Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-14 / 164. szám

2 Szombat, 1984. július 14. 14 Közlemény 2 KB-titkárok prágai tanácskozásáról Prágában július II—12-én megtartották a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságai nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó titkárainak értekezletét. A tanácskozás résztvevői véleményt cseréltek a jelenlegi nemzetközi helyzet és az ideológiai munka időszerű kérdéseiről. Megállapították, hogy az imperializmus, elsősorban az amerikai imperializmus agresszív körei által folytatott konfrontációs, katonai fölényre törekvő, a népek függetlenségét és szuverenitását sértő, az expanzión és a diktátumon alapuló irányvonal következtében jelentősen megnőtt a békét fenyegető veszély. A fegyverkezési hajsza különösen veszélyes szakasza kezdődött azzal, hogy a NATO egyes országaiban megkezdték közép-hatótávolságú amerikai nukleáris rakéták telepítését. Ez arra kényszerítette a Szovjetuniót és a Varsói Szerződés más tagállamait, hogy tőbb válaszintézkedést tegyenek. Az imperializmus agreszsziv irányvonala mélységesen nyugtalanítja a népeket, és kiváltja a háborúellenes mozgalom, az emberiség jövőjéért felelősséget érző összes társadalmi erő és államférfi határozott ellenállásót. Az imperializmus agreszszív köreinek hibájából kialakult feszült nemzetközi helyzetből kiutat'mutat a szocialista országok által közösen kidolgozott reális békeprogram. E program olyan megállapodások megkötésére irányul, amelyek révén valóban csökkenteni lehet a katonai szembenállás szintjét, ki lehet zárni a nemzetközi kapcsolatokból az erő alkalmazását, és az erővel való fenyegetést, meg lehet akadályozni a nukleáris háborút. A szocialista országok — mint vezetőik állandóan hangoztatják — készek a konstruktív párbeszédre a béke és a nemzetközi biztonság érdekében. Fontosnak tartják az ENSZ szerepének növelését az említett célok elérése végett. A tanácskozás résztvevői megállapították: nagy jelentősége van annak, hogy meggyőzően ismertessék és , megvalósítsák azokat a javaslatokat és kezdeményezéseket, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai prágai Politikai Nyilatkozata (1983. január 5.), a szocialista országok párt- és állami vezetői moszkvai találkozójáról kiadott Közös Nvilatkozat (1983. június 28.), a KGST tagállamai felső szintű gazdasági tanácskozásán elfogadott „A béke megőrzése és a nemzetközi gazdasági együttműködés" című nyilatkozat (1984. június 14.) és a szocialista közösség országainak más komoly, tárgyszerű dokumentumai tartalmaznak. Ezek az egyenlőség, az egyenlő biztonság alapján folytatandó, a fegyverzet korlátozására és csökkentésére vonatkozó tárgyalások felújítására* és a nemzetközi politikai légkör javítására irányulnak. A nukleáris háború veszélye ellen folytatott harc sikerének záloga a szocialista közösség országainak ereje és egysége, kommunista és munkáspártjaiknak a marxizmus—leninizmus, a szocialista internacionalizmus elvein alapuló összeforrottsága, amely magában foglalja a szolidaritást, a kölcsönös elvtársi segítséget, a teljes egyenjogúságot, az egymás belügyeibe való be nem avatkozást, és minden párt azon jogának tiszteletben tartását, hogy önállóan határozza meg és hajtsa végre politikai irányvonalát. A tanácskozás résztvevői síkraszálltak az összes kommunista és munkáspárt szolidaritásának és együttműködésének erősítése mellett. Kifejezték készségüket arra, hogy aktív politikai párbeszédet és együttműködést folytassanak a szocialista és a szociáldemokrata pórtokkal, a háború- és rakétaellenes mozgalom különböző társadalmi-politikai erőivel. Teszik ezt annak érdekében. hogy olyan utakat keressenek, amelyek a háború és a béke súlyos problémáinak konstruktív megoldásához, a fegyverkezési hajsza — elsősorban a nukleáris fegyverkezés — megfékezéséhez vezetnek. A tanácskozáson hangsúlyozták, hogy az imperialista államokban a militarizmus fokozódását a szocialista országok ellen irányuló ideológiai felforgató tevékenység erősödése, rágalmazó kampányok kibontakoztatása, a belügyeikbe való durva beavatkozási kísérletek és különféle gazdasági szankciók alkalmazása kfséri. A tanácskozáson hangsúlyozták annak szükségességét, hogy erőteljesebben kell népszerűsíteni a létező szocializmus előnyeit és eredményeit, amelyek a gyakorlatban biztosították a munkához, a tanuláshoz, az államügyekben való demokratikus részvételhez, a személyiség szabad fejlődéséhez való jogot. A testvérpártok küldöttségei kiemelték, hogy a KGST-tagországok felső szintű gazdasági értekezletén elfogadott határozatok új, kedvező távlatokat nyitnak ezen országok nemzetgazdasága és az egész szocialista közösség gyors fejlődése, valamint a szocialista világrendszer ereje és tekintélye növekedése előtt. A testvérpártok és testvéri államok vezetői áital egyeztetett hosszú távú irányvonal alkotó célokat követ. A tanácskozás résztvevői ismét megerősítették a szocialista államok szolidaritását az el nem kötelezett mozgalommal, a fejlődő országok népeivel, amelyek az imperializmus, a gyarmatosítás és a neokolonializmus ellen, a szabad és önálló fejlődéshez való jogért, az elmaradottság leküzdéséért és az új gazdasági világrend megteremtéséért harcolnak. Nagy figyelmet fordítottak a hitleri fasizmus és a japán militarizmus felett aratott győzelem közelgő, negyvenedik évfordulójára. Az emberek új nemzedékeinek az egész világon tudniuk kell az igazságot a II. világháborúról, arról, hogy azt a hitleri fasizmus, a nemzetközi imperializmus legagresszívabb erői robbantották ki, valamint arról is, hogy a Szovjetunió döntő szerepet játszott a győzelem kivívásában, s mit tett a győzelemért a kommunista és munkásmozgalom, az összes többi antifasiszta és hazafias erő. Nem szabad megengedni a történelemhamisítóknak, hogy elhallgassák és meghamisítsák a II. világháború tanulságait. A legfontosabb tar.ulság az, hogy a háborús fenyegetés ellen azelőtt kell harcolni, mielőtt megszólalnak a fegyverek, s ez még inkább így van, ha nukleáris fegyverekről van szó. A történelmi tanulságok megkövetelik a demokrácia, a haladás, a politikai realizmus összes erőinek akcióegységét. A tanácskozás az elvtársi együttműködés, az egység és a harcos szolidaritás légkúreben folyt le. Csernyenko fogadta Cueliart • Moszkva (MTI) Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke pénteken délelőtt fogadta Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárt, aki szerda óta tartózkodik Moszkvában a szovjet kormány meghívására hivatalos látogatáson Kubai lapok Szegeden Katonai megállapodás 0 Washington (IIPI) Katonai megállapodást kötött az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság a nyugatnémet hadsereg legvédelmi erejének neveléséről. Az egyezményt Caspar Weinberger amerikai és Manfréd Wörner nyugatnémet hadügyminiszter csütörtök este írta alá Washingtonban. A megállapodás értelmében Bonn nyolcszáz darab Patriot légvédelmi rakétát és 14 rakétaindítót vásárol az Egyesült Államoktól, öszszesen 870 millió dollár értékben. Ezen kívül maga az amerikai hadsereg is vásárol a nyugatnémet légierőnek 26 további ilyen raké- | tát. Ezeket szintén az NSZK-ban fogják hadrendbe állítani. Ez a megállapodás, egy 2,5 milliárd dolláros ügylet része. Ennek keretében az NSZK a többi között 95 francia—nyugatnémet gyártmányú Roland rakétát fog vásárolni. E fegyverek többségét az NSZK-ban létesített amerikai katonai támaszpontok védelmére kívánják szolgálatba állítani. Földes László köszöntése 0 Budapest (MTI) Földes Lászlót, a Hungexpo nyugalmazott vezérigazgatóját, a munkásmozgalom régi harcosát 70. születésnapja alkalmából az MSZMP X. kerületi bizottságán Zarnóczi József első titkár köszöntötte. Ez alkalommal a magyar—szovjet barátság erősítése terén végzett több évtizedes munkásságáért az MSZBT aranykoszorús jelvényével tüntettek ki. A kitüntetést Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára adta át. A Bajcsy-Zsilinszky utcában, egy cipöbolt kirakata és bizsucikkeket áruló minibutik között szerénykedik a Lapkiadó Vállalat Idegennyelvű Lapok Olvasó Szolgálata. A boltot üzemeltető hazaspár udvarias készségesen közli, megjelent a Prisma legújabb száma. A nemzetközi terjesztésre szánt folyóiratot a Prensa Latina kubai hírügynökség adja ki, de Prágában nyomtatják. Angol, spanyol és portugál kiadása van. Magyarországon 15 forint az ára, és csak az angol kiadá-' sa kapható. Ausztráliától Zimbábvéig 32 országban terjesztik. A 68 oldalas, kis alakú, külsejével legalább a Time-ra vagy a Spiegelre emlékeztető formátum felhasználja mindazt a laoszerszerkesztői tapasztalatot, amivel a nemzetközi sajtó él. Tartalmában viszont jellegzetesen kubai. Hazai, latin-amerikai hírekkpl és a világpolitikával foglalkozik. Kuba történelme során a legnagyobb figyelmet az Egyesült Államokra fordította. A hatalmas északi szomszéd politikájáról ad összeállítást a Veszélyes ösvény című írás. Felsorolja 1890-től 1933-ig Észak intervencióit, hangsúlyozza azt, hogy a kis országok függetlensége mennyire illúzió volt a nagy szomszéd árnyékában. Latin-Amerikából Venezuelát, a Karibtérséget, Trinidatot, Granadát veszi szemügyre. Állásfoglalása nyílt őszinte, nem kertel az igazság kimondásával! Hogy pontosan mit ír? Lapozza fel az 5—9. oldalt. megtudja a kedves olvasó! A világpolitikából jó érzékkel a háborús gócokat emeli ki Most a Perzsa(arab) öböl van soron. A két vetélkedő olajhatalom konfliktusából csak az amerikaiak húzhatnak hasznot — ez a lap véleményé. Brutio Kréisky. Felipe Gonzalez, Willy Brandt fényképei illusztrálják a szocialista internacionáléról szóló beszámolót. Kisebb terjedelmű, de érdekes riportok vannak Jugoszláviáról. Indiáról. Kínáról. A szovjet űrhajósokkal foglalkozó hasábok után nemzetközi sajtószemle következik. A szovjet Tiempos Nuevost (ez a Novoje Vremja spanyol kiadása), a chilei Analisist és a francia Afrique-Asiét nézi át a szemleíró. * A Kárász utca és a Somogyi utca sarkán árulják a többi kubai lapot. 1953-ban Mexikó egyik rejtett öblében szakállas kubaiak fegyvereket raktak be egy meglehetősen régi, hogy úgy mondjam, „tengerviselt" motoros hajóra, hogy Kubába induljanak a Batista elleni harcra. A barbudók azóta bevonultak a történelembe nevezetes hajójuk nevét most a legnagyobb kubai újság viseli. A Granma a KKP KB lapja. Magyarországon. illetve Szegeden a „heti összefoglalóját" is árulják, ezt jelenti a lap fejlécén díszelgő Resumen semanal. Ez a laptipus itt ismeretlen, leginkább a nagy napilapok vasárnapi mellekletére emlékeztet. A „Nagymama" (ezt jelenti a Granma) 12 lepedőn.vi oldalon jelenik meg. Kubában 10 centavóért veszik (kb. 1.50 forint), itt 5 forint az ára. Nálunk csak a portugálul megjelenő példányai nem kaphatóak, az angol, a francia, a spanyol igen. A „cikkek és kommentárok" állandó rovatában Francisco Morazán elemzi a közép-amerikai helyzetet, a következő oldalon Machado Venturát. a KKP KR titkárát látjuk, Erich Honecker tál-saságában. Régészeti cikk a „Kuba 5000 éve", ezt követi az el nem kötelezett országok életéből vett rövid hírcsokor, majd „600 nap alatt a Föld körül" című írásban két angol hajós kalandjait ismerhetjük meg. Két tartalmas oldal a kulturális rovat. Nyilatkozik benne a venezuelai Nemzeti Múzeum igazgatója. Több mint 50 000 látogatója volt a Biennálénak Kubában — tudósít a Granma. Nagy cikkben számol be a Velencében megrendezett „Kuba művészete a világban" elnevezésű kiállításról. Egy oldal a kubai _ lapSzefnle, ezúttal a Conjunto (együtt, együttes) művészeti írásait és a Pionerót, az úttörők lapját lapozgatja: színes képek egy úttörőtábor életéből. Sportösszeállítás követi a kultúrát: futás, magasugrás, a férfikosarasok elsőolimpiája. Az utolsó előtti két oldal ismét a nemzetközi politikáé. Nicaragua mellett Manuel Maruanda írását hozzák Feljegyzések egy legendás partizánról címmel. Ha már a politikánál tartunk, lapozzuk fel a Cuba Internacional legújabb számát. Spanyolul jelenik meg, minden hónapban 98 oldalon, 5 forintért. Rendkívül egyenien szerkesztett lap; a 16. oldalon kezdődik a tartalomjegyzék, addig az előző hónap politikai, művészeti, kulturális híreit közli, de a tudomány eredményei vagy a gazdasági hírek éppúgy helyet kapnak benne. Legújabb száma a cukornádat arató parasztok életét mutatja be. A szövetkezetekről is pontos számadatokat közöl: a legtöbb a cukornád termesztésére alakult legkevesebb a citrusfélék nevelésére. A nőolvasók kedvéért jelenik meg a Muchacha (A lány) és a Mujeres (Asszonyok). lVÍindkettő havonta hagyja el a nyomdát, 68 oldalon. Csak a papírjuk gyengépp minőségű a többi lapénál, tartalmuk változatos. Leginkább a Nők Lapja' Magazinjára emlékeztetnek. Mi lehet legtöbb fiatal lányok számára készült lapban? Természetesen a divat. Ez a címe az egyik 24 oldalas résznek: szabásminta, kozmetika van benne, de válaszol arra az izgalmas kérdésre Is. hogyan legyünk csinosak és vonzóak? Van' egy része a lapnak, amely elkelne a magyar sajtóban is: ..Beszéljünk őszintén!". Az alapos, rajzos felvilágosító iromány a szerelemről, pontosabban a szerelem fiziológiájáról. férfi és nő testének különbözőségéről, működéséről, titkairól szól. Néhány téma a Mu.ieresből. A „Randevú a .jövőben" a női tengerészetről szól. „A libanoni nők a végsőkig harcolnak" pedig a közel-kelet! ország legtöbbet szenvedett rétegét hozza emberközelbe. Marlene Dietric híres főszerepeiben mosolyog a következő oldalakon: „A mítosz él" — hangzik a sokatmondó cím. Bár nem rágtok különösebben sportrajongó, érdeklődéssel böngészem az El Deportét (A sport). Kisebb alakú az előzőéknél, mindössze 52 oldal. A Képes Sportra emlékeztet, de színvonalasabb és olcsóbb annál, 4 forint az ára. A spanyolul nem tudót angol és francia összefoglaló igazítja el. Befejezésül csak annyit: érdemes kézbe venni ezeket a változatos témájú lapokat. Rozsnyai Jenő Fesztivál előtt Visszatérő, de mindig úl eseménv megvénk és városunk életében a szegedi nvári ünnepségsorozat. Egvfaita csomópontja ez éves programjainknak. különösen a kulturális és a sportéletben, de a gazdaság, a tudomány különböző területein is. Tíz- és százezrek látogatták az évek során a fesztivált, közülük igen sokan — örvendetesen — rendszeresen visszatérnek hozzánk. Raitunk. szegedieken is múlik, hogv a ió szívvel visszatérők száma mind több legven hiszen ez azt ielenti. hogv tartalmasnak, értékesnek tartják programjainkat. A fesztiválról rendszeresen beszámol a saitó. a hírközlés, és értékes kiadványok adnak képet az eseményekről. Nem haszontalan talán a rendezvénvek rövidesen meginduló sorozata előtt visszagondolni az indulásra. az úiraindulásra. a mai és a holnapi munkánkhoz erőt adó tanulságokra. Elsősorban nem az eseménvek. hanem a tapasztalatok összegezése látszik célszerűnek, hiszen az eseményeket, vagv azok egv részét, ki-ki átélte vagv tapasztalta, és hordozza emlékezetében. ' Ismeretes, hogv a Szegedi Szabadtéri Játékok több mint fél évszázaddal ezelőtt indult útiára. Milvenek voltak akkor a körül ménvek? Súlvo6 volt a nemzetközi helvzet a világgazdasági válság, a fasizmus hatalomra iutásá Németországban iellemezté a nemzetközi viszonyokat. A Horthvfasizmusnak a gazdasági, kulturális elmaradottság, a munkanélküliek tömege. a haladó eszmék üldözése volt saiátia ekkor is. Mégis voltak, akik nem magyarázták tétlenségüket a körülményekkel, hanem vállalták a kultúra értékeinek közvetítését a tömegek ismereteinek gazdagítását. a közgondolkodás formálását. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma — amelv a munkásmozgalommal kapcsolatot tartó baloldali fiatal értelmiségiek fóruma volt — kezdeményezte a Játékokat, és megvalósításának is csiholója volt. Salzburg példájára is építve, de a hazai és az egyetemes kultúra saiátos arculatát vállalva kezdődtek a Játékok. Eszmei iránvitói eredményesen igvekeztek megóvni a nacionalista kultúrpolitika hatásától. és a művészet haladó értékeinek ápolását továbbadását tudták a középpontba állítani. Ma már a művelődéstörténethez tartozik az első évek megannvi tapasztalata, eredménve és gondia. Az indulás azt mindenképpen dokumentálja, hogv az előremutató törekvések nehéz időkben is mesgvökereztethetők. Jó példa volt az előadások sikere a munkásság és az értelmiség kapcsolatának erősítésére is. hiszen az öntevékeny kulturális mozgalom ötvöződött a hivatásos művészek munkájával, és maradandó értékeket hozott létre. 1940-ben kényszerű szünet kezdődött. hiszen a második világháború fegvverrooogása elhallgattatta a múzsákat a Dóm téren is. Amikor immár négy évtizede tájegységünk felszabadult. a szegedi dolgozók, az értelmiség haladó erői ismét féikarolták * művészeteket. A Magvar Kommunista Párt értelmiségi csoportiának kezdeményezésére az Ideiglenes Kormánv Szeged városi színházát Nemzeti Színház rangiára emelte. Felmerült a Szegedi Szabadtéri Játékok úiraindítása is. amelv azonban — az első években anvagi gondok miatt, maid később ismert politikai ellentmondások következtében — elmaradt. A Masvar Szocialista Munkáspárt 1958-as Művelődéspolitikai Iránvelvei megkülönböztetett hangsúllva1 szólt a vidéki kulturális központok feilesztéséről. Immár ténvek bizonvítiák. hogv akkor itt helyesen ismerték fel. hogv megérett az idő a Szegedi Szabadtéri Játékok — illetve immár a fesztivál — újraindítására a szocialista művelődéspolitika izmosodó alapjain. Nem sokkal az iránvelvek megjelenése után megkezdődtek az előkészületek. 1959-ben újra indult a Játékok, és folyamatosan fesztivállá gazdagodtak az eseménvek. Kialakult a Szegedi Szabadtéri Játékok programjának műsorkoncepciója. amelv azóta is időt állónak bizonyult. Ennek jegvében a programra a népszínházi jelleg a meghatározó Eszerint helvet kap a műsorokban a magvar és az eavetemes prózairodalom számos értéke, a komolv- és a könnyűzene, a néptánc és a balett A hazai kulturális értékek ápolása mellett külön ftgvelem fordul az orosz és a szoviet kultúra értékeinek továbbadására Azóta mindig voltak és vannak, akik vitatják az alapkoncepciót. köztük kritikusok, szakemberek. Azt gondoljuk, helves. ha a Játékok programját új elemekkel is gazdagítjuk de csak az alapkoncepció kiteljesedése ieevében. Hiszen eev-