Délmagyarország, 1984. szeptember (74. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-22 / 223. szám

Szombat, 1984. szeptember 29. 47 MAGAZIN Negyven éve történt Szeged kiürítése A felszabadulás előtti napokban Szegeden a noleári lakosság eev része, a frontharcoktól való félelemből, a hivatalos propaganda ha­tására. elmenekültek a városból. A város kiürítésére vonatkozó első intézkedések szeptember eleién születtek. A front közeledtére — többek között a gazdasági és katonai kiürítés mellett — a szegedi 5. honvédkerületi parancsnokság, az országmozgó­sítási kormánybiztossal egyetértésben, szeptember »-én rendeletet adott ki. Ebben intézkedett a ki­ürítésre való felkészülésről, a szervezeti előkészü­letekről. a bizalmas iratok mielőbb Budapestre történő elszállításáról, az országmozgósítási kor­mánybiztos — vagyis Tukats Sándor főispán — már szeptember 26—27-én elkészítette a város ki­ürítésének tervét. SzeDtember 16—17-én megkezdődött az erdélyi és bácskai polgári menekülők (köztük nagyon sok hivatalnok) beáramlása, akik közül többen Sze­gedre igyekeztek. Legtöbben pénz és élelem nél­kül iöttek. segélyezésükről a város gondoskodott, amelv úiabb nagy tehertételt ielentett. Szeptember 23—24-én Makó térségéből megindult a polgári menekülők áradata. A pánikszerű menekülésben szerepet iátszott a Horthv-rendszer negyedszázados antikommunizmu­sa. a Szovietunió állandó rágalmazása — ígv a szoviet hadseregtől való páni félelem, amit tetézett a reakció vad rémhírteriesztése —. a frontvonaltól való félelem, a családok szétszakítását eredménye­ző kiürítési rendelkezések. S zeptember végén Szegedről ígv megindultak a menekülők, főként az értelmiségi, hiva­talnoki rétegből. Több egyetemi professzor és oktató szabadságot vett ki. vagv beteget ielen­tett. és családiával elutazott. (Vezető beosztású hi­vatalnokok hasonlóképpen iártak el. vagv hivatali kiküldetésben utaztak el Budapestre és Dunántúl­ra.) Többek között ezért is született döntés, hogy a hivatalnokok nem hagvhatiák el szolgálati he­lyüket. (A menekülők tömege már a katonaság mozgását, a hadműveleti tervek végrehaitását aka­dályozta. ezért szeptember 29-én a vezérkar főnö­ke külön rendeletben szabályozta a kiürítés vég­rehaitását.) \ A rendelet mindenekelőtt arról intézkedett hogv ..polgári vonatkozásban személyi kiürítés nincs. Az összes polgári hatóságok, hivatalok és távozásra ki nem ielölt intézmények a helyükön maradnak", vagvis elnéotelenítést nem rendeltek el. holott a korábban hozott intézkedés-t így lehe­tett értelmezni. A kiürítés lebonyolítására „Szeged városi kiürítési bizottságot" hoztak létre. A ren­delet tisztázta, mit kell ..hátraszállítani" (minden onai iellesű anvagot és bizonyos készleteket), lehet (személves holmit), mit nem tanácsos (például mezőgazdaság folytatásához szükséges esz­közöket és tartalékokat), és mit tilos (például bú­tort. berendezési tárgyakat és kénvelmi eszközöket) magukkal vinni. Körvonalazta, hogv milyen intéz­mények maradianak a helyükön. ígv a polgári ha­tóságok és hivatalok, ezek tisztviselői, ha ..szabad elhatározásukból vagv kényszerhelyzetből vissza­maradnak. a megszállás alatt hivatalt vállalhat­nak". Kötelesek helyükön maradni a kórházakban, klinikákon dolgozó orvosok és ápolók (a visszama­radt betegek ellátásához szükséges számban) és a tűzoltók, felszereléseikkel egvütt. A város gazdasági kitelepítése 1944 szeptem­berében kezdődött el. Szerencse, hogv a hadműve­letek alakulása miatt, a sürgősségi kiürítést nem tudták megvalósítani. E rendelet tartalmazta: a közellátási készletek, a hadiüzemek kész — esetleg félkész — gyártmányainak, „egyei pótolhatatlan ér­tékeknek". továbbá a zsidó vagyonból származó aranv-. ezüst- és drágakőkészletek elhurcolását. El­sőrendű fontosságúnak tartották a lábasiószágok hátraterelését, amelv az állandóan növekvő ma­avar és német hadsereg ellátásában iátszott fon­tos szerepet, és mint ismert, ennek tetemes részét a német birodalomba ..menekítették". Az úiszegedi kendergvár kitelepítését legko­rábban. a iúlius 3-i és augusztus 24-i bombázás miatt, már augusztus 31-én elhatározták. A kender­fonoda és -szövöde kitelepítése mellett döntöttek, és tervbe vették más helyen történő felállítását. Ügv döntöttek, hogv a berendezés nagvobbik ré­szét Nagymarosra, az ipartelepre szállítják. ahol úiból termelésbe állítják. Szeptember 22-én meg­kezdték a avár génnarkiának leszerelését. A vízi úton való szállítás mellett döntöttek. A szoviet csapatok gyors előrenyomulása lehe­tetlenné tette a gépek elszállítását. A gvár vezetői október 8-án leállítottak minden munkát. A ve­zetőség az okmánytárral és pénztárral egvütt az eiszakai órákban Budapestre távozott. Feltétele­zésünk szerint, október 8-án. az esti. vagv éisza­kai órákban történt, hogv a gépekkel teli uszályt, mintegv 20—22 vagon mennyiséget, a Tiszába rob­bantották. A robbantásban német fasiszta alaku­latok működtek közre, mint ahogy a kiskundorozs­mai raktárházat is ők robbantották fel. A Szegedi Kenderfonóavár Rt. vezetői szep­tember végétől tettek előkészületeket a gvár me­nekítésére. Kísérletet tettek a gépi berendezések, nversanvagraktár és igen ielentős mennyiségű, mintegv 35 vagon árukészlet elszállítására. A gé­pek leszerelésének elodázásában, az árukészlet megmentésében szerepet iátszott a gvár munkás­kollektíváiának leleményessége is. A nem I. osztályba sorolt hadiüzemek kitele­pítéséről nem rendelkezett az iparügyi miniszter. Az eddig megielent írásokból ismert viszont az a körüiménv. hogv az október 8-i pánikszerű me­neküléskor Szeged mintegv 20—25 gyárának, üze­mének tulajdonosa. vezetősége az üzemi pénztá­rakkal. dokumentációkkal és levéltárakkal elme­nekült Szegedről. , A közellátási készletek elszállítására is kísér­letet tett a kiürítési bizottság. Külön nehézséget ielentett. hogv egv hónappal a kiürítés megkez­dése előtt, augusztus 29-én. a bombázás rendkívüli károkat okozott, összesen 400 vagon termény sem­misült meg. Szeptember 6-tól több száz vagon ter­ménvt indítottak útnak Szegedről. Az élelmiszerkészletek ..menekítését" folytatták a város telies kiürítéséig. Október 7—10. között a német katonaság rabolt, és részben a magvar ka­tonaság is erőszakos rekvirálásba kezdett. A ki­ürítési határozat már említett rendelkezései alap­ián lovakat, szarvasmarhákat és sertéseket haitot­tak el. Az üzletek raktáraiból zsírt, szalonnát és füstölt árut koboztak el és cipeltek magukkal. Maid október 10-én a menekülő német fasiszták felgvúitották a Szent Mihálv utcában elhelyezett gabona- és élelmiszer-raktárakat is. A gvárak és üzemek fokozatos leállítása, a gé­pek és berendezések leszerelése n munkásságot ecv­re iobban súitotta. de a lakosság más rétegeit is érintette. A termelés leállításával megkezdték a munkások elbocsátását, a férfiak, katonakötelesek azonnali behívásáról intézkedtek. Sokuknak egyet­len lehetősége maradt a munkalehetőség elvesztése után: a behívás előli elbúidosás. A zsidó vagyonból származó értékek elhurco­lására szeptember 30.—október 2. között került sor. a pénzügyminiszter utasítása alapián. Ezeket az értékeket az elsők között hurcolták el Szegedről Budapestre. Az itt őrzött egyéb értékeket, a kész­pénzzel és iratokkal. Szekszárdra vitték. Ugyan­csak elsők között került sor a szegedi bankok és pénzintézetek vagyonának és készpénzállományá­nak elszállítására. Mindez a város valóságos pénz­ügyi kifosztását ielentette. S zeged gazdasági életében, főként gyáripará­ban. az igazi rombolást a kitelepítés, a ..me­nekítés" ielentette. Az üzemek vezetői ugvanis a termelés telies bénítását akarták elérni, ezért a haitószíiakat. ékszíiakat. gumiszalagokat el­hurcolták. A legfontosabb gépeket elszállították, eldugták, és az ipari segédanyagok megsemmisíté­sére törekedtek, amelyet csak részben sikerült el­érni. A gazdasági élet és ipari termelés megindí­tása elé iav is szinte áthidalhatatlan akadályokat gördítettek, amelyet csak a szoviet csapatok se­gítségével sikerült leküzdeni. Október 6-ra minden előkészület befejeződött, a továbbiakban a hadműveletek döntöttek a ki­ürítés időpontjának elrendelésében. A nyomdában elkészültek a kiürítésre felszólító plakátok. A kap­kodó intézkedések bizonvítiák.' hogv „Szegeden a horthysta hatósági szervek már október első nap­iaiban szétzüllöttek". Részben ezzel magvarázható, de nem ez az oka Tukats Sándor főispán és Tóth Bé­la polgármester-helyettes nagvon is tudatos téve­désének. hogv a honvédkerületi parancsnokság ren­deletével ellentétben — amelv a pótolhatatlan ér­tékek elszállításáról, a hivatalok helyben mara­dásáról és a lakosság menekülésének mérséklésé­ről intézkedett —. ők a hivatalok és intézmények anvagi kiürítését és a város elnéotelenítését ren­delték el. A város fasiszta vezetői magukkal vitték a vá­' rosi főpénztárt, a fontosabb és bizalmas iratokat, a levéltár anyagának egv részét, a város tulajdoná­ban levő műkincseket. írógépeket, bútorokat stb. A fasiszta városvezetők „távollétük ideiére" dr. Pálfy Gvörgv tanácsnokra bízták a városi ügyvitel veze­tését. A város itt maradt, és megbízott vezetősége október 8-tól 11-ig a városháza légópincéjében tartózkodott. N yilvánosságra kerülése után az egész város­ban felháborodást váltott ki a Somogyi­könyvtár és a városi múzeum (Kultúrpalo­ta) naev értékű kincseinek elhurcolása. A főispán közvetlen utasítására dr. Csallány Dezső múze­umigazgató a legértékesebb anyagokkal október 8­án. a városi hivatalokkal egvütt. Kaposvárra me­nekült. Szegeden a menekülni szándékozó polgári la­kosság már október 2-től készülődött, csomagolt, a tehetősek családi értékeiket a pénzügy-igazgatóság páncélszekrényeiből kivették. A katonai csapatok felgyorsult mozgása és visszavonulása, az erősödő harci zai és az a városban elteriedt hír. hogy „orosz csapatok átkeltek a Tiszán", október 8-án. vasárnap reggel a lakosság egv részének spontán menekülését indította el. Közben a hadműveleti parancsnokság, a katonai helyzet mérlegelése alapján úgv döntött, hogv elrendeli Szeged kiürítését, és az erről szóló plakátokat 10—11 óra között ragasztot­ták ki a város területén. Sokan a Szeged határához tartozó tanyavilág­ban. mások az 50 kilométeren belüli körzetben pró­báltak átmeneti lakhelyet találni, de nagvon so­kan főként Budapestre, vagv távolabbi, úgynevezett „nem veszélyeztetett" városokban, rokonoknál és ismerősöknél akartak elhelyezkedni. Erre való te­kintettel. a hirdetmény kifüggesztésével egv idő­ben. egv rendkívül hosszú menekítő vonatot állí­tottak be a vasútállomáson. A tehetősebbek gép­kocsival és lovas kocsival menekültek, nagvon so­kan gvaloa. esetleg kerékpárral vágtak neki a bi­zonytalan útnak. A város civil lakosságát súlyosan érintette a leventealakulatok és részben a gvári munkásala­kulatok evakuálása. A gvári munkásalakulatok riadólánca azonban hamar elakadt, nagyobb szám­ban mindössze az úiszegedi kendergvárból és a szegedi kenderfonógvárból mentek el megfélemlí­tett munkások, más üzemekből csak elszórtan, pár ember. A leventéket már iól begyakorolt módszer­rel riadóztatták, katonai, zárt rendben a levente­köteles ifiúság nagv részét, mint nemzetőröket, el­vitték. Dunaföldvár irányába, gyalogmenetben vo­nultatták őket. A katonaköteles férfilakosság el­haitásában. elhurcolásában szélsőséges módszereket is alkalmaztak. Az utcán, a katonaság közelében található hadköteleseket, leventekorúakat besorol­ták az alakulatokba. A z október 8-án Szegedről elmenekültek szá­máról nincsenek pontos adataink. Egyetlen visszaemlékezés, amelv adatot tartalmaz. 40 ezer fő elmeneküléséről tesz említést, amelvet mi túlzónak tartunk. Pontos meghatározása eleve le­hetetlen. de a felsorolásból is kitűnik, ennek reá­lisan becsült száma 15—20 ezer fő között lehet KANYÖ FERENC KISS ISTVÁN: FELSZABADULT Vári Fábián László Útban Törökország felé 1717. SZEPTEMBER 15—21. Mindkét hazából kiárvulva. csak hitünkben töretlenül, lelkünk holdfehér vásznaira Isten árnyéka nehezül. Alattunk reménnyel ringó gályán pogány föld felé futunk, hol a patróna glóriáját ölti magára jó' urunk. Otthon zsibbadást hord az ájer, a vetést iégeső veri. eleitegetik virágukat az akasztófák ágai. Hatalmas hittel hisszük mégis, hamarost lesz maid visszaút, és a tengertől visszakapunk lobogót, várfalat, falut. Vágyódik ezért a szemgolyó a gvertyafélhomálv után, verejtékezve áll a kéz. a körbevándorló kupán, s mikor minden vérlobbanást testmeleg indulat hevít, daccal reccsenti szét a szó a fogak porelánjait: Hasítsd meg. uram. az egeket, kell most nagyon az áfium! — Végtagjainkba szegeket veret az evangélium. S mert Pilátus kezeit mossa, álmain csak átsuhanunk, de az árbockeresztről újra feléd fordul ábrázatunk. Eliő. ím. úibor ünnepe is. s az úr asztalánál nem várnak ránk. Szánk szögletén csöndes patakban .szakadni kezd a miatyánk... Ármányos félhomály szállja meg a matrózok szemgödreit. Sodoriák felénk fellegek Drinápoly karcsú tornyait. Zalán Tibor Variációk nem lettél csöndem csak kivérzett árnyam nem lettél árnyam csak törött nagy szárnyam nem lettél szárnyam éa nem lettél árnyam lettél a csöndemben könnyező társam nem lettél könnyem csak árnyam a csöndben nem lettél szárnyam csak kiszáradt földem nem lettél földem és nem lettél könnyem lettél az árnyékom álma: a csöndem iäJ

Next

/
Thumbnails
Contents