Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-14 / 164. szám

Szombat, 1984. július 14. 3 Helypénz, kereskedői igazolvány nélkül Árusítás esz utcán A lakosságot régóta fog­lalkoztató bosszúságok egyi­ke, hogy időnként — int kább gyakrabban, mint rit­kábban — „égig szöknek" a zöldség-gyümölcs árak. A felvásárlással és értékesí­téssel foglalkozó vállalatok és szövetkezetek már szá­mos kísérletet tettek a bi­zonyítvány megmagyará­zására. Erveik sokaságából most csak egyet idézünk: a portékát, míg a fogyasztó­hoz kerül, számos — táro­lási, szállítási, egyéb — költség terheli. Hogy ráadá­sul sokszor fonnyadt, sérült zöldség és gyümölcs várja a vásárlót, arra hasonló in­dokok felsorakoztatásával reagálnak. Az állami és a szövetkezeti kereskedelem éppen e gondok enyhítése (erdekében él — mind gyakrabban és tervszerűb­ben — a közvetlen felvá­sárlás lehetőségével. A köz­vetlen felvásárlás előnyeihez kétség sem férhet, ám így is maradnak feszültségek. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a boltokban nincs mód a végtelenségig halmozni az árut, ennek megintcsak a fogyasztó látná kárát. Min­dig akadnak, akiktói már neon veszik át a termést, vagy — a kereslet-kínálat törvényszerűségeire tekin­tettel — az elvártnál kisebb összeget ajánlanak a terme­lőknek. Központi döntés született fe gondok feloldására, az ellátás javítására. A Belke­reskedelmi Minisztérium Instrukciói alapján a taná­csok szakigazgatási szervei alkalmi elárusítóhelyeket je­löltek ki a háztáji termelők­nek és a kiskerttulajdono­toknak. Az intézkedés lé­ryege, hogy n városok e Célra kijelölt pontjain ke­reskedői igazolvány és • piacókön bevezetett helypénz megfizetése nélkül bárki • — ide cjsak, saját maga — el­adhatja fölösleges termékeit. Az alkalmi árusok a leg­szükségesebb területet vehe­tik igénybe, az árusítás so­frán keletkező szemetet, hul­ladékot kötelesek folyamato­san egybegyűjteni, majd — természetesen saját költsé­gükön — elszállítani. Jár­művekkel az árusításra ki­jelölt területre felhajtani, ott parkolni nem szabad. Nem akadályozhatják az 6tusok a gyalogos és a közúti forgalmat, eszközei­ket, páldául az asztalokat, székeket az árusítás befeje­zése után nyomban el keli vinniük. Pavilont, sátrat átmeneti jelleggel sem állit­hatnak. Portékáik őrzéséről, maguknak kell gondoskod­niuk. Tudnivaló továbbá, hogy április 4-én, augusztus 2ö-án és november 7-én •nem lehet árusítani. A kis­termelők a maguk termelte zöldséget, gyümölcsöt házról házra járva is árusíthatják. Szeged közigazgatási terü­letén huszonöt helyre adtak ideiglenes területfelhaszná­lási engedélyt. A fentiekben vázolt feltételek mellett áru­sítani lehet: Budapesti krl —Szilléri sugárút keresztező­désében levő közterületen (a járda melletti zöldsáv); Budapesti körút és a Hajlat utca által bezárt területen (volt barakk ABC helye); a Debreceni utca—Szilléri su­gárút—Róna utca által hatá­rolt területen; Rókus város­részben az Északi körút— Csáky József u. és a 16 tan­termes iskola által határolt területen; a Vám téren (a zöldterület villamosmegálló felőli oldalán); a Petőfi Sán­dor sugárúton a Szivárvány kitérőnél (dohánybolt épü­lete mellett és mögött); Bé­csi körút 8—16. sz. épület előtti (Anna presszó) zöld­sávban, a járda mellett; a Honvéd téren az autóbusz végállomásánál; az Északi városrészben a 39. sz. ABC­vel szembeni közterületen; Újszegeden, a Rózsa Ferenc sugárúti víztoronynál; a 71Y autóbusz-végállomás mellett; Szóregen, a Hősök terén, az Iparcikkbolt előtti buszmeg­álló. mellett; petőfitelepen a Benczúr Gyula ,utca, vala­mint a templom által bezárt zöldterület járda melletti szakaszán (iskola előtt); Szentmihályteleken, a Vörös Hadsereg u. 48—52. sz. in­gatlgnok előtti (járda és burkolt úttest közötti) sza­kaszán; Úttörő téren a zöld­ség-gyümölcs árusító pavi­lon mellett, járda mentén levő zöldterületen; Hattyas­telepen, a Rendező téren a forgalomból kivont úttesten; Gyálaréten, a Zágon utca és Komszomol utca, valamint a Szeged-Gyálarét közötti mű­út által határolt közterüle­ten; Sziksósfürdőn az autó­busz-végállomásnál : a Sző­regi úton a 37. és 38. sz. in­gatlanok közötti zöldterület műveletlen szakaszán; a gumigyár előtti autóbusz fordulónál; a Dorozsmai úton a kamion parkolóhely­nél; a 47. sz. út Szeged és Algyő közötti szakaszán bal­oldalt a parkolónál, a lán­gcssütő pavilon mellett; az E5-ös úton — Szeged és az prszághatár közötti szaka­szon — a jobboldalon levő pihenőnél (173 km 600 sz. szakaszánál); Északi város­rész l/A ütem Diófa ven­déglővel szembeni közterü­lenten (járda melletti zöld­sáv) ; Makkosháza városrész Gyöngyvirág U. és Makkos­házi út közötti részben ren­dezett területen; a Makkos­háza városrész trolivégál­lomásnál levő zöldterületen. II tízezredik telexállomás A posta központi távíró hivatala az OKISZ székhá­zában pénteken üzembe he­lyezte az ország tízezredik telexállomását. Az új telex­állomást Valter Ferenc, a posta távközlésszolgáltatási igazgatója adta át Rév La­josnak, az OKISZ elnöké­nek. A magyar telexszolgálat 1942-ben hét állomással in­dult. 1953-ban hazai, majd 1964-ben nemzetközi háló­zatát automatizálta a Ma­gyar Posta. 1981-ben történt a legjelentősebb fordulat, amikor korszerű elektroni­kus tároltprogram-vezérlésű (Japánban gyártott) közpon­tot állítottak fel. Ma már — elsősorban az elektronikus központnak köszönhetően — valamennyi magyar előfize­tő közvetlen távhívással hív­hatja a telexállomásokat itthon és a világ 166 orszá­géban. A magyar telexhálózat 27 automata központból és az előfizetőket a központhoz, valamint a központokat egymáshoz csatlakoztató átviteli berendezésekből áll (A vidéki központok többsége műszakilag már korszerűtlen, fokozatosan kicserélik ezeket.) A telexállomások Iránti igény fokozódik, a Posta évente több mint 500 állo­mást kapcsol be. Az igé­nyek azonban ennél nagyob­bak, jelenleg több mint ez­ren várakoznak telexre számuk tovább növekszik. Megújuló munkaverseny Többet, jobbat exportra — Mindannyiunk tudatá­ban benne él — mondja dr Bátyai Jenő. a Zöldért ke­reskedelmi és ipari főosz­tályvezetője —. hogy jelenün­ket. jövőnket társadalmi elő­rehaladásunkat a gazdálkodás eredményei határozzák még. A külgazdasági feltételek az elmúlt évtizedben romlottak. A mi kollektívánk is úgy gondolja tehát, hogy eszkö­zeinket az eddiginél hatéko­nyabban kell használnunk. Nem kis vagyonról van szó, hiszen állóeszköz-állomá­nyunk 550 milliót tesz ki, forgóeszközeink pedig 384 millió forintot érnek. — Nemrégiben csatlakoz­tak a kongresszusi és fel­szabadulási munkaverseny­hez. — A Zöldért kétezer dol­gozója vállalja, hogy a nép­gazdaság egyensúlyi helyze­tének javítása érdekében a nem rubel elszámolású ex­portunkat egy százalékkal túlteljesítjük. Ígéretet adunk arra is, hogy a termékek mi­nősége jobb lesz, mint led­dig. Kereskedelmi hálóza­tunk dolgozói azt vállalták, hogv mindenben a vásárlók kedvében járnak. — Ügy legyen! — így kell tennünk, hogy meg tudjunk felelni a kö­vetelményeknek. Ezekben a napokban egyébként a mun­kahelyeken azon tanakod­nak az emberek, hogy mi­ként tudnak az eddiginél jobban takarékoskodni az anyagokkal, s az energiával. Mindenki tudja, hogy gaz­daságunk szerény növekedé­si lehetőségei mellett ez az egyetlen járható út a haté­konyabb gazdálkodásra. fi ránt helves több tízezer néző zenei ízlését szolgálni és formálni, tánckul­túránkat vasv éooen irodalmi, anya­nyelvi műveltségünket feileszteni. Az elaoelgondolások mind teljesebb meg­valósítására a iövőben is törekedni kell. amint a megvei pártértekezlet 1980-ban is feladatul adta: ..A Szege­di Szabadtéri Játékok — az eredeti koncepció változatlanul hagvása mel­lett — bővítse a reoertoáriát. növel­je az előadások művészi hatásfokát." A hatvanas évek első felében sor­ra megjelentek azok a rendezvények, amelvek immár hagvománvosan tel­jessé tették a fesztivált. Ha megnéz­zük a különböző visszatérő programok sorszámát, szinte mindegvik másfél­két évtizedes. Korábbi évtizedeinek egyenetlensége helvett immár hagvo­mánvos rendszerességű a Szegedi Ipari Vásár. A Szegedi Ifiúsági Na­pokat is a 18. alkalommal rendezik most meg. harmadik évtizedébe lé­pett a Pedagógiai Nvári Egvetem. kö­zeledik ehhez a Művelődésélméleti Nvári Egvetem. közel másfél évtize­des az ioari konferenciasorozat. és sorolhatnánk a kulturális élet vissza­térő eseménveit. A vitorlázóreoülök 29. alkalommal találkoznak a Nem­zeti Bainokság keretében, de vissza­térőek a különböző labdajátékok, az ökölvívó-, atlétikai, salakmotor- és más versenvek is. Közel negyedszá­zados a Szegedi Nyári Tárlat, amely ez alatt országos rangúvá vált. von­zóak az állandó kiállítások, a hang­versenvek. Azt gondoltuk, helves. hogv a het­venes években nem nőtt tovább — a korábbi lendülethez hasonlóan — a rendezvények száma, hiszen félő volt hoay a mennyiség a minőség rovásá­ra megv. Az évtizedes taoasztalatok alaDián azt lehet mondani, hogv ki­alakult a visszatérően megrendezett programok sora. és a színvonal. a minőség került előtérbe. Ugyanakkor minden esztendőnek van egv-egy olvan rendezvénve. amelv pillanat­nyilag aktuális. így az idén a közel­múltban felavatott Somogvi-könvv­tárban rendezik meg a magvar könyv­tárosok vándorgyűlését, és ilven prog­ramok megszervezése a jövőben is indokolt lehet. Vázlatosan végigtekintve az ese­ményeken. azt gondoliuk. hogv a fesztivál ió! szolgálta művelődéspo­litikánkat. Fontos politikai erő szá­munkra az MSZMP Központi Bizott­sága 1974-es áprilisi határozata, amelv a közművelődés helyzetéről, az ezzel kapcsolatos pártfeladatokról szólt, megfogalmazva: ..Támogatni kell az olvan. közművelődési szempontból is jelentős, színvonalas színházművészeti és zenei vállalkozásokat mint példá­ul a Szegedi Szabadtéri Játékok." E megállapítás éppen egv évtizeddel .ezelőtti, és a Játékok, de immár a fesztivál egésze, széles körű támoga­tást kapott ahhoz, hogv vállalt ne­mes feladatát betöltse. Ismét fesztivál következik Szege­den. de ennek hatása most is túlnő a város határain. Teljesen természe­tes. hogv az eseménvek zárása egybe­esik az óousztaszeri hagvománvos nagygyűléssel, amelv egvebek között ezeréves, és a közel négv évtizede megúiult államiságunkra emlékeztet. De a megve városai, községei életére is hatást gvakorol a fesztivál, amelv mindannyiunk közös ügve. A bevezetőben említettem, hogv a rendezvények indításakor nehéz volt a helvzet. de az űiraindulás körülmé­nyei sem voltak gond nélküliek. Ma persze a körülmények, lényegüket te­kintve. másak. A mai nemzetközi helvzet pozitív elemei mellett a je­lentkező aondiaink se suaallianak hál kilátástalanságot, letargikus hangula­tot hanem inkább iobb munkára ösztönözzenek. Hiszen ha a körülmé­nyek nehezebbek, egyetlen válasz a helves: iobban kell dolgozni. A fesz­tivál munkával iár. de a komoly ren­dezvények mellett a vidámságnak is helve van mindennapjainkban. Le­gven mindannyiunk közös ügve. hogv a most következő hetek is adianak megúiító lendületet munkánkhoz. A következő hónapok naev politikai feladatokat tartalmaznak: évfordulós megemlékezéseket, kongresszusi fel­készülést munkaversenvt és más programokat. Rendezvényeink kap­csolódjanak értelemszerűen a soron következő eseményekhez is. Belső fej­lődésünk eredményei igen nagyok, és van programunk a további előrehala­dáshoz is. Van okunk optimizmusra. A nehéz gazdasági helvzet ellenére, országos és helvi összefogással befejeződött a Dóm tér épületeinek megvalósítása. Hisszük, hogv rövidesen — a Dóm téri lámpák eloltása után — felújí­tott Nemzeti Színházunkban gyullad­nak ki a fénvek. S talán nincs mesz­sze az idő. amikor a Játékok nézőte­re is meeúiul. Közös feladatunk azon munkálkodni, hogv táravakban és szellemiekben úi értékek szüles­senek. gazdagítva mindannyiunk éle­tét KONCZ JÁNOS Építeni, megőrizni A történet akár mai mesének is beillene. Volt egyszer egv kisváros. ,benne egv park. Nem tartozott az or­szág védett keriiei közé. fái zöldiét, hűsét azonban igen szerették a lakók. Történt, hogv a város pénzhez ju­tott. abból pedig szolgáltatóházat kívánt építtetni. Helvét a parkban ielölték ki. mondván, hogv annak csupán kis sarkát foglaLia maid el. Noha az úi létesítmény alapte­rülete ezt nem indokolta, a gondatlan építők feltúrták az egész zöldterületet. Mikor átadták a szolgáltatóházat, a lakosság öröme nem volt telies. mert mellette és körülöt­te ott maradt a csatatér és a szeméttelep olvan saiátos keveréke, amilyent sajnos gyakran produkálnak a város­fejlesztés szeiVezetlenségei. Egv ismerős tanácselnök kérdezte a minap, 'inkább csak önmagától: milliárdokat költünk városaink fejleszté­sére. a modernizálásra, miért nem tudjuk ennek arányá­ban örömmel eltölteni az embereket, kicsikarni a telje­sebb elismerésüket? És egv másik példát említett. Köz­úti felüljáró épült náluk, de a kivitelezők hibájából hosz­szú időre megkeserítette a közelben lakók életét. Azt még valahogyan elviselték, hogv az építkezés ideié alatt csak nagy kerülőkkel közelíthették meg otthonaikat — külön­ben. figyelmesebb munkával e megpróbáltatásokat is csök­kenteni lehetett volna —. de az már sehogy sem fért a fe­jükbe. hogv miért kellett a felüljáró miatt holdtáiiá vál­toztatni régi. meghitt városnegyedüket. A kivágott, nagy lombú fákat cseriékkel pótolták, elmaradt a füvesítés, egy közeli park pedig áldozatául esett az autóparkolónak. Va­lamicskét mindenkinek fel kell adnia kényelméből, meg­szokott körülményeiből a tágabb közösség, jelen esetben az országos közlekedés érdekében. Eddig a dolog rendben van. Ám az áldozathozatalnak is van értelmes határa, amelven túl nehezebb helyzetbe hozni az embereket szük­ségtelen és céljainktól is idegen. Most már csak az a kérdés, ha ennyire közismertek nálunk a fejlesztés eme elkerülhető bonyodalmai, miért fordul elő mégis gyakran, hogv építkezéseinkkel túl sok kényelmetlenséget is okoznak a lakosságnak. Vannak, akik ennek okát az ismert történelmi összefüggésekkel ma­gvarázzák. ielesül: a technikai, az építőipari kultúrának nálunk nincs olvan múltia. hogv ezek a jelenségek elő se fordulhatnának. Példának hozzák fel azokat a más orszá­gokat — vagv ezen országok nálunk építő cégeit —. ahpl tenvérnvi helven is elférnek az építők, gondosan megkí­mélik az építési terület közvetlen környékét, olvannvira. hogv a forgalom elterelése is feleslegessé válik. A mun­kálatok befejeztével pedig megteremtik az úi létesítmény­hez illő környezetet. Tapasztalataim szerint azonban van. ahol fev dol­goznak. a hibák tehát nem magyarázhatóak valamiféle átokkal. Talán sokkal inkább azzaL hogv néhol a tanács nem tervezteti meg komplex módon a fejlesztéseket Az egyetemek építőmérnöki karain tanítják ennek a körülte­kintő építési módnak az abc-iét. Közismertek nemcsak a környezeti kultúra elfogadott normái, de például a létesít­ménnyel együtt iáró zai- és levegőtisztasági ártalmak le­küzdésének módszerei is. Az a tanács feileszt okosan, amelyik e követelményeket is figyelembe veszi a tervezés­kor. s csak akkor engedi ki a bulldózereket a terepre, amikor minden feltétel adott a környezetkímélő, sőt kör­nyezetfeilesztő beruházáshoz. Mert a másik öreg hiba. ami ilyenkor előfordul, hogv lefaragták az utómunkálatokra tervezett összegeket Tudvalevő persze, hogv ma már a tanácsok saját be­ruházásaikban a település üzemeinek hozzájárulásával is építkeznek, s nem minden befizetés történik meg időben. Ezen úgv is lehet segíteni, hogv a tanácsok tartalékot ké­peznek az utómunkálatok finanszírozására, netán kölcsön­kérnek. vagv a felsőbb szervek által megelőlegeztetik a kí­vánt pénzt. Ellenkező esetben félő. hogv a kevesebb pénz­ből induló építkezések olvan ..természetátalakítással" fe­jeződnek be. amely nem válik a település dicsőségére. T öbb helvi tanács gyakorlata igazolja, hogy a ielen­legi szűkös beruházási lehetőségek mellett takaré­kosabb terveket kiviteleznek, gyorsabban építve csökkentik a költségeket, hogy utána még a környék rend­be tételére is fusson a pénzből. Építeni, megőrizni, gondozni. Ez a hármas jelszó feje­zi ki leginkább, mit várnak el az emberek a települések gazdáitól, a városok, falvak életének irányítóitól. Az épí­tés sehol se iárion pusztítással. Komornik Ferenc Hétfőn országszerte meg­kezdődik, és augusztus 4-ig tart a hagyományos kedvez­ményes ianszerv ásár — je­lentették be a PIÉRT pénte­ki sajtótájékoztatóián. Az egységcsomagokba helyezen­dő. kötelezően előírt füzele­ket a PIÉRT 20 százalékos árengedménnyel bocsátotta kiskereskedelmi partnerei rendelkezésére. A vásárlók azonban még ennél is ol­csóbban .jutnak a füzetek­hez, mert a kiskereskedel­mi vállalatok saját kockáza­ti alapjukból legalább 10 százalékkal — néhol-, többel — növelik az engedményt. A PIÉRT saját boltjaiban 30 százalékos engedménnyel kínálja a kötelező egység­csomagokban levő füzeteket és tanszereket, mindenfajta tolltartót 20, iskolatáskát és tornazsákot 10 százalékkal olcsóbban árusít. A PIÉRT­üzletekben ezenkívül a kész­let kifogyásáig féláron kap­hatók az Elektronika 39 tí­pusú, négy alapművelet el­végzésére képes zsebszámo­lógépek. Az áruellátásról szólva a sajtótájékoztatón elmondot­ták. hogy a PIÉRT az idén csaknem másfél millió tanu­ló tanszerszükségletének ki­elégítésére készült fel. A legfontosabb iskolaszerek kö­zül füzetekből lesz elegen­dő, bár a kereslet a vártnál jobban növekedett. Színes ceruzákból a PI­ÉRT jelenleg nem tudja ki­elégíteni az igényeket, mi­vel partnere, az írószergyát az első félévben nem telje­sítette szerződéses kötele­zettségét. A vállalat ezért importból szerez be további színes ceruzákat, ezek július, végére, augusztus elejére ke­rülnek az üzletekbe. .Grafit­ceruzából. zsírkrétából, gyur­mából. iskolai táblakrétából, vonalzókból, szögmérőkből megfelelő a kínálat, körző­ből azonban szintén csak a nyár végére tudják feltöl­teni a készletekéi.

Next

/
Thumbnails
Contents