Délmagyarország, 1984. augusztus (74. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-26 / 200. szám

AZ M S-Z MP, SZEG ED VÁR OSI BtZO TTS ÁG Ä N A K L A P J A i 74. évfolyam 200. szám 1984. augusztus 26., vasárnap Ara: 1,40 forint VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ban a hazai monopolhelyzet haszonélvezőinek malmára hajtották a vizet. Importversenytől nem kellett tartaniuk, hát fütyültek a minőséere. Tisztelet a kivételnek! Remélhető, hoev enyhül a közeljövőben a gazdasá­gunkra nehezedő nvomás. lazítani lehet az importkorlá­tokat. Miiven szép is lett volna, ha a hitelekből, szükség­ből erénvt kovácsolva kialakult volna eev versenyképes hazai kapacitás. Olvan. amelyik utóbb méltó versenytársa lesz a tőkés eredetinek. Olvan. hoev a felhasználók akkor sem kívánkozzanak az import után. amikor már lesz rá lehetőség. Átfoeó képem nincs, de tapasztalataim szerint a réei reflexek bizonyultak erősebbnek. Némely üzemben az importkorlátozás csak erősítette a biztonságot: úgysem kap mást a vevő. csak amit mi gyártunk. Jó lenne, ha mielőbb elkövetkezhetne az az idő. ami­kor importverseny kényszeríti a hazai gyártókat a tisztes­séges munkára. Tanács István Import helyett hazai - de milyen? S okáig nem jutottunk hozzá a Lego építőjátékhoz. Eleinte nem is vágyakoztunk utána. Kell a fené­nek 7—800 meg 3000 forintért! — gondoltuk, míg­nem egv vendégeskedés során rákaptak a gyerekeink. Épí­tőiátékuk azelőtt is volt. de nem játszottak vele. Például a Babilon nevű. körben lvukas golyókból és pálcikákból álló készlet csak addig érdekelte őket. míg a golyókat egvenként begurították az ágv alá. Rájöttem, miért. A Ba­bilonban ahány színű pálcika, annyiféle méretű. Ahány színű golvó. annyiféle rajta a lvuk. A zöld pálcika nem fér bele a piros golyón levő lvukba. a kék viszont kiesik belőle. Ebből nemhogy a gverek. hanem én sem tudtam semmiféle konstrukciót készíteni: a második-harmadik összekapcsolásnál szétszóródott az egész. Ha a minőségi reklamáció nem lenne olvan hosszadalmas és kínos dolog, vissza kellett volna adni a gyártóiénak: ez nem munka, aki csak ilyet tud. annak ne legyen helve a piacon. A Le­góban engem nem elsősorban a fantázia fogott meg: ha­nem a oaránvi darabok tökéletes pontossága. A legkisebb is pontosan illett a másikhoz, a Pesten vásárolt, három­évesnek való a Szegeden vett. ötévesnek valóval — még az a darabka is. amit a gyerekek a szemétből kotortak ki valahol a játszótéren. Mért nem tudunk mi ilyet csinálni? Idős földművelők panaszkodnak, nem döglik a krump­libógár. Lassan már az előírt mennyiség dupláiét teszik a vegvszerből. a megmaradt kövér rovarokat mégis kézzel kell összeszedni és gumicsizmával agyontaposni a dűlő­úton. S akkor még nem is beszéltünk az évről évre feljebb kúszó növénwédőszer-árakról. mondják ismerőseim. Meg a környezetszennyezésről, teszem hozzá századunk végének nagy szempontiát. Nem vagyok nekivadult környezetvédő, nem akarom száműzni a vegyi anyagokat a mezőgazda­ságból — de fölöslegesen kár mérgezni velük az anyaföl­det. Azelőtt nem ígv volt. morfondíroznak Ismerőseim. Azelőtt, ez körülbelül azt jelenti, hogy akkor, amikor a kész növényvédő szert importáltuk, s nem csak az alap­anyagot. Vállalati vezető magvarázza, hogv nem jutnak hozzá tnostanában a tőkés importanyaghoz. Van ugyan helyette hazai, kapott is hitelt, ilyen-olvan kedvezményt a cég. amelyik gvártia. de ez a felhasználókon nem segít: renge­teg a minősééi probléma, a határidőket sem tartiák be. Importálni csak úgv lehet, ha a gvártó ad egy igazolást, hogv végképp nem tudia elkészíteni azt. amire kapacitá­sát létrehozták. Ilven igazolást viszont természetesen nem ednak. Valamikor majd csak összeügyetlenkedik a kért terméket csak győzze kivárni a megrendelő. Javító-szerelő mesterek panaszkodnak: kevés az alkat­rész. ami van. az is silánv. Lemezjátszót javíttattam a mi­nap. mire hazaértem vele. már nem szólt. Viaszavittem, kiderült tönkrement benne a betét. A szerelő azt mondta, az ő béréből ne vonják le azt a hatvanvalahány farintrt. ha minden hibás alkatrész árát raita kérnék számon, a végén ő tartozna a munkahelyének. Én azt mondtam, nem vagvok hibás, kifizettem egyszer a betét árát. ennek fejé­ben használni akarom a készüléket. Végül a raktár kicse­rélte ingven. de ez meg nvilván a szövetkezetnek rossz. Nem vizsgálhat meg a raktáros minden mütyürke alkat- i részt, amikor átveszi a szállítmányt. Zökkenik nélkül működött a tanácsi gazdaság Félévi mérleg A tanácsi gazdaság műkö­désének idei első félévi ta­pasztalatait is áttekintette legutóbbi ülésén a végrehaj­tó bizottság. A korábbi prog­nózis beigazolódott: a gazJ dálkodás feltételei ebben az évben sem javultak. Reális­nak bizonyult az a törekvés, hogy lehetőleg őrizze meg a város az ellátás kialakult színvonalát, s az újonnan adódó problémák, feszültsé­gek szerény megoldására tö­rekedjék, amennyiben azok az alapellátást illetik. Az elmúlt félévben Szege­den ennek megfelelően mér­séklődtek a közkiadások és a beruházási tevékenység is csökkent. A gazdasági ne­hézségek ellenére azonban zökkenők nélkül működött a tanácsi gazdaság. Az első félév pénzfelhasználási ará­nyai azonban azt jelzik, hogy továbbra is követni kell az eszközök szigorú számbavé­telének és a fokozott takaré­kosságnak az elvét. A vá­rospolitikában tudomásul kell venni, hogy új igények kielégítésére csak a legin­dokoltabb esetekben van le­hetőség, s a tanács anyagi tehervállaló képessége mind­inkább csak a lakosság ki­egészítéseivel lesz elegendő. Költségvetési kereteiből általában kijött a várt», ter­vezett bevételeit elérte, né­hány tételnél túl is haladta. Kiadásai is igazodtak a terv­hez: az időarányos teljesítés 30 és 58 százalék között mo­zog legnagyobb és legfonto­sabb intézményeknél. Egye­dül a felújítás és nagyjaví­tás rovatán van lemaradás: ebben 31 százalékos volt az első fél évi teljesítés. Ag­godalomra azonban ez sem ad okot, mert visszamenően jellemző, hogy ez a tevé­kenység mindig lendülete­sebb a második félévben. Az egyes ágazatok felújí­tási feladatainak szervezésé­ben azért komoly feszültsé­gek is keletkeztek. Így pél­dául az egészségügy forrá­sai kimerülőben vannak; a kórházi sebészeti műtő és konyha, valamint a Tolbuhin sugárúti szociális otthon re­konstrukciós munkálataihoz további 25 millió forint szükségeltetne. Nem elegen­dő a színház rekonstrukció­jára rendelkezésre álló elő­irányzat sem az idén beépí­tésre tervezett összeghez ké­pest. Talán majd az idei pénzmaradványból lehet ezt a hiányt kifoltozni, s esetleg szerezhető támogatásból. To­vábbi gondot jelent az ár­emelkedések miatt az élel­mezés és a gyógyszerbeszer­zés színvonalának fenntar­tása. Fejlesztésre a tanács az idén 782 millió forintot ter­vezhetett — ebből az első félévben 360 milliót (46,1 szá­zalékot) használt fel. A cél­csoportos lakásépítés tervé­nek teljesítése arányos, de lemaradás tapasztalható a magánerős telepszerű lakás­építésnél. Az első félévben mindössze 90 darab OTP­lakás készült el Makkoshá­zon és Tarján I. ütemében, miközben egyetlen ME­SZÖV-lakást sem adtak át Elkészült viszont 67 darab egyedi társaslakás és 135 da­rab családi ház. Az idei la­kásépítési terv, minden for­mációt egybevéve 1987 la­kást tartalmaz — ténylege­sen használatba vettek 400 darabot. Mint arról már be­számoltunk, a város több pontján .családiházas-telkek kialakítása van folyamatban, s a második félévben újabb házhelyosztásokra kerül sor. Jelenleg dolgoznak a mak­kosházi gyermekorvosi ren­delőn és az ottani 80 szemé­lyes bölcsődén, a szerződés szerint ezeknek az év végé­re kell elkészülniük. Átadási nehézségek vetik előre ár­nyékukat máris a bölcsődé­nél. A rókusi öregek nap­közi otthona (I. B. ütem) be­fejezése is idén lett volna időszerű, de a kivitelező a munkát még el sem kezdte. Ősztől várható, hogy meg­kezdődik végre az egészség­ügyi gyermekotthon kivite­lezése. A kulturális ágazat idei nagy nyeresége a könyvtár­levéltár és a makkosházi 16 tantermes iskola tantermi szárnya. Ugyanitt a tornate­rem üzembe helyezését tan­évkezdésre, a sportudvar át­adását az év végére várhat­juk. Sajnos, késedelemben van a rókusi 150 személyes óvoda. Remények vannak ar­ra, hogy a felsővárosi (IV. ütem) 16 tantermes iskola tantermi szárnya elkészül még az idén. A szabadtéri játékok új nézőterének ta­nulmánytervét is elkészítet­ték, megvalósítása a követ­kező ötéves terv egyik vál­lalkozása lehet majd, az anyagi lehetőségek összefüg­gésében. Ütemesen halad az északi vízmű kivitelezése. Több mint 10 kilométeres szaka­szon készült el a főnyomó­vezeték, és elérte már a körtöltést. A rókusi vízto­rony ügye viszont már a bí­róságot is megjárta. Az itt megállapított póthatáridő az átadásra 1984. december 20. Az útépítésben Makkosház szenved kisebb lemaradást, a nagyobb volumenű építés Felsőváros IV. ütemére he­lyeződik át. Megfelelő ütem­ben haladt a város a külső körút építésével. A kereskedelmi fejleszté­sek ügye nem vigasztaló. Bár egyszerre négy ábécé építése van napirenden, egyik-másik még csak a ter­vezési szakasznál tart, vagy csak a szanálásnál. Az épülő rókusi ábécé szerkezete el­készült, de a továbbhaladás igen vontatott. Hogy ezek a jövő évben működhessenek, ahhoz is komoly szervezés­re, a munkálatok erőteljes felgyorsítására lenne szük­ség. Határozatában a végrehaj­tó bizottság a következőket rendelte el: minthogy a mű­ködési költségvetésben az árintézkedések hatására a kiadások magasabbak voltak a tervezettnél az első félév­ben, bizonyos feszültségek­kel számolni kell az év hát­ralevő hónapjaiban. Az alap­ellátás feladatainak mara­déktalan teljesítése érdeké­ben a vb 55 milliós átcso­portosítást engedélyezett a költségvetésben az egészség­ügyi és a kulturális ágazat javára. Hosszan sorolhatnám még a példákat, s ki-ki hozzá­teheti a magáét. Egyre rosszabb lelkiismerettel írom mir híradásaimat az ..import helyett hazai" témakörébein, Neim. mintha rossz lenne a cél: úev takarékoskodni a kon­vertibilis devizával, hogy megfelelő hazai termékkel he­lyettesítsük az importot. Am alapkövetelmény, hogy a ha­zai valóban helyettesítse az importot. Azt talán túlzás lenne kívánni, hogv egyenértékű legyen vele — bár. miért is ne? Annvi azonban mindenképpen elvárható, hogy amit importmegtakarítás címé idehaza készítenek, az megfelel­jen céliának. E llenvetheti valaki: Magvarországon a termelés kö­rülményei sem egyenértékűek a sokfelé szokásos feltételekkel. Ez igaz nagyjában a technikai felsze­reltségre is. a döntő különbséget mégis abban látom, hogv a használhatatlan holmit ott nem lehet eladni. Nálunk a nincshez viszonvít a megrendelő, a felhasználó, ott ahhoz, hogv a másik cégnek talán iobb az áruia. Az importhe­lyettesítés technikai bázisát hitelekkel, kedvezményekkel segítette kiépíteni az állam. A gazdasági nehézségek azon­Voit egy nyár... ... és volt egy szabadtéli Alig egy hete, hogy véget ért, de hogy különösen em­lékezetes marad, feltehetően sokan bizonyíthatják. Fris> sen pezsgő, a korábbi évek­nél jóval elevenebb szellem, jellemezte, a színfalak mö­gött és a próbákon, a téren — é» az egész városban. Emlékeztetésül néhány kép: ilyen (is) volt ez a nyár.

Next

/
Thumbnails
Contents