Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-12 / 162. szám

2 Csütörtök, 1984. július 12. 82 Knznyecov fogadta Katona Imrét # Moszkva (MTI) Vaszilij Kuznyecov. az SZKP KB PB póttagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének első helyettese szerdán Moszkvában fogadta Katona Imrét, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának titkárát, aki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nökségének a meghívására érkezett a szovjet fővárosba. A megbeszélésen jelen volt Tengiz Mentesasvili. a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének titkára, valamint Rajnai Sándor, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. Mitterrand Jordániában Javier Perez de Cuellar Moszkvában A francia elnök sürgeti a közel-keleti kérdésekkel foglalkozó értekezlet összehívását 0 Amman (MTI—AFP) Francois Mitterrand fran­cia elnök kedden Amman­ban ismét hangsúlyozta, hogy országa kész erőfeszítéseket tenni a közel-keleti kérdés­sel foglalkozó nemzetközi ér­tekezlet összehívásáért, azzal a feltétellel, hogy nem zár­ják ki az érdekelt felek egyikét sem. és hogy a ta­nácskozáson részt vesz a Szovjetunió és az Egyesült Államok is. Husszein jordániai király­lyal folytatott tárgyalásai után tartott aramani sajtóér­tekezletén a francia államfő síkraszállt a palesztinok ön­rendelkezési jogának biztosí­tásáért. Rámutatott, hogy a PFSZ a palesztinok elidege­níthetetlen jogaiért küzd. Hozzátette, hogy JasszerAra­fatot, a PFSZ vb elnökét bármikor szívesen látnák Párizsban, és ott „befolyá­sos személyekkel találkoz­hatna". Az iraki—iráni háborúval kapcsolatban megismételte, hogy országa a viszály békés rendezését óhajtja, mert a háború kiterjedése az Öböl más országaira beláthatat­lan következményekkel jár­na az egész iszlám világra. Elmondotta, hogy Párizsnak Bagdadhoz fűződő viszonya változatlan, de kifejtette, hogy Franciaország „nem el­lensége Iránnak sem". Husszein jordánia király, aki szintén jelen volt a ked­di sajtóértekezleten, támo­gatásáról biztosította a kö­zel-keleti kérdés rendezésé­re hivatott nemzetközi érte­kezlet összehívását. AMERONGEN ELUTAZOTT BUDAPESTRŐL Ottó Wolff von Ameron­gen, az NSZK Ipari és Ke­reskedelmi Kamarái Szövet­ségének elnöké, aki Marjai József miniszterelnök-he­lyettes meghívására láto­.atott hazánkba, szerdán el­utazott Budapestről. Ma­gyarországi tartózkodása so­rán találkozott Veress Pé­ter külkereskedelmi minisz­terrel, Beck Tamással, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara elnökével és Fekete Jánossal, a Magyar Nem­zeti Bank első elnökhe­lyettesével is. SZAKSZERVEZETI ESZMECSERE A Szakszervezetek Or­r ágos Tanácsa Elnökségé­nek meghívására június 26­tól július 11-ig Magyaror­szágon tartózkodott a Ko­lumbiai Dolgozók Szakszer­vezeti Szövetségének (CSTO küldöttsége. A delegációt Jüan Pastor Perez, a szö­vetség elnöke vezette, aki hazánkban váratlanul el­hunyt A küldöttség tagja volt Angelino Garzon, a CSTC főtitkára és Sergio Becerra, a CSTS-hez tar­tozó vasasszakszervezet fő­titkára. A magyarországi lá­togatás eredményeként a CSTC és a SZOT vezetői együttműködési megállapo­dást irtak alá, amely a két­oldalú kapcsolatok tovább­fejlesztésének módozatait rögzíti. A küldöttség szer­dán elutazott hazánkból. PTFTRO IXÍNGO LEMONDOTT Pietro Longo olasz költ­ségvetési miniszter kedden este közölte, hogy benyúj­totta lemondását Craxi mi­niszterelnöknek „a kor­mányválság elkerülése ér­dekében". Aznap hozták nyilvánosságra egy parla­menti vizsgálóbizottság je­lentését, melyben a minisz­tert, aki egyben a szociálde­mokrata párt vezetője, a P—2-es titkos szervezet tag­jának nevezték. Longót a korábbi években már gyak­ran érték bírálatok amiatt, hogy neve szerepelt az olasz demokratikus intéz­mények ellen összeesküvő, Licio Gelli vezette titkos szervezet taglistáján, ami a rendőrség kezébe került. Longo eddig tagadta, hogy tagja lenne a P—2-nek. A szociáldemokrata párt, ame­lyet Longo vezet, kicsiny, de fontos alkotóeleme a jelen­legi ötpárti koalíciónak. PRZEMYK-ÜGY Lezárták a bírósági eljá­rást Varsóban, az úgyne­vezett Przemyk-ügyben. mi­után a varsói vajdasági bí­róság csaknem másfél hó­napja tartó tárgyalás során minden tanűt és szakértőt meghallgatott, hogy eldönt­se: mentőszolgálatosok vagy rendőrök okozták-e egy 19 éves fiatalember halálát. Grzegorz Przemyk varsói fiatalembert tavaly május­ban. egy utcai igazoltatás után bekísérték a rendőr­ségre, majd elmebaj gya­nújával a mentők elszállí­tották. A fiút vagy a rend­őrségen, vagy később a mentőállomáson olyan sú­lyosan megverték, hogy két nap múlva meghalt. Az ügy­ben két mentőszolgálatost, két rendőrt és két mentő­orvost vádolnak. A varsói lapok szerdai beszámolója szerint az ügyész keddi be­szédében azt a tézist állí­totta fel, hogy Przemyket a mentőállomáson, a mentő­szolgálatosok verték meg. VADEMELÉS Emberrablás és altatóeze­rek törvénybe ütköző hasz­nálata címen a dél-londoni Lambeth rendőrbíróságán vádat emeltek Barak. Sá­pira és Abitbol izraeli ál­lampolgárok, valamint egy Mohammed Juszufu nevű nigériai diplomata ellen. A vád szerint ők voltak azok, akik Umaru Dikko, hazá­jában sokmilliós korrupció­val vádolt volt nigériai mi­nisztert elrabolták londoni otthona elől, majd elká­bított állapotban megpró­bálták — sikertelenül — kicsempészni Angliából. A Scotland Yard terrorizmus­ellenes különítményének pa­rancsnoka közölte: még to­vábbi négy embert köröz­nek az emberrablási kísér­letben való bűnrészességük miatt. M AG YA R—OSZTRÁK IFJÚSÁGI MEGBESZÉLÉS A Magyar Ifjúság Or­szágos Tanácsa és az Oszt­rák Szövetségi Ifjúsági Kör vezetői szerdán Sopronban találkoztak. A magyar de­legációt Emöd Péter, a MIOT elnöke, az oszt­rák küldöttségei Walter Schwarzbauer, az Osztrák Szövetségi Ifjúsági Kör el­nöke vezette. A ket ifjú­sági szervezet képviselői a 12. Világifjúsági és Diák­találkozó előkészítő mun­kálatainak, a nemzetközi if­júsági mozgalomnak és a két szervezet kapcsolatainak aktuális kérdéseit beszélték Bűcsűláfogatás 0 Budapest (MTI) o»szággyűlés alelnöke búcsú­Kádár János, a Magyar látogatáson fogadta Badam­Szocialista Munkáspárt Köz- tarin Boldót, a Mongol Nép­ponti Bizottságának első köztársaság rendkívüli és titkára. Losonczt Pál. az „„„»,„,„,„„„„,, Elnöki Tanács elnöke. Lázár "^hatalmazott nagykóve­György, a Minisztertanács tét, aki végleg elutazott elnöke és Péter János, az Budapestről. Moszkva (MTI) r A szovjet kormány meahívására szerdán hivatalos lá­toaatásra Moszkvába érkezett Javier Pérez de Cuellar. az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára. A maaas ranoú vendéget a repülőtéren Andrej Gromi­ko. az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter fogadta. Az ENSZ-főtitkár látogatása Kommentár detta Genfben az ENSZ-fő­Javiér* Pérez de Cuellar, titkárt köszöntve Iszraeljan az Egyesült Nemzetek Szer- szovjet fődelegátus — támo­vezetének főtitkára a szov- gátja azokat az erőfeszítése­jet kormány meghívására ket. amelyek célja, hogy nö­Moszkvába érkezett. Ezt véljék az F,NSZ szerepét az megelőzően a főtitkár részt egyetemes béke és biztonság vett és beszédet mondott a szavatolásában." genfi leszerelési értekezlet Ennek az alapá]lásnak a VÍese"' vagy;f jegyében várta a szovjet fő­kozvetlenul Moszkva előtt város ma vendégét, a vi­megelent azon a fórumon, iáaszervezet legfőbb tisztség­amely jelenleg, a szovjet— viselőjét amerikai rakétatárgyaiások emlékezetes megszakadása Miközben a tőkés világ ve­után, bizonyos folyamatos- ze'ő hatalma olyan politikát ságot biztosít a leszerelési, folytat, amely a világ veszé­fegyverkorlátozási tanácsko- lyes megosztottságának zásoknak. fenntartására, a feszültség­„A Szovjetunió — mon- gócok felizzítására irányul és az amerikai delegáció a New York-i üvegpalotában szinte naponta ássa alá a világ­szervezet egyetemességét, a szovjet politika egyik ha­gyományos pillére, hogy je­lentőségének megfelelően kezelje az Egyesült Nemze­tek Szervezetét, és minden vonatkozásban igyekezzék erősíteni annak pozitív te­vékenységét. Moszkvában mindig is nagy jelentőséget tulajdoní­tottak a világszervezet glo­bális fórumjellegének, hogy a világszervezeti pulpituso­kon valamennyi ország ki­fejtheti véleményét egyrészt a maga tágabb régióját, más­részt az egész emberiséget érintő sorskérdésekről. A főtitkár (akinek szemé­lye különben nem ismeretlen a szovjet fővárosban, mert 1969 és 1971 között Peru moszkvai nagykövete volt és jelenlegi minőségében is folytatott már — tavaly — fontos megbeszéléseket a szovjet vezetőkkel) máris két, ma különösen fontos kérdésben fejezte ki egyetér­tését a szovjet értékeléssel: 1. Most, a feszültség növe­kedésének időszakában a vi­lágszervezet szerepe, az ál­tala szervezetileg biztosított érintkezési felület fontosabb, mint valaha. 2. A világszervezet csak a lehetőséget, a keretet képe« biztosítani, a valódi előrelé­pés viszont mindig a tagál­lamok politikai akaratától függ. Cuellar látogatásának jel­legét és hangulatát megha­tározó tényező, hogy a főtit­kár most olyan nagyhatalom fővárosában jár, amelyben megvan a tettekben kifeje­zett politikai akarat mind az ENSZ pozícióinak erősítésé­re, mind a világszervezet egyetemes és humanista cél­jainak megvalósítására. Harmat Endre meg. THAIFÖLDI PROVOKÁCIÓK Thaiföld nem hagyott fel a Kambodzsai Népköztársa­ság elleni provokációival — mutat rá az SPK kambod­zsai hírügynökség szerdai jelentése. A thaiföldi tü­zérség időről időre golyó­záport zúdít Kambodzsa ha­tár menti körzeteire. A bar­bár támadásoknak polgári lakosok estek áldozatul, sok a sebesült, az anyagi kár is jelentős. Június közepe óta thaiföldi repülőgépek több mint harminc esetben meg­sértették Kambodzsa légte­rét. II magyar-lengyel együttműködésről Janusz Obodowski miniszterelnök-helyettes nyilatkozata m Varsó (MTI) A fennállásának negyvenedik év­fordulóját ünneplő népi Lengyelor­szág és hazánk rögtön a második világháború után kereskedni kez­dett egymással. A két gazdaság mintegy kiegészítette egymást: ele­inte persze mindkét ország olyan nyersanyagokat adott el a másik­nak. amelyből amott hiány volt. Ké­sőbb ez már nemcsak a természeti feltételekből fakadt, hanem egyre inkább a termelési szerkezet fejlő­déséből. Ma a két ország kereske­delmi forgalmának tételei között túlsúlyban vannak a feldolgozott termékek, s mind nagyobb szerepet kapnak a magasabb szintű gazda­sági együttműködési formák. Janusz Obodowski lengyel miniszterelnök­helyettes, a kormány külkereskedel­mi és műszaki-tndományos koordi­nációs bizottságának vezetője, aki egyben a lengyel—magyar gazdasá­gi és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság társelnöke is, az MTI varsói tudósítójának nyilatko­zott az együttműködés kérdéseiről. KÉRDÉS; Kérem, beszéljen arról. hogyan kezdődött? VÁLASZ: Lengyelország volt a Szovjetunió után az első ország, amelv a második világháborút köve­tően. már 1945-ben helyreállította ke­reskedelmi kapcsolatát Magvarország­gal. Eleinte szenet, kokszot, maid (1947 után) hengerelt termékeket, vegyipari cikkeket exportáltunk Ma­gvarországra. ahonnan olaiat. olajter­mékeket. később kukori^t. alumíniu­mot és bauxitot, és kis mennyiségben gépeket kaptunk. Az 1948-as első len­gyel—magvar barátsági együttműkö­dési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés alapián iött létre a lengvel —magvar gazdasági, együttműködési bizottság, amivel intézményessé vált az együttműködés. Az áruforgalom szerkezete később megváltozott: gé­pek és berendezések 1945-ben úgy­szólván nem szerepeltek a kölcsönös forgalomban, míg 1980-ban arányuk már mindkét oldalon 50 százalék fö­lött volt. (Ezek a változások minden­nél iobban bizonvitiák. hogv a ma­gvar és a lengvel gazdaság egvre na­gyobb mértékben egészíti ki egymást. Ez az iránvzat különösen a hetvenes évek eleiétől volt megfigyelhető. Ezt mutatia az is. hogv a KGST-tagorszá­gokkal való forgalmunkban nőtt Ma­gvarország aránva. és viszont. Ma­gyarország KGST-partnerei között is Lengyelország súlva.) KÉRDÉS: Befolyásolta-e gazdasági kapcsolatainkat az 1980—81-es len­gyelországi társadalmi és aazdasáai válság? Mi a helyzet azóta, hogy Len­gyelország elindult a válságból kive­zető úton? VÁLASZ: A heffvenes évek végén fokozódtak a feszültségek és a nehéz­ségek a lengvel gazdaságban, ez ki­hatott az exportra is: nem tudtunk telies mértékben eleget tenni minden szerződéses kötelezettségünknek. Emiatt 1981-ben a kölcsönös árufor­galom körülbelül öt százalékkal csök­kent Magvarország, a többi szocialis­ta országhoz hasonlóan. segítséget nrüitott nekünk a termeléshez szük­séges nyersanyagok, alkatrészek'és fo­gyasztási cikkek szállításával, örőtm­mel húzhatom alá. hogv az utóbbi években az áruforgalom lendületesen nőtt. 1982-ben 22 százalékkal, tavaly oedig 18 százalékkal, amikor is elér­te a 950 millió rubeles értéket. Len­gyelország nehéz gazdasági helvzete a BO-as évek eleién még ösztönözte is az együttműködést: javasoltuk a szo­rialista országoknak, vegyenek részt a lengvel termelőkapacitások kihasz­nálásában. az általunk megvásárolt licencek alkalmazásában, különböző megkezdett lengyelországi beruházá­sok közös befejezésében. Ebben az időszakban erőteljesebbé vált a tőkés orszáeoktól való gazdasági függőség csökkentésének folvamata: a szükség­letek kielégítését elősegítették a mind­két ország számára előnyös közvet­len árucsere-megállapodások, a bar­terszerződések (tavalv például egv ilven szerződés keretében magvar ga­bona ellenében Lengyelország kokszot és szenet adott). A szállítások értéke világpiaci árakon számolva egyenlő volt. ígv pénzfizetésre nem volt szük­ség. KÉRDÉS: Mit ígér az idei év az első félév eredményei alapján? VÁLASZ: Az idén is gvors ütemű a növekedés. Jó kilátások vannak pótlólagos szerződések és üzletkötések megvalósítására, és ezekkel egvütt a kereskedelmi csere először haladia maid meg az 1 milliárd rubelt. Az idei tervek megvalósítása eddig 1ó ütemben halad, és érdemes aláhúzni a szállítások zökkenőmentességét. Eb­ben az évben már három pótlólagos szerződést kötöttünk, ezek értelmé­ben Magvarország több kokszot, rezet. horganvt. energiát kap. mi pedig több lúst. baromfit, timföldet, gyógyszere­ket. cioőt és bútorszövetet. Az idén lezárul a következő ötéves időszakra szóló együttműködési programunk egyeztetésének alapvető szakasza. KÉRDÉS: Milyen helyet foglalunk el Lengyelország szocialista partnerei között? Van-e valamilyen különleges­sége az együttműködésnek? VÁLASZ: Szocialista partnereink között Magvarország a neevedik he­lyen áll. Az együttműködés magasabb formáira törekszünk, ez nyilvánul meg a közös vállalatok (például a Haldex) működtetésében, vagy azok­ban a rendszeres konzultációkban, amelveket a gazdaságirányítási rend­szerekről kezdtünk el. Együttműködé­sünk saiátosságát tükrözi a kereske­delmi forgalom szerkezete is: az anvá­gok. nyersanyagok aránva 25 száza­lék körül van. a forgalomnak több mint a felét a feldolgozott ipari ter­mékek (gépek, berendezések, fogyasz­tási cikkek) teszik ki. KÉRDÉS: Milyen területeken kere­sik országaink az együttműködés áj formáit? Melyek a legígéretesebb le­hetőségek? VÁLASZ: Megnőtt a termeié« együttműködés szerepe — mint pél­dául a FIAT 126-osok. az Ikarusok gyártásában, a mezőgazdasági gép­gyártásban. a vegyiparban. Növelni kell a közös vállalatok szerepét (eh­hez iók a feltételek), nagvobb jelen­tőséget kell kapnia a gazdaságpoliti­ka egyeztetésének, a vállalatok köz­vetlen termelési együttműködésének, a közös beruházásoknak, a licencvá­sárlások összehangolásának. A« együttműködést úgv kell alakítani, hoev az elősegítse a tőkés országok­tól való gazdasági függés csökkenté­sét. Ugyancsak fontos a harmadik piacokon való együttműködés. Párt­jaink és kormányaink vezetői legutób­bi megbeszéléseiken aláhúzták, hogv mindkét fél érdekelt a hosszú távú és tartós gazdasági kooperáció elmélyíté­sében. Ezért egyeztettük az együttmű­ködés perspektivikus programiat. amelvben nagv hangsúlvt fektettünk az anyag- és energiatakarékos tech­nológiák. berendezések fejlesztésére. A fejlődés mindenekelőtt az autóipar­ban. az elektronikában, a mezőgaz­daságban és az élelmiszer-feldolgo­zásban. a bányászatban és energeti­kában. az építőgépek gyártásában, a vegyiparban és a szolgáltatásokban várható. A bővítésre a legnagyobb lehetőségek a termelésszakosodásban és kooperációban vannak. KÉRDÉS: Milyen szerepet játszik a lengyel aazdasáai reform orszáaaink aazdasáai kapcsolatában? VÁLASZ: A lengyelországi gazda­sági reform bizonvos hasonlóságokat mutat a magvar megoldásokkal. A lengvel—magvar körmánvközi bizott­ság szervezésében konzultációt és ta­pasztalatcserét kezdtünk a gazdaság­irányítási rendszer korszerűsítéséről. Különösen fontos a külkereskedelem irányítási rendszerének tanulmányo­zása. Ez eavrészt megkönnyíti az együttműködést, másrészt mindkét ország gazdasági stratégiáia nagv sze­repet iuttat a külkereskedelemnek a nemzeti iövedelem gyorsabb növelé­sének elősegítésében. S. I.

Next

/
Thumbnails
Contents