Délmagyarország, 1984. augusztus (74. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-26 / 200. szám

2 Vasárnap, 1984. augusztus 26. Külpolitikai reflektor 0 Mit jelent a Reagan—Bush kettős újra jelölése Dallasban? Heti összefoglalónk első kérdésével rendszerint az időszerű kérdések legfontosabb területét, a kelet—nyugati kapcsolatok új fejleményeit tekintjük át. Ezen a héten azonban újra az jellemezte a világpolitika fő frontvonalát, hogy folytatódott a mozdulatlanság. Mindez nemcsak ennek a hétnek sajátja, a feszültségkeltő amerikai politika következményeként, egy ideje valósággal megdermedtek a kelet—nyugati, mindenekelőtt a szovjet—amerikai kapcsolatok. Igaz, egy rövid jelentés beszámolt arról, hogy a washingtoni külügyminisztériumban kétnapos konzultáció zajlott a stockholmi konferencián részt vevő szovjet és amerikai küldöttségvezető között, de a jelek szerint inkább rutinszerű eszmecserére került sor a maratoni jellegű konferencia folytatásáról, s a megmutatkozó, alapvetőnek tűnő ellentétek feloldásáról egyelőre nem eshetett szó. A szocialista országok természetesen változatlanul készek minden ésszerű tárgyalásra, ezt jelezhette a kétoldalú kapcsolatok vonatkozásában Csernyenko előszava a Japánban kiadott kötetéhez (ebben felelevenítette a korábbi javaslatokat egy jószomszédsági és együttműködési szerződés megkötésére), valamint a nyugatnémet kereszténydemokraták egyik vezetőjének berlini tanácskozása. A fegyverzetkorlátozási tárgyalások előtt azonban továbbra is úttorlaszok emelkednek, s az űr militarizálásának megakadályozását szolgáló szovjet—amerikai párbeszéd •Sért kezdődhet meg a közeljövőben Bécsben."'Ügy tűnik, hogy a következő hónapokban, legalábbis az amerikai elnökválasztásokig nemigen várható bíztató fejlemény. (A világsajtó ugyan azt taglalja, hogy az ENSZ-közgyűlés szeptember harmadik keddjén megkezdődő újabb ülésszaka módot nyújt majd külügyminiszteri találkozókra. esetleg egy Gromiko—Shultz összejövetelre is, de valóban érdemi tárgyalásokat nehéz lenne most várni.) E nem éppen kedvező kórképbe csak újabb terhelést hozott a Dallasban megtartott republikánus konvenció, az elnökjelölő kongresszus. Nem volt meglepetés, a papírforma érvényesült, amikor a hatalomban levő elnököt és alelnököt, tehát a Reagan— Bush kettőst újrajelölték. Ehhez egy rendkívül konzervatív pártprogram elfogadása járult, ami ugyan nem kötelező a leendő elnök számára, de megerősítheti és alátámaszthatja politikai nézeteit, s Reagan a konvención elmondott beszédében a fegyverkezés folytatása, az áhított katonai fölény kierőszakolása, Kuba és Nicaragua fenyegetése mellett szállt síkra. Az amerikai elnök tréfaként jellemzett hírhedt mikrofonpróbája joggal keltett világszerte felzúdulást és felháborodást. Dallasban bebizonyosodhatott, hogy nem csak az ízetlen viccelődés, hanem a komoly beszéd is komor felhőkkel árasztja el az Egyesült Államokból a nemzetközi égboltozatot. 0 Melyek a közel-keleti válság új fejleményei? Üjra megakadt a libanoni megbékélési folyamat : véres összeütközések az északi Tripoliban, feszültség a drúzok lakta Suf-hegységben, és merényletek Bejrútban. A rendkívül bonyolult és néha nehezen áttekinthető események hátterében elsősorban az húzódik meg, hogy a megbékélés gyakorlatát szolgáló bizonysági tervet (magyarán, a kormány haderejének bevonulását a korábbi polgárháborús területekre) most már a fővároson túl is ki kell terjeszteni. A következő állomás a Suf-hegység „pacifikálása", ahol a nemzeti haladó erőknek vannak fontos állasai és katonai pozíciói. Ezeket át ls adnák, de ugyanakkor biztosítékokat kívánnak, hogy a megígért demokratizálási folyamat folytatódik, s a hadsereg bevonulása a Suf-hegységbe nem a jobboldal térnyerését szolgálja majd. Erre vonatkozólag nem történt határozott intézkedés, ezért folyik a Vitö ég húzódik á megoWás.'1 Szíria, amely nagy felelősséggel közelft a libanonit rendezéshez, az elmúlt napokban újabb lépéseket tett, hogy elősegítse a valóságos megbékélést a szomszédban. A nemzeti haladó erők másik követelése, hogy a kormány tegyen határozottabb intézkedéseket DélLibanon izraeli megszállásának felszámolására. Ez a kérdés a héten különösen akuttá vált, miután az izraeli hadsereg elvágta a hatszázezres Dél-Libanont az ország más részeitől. A tengerparti főútvonal eddig sem volt járható, de vasárnaptól a Zsezzin melletti egyetlen működő öszszekötő hidat is eltorlaszolták, megszűnt a gépkocsiforgalom, s csupán gyalogosok juthatnak át, hosszadalmas biztonsági vizsgálatok nyomán. (Dél-Libanon hagyományosan az ország más területeinek élelmiszer-ellátója. Érthetően érzékeny kihatással van, hogy az áruszállító konvojokat ki i kell rakni a megszállási zóna határán, gyalog átvinni a gyümölcsös- stb. ládákat, s csak úgy lehet tovább szállítani ...) Izraeli részről nyilván időt akarnak nyerni, hogy jobban felépítsék a Lahad tábornok vezette jobboldali hadsereget (ez a meghalt Haddad őrnagy alapította milícia), s megpróbálják kiiktatni az ellenállási akciókat. Kész tényeket • akarnak teremteni a „vízcsatában" is, néhány kilométeres határkiigazítás segítségével a Litani és a Vazzani folyók forrásvidékét megszervezve, a vizet Izrael felé vezetnék. 0 Hogyan alakulnak Nicaraguában a választási előkészületek? Hét párt verseng a szavazatokért, valamennyi egyenlő lehetőségekkel és adottságokkal (azonos idő a rádióban és a televízióban, egyforma pénzügyi támogatás stb.) rendelkezik. . Nicaragua történetében még nem volt ilyen szabad és demokratikus választás. Ugyanakkor három jobboldali ellenzéki párt önmagát zárta ki a választási küzdelemből, mert a határidő többszöri hosszabbítása ellenére sem volt hajlandó hivatalosan benevezni jelöltjeit. (Kommentátorok szerint e taktika oka, hogy a sandinis.ák többségére számítanak, s inkább olyan látszatot próbálnak kelteni, mintha Nicaraguában több politikai csoport nem vehetett volna részt a választásokon. Ezzel Washingtonnak — amely soha nem emelt vétót a diktatúrát gyakorló Somoza-família csaló választásainak időszakában —, ürügyet nyújtanának a választások szabadságának kétségbe vonására.) A választások közeledtével (ezeket két nappal az amerikai elnökválasztás előtt, november 4-én tartják meg) Nicaraguában, és Nicaragua körül nem lesz eseménytelen időszak. Rctl Ervin REAGAN A VILÁGBÉKÉRÖL Ronald Reagan amerikai elnök a dallasi jelölő gyűlés befejeztével pénteken Chicagóba utazott, és az Amerikai Háborús Veteránok Szövetségének évi közgyűlésén szólalt fel. Az elnök hosszasan beszélt arról, hogy minden erejével a világbéke megőrzésére és a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok megjavítására törekszik. „Szilárd eltökéltségem, hogy Földünkön tartós és szilárd béke valósuljon meg" — mondotta. AZ AMNESZTIARENDELETRŐL Varsóban két sajtóértekezletet is tartottak az amnesztia első, egyhónapos szakaszának lezárása után. A külföldi tudósítóknak az INTERPRESS sajtóügynökség központjában az igazságügy-miniszter, Lech Domeracki és a legfőbb ügyész helyettese, Hipolit Starszak beszélt arról, hogy az amnesztia bejelentése utáni egy hónapban hogyan reagáltak a nyugati kormányok a közkegyelemre. Az olasz, a görög és a dán kormány kifejezetten kedvezően foglalt állást, és megerősítette, hogy szándéka a politikai és gazdasági kapcsolatok javítása. PROPAGANDAHADJÁRAT Az indiai kormány bírálja azokat a nyugati országokat, amelyek a Pandzsáb államban történtek ürügyén propagandahadjáratot bontakoztattak ki India ellen. Az északi szövetségi államban szélsőséges nacionalista csoportok az elmúlt hónapokban összehangolt terrormozgalmat indítottak a terület „elszakitásának J./kikényszerítésére. az. indiai központi kormány helyzetének megingatására. Az indiai hadsereg egységei — alkotmányos jogukkal élve — végül erélyes lépéseket tettek a terroristáknak az amritszári Aranytemplomban kiépített főhadiszállása felszámolására. II tengeri aknáb és a nemzetközi jog Az UXIÉP Építőipari Kisszövetkezet Szeged, Nemestakács u. 16. sz. alatti telephelyén augusztus 27-cn, 28-án, 29-én elfekvő készleteiből., elfekvő készleteiből kiárusítást tart kedvezményes áron Értékesítésre kerülnek: építő, víz-gáz-, központifűtés-szerelési, villanyszerelési, festék és egyéb anyagok, szerszámok. A megjelölt napokon fi—12 óráig várjuk közületek es magánszemelyek érdeklődését. A Karib-tenger, majd a Vörös-tenger térségében bekövetkezett sorozatos hajókatasztrófák — eddig sikertelen aknamentesítő akciók — ráirányították a figyelmet a tengeri hadviselés egyik „alattomos" területére, az aknákkal elkövetett „vízi terrorizmusra". A tengeri aknák alkalmazása már századunk elején foglalkoztatta a nemzetközi jogászokat, mind a háború jogával, mind a tengerjoggal összefüggésben. A tengeri hadviselés e különleges fegyvereinek alkalmazását az önműködő tengeralatti ütköző- (érintő-) aknák elhelyezéséről szóló 1907. évi VIII. hágai egyezmény szabályozta. Az egyezmény szerint tilos le nem horgonyzott, önműködő ütközőaknák elhelyezése, ha azok az elhelyező ellenőrzése alól kikerülve egy órán belül nem válnají ártalmatlanokká. Lehorgonyzott tengeri aknák telepítése is csak akkor megengedett, ha azok a horgonytól elszakadva azonnal ártalmatlanokká válnak. Tiltja az egyezmény az ütközőaknák elhelyezését az ellenséges partok és kikötők előtt is. ha ennek célja a kereskedelmi hajózás megakadályozása. A tengeri aknák alkalmazásának 1907-ben rögzített elvei sem az első. sem a második világháborúban nem érvényesültek. Nemegyszer előfordult, hogy a tengerek bizonyos övezeteit zárt övezetté nyilvánították, a tengeri hadviselés hagyományos szabályait — represszália .(megtorlás) jogcímén — félretették, ami a tengeri háború könyörtelen kiéleződéséhez vezetett. Ma az esetleges tengeri háborút, amelynek színtere a hadviselő felek felségvizei és a nyílt tenger lehet, hadihajók vívják egymással, a légierő esetleges bekapcsolódásával. Sajátos a kereskedelmi hajók jogállása. Ezek átalakíthatók hadihajókká bizonyos feltételek teljesítése esetén. Másfelől a tengeri háború a magántulajdon sérthetetlenségét nem ismeri el. Nemcsak az ellenséges állam, hanem az annak polgárai tulajdonában levő hajók, illetve ezek rakományai is megsemmisíthetők, illetve zsákmányolhatok. A tengeri háború egyik eszköze az ellenséges állam tengerpartjának vagy kikötőjének elzárása, blokádja. A tengeri aknáknak elsősorban ilyenkor van szerepük. A blokád akkor jogszerű a háborúra vonatkozó nemzetközi jogi szabályok szerint. — ha tényleges, vagyis csak olyan tengerrészre terjedhet ki, amelyet a hadviselő fél tényleges ellenőrzése alatt tart; — ha előzetesen bejelentették ; — s ha a blokádot valamennyi állam hajóival szem- ! ben egyenlően alkalmazzák. ' A blokádtól megkülönbö/.- j tetik az úgynevezett tengerzárat, amelynek jogszerűsége vitatott a had\ jogban. | Namíbia Namíbia nevével szinte naponta találkozhatunk a hírekben. Egymillió, emberhez méltó életre, szabad hazára váevó afrikai él földién — évtizedek óta rabságban. embertelen körülmények között . .. Namíbia, az egvkori Délnvugat-Afrika a múlt század végétől német gvarmat volt. Népszövetségi mandátumként az első világháború után került a Délafrikai Unió. a mai Dél-afrikai Köztársaság kezébe. A pretoriai faiüldöző rezsim azóta foggal-körömmel őrzi ezt az ásványkincsekben gazdag, stratégiailag fontos területet. Gyakorlatilag az ötödik tartományává tette, a faiütdözés. az elnyomás teljes eszköztárát bevetette az itt élőkkel szemben. Tizennyolc esztendele ezen a napon Namíbiában is megtört a iég. A függetlenségéért küzdő Délnvugalafrikai Néoi Szervezet, a SWAPO harcosai ekkor haitották végre első fegyveres támadásukat a megszálló dél-afrikai csapatokkal szemben. Ezt a bátor tettet aztán úiabbak és úiabbak követték. Idővel a SWAPO politikai és diplomáciai küzdelmét is elindította. Ennek eredménve hogv az ENSZ és az Afrikai Egvségszervezet a namíbiai néo törvényes képviselőiének ismerte el. a Biztonsági Tanács oedig 1978-ban. 435-ös határozatában kimondta: Namíbia — az ENSZ felügyeletével és ellenőrzésével tartandó szabad választások útián — nverie el függetlenségét. A világszervezet első lépésként a hazafiak és a dél-afrikai csapatok közötti tűzszünet megkötését, maid a dél-afrikai katonák kivonását irányozta elő. A Dél-afrikai Köztársaság, annak tudatában, hogv a valóban szabad választásokból a SWAPO kerülne ki győztesen, a 435-ös határozat megtorpedózására különböző manőverekbe kezdett. Sokatmondó példa erre a dél-afrikai miniszterelnök iúniusi nyugat-európai körútja, amelven arra próbálta rábírni vendéglátóit, hogv a NATO — tehát ne az ENSZ — tagjai vállaliák Namíbia ellenőrzését. Hasonló a célja annak a oretóriai követelésnek is. amely Namíbia függetlenségének megadását a kubai csapatok Angolából történő kivonásához köti. Nyilvánvaló, hogv ez kizárólag az említett két országra tartozó ügv. Miért nem tesz eleget a Dél-afrikai Köztársaság az immár világméretű követelésnek, miért nem hajlandó lemondani Namíbiáról? Kézenfekvő a magvarázat. Óriási a gazdasági érdekeltsége és haszna ezen a területen. Másrészt attól tart. ha Namíbiában enged. előbb-utóbb engednie kell odahaza is. ahol az afrikai többséget hasonló elnyomás al^tt tartja. S nem sieti el a dolgot azért sem. mert egves tőkés országok, mindenekelőtt az Egyesül Államok támogatja namíbiai politikáját. Ezek az államok szintén részt vesznek a namíbiai urán- és gvémántlelőhelvek kiaknázásában. s attól tartanak, hogv a SWAPO hatalomra kerülésével ez a kincsesbánya elvész a számukra. A felszabadító szervezetnek ilyen körülmények között nem marad más választása, mint a harc fokozása a csatatéren és a nemzetközi porondon egyaránt. Nem kilátástalan ez a küzdelem? — vetődhet fel a kécdés. Nos,, jó egv évtizede kilátástaáannafc-tűnt.az angolai és a mozambiki néo harca is a portugál gyarmatosítókkal szemben, végül mégis siker koronázta, öt éiiülendeie hasonló volt a helvzet a faiüidöztVRhódesia esetében: ma ezt az országot Zimbabwe néven emlegetik ahol a lakosság többségét kitevő afrikaiak maguk formálhattak sorsukat. A mai nap a namíbiaiaké. Velük érez egvütt. harcuk sikerét kívánia a világon minden ióérzésű ember. Velük egvütt bízunk abban, hogv eltűnik Afrika utolsó gvarmata. s a helvén megszületik a szabad Namíbia. Kocsi Margit Dregger provokatív kijelentéseiről Genscher nyilatkozata 0 Berlin (ADN) Az ADN hírügynökség ismertette a Neues Deutschland szombati kommentárját, amelyet az NSZEP központi lapja Alfred Dreggernek, a CDU—CSU parlamenti frakciója vezetőjének támadó hangú sajtónyilatkozatához fűzött. A kommentár megbélyegzi Dreggernek „az NDK államfőjének esetleges NSZK-beli látogatása elleni botrányos és provokatív kirohanásait" és megállapítja, hogy azok „szándékosan az NDK és az NSZK közötti jó kapcsolatok kialakulása ellen irányulnak." „Senki számára sem lehet kétséges, hogy az NDK Államtanácsának elnöke ilyen dolgok láttán nem erőlteti az NSZK-ba való látogatást" — szögezi le a Neues Deutschland. „A nemzetközi közvélemény, amint ezt Dregger úr kirohanásainak világméretű visszhangja is mutatja, nagyon jól megértette, miről is van szó. Arról, hogy az NDK Államtanácsa elnökének esetleges NSZK-beli látogatására, amelynek eddig sem az időpontját, sem témagatalógusát vagy programját nem egyeztették, ne kerüljön sor. Erre irányul a dolog, és bizonyos erők. amelyek egyáltalán nem nélkülözik a befolyást, máris ennek megfelelő légkört teremtenek'* — állapítja meg a kommentár írója, maid rámutat: nem titok, hogy további zavaró akciók van« nak előkészületben. „Mi marad hátra?" — teszi fel a kérdést a Neues Deutschland." Mindenesetre napirenden marad az a feladat, hogy meg kell oldani azokat a kérdéseket, amelyek a béke és a kétoldalú kapcsolatok érdekében az NDK és az NSZK alapszerződése értelmében rendezendők. De fennmarad az a kérdés is, hogy vajon azok a Rajna partján, akik a felelősséget viselik, tudják-e, hogy mire megy a játék?" — zárja kommentárját az NSZEP központi lapja. 0 Bonn (MTI) Erich Honeckernek. az NDK Államtanácsa elnökének szeptember végére tervezett NSZK-beli látogatása nagy jelentőségű az európai helyzet alakulása szempontjából. óe ezért méltó körülmények között sorra kell kerülnie — jelentette ki az ARD nyugatnémet televízióállomás péntek éjjeli adásában Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere. A „méltó körülmények" kifejezéssel Genscher AÍfred Dreggernek, a CDU—CSU parlamenti frakciója elnökének a látogatás ellen irányuló nyilatkozatára válaszolt. A külügyminiszter határozottan visszautasította Dregger támadását, és hangsúlyozta, hogy az NDK és az NSZK viszonya pozitív szerepet játszik, játszhat a kelet— nyugati kapcsolatokba a