Szeged múltjáról, fejlő- lést sürgető törekvéseit, a cionálé hangjaival ért véget, déséről. jelenlegi gazdasági. ^K^ii^HaHaMi^^MMi^MaBm kulturális és tudományos életéről. / Te Quynh ezután a Sze­gedi Vízművek és Fürdők Vállalatnál tett látogatást, ahol dr. Takács Antal igaz­gató mutatta be az intéz­mény tevékenységét. Dél­után magyar—vietnami ba­rátsági nagygyűlésen vett részt a vietnami vendég a vízművek központi telepén. A magyar és a vietnami himnusz elhangzása után Kardos János, a vállalat párttitkára üdvözölte a résztvevőket, majd Takács Imréné országgyűlési képvi­selő emelkedett szólásra: „Vietnamnak joga van a függetlenséghez és a sza­badsághoz. s Vietnam való­ban független és szabad." Ho Si Minh mondotta eze­ket a szavakat 1945. szep­tember 2-án. Hanoiban, az egybegyűlt munkások, pa­rasztok. katonák. iparosok, kereskedők és buddhista hi­vők előtt, tudatva velük, hogy az elnyomott ország történetében új fejezet kez­dődött. új nemzeti állam je­lent meg a világ térképén: a v Vietnami Demokratikus Köztársaság. Négy évtized telt el azóta. Nagy társadal­mi és politikai változások történtek ez idő alatt a tá­vol-keleti országban a kom­munista párt vezetésével, mindvégig a nép áldozatos küzdelmei árán. Sikeres harcot vívtak a francia gyarmatosítók, majd az ame­rikai agresszorok ellen, s óriási eredményként köny­velhették el az ország egye­sítését, a szocialista átala­kítást. a mezőgazdaság át­szervezését. Napjainkban fokozatosan emelkedik nem­zeti jövedelmük, fejlődik gazdaságuk, életük azonban most sem zavartalan- gyor­sabb boldogulásukat fékezik a kínai támadások, az USA feszültséget teremtő politi­kája. A magyar nép — hang­súlyozta a nagygyűlés szó­noka — ma is teljes szoli­daritást vállai .Vietnammal, Áramot termel a paksi 2-es blokk Csütörtökön hajnalban megindították a Paksi Atom­erőmű kettes reaktorblokk­jának berendezéseit, és az­óta áramot termel hazánk­nak ez az újabb, jelentős villamosenergia-forrása is. A' párhuzamos kapcsolásra Kapolyi László ipari minisz­ter adta meg az engedélyt a helyszínen, a blokkvezénylő­ben. Éjjel 2 óra 2 perckor a már forgásban levő egyik generátort rákapcsolták az országos energiahálózatra. Az ünnepélyes indítás al­kalmából, amelyen ott vol­tak Tolna megye vezetői, az ipari miniszter elmondotta, hogy az ország villamosener­gia-ellátásában igen sokat jelent az újabb. 440 mega­watt teljesítményű blokk üzembe lépése, így már ösz­szesen 880 megawatt telje­sítménnyel dolgozik a Paksi Atomerőmű. Hazánk a kor­szerű technika megvalósítá­sában — elsősorban a Szov­jetunió segítségével — föl­zárkózott a világ élvonalá­ba, hiszen jó ütemben épül Pakson a harmadik és a ne­gyedik reaktorblqkk is, ame­lyek elkészülésével már 1760 megawatt teljesítményű lesz az erőmű. A csütörtökön átadott ket­tes blokk megindítása csak­nem egy hónappal a kitű­zött határidő előtt tör­tént. ' (MTI) Genetikai betegségek kiszűrésére Laboratóriumot avattak a szegedi gyermekklinikán Genetikainak nevezik az újszülöttek eredendő beteg­segeit, melyek a születés pillanatában még nem is­mét hetők föl, ám biokémiai elváltozások laboratóriu­mokban kimutatható jeleket adnak róla. S miután az élet eme első fázisában nem tudni, melyik újszülött a beteg. megvizsgálják hát valamennyinek a vérét, hogy kiszűrhessék. A speciális eljárásra nem vállalkozhat­nak mindenütt, ezért hozott létre a minisztérium szűrő­centrumokat — az elsőt ép­pen 1968-ban Szegeden (egyébként később még egyet Budapesten), ahová 11 megyét csatoltak. Az eljárás úgy történik, hogy az új­szülöttől vérmintát vesznek, rácseppentik a szűrőpapírra, s ezt küldik el a szűrőcent­rurnba, miközben az újszü­lött-osztályokról Korszerűbb feltételek mellett dolgozhatnak hazabo­csájtják az anyát és gyer­mekét. A szűrőcentrumban aztán nekilátnak a laboratóriumi vizsgálatnak. Kezdetben Sze­geden két ilyen betegséget tudtak kimutatni, melyek j ágy mellett fölismerhetetle­nek s ilyenkor berendelték | a gyereket gyógykezelésre. I Nem árt hangsúlyozni, olyan bcíegségekről van szó, me­lyek időbeni fölismerés és megfelelő terápia híján be­láthatatlan mérvű károsodá­sokat okozhatnak. Utóbb egy harmadik ilyen anyagcsere betegséget is ki tudtak mu­tatni Szegeden, a pajzsmirigy működésének hiányát, ám ehhez új, korszerűbb feltéte­lekkel működő loboratórium­ra támadt szüksége az orvos­egyetem gyermekklinikájá­nak — pontosabban a régi kibővítésére, átalakítására. Ezt a négy helyiségből, ki­szolgáló és szociális részleg­ből álló, egymillió 200 ezer forintos költséggel készült labort avatták föl tegnap: a Szegedi Építőipari Szövet­kezet januártói dolgozott rajta, s adta át határidőre. Zömmel hazai berendezéseit éppúgy az Egészségügyi Mi­nisztérium közreműködésé­vel szerezték be, miként ál­talában ezeket a vizsgálato­kat is a minisztérium tá­mogatja. A most fölavatott laboratóriumban természe­tesen nemcsak ennek az újabban fölismerhetővé vált betegségnek izotópos vizsgá­latát végzik, hanem a többi anyagcsere betegségét is, de hasznát látja az egész kli­nika hiszen más, főleg lap­pangó. nehezen észrevehető betegségek diagnosztizálásá­hoz nyújt további lehetősé­II városi tanács vb ••a r r rri • • uleserol jelentjük Szeged megyei város tanácsának végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt tartotta soros ülését. A testület több elő­terjesztésben döntött, fgv elfogadta az úi utcanevekről adott előterjesztést, és ezzel a Versenv utca Holt-Maros felőli részén épített három köz nevet kapott. A 20—25 épí­tési telket érintő területen Evező köz. Birkózó köz. Vívó köz néven szerepel ezentúl az eddig névtelen három ház­sor: az elnevezések tartalmukkal kapcsolódnak a verseny fogalmához. Jóváhagyta a végrehaitó bizottság a kereske­delmi osztálv ügyrendiét, maid nyugdíjaztatási kérelme miatt, érdemeinek elismerésével felmentette munkaköré­ből Urbán Istvánt, a Szegedi Férfi és Női Divatszabó Vállalat igazgatóiát. Helyiség nincs — és helyiséggazdálkodás ? gíket. Mint dr. Boda Domo­kos tanszékvezető egyetemi tanár klinikaigazgató el­mondta. máris készülnek egy újabb, immár a negyedik ilyen genetikai betegség ki­szűrésére — fölszereltségénél fogva a mostani laborató­rium alkalmas rá. Egyálta­lán pedig — tért ki rá a prolesszor — napjainkra az orvostudománynak mind fon­tosabbá válik az újszülöttkor vzsgálata, hiszen számos olyan betegséget lehet csírá­jában tetten érni, gyógyíta­ni. melyek az ember későb­bi életére komoly kihatással lehetnek. A hagyományos j beiegségekre is érvényes, hogy legjobb az újszülött­korban fölismerni, s rögvest megkezdeni kezelésüket. ** A tegnapi laboratórium­av'atón dr. Ori Imre, az Egészségügyi Minisztérium főtanácsosa kívánt eredmé­nye« munkát a szakember- ] gárdának. N. I. i Űzlethelyiséa és raktár ... — szorító gond manapság a várospolitikában. Amikor a vb napirendre tűzte a helyi­ség- és raktárgazdálkodás helyzetét, inkább csak tájé­kozódni tudott, mint a gondok enyhítéséről hatá­rozni. Az elhelyező hatóság gazdálkodási hatáskörébe ugyarv 2631 helyiség tartozik (ebből üzlet 458, műhely 322, iroda 177, garázs 1362, raktár 342), de ezek foglal­tak, * az igénylistán több mint ezer kérelem sorako­zik. Legtöbben garázst igé­nyelnek (847), de 90 közüle­ti igényt is számon tarta­nak. A helyzet pedig nem javul, mert a szanálások igen sok kis üzletet, mű­helyt érintenek, s ezek pót­lásáról a beruházók neim mindig tudnak gondoskod­ni. Szembetűnő példa erre a Dóm tér, ahol a könyvtár­levéltár helyén működött ki« üzletek, műhelyek sorsa megpecsételődött, s hasonló ígéretű a Püspök utca, Mik­száth Kálmán utca. Tábor utca szöglete. A helyiséggazdálkodás ilyen formán csak a meg­üresedett üzletek, műhelyek esetében tud érvényesülni. A helyiséghiány csökkentése, az igények jobb kielégítése érdekében a lakásügyi ha­tóság bevonja a gazdálkodás körébe az I. fokú építés­ügyi hatóság szakvéleménye alapján a lakáskataszterből törölt lakásokat is. amelyek egészségi vagy más okok miatt állandó lakásnak al­kalmatlannak minősültek. E lakások jó része azonban alagsori, vizes pincelakás, amelyeket legfeljebb rak­tár céljára lehet hasznosí­tani. Az elhelyezési igények kielégítését — különösen a közületi szervek esetében — külön is nehezíti az a sajá­tos körülmény, hogy e szer­vek irodahelyiség igényeik kielégítése céljából csupán a Belváros területén fo­gadnak el helyiséget, lakó­telepi elhelyezésre nem tar­tanak igényt. A magánsze­mélyek részére történő he­lyiséghasznosítás hirdetmé­nyi eljárással. pályázati módszerrel történik. A be­érkezett pályázatok elbírálá­sában hatékony segítséget nyújt a Helyiségügyi Társa­dalmi Bizottság, amely a KIOSZ, a KISOSZ. vala­mint az ipari, kereskedelmi szakhatóságok, illetve a la­kásügyi hatóság képviselői­ből áll. E bizottság vélemé­nyező. javaslattételi joggal rendelkezik, munkája ered­ményesnek mondható, mi­vel az érdekképviseleti szer­vekkel, szakhatóságokkal történő együttműködés kö­vetkeztében elsősorban olyan személyek részesülnek he­lyiségkiutalásban, akiknek tevékenysége iránt fokozott lakossági igény tapasztalható (pl. női szabó, cipész, víz­vezeték-szerelő stb.) Tekintve, hogy a helyiség­gazdálkodást több mint 10 éve kiadott kormányrende­letek szabályozzák, a ren­deletek — figyelemmel az időközi társadalmi, gazda­sági változásokra — már nem tudják átfogóan, egy­ségesen szabályozni a gaz­dálkodás ütemét, az új vál­lalkozási formák által meg­növekedett helyiségigénye­ket. A helyiségállo­mány védelme, és a gazdál­kodás stagnálásának meí-' szüntetése szükségessé tette új, egységes jogszabály meg­alkotását. Az időközben megjelent — 1984. október 1-én hatályba lépő — rende­let feloldja a korábbi me­rev szabályozást. Jobban ösztönöz a hatóság részére történő helyiség felajánlás­ra. a megüresedett helyisé­gek mielőbbi hasznosításá­ra, mivel például lemondás esetén a pénzbeli ellenérték összege a jelenlegi 4500 Ft/ négyzetméter helyett akár 20 000 Ft'négyzetméter is lehet. A korábbi szabályo­zással ellentétben kedvezőbb feltételeket biztosít az álla­mi, költségvetési szervek ré­sére az igénybevételi díj fizetésének elengedésével. Az úi szabályozás u°vanak­kor bővíti a bejelentési" kö­telezettség körét. amellyel elősegítik a helyiségek fo­kozottabb kihasználását. Az igénvbevételre vonatkozó rendelkezés változik, mi­szerint állami lakás — la­káspótlási kötelezettség ter­he mellett — csak olyan közérdekű elhelyezési igény kielégítésére vehető igény­be. illetve utalható ki. amelyre nem állami tulaj­donban álló laká* esetén ki­sajátításnak volna helye. Lehetővé teszi emellett a helvi.sé<»ek hasznosítására szolgáló pályázati rendszer feltételeinek tanácsrendelet­ben történő megállapítását. A helviségállomány védel­mét célzó kiemelkedően fon­tos rendelkezése az űi jog­szabálynak az. hogy a be­ruházót kötelezi a beruhá­zás érdekében lebontásra kerülő helyiségek pótlására, ha a beruházás során attól eltérő rendeltetésű helyiség létesül. Menyiszlu fogadta Korom Mihályt Mengisztu Hailé Mariam, az ideiglenes katonai kor­mányzótanács és az Etióp Dolgozók Pártja Szervező Bizottságának elnöke talál­kozott az Addisz Abebában tartózkodó magyar párt- és állami küldöttséggel, ame­lyet Korom IV^ihály, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára vezet.

Next

/
Thumbnails
Contents