Délmagyarország, 1984. augusztus (74. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-04 / 182. szám

AZ MSZMP SZEGED VÁROSI B I ZOTTSÁGÁNAK L A P JA Korszerűsít a gépipar Intenzív fejlesztés A szakágazat legutóbbi igazgatói értekezletén hallot­tak szerint a gépipar 1984­ben összességében erőtelje­sebb fejlődést, 0.6 százalék­kal magasabb növekedést tervez az ipari átlagnál. A többlettermékekire a beruhá­zási javak iránti kereslet 2— 3 százalékos hazai mérséklő­dése miatt itthon nem. ha­nem csak országhatárainkon kívül akadhat vevő. A válla­lati tervek ezzel lényegében számolnak, az elképzelések szerint a szakágazat rubel­es nem rubelelszámolású ex­portját egyaránt növelni kí­vánja az egyébként igen sok kritikával illetett 1983. évi teljesítményéhez képest. Ami az év első harmadát illeti, az elképzelések szerint alakult. A gépipar az előző év megfelelő időszakával összehasonlítva csakugyan növelte a kivitelét. Kérdés azonban: meddig tart a kedvező tendencia? A rendelésállományok szerint az év végéig a termelőkapa­citások túlnyomó hányada lekötött, a külországokból remélt árbevétel alighanem valóban biztosított. De mi várható az elkövetkezendő években? Növeli-e a gépipar az exportját folyamatosan, vagy számíthatunk-e újabb visszaesésekre? A kérdés nem akadémikus, hiszen va­lamennyi iparág közül ennek a szakágazatnak a legna­gyobb a súlya, következés­képp ez tehet a legtöbhet a népgazdaság fizetőképessé­gének javításáért. Nem egy szakember sze­rint a magyar gépipar és a világ élvonalbeli gépipari technológiái között széles, és ami méginkább aggasztó, egyre szélesedő szakadék tá­tong. Véleményüket tények­kel igyekeznek alátámaszta­ni. Sommásan fogalmazva: iparunk kimaradt abból a fejlődési folyamatból, amely­nek eredményeként sok he­lyütt létrejött a korszerű, nem a nagytehetségű szak­munkásokra, hanem a nagy­szerű gépsorokra alapozott technológia. A magyar válla­latok nagyobb részében ma még például mérni sem tud­ják azt "pontosságot, ami sok más országban a gyártás so­rán alapvető követelmény. Márpedig hagyományos gé­pen virtuóz szakmunkás sem képes olyan pontos megmun­kálásra. mint amilyenre a legkorszerűbb berendezése­ken a kezdő. További tény: nem kevés olyan gépipari üzemünk van. amely csak a nevében vállalat, a mai is­mérvek alapján valójában kisipari műhelyek sokaságá­ból ált. Ahol kézi vezérlésű gépeken, szinte kisipari mó­don nem kellően érdekelt emberek vállalati gazdasági munkaközösségek működ­tetésével ez a fölöttébb ala­csony termelékenységű mun­ka méginkább megdrágul és konzerválódik. A következő aggasztó jel: hasonlóan fej­lettek nagvpbb része is szin­te erején felül erőlteti a mű­szaki haladást, törekszik a sietős automatizációra. A magyar gépipar bizony csak lassan tér erre az útra. Akadnak, akik szerint a géoiparról alkotott kép az előzőnél jóval derűsebb, biz­tatóbb. Vélekedésük szintén ellenőrizhető tényekre alapo­zódik. Az elmúlt évtizedbeh a szakágazat igen jelentós fejlesztéseket, hajtott végre, aminek köszönhetően válla­lataink tekintélyes része ru­galmas technológiákkal is rendelkezik, gyártmányainak nagy hányada még rosszin­dulattal sem nevezhető kor­szerűtlennek. A szerszám­gépipar például. a mögöt­tünk hagyott években telje­sen átalakult, nem lebecsü­lendő a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépgyártás kapacitása, és közismert, hogy a közúti járműgyártás helyzete is bizakodásra ad okot. Aki ismeri a gépipart, s el­fogultság nélkül értékeli a teljesítményét, az tudja: ez a helyzetkép a reálisabb. Bár sok a gond, a fejlődés is ta­gadhatatlan, van tehát mire alapoznunk. Kétségtelen, hogy egyenet­len volt ez a fejlődés, s még a nagv korszerűsítéseket végrehajtó vállalatok . között is találni olyan gyáregysége­kel, amelyekben az apáink, nagyapáink korában beveze­tett technológiákkal kell megküzdeni a napi munka­sikerekért. A gépipar törek­szik az automaiizáéióra. de ez a folyamat is egyenetlen, nem kellően átgondolt. Ami a felügyelet nélküli robot.i­zált gyártási rendszereket il­leti, azoknak a fejlesztésé­ben még kevésbé veszünk részt. Ennek alapvető oka az or­szág tőkeszegénysége. Mivel áz elkövetkezendő években gazdagok bizonyosan nem leszünk, a rendelkezésünkre álló eszközöket kell a jelen­leginél célszerűbben felhasz­nálni. Célszerűbben, de hogyan? Erre a kérdésre annyi a válasz, ahány a kérdezett. Abban azonban úgyszólván mindenki egyet ért. hogy a gépipari termelésnek és a szakágazat exportjának fo­lyamatos gyarapodása fölöt­tébb kívánatos, ám gazdasá­gosan aligha megvalósítható a mai kilátások és lehetősé­gek alapján. Az érdekeltek — mivel azon nemigen lehet vitázni — nem a befektethe­tő pépgt, hanem az összegek hatékony befektetését ígérő szabályozók hiányát . jelölik meg kétségeik alapjaként. Határozott véleményük szerint a jelenlegi irányítási, bérezési, jutalmazási, ösztön­zési, érdekeltségi rendszer nem szolgálja, de legalábbis nem eléggé serkenti az ipar fejlődését. Hogy gépiparunk növelhesse versenyképessé­gét a világpiacon, ahhoz va­lóban folytatni kell az ága­zat technikai, technológiai korszerűsítését. Ennek a kor­szerűsítésnek azonban az a feltétele, hogy a gazdaság­irányítás is tovább fejlődjék, a korszellemhez igazodjék. Megújuló munkaverseny Hozamnövelés - gazdaságosan A sándorfalvi Magyar— Lengyel Barátság Termelő­szövetkezet szocialista és munkabrigádjai a XIII. kongresszus és a felszaba­dulási évforduló tiszteletére további erőfeszítéseket tesz­nek a gazdálkodás' haté­konyságának növelésére. A gazdaság csatlakozott a ga­bonaprogramhoz. A techno­lógiai fegyelem javításával növelni lehet a hozamokat — anélkül, hogy a költsége­ik számottevően emelkedné­nek. Ily módon két eszten­dő alatt összesen 700 tonná­val növelik a termést — azonos területen. Az állattenyésztésben mos­tanában gyakran ingadozik a kereslet. Ennek az ágazat­nak a brigadjai vállalják, hogy a rendelkezésre álló férőhelyeket mindig a piaci igényeknek megfelelően használják ki. Egy másik fontos feladat, hogy az egy kilogramm hús előállításá­hoz szükséges takarmány­mennyiséget a lehető legala­csonvabbra szorítsák'le. Ed­dig is jó eredményeket pro­dukáltak a sándorfalviak: ; 2,3 kilogramm abrak fel­i használásával állítottak elő egy kilogramm húst, most ezt is javítani kívánják. A jühászatban szintén csök­kentik az abrakfelhasz,nálást, ' helyette melléktermékeket | etetnek az állatokkal, j Sok költséget jelentett az alkatrészek cseréje. A mű­szaki főágazat szakemberei i vállalták, hogy a korábbinál i több alkatrészt újítanak föl. I Csökkentik a fajlagos ener­Megjelent a COOPTOU- éri el a két és fél ezer fo- \ Siafelhasználást. ami szin­RIST őszi-téli ajánlatait rintot.' A Szovjetunióba. ' tén jelentős költségtakaré­tartalmazó programfüzet. Bulgáriába, az NDK-ba és I kossággal jár. Idén megépül Ebből az alkalomból sajtó- Jugoszláviába üdülésekre, a takarmánykeverő üzem, s tájékoztatót tartottak pénte- városnézésekre, nőnapi ren- ' megoldják a fűtőolaj helyet­ken a Rege Szállóban a vál- dezvényekre invitálják az tesitését más energiaforrás­Utazási lehetőségek A COOPTOURIST tájékoztatója lalat vezetői. Elmondták: eredményesen zárta az első félévet a COOPTOURIST, bevételük 20.6 százalékkal volt na­gyobb, mint tavaly ilyenkor. A vállalat szervezésében hazánkba látogató külföl­diek száma ötezerrel, a kül­földre utazó magyar turis­táké pedig négyezerrel volt nagyobb, mint az elmúlt év első hat hónapjában. Az új programfüzet 26 országba, 130 útvonalon kí­nál utazási lehetőségeket az őszi-téli időszakra. A sok­féle program ára igazodik a turisták igényeihez, anya­gi lehetőségeihez: az ajánla­tok 60 százaléka ötezer fo­rintnál olcsóbb, 35 féle út ára háromezer forint alatt van. Újdonságként ismét in­dítanak utakat Kubába, s új az is hogy Hongkong be­kapcsolásával szerveznek programot Japánba', illetve Thaiföldre. A különleges ajánlatok sorát bővíti a brazíliai, az indiai—nepáli út, az egyiptomi körutazás, a londoni szilveszterezés. Várhatóan nagy népszerű­ségre számíthatnak a négy­napos repülős, illetve az öt­napos autóbuszos prágai utazások, amelyek ára nem érdeklődőket. A belföldi turistákat is bőséges kínálat várja. sal. Ezzel nagyjából I mil­liós költséget tudnak meg­takarítani. w m . Üzemek Tanzániának A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat három, női felső­ruhák készítésére alkalmas konfekcióüzemet és ugyan­csak három kisebb cipő­gyárat szállít Tanzániába. Az erről szóló, összességé­ben mintegy egymillió dol­lár értékű szerződést nem­régiben írták alá. A nvugat-európai cégek hullámzó beruházási ked­vének ellensúlyozására a Könnyűipari Gépgyártó Vál­lalat termékeinek .új piaco­kat is keres, főként a fejlődő országok körében. Ezeken a piacokon leginkább komp­lett bőrdíszműgyártó üze­meiket vásárolják szívesen. Ilyen gyárakat szállítottak már Kenyába,, Tanzániába, Etiópiába és Nigériába. Ez utóbbi országgal újabb bőr­díszmű üzem szállításában állapodtak meg. A fejlődő országok az elmúlt években a vállalat exportjából alig 15 százalékkal részesedtek, az idén viszont arányuk várhatóan már a 20 száza­lékot is meghaladja. Mind­ez hozzájárul ahhoz, hogy a Könnyűipari- Gépgyártó Vállalat tőkés exportja — a fejlett országokból érkező rendelések csökkenése elle­nérg — a tavalyihoz hason­lóan alakul, az idén is csak­nem 6 millió dollárra szá­mítanak. Ezt az első félév eredményei is alátámaszt­ják. Mivel a közeljövőben nem várható, hogy a fejlett tőkés országokban 'jelentősebben fellendülne az érdeklődés a könnyűipari gépek iránt, a vállalat. újabb termékek ér­tékesítésével próbálkozik a fejlődő országokban. Ezért szélesebb körben megismer­tetik — egyebek között — a szakiskoláknak szánt gé­peiket. Erről az ajánlatai­kat már több országba el­küldték. Bemutatták a Faustot Gounod Faustja a Dóm téri színház történetében most másodszor került a színpadra: a magyar nyelvű bemutatót tegnap, pénteken este kellemes időben tartot­ták meg. A rendező — csak­úgy, mint az 1966-os előadá­son — Szinetár Miklós (er­re az alkalomra a francia opera szövegkönyvének 'magyar fordítását is átdol­gozta). A bemutató karmes­tere: Oberfrank Géza. A színpadképet Forray Gábor, a kosztümöket Márk Tivadar tervezté, a koreográfus Pethő László, a karigazgató Molnár László. A címsze­repben Kelen Pétert hal­lotta-látta a közönség; Me­fisztó Gregor József, Margit Zempléni Mária volt. Va­lentin szerepét Németh Jó­zsef énekelte, Brandnert Szakáig Péter, Siebclt Baj­tay Horváth Ágota. Mártát Mészöly Katalin. A szóló­táncosok: Szönyi Nóra. Sza­kály György, Volf Katalin. 6.ÍJ-» Nagy László felvétele 74. évfolyam 182. szám 1984. augusztus 4.; szombat Ára: 1,80 forint VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEKI E7

Next

/
Thumbnails
Contents