Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-12 / 162. szám

74, évfolyam 162. szám 1984, július 12., csütörtök Ara: 1.40 forint Megújuló munkaverseny Fölajánlások, vállalások Munkásgyűlések megyei vállalatoknál Láaár Mihály felvétele A Csongrád megyei Tejipari Vállalat fiataljai a munkásgyűlésen. Túlteljesítik a tervet Ezekben a napokban az ország számos vállalatának és szövetkezetének dolgozói határozták el, hogy jobb eredményekkel köszöntik a Xlil. pártkongresszust, valamint hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját. Tegnap, szerdán délután Szegeden, a Csongrád megyei Tejipari vállalatnál a KISZ-fiatalok tettek újabb felajánlásokat. Az ünnepélyes munkásgyűlést Schopper János, a vállalat párttitkára nyitotta meg, majd Seller László KISZtitkár ismertette a felajánlásokat. A fiatalok vállalják, hogy az exportkötelezettségek teljesítésén túlmenően krémfehér sajtból 1 millió tonnával többet termelnek. Ezzel biztosítani kívánják a piaci igények maradéktalan kielégítését. Jugoszláviába a kívánt mennyiségben és kifogástalan minőségben szállítanak tejet. A kollektívák a termékek minőségének további javításával, a fogyasztói igények folyamatos és választékos kielégítésével az értékesítési tervet 3 százalékkal túlteljesítik. A XIII. pártkongresszusig a termékek választékát hosszú fogyaszthatósági idejű tejtermékekkel bővítik. Vállalják továbbá, hogy a cég csomagolóanyag- és energiaköltségét 2 millió forinttal csökkentik, valamint egy kommunista műszakkal a vállalati szociálpolitikai célokra ajánlanak fel. Ezt követően Hatvani Mária a szocialista brigád nevében jelentette be a vállalat valamennyi dolgozójának csatlakozását a fiatalok kezdeményezéséhez. Legvégül Tuza Klára, a KISZ szegedi városi bizottságának titkára kívánt eredményes munkát a Csongrád megyei Tejipari Vállalat dolgozóinak. Társadalmi munka, takarékosság A kongresszusi és jubileumi munkaverseny tiszteletére a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének szocialista brigádjai is felajánlásokat tettek. Vállalják, hogy hozzájárulnak az NKFV hato-' dik ötéves tervidőszakára tervezett feladatainak túlteljesítéséhez: kőolajból 25 ezer tonnával többet termelnek, földgázból 1,5 milliárd: köbméterrel, egyéb gáztermékekből 260 ezer tonnával többet értékesítenek. A vállalat felajánlásai között szerepel még, hogy két szocialista brigád szellemi vetélkedőt szervez, felelevenítve hazánk felszabadulásának eseményeit, számba véve az azóta eltelt időszak eredményeit. A helyi kezdeményezések megvalósításához a kollektívák úgy 1984ben, mint 1985-ben 50 ezer óra társadalmi munkával járulnak hozzá. Az NKFV szegedi üzeme — amely a vállalat 7 önálló üzemegysége közül az egyik — a felsoroltakon kívül kiemelt feladatként kezeli az anyaggal és az energiával való ésszerű takarékosságot, az importanyag-megtakarítását, a gazdaságos termelést, a hatékonyságot, a munkaidő jobb kihasználását. A munkahelyeken a rend és a fegyelem megszilárdításával segítik elő a balesetek megelőzését, gondoskodnak a termelés feltételeinek biztosításáról. A várospolitikai célok megvalósulását jól szervezett társadalmi munkával és kommunista műszakkal támogatják. Fej'esztik a technikát A Szegedi Kábelgyár Pattantyús brigádja is csatlakozott a felszabadulási és jubileumi munkaversenyhez. A kollektíva tagjai úgy gondolják, hogy névadójukhoz méltóan többet kell tenniük a technika és a technológia fejlesztéséért, s mindez azt eredményezheti, hogy évi tervüket — ami 7 milliárd 4 millió forintot tesz ki — jó minőségben túlteljesítik. Ismeretes, hogy a gyárnak exportkötetóettségei is vannak. Kuvaitba minden szállítmányt időben, jó minőségben indítanak útra. A gyár vezetése úgy értékeli, hogy a brigád felajánlása, amelyhez az üzem valamennyi szocialista kollektívája csatlakozott, elősegíti, hogy a gyári és a vállalati célkitűzések maradéktalanul teljesüljenek. Az a céljuk, hogy a Szegeden gyártott kábelek igazából márkává váljanak. Nem kis feladat, de meg fognak birkózni vele, ígérték. Importcsokkenfés A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szegedi egységeiben dolgozó brigádvezetők is csatlakoztak a munkaverseny felhívásához. Vállalták, hogy exportfeladataikat maradéktalanul teljesítik. Ugyanakkor biztosítják az itteni fogyasztáshoz szükséges gabonamenynyiséget is. Ami figyelemre? méltó: ismeretes, hogy jelentős mennyiségű fehérjét, illetve fehérjetakarmányt importálunk. A munkaverseny egyik célja az, hogy a külföldről származó fehérjék részaránya csökkenjen a hazai fogyasztásban. A felhíváshoz a vállalat 61 brigádja csatlakozott. Természetesen nemcsak a gazdasági eredmények növelésére gondoltak. Előadássorozatot szerveztek, hogy mindenki megismerje a világ 40 évnyi, azaz leghoszszabb békés időszakának valamennyi eredményeit. Vetélkedőket is rendeznek. Hozzá kell tenni: az igazi vetélkedő az lesz, hogy a vállalat dolgozói hogyan tudnak hozzájárulni a munkaversenyhez, miként tudják megvalósítani azokat a feladatokat, amelyeket vállaltak. Négy kommunista műszakot tartanak, s ezek munkabérét a vállalati közös alap bővítésére ajánlják fel. Szocialista országok KB-titkáraisak tanácskozása Prágában Prágában szerdán megkezdődött a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságai nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó titkárainak értekezlete. A tanácskozáson a Bolgár Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Kubai Kommunista Párt, a Laoszi Népi Forradalmi Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Román Kommunista Párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Vietnami Kommunista Párt képviselői vesznek részt. A tanácskozást Vasil Bilak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára nyitotta meg. (MTI) Magyarjugoszláv tárgyaiások Július 10—11-én Magyarországon tartották meg a magyar—jugoszláv gazdasági együttműkö'dési bizottság, elnöki találkozóját. Hetényi István pénzügyminiszter és Nedeljko Mandics, a JSZSZK szövetségi végrehajtó tanácsának (kormány) tagja, a bizottság tagozati társelnökei áttekintették a két ország gazdasági kapcsolatainak alakulását, az együttműködés elmélyítésének lehetőségeit, és meghatározták a soron levő feladatokat. Nedeljko Mandicsot fogadta Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. A találkozón jelen volt Hetényi István, valamint Milovan Zidar, Jugoszlávia budapesti és Simon Pál, hazánk belgrádi nagykövete. Nedeljko Mandics szerdán elutazott Budapestről. (MTI) Milyen is a zöldséghelyzet? Sokat foglalkozott mostanában a napisajtó, a rádió a zöldségkereskedelemmel. Sőt, a veszprémi tévéfesztivál egyik díjazott alkotása — ha nem is a napi tudósítások eszközeivel — szintén a Bosnyák téri zöldségvásárból merítette témáját, elgondolkoztató társadalmi jelenségeket mutatva föl. Mi is hát a baj a zöldséqüzlettel? Hiszen végül is van kínálat, választék, termelői kedv. Ezt sem mindenütt mondhatják "el magukról. Mi hát a kifogásolnivaló? Ügy tetszik, mostanság az árakkal van a legtöbb gond. Régebben, amikor a termelők úgyszólván egyedül a ZÖLDÉRT vállalatoknak adhatták el árujukat, a több csatornát óhajtottuk mi is ezeken a hasábokon. Bíráltuk a ZÖLDÉRT-et, mert olcsón vásárolt, és drágán adott el, lassú volt, rothasztotta az árut, s olyan árrést alkalmazott, amelylyel bármekkora tékozlást fedezni tudott. Nos. a kívánság egyik fele megvalósult: ma számtalan csatornán áramlik az áru a termelőtől a fogyasztóig. Ütja hol rövidebb, hol hosszabb, egyre gyakoribb, hogy szemre is szép, kiváló minőségű portékát kínálnak. A korábbi alaphelyzet azonban változatlan: a termelő a növekvő költségek mellett keveset kap az árujáért, a fogyasztónak pedig sokat kell fizetnie érte. Űj gyakorlat és régi beidegződések élnek egymás mellett: piacgazdálkodást sürgetünk és támogatunk, ugyanakkor árszabályozást várunk a ZÖLDÉRT-től. sőt ellátási kötelezettséget emlegetünk olykor. Holott ma már a ZÖLDÉRT-ek is nyereségérdekeltségűek. 1979ben az összes ZÖLDÉRT vállalat 540 millió forint állami támogatást kapott, 1983-ban pedig 430 millió forintot fizettek be az államkasszába. Fölfoghatjuk úgy is. közel egymilliárdot javult a gazdálkodásuk, de úgy is, hogy ilyen katasztrofálisan rossz volt korábban. Sok területen még így sem bírták a versenyt ' az őstermelőkkel, de főként a magánkereskedelemmel, amely ma gyakorlatilag az árakat diktálja. A budapesti Nagyvásártelep forgalma t/z év a)att csaknem a tizedére csökkent. A ZÖLDÉRT-eknek is meg kell tanulniuk kereskedni. Korábban ugyanis „terítették" az árut, gyakorlatilag elosztó funkciót láttak el. Náluk ma kihasználatlan eszközkészlet halmozódik. A tapasztaltabb kereskedőik is átáramlottak a magánszektorba. Ezekre a vállalatokra változatlanul szükség van, de alkalmazkodniuk kell az új helyzethez, amelyben a piacon közvetlenül megjelenő kiskereskedő mondja meg, kell-e és milyen áru kell. Csakhogy a kiskereskedő kevés munkával sokat akar keresni. Ezért menekül az olcsó, de tömeges árutól. Általános tapasztalat volt idén tavasszal, a krumplimizéria idején, hogy a magánkereskedők nem tartották be a hatósági árat. ahol megpróbálták erre kényszeríteni őket, ott inkább nem árultak burgonyát. Egyébként pedig fölvásárolták hatósági áron a ZÖLDÉRT-től, és továbbadták — amennyiért vevőt találtak rá. Ügy tetszik, illúziónak bizonyult a szabadpiac valódi szabadsága. A kiskereskedelem láthatatlan érdekszövetségeket hoz létre, nem versenyez, hanem megegyezésre törekszik egymással, a fogyasztó és a termelő rovására. Ez okozza a máig meglevő óriási árrést. Az áru útja lerövidül, de ára nem lesz kevesebb, s hatalmas jövedelmek halmozódnak kevesek kezében. A zöldség körüli ideges hangulatot nem a sajtó „termeli", a tömegkommunikáció csak hangot ad a lakosság körében élő elégedetlenségnek. Ennek pedig az az alapvető oka, hogy a bérből és fizetésből élők visszafogott, agyonszabályozott jövedelméből egyre nagyobb tömegeknek •nem telik a zöldségek és gyümölcsök mai szabadpiaci árára. Tanács István VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! , ».HlllHlimilJUlU —^—re——«P—lll IMII IMII! III II 11». — " Alkatrészek az Ikarusnak Nagy László felvételei A Szegedi Órás-Ékszerész Szövetkezet könnyüfémöntödéiében többféle alumínium öntvényt készítenek. A 19 és fél millió forintos termelési érték egyharmad részét az Ikarusnak gyártott autóbusz-alkatrészek teszik ki. A szövetkezet ezenkívül kapcsolatban van több fémmunkás-vállalattal, ahová ajtók és ablakok sarokclemcit szállítják, a nagykereskedelmi vállala toknak pedig sokféle háztartási terméket készítenek