Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-11 / 161. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP SZ 74. ?vío1yam 161. szám 1984. július 11.J szerda Ara: 1,40 forint ROSI B I ¿OTT SÁG ÁNAK LA PJ A Ülést tartett a megyei tanács vb Testületek munkájáról — Ellenőrzésről Tűzvédelemről — Kisvállalkozásokról A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap, kedden Szegeden tartott ülé­sén az előterjesztések napi­rendjén több fontos kérdés­ben döntött. Először meg­vizsgálta, hogy egy korábbi határozatát miképp hajtot­ták végre. A testület két év­vel ezelőtt értékelte a kis­zombori nagyközségi közös tanács végrehajtó bizottságá­nak munkáját. A nagyköz­ség a megyei határozat vég­rehajtása érdekében intéz­kedési tervet fogadott el. Ennek során fokozottabban fejlesztették a társközsége­ket, így Klárafalván iskolát és művelődési otthont újí­tottak fel, Ferencszálláson célcsoportos lakást építettek, és a lakosságot eredménye­sen bevonták a közügyek in­tézésébe. Példásan szervez­ték a vezetékes gázhálózat építését. A szolgáltatásoknál a fejlesztések már kevésbé sikerültek, a hiányszakmák köre alig bővült. Kiemelten kezelték a közoktatás és köz­művelődés feltételeinek ja­vítását, gyorsabb, szaksze­rűbb és kulturáltabb lett az ügyintézés. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága három évvel ezelőtt értékelte a Szeged városi tanács vb tevékeny­ségét. Az ekkor hozott ha­tározat végrehajtásának utó­vizsgálata a közelmúltban fejeződött be. A tapasztala­tok kedvezőek, a szegedi tes­tület irányító munkája to­vább fejlődött Számos napi­rend előkészítését társadal­mi vita előzi meg, a témá­kat gondosan megválasztják, és a tanácstagok testületi ak­tivitása is nőtt. A tanácsko­zási központok a város fon­tos politikai fórumai, ame­lyek alkalmasak a lakosság­gal való párbeszédre. A na­pirendre tűzött témák vál­tozatosak, és a közvéleményt érdeklik. A tanácsi bizott­ságok eredményesebben mű­ködnek, fokozottabban lát­nak el ellenőrzési feladato­kat is. A testület foglalkozott az ellenőrzés hatékonyságának növelésével. Az MSZMP Po­litikai Bizottsága 1984. feb­ruár 28-i határozata az el­lenőrzés javítására, a fele­lősségrevonás szigorítására és más olyan feladatokra mutat rá, amelyek figyelem­bevételével a tanács ellen­őrzésének hatékonysága to­vább növelhető. A lakosság érzékenyebben és élesebben reagál a jogszabályok meg­sértésére. az állampolgári fe­gyelem lazaságára, valamint az ezekkel kapcsolatos ese­tenkénti elnéző magatartás­ra. Csongrád megyében is fellelhető a nemkívánatos jö­vedelemtorzulás, a társada­lom igazságérzetét sértő előnyszerzés. Ezekkel szem­ben a fellépésnek helyen­ként határozottabbnak és következetesebbnek kell len­nie. A végrehajtó bizottság az ellenőrzés hatékonyságá­nak további fokozása érde­kében korábban hozott ha­tározatait bővítette. A tanácskozás napirendjén szerepelt az elnéptelenedett tanyai iskolák sorsa. A tes­tület ismételten hangsúlyoz­ta. hogy a megüresedett is­kolákat először közösségi cé­lok érdekében kell hasznosí­tani és csak e lehetőség vizsgálata után szabad az üres épületet eladni. A vb megvitatta és elfo­gadta a megye tűzvédelmi helyzetéről készült beszámo­lót. A testület a tűzoltó­parancsnokság jelentése alap­ján számba vette a hiányos­ságokat, az eredményeket. Sajnos, a tűzkár statisztikája azt mutatja, hogy az elmúlt években emelkedett a tűz­esetek száma. Ez a növeke­dés az 1979-es adathoz ké­pest tavaly már 44 százalé­kot ért cl Az elmúlt négy év alatt közel 3 ezer alka­lommal lobbant lángra épü­let, lakás, erdő vagy széna­boglya. A kár összege meg­haladja a 44 millió forintot Sajnos, áldozatai is voltak az ilyen gondatlanságnak, 35-en vesztették életüket és 142-en szereztek égési sérü­léseket. A tüzeket legtöbb­ször a dohányzás, vagy a fűtőberendezések szabályta­lan használata okozta. A tragédiák többsége figyel­metlenséggel, mulasztással függ össze. A magasra csa­pó lángok leginkább a la­kásokban, illetve a háztáji gazdaságokban pusztítottak. A végrehajtó bizottság fel­hívta a figyelmet, hogy nem megfelelő a lakosság tűzvé­delmi felvilágosítása és a megelőzéssel minden intéz­ménynek. társadalmi szerv­nek a jövőben még többet kell törődnie. Különös ve­szélyforrásként jelölhető meg: a raktárhiányból adódó zsúfoltság, amely az árufor­galom növekedésével is ösz­szefügg. a régi építésű szo­ciális és egészségügyi intéz­mények nem megfelelő tűz­biztonsági védelme; a sze­mélyautók hanyag karban­tartása — hogy csak a leg­lényegesebb okokat említsük. Sajnos, a népgazdaság teher­bíró képessége az elmúlt idő­szakban nem tette lehetővé, hogy a tűzoltóság a legmo­dernebb technikát beszerez­ze. Remélhetőleg a VII. öt­éves tervben változik a hely­zet. például úgy is. hogy Szegeden új tűzoltó-laktanya épül. A végrehajtó bizottság fel­hívja a figyelmet, hogy a tűzvédelem közügy, hiszen összefügg a társadalmi tu­lajdon- és vagyonvédelem­mel. Sok vállalatnál, intéz­ménynél felismerik ezt töb­bek között úgy is, hogy nö­vekszik az önkéntes tűzvé­delmi szervezetek szerepe és tevékenysége. A megyében 43 önkéntes tűzoltó-egyesület működik közel 1500 taggal. Végül a testület megvitat­ta és elfogadta az új foglal­koztatási formák, igy a vál­lalati gazdasági munkaközös­ségek, kisvállalkozások, kis­vállalatok működésének ta­pasztalatairól szóló beszá­molót. Ezek a szervezetek 1981 óta dinamikusan fej­lődnek és jelenleg létszámuk eléri a megye kereső lakos­ságának 9,3 százalékát. Hoz­zájárulrtak a nemzeti jöve­delemhez és a hatékonyság növeléséhez. Elősegítik a kapacitások jobb kihaszná­lását, a költségek csökke­nését. s többletjövedelemhez juttatják a plusz munkát vállalókat Azonban nem­kívánatos jelenségek is elő­fordulnak — visszaszorításuk csak figyelmes és folyama­tos ellenőrzéssel képzelhető el H. M. Váncsa Jenő Csongrád megyében Kedden Váncsa Jenő me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rövid látogatást tett Csongrád megye északi részén. A fábiánsebestyéni Kinizsi Termelőszövetkezetben a minisztert Bertus Pál, a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökségének tagja, a szövetkezet elnöke fogad­ta. majd tájékoztatta az ara­tási munkákról. A meg­beszélésen jelen volt dr. Barta László, az MSZMP Csongrád megyei Bizott­sága gazdaságpolitikai osz­tályának vezetője, Szilágyi Ernő, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának vezető­je, valamint a szentesi és a Szentes környéki mezőgaz­dasági nagyüzemek veze­tői is. Korszerűsítik a gyárakat terven felül Az Alföldi Téglaipari Vál­lalat gyárai 1984. első felé­ben dicséretes eredmények­kel segítették a magánerős lakásépítéseket: Kilenc és fél millió kisméretű egység­nek megfelelő égetett tég­lát gyártottak terven felül és nyerstéglából is majd­nem hétmillióval többet a tervezettnél. Az előirányza­ton felül készült falazó­anyag legalább 2 és fél ezer családi ház felépítéséhez elegendő. A vállalat másik fontos termékéből, a kerá­miabetétes válaszfallapból kis hiján négyezer négyzet­métert készítettek terven felül. A vállalat több gyárában — így Kunszentmártonban, Debrecenben — jelentős korszerűsítés. illetve fej­lesztés van soron, ezért az év további részében — ép­pen a leendő nagyobb ter­melési kapacitás érdeké­ben — valamelyest csökken a termelés üteme. Korszerű­sítik a kemencéket, auto­matizálják a berendezése­ket és házilag gyártott ra­kodógépeket állítanak üzem­be. A munkálatok eredmé­nyeként — 1985 augusztu­sától — évente kilencmillió égetett téglával emelkedik az építőanyag-termelés. (MTI) Látogatóban a színházban Napirenden: a természetvédelem Nép fronttanácskozás Értékes tájaink megoltal­mazása, védett jellegük fenntartása kiemelt termé­szetvédelmi feladat. Am ah­hoz, hogy a lakosság helye­sen értse az erről szóló jog­szabályokat. tudja, mit miért tiltanak, szükséges, hogy a rendeleteket világosan fo­galmazzák meg — mondotta S. Nagy László, az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal főosztályveze­tő-helyettese o Hazafias Népfront országos elnöksége természetvédelmi albizott­ságának keddi ülésén. Arra kerestek választ, miként ér­vényesülnek a jogszabályok a gyakorlatban. Szólt arról is, hogy a kár­okozás gyakorta nem rossz­indulatból ered, hanem ép­pen abból, hogy a lakosság hol egyáltalán nem ismeri, hol meg félreértelmezi az előírásokat. Ennek ellenére megfigyelhető: a társadalom mind szélesebb rétegei ér­deklődnek a természetvéde­lem kérdései iránt. Igen 1 örvendetes a társadalom : közreműködése e feladatok megoldásában, a végrehajtás ' ellenőrzésében, ám ezután sem nélkülözhető az OKTH hathatós beavatkozása. Felvetette. hogy módot kellene találni a tájvédelmi körzetekben és azok közelé­ben fekvő települések la­kosságának felvértezésére minél szélesebb körű termé­szetvédelmi ismeretekkel. Arra is szükség lenne, hogy e tájakon információs köz­pontokat állítanak fel. ame­lyek az ott élőket, illetve az üdülő vendégeket rend­szeresen tájékoztatják az időszerű munkálatokról, s választ adhatnának szakmai kérdésekre. A HNF megyei munkabizottságai pedig véd­nökséget vállalhatnának e központok működése felett, megsokszorozva ezzel a munka hatóerejét. A vitában felhívták a fi­gyelmet: a védettség kimon­dását helyes előzetes tudo­mányos feltárással megala­pozni. Utaltak arra is,'hogy a tájvédelmi körzetek szá­mát a közeljövőben 29-ről 45-re emelik, ugyanakkor nem növekszik az állami költségvetés e célra for­dítható összege. Javasolták, hogy a Hazafias Népfront vezető testületei tűzzék na­pirendjükre a környezetvé­delem társadalmi támogatá­sának helyzetét, s foglalja­nak állást a további fel­adatokról. (MTI) Látogatókat vártak nemrégiben a szín­házban. Nem nézőket, hanem a társulat nézelődő taeiait. Azt az ígéretüket szeret­ték volna beváltani az átépítés irányítói, hogv iúnius- végén már a nézőtér föld­szintiéről pillanthatnak körbe a színház leendő lakói. Elkészült a beiárati előcsar­nok egvmásba nyitott három szintiének betonfödémie (első kénünk), s már az úi lépcsőházban mehettek föl a látogatók az első emeletekre. A nézőtéren — a Veszelovszki Sándor vezette ácsbrigád gondos és főleg pontos munkáiénak köszönhetően — az ígért ha­táridőre befeieződött a padlófödém zsalu­zása. Az íves szerkezet ugyancsak pró­bára tette az Április 4. szocialista brigád tudását — a lépcsőzetes leitésű ácsolatra ioegal büszkék hát. (Második képünkön.) Hatalmas munkalámpák világítiák meg a nézőteret, fényükben — mintha egv tu­dományos-fantasztikus darab díszlete vol­na — szinte csillog a beállványozott szín­pad. ..Benne van vagy 8—10 kilométernyi alumínium cső" — mondia Darvas Tamás építésvezető. Hát látványnak sem utolsó, de munkaterületnek sem lehet a legké­nyelmesebb! (Harmadik képünkön.) Kiraizolódik lassanként a zenekari árok vonala, iól haladnak az úgynevezett üzemi szárny, az öltözők, műhelyek belső munkálatai is. Hamarosan hozzákezdenek a padlófűtés szereléséhez a galériás elő­csarnokban — a télen mór fűtött helyisé­gekben dolgozhatnak a színház építői. Ad­digra a színpad fölé is tető kerül: a ha­talmas serinclemezes főtartókat — ame­lyekre a zsinóroadlást függesztik — már a helvükre emelte a daru. Ez utóbbi mű­veletsort a iárókelők is megfigyelhették, s az sem titok előttük — noha ..fátyol" takaria még —. hogv a Tanácsköztársaság útiára néző főhomlokzat kőművesei levo­nulhattak az állványokról. Már csak a fes­tés van hátra. Somogyi Károlyné felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents