Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-07 / 158. szám

Szombat, 1984. július 7. 7 GRAÏfSSe AWS D6R, F€ST8Pl€L8TADT w^m ~7m m M?M™m AT m W'mW m m —« rtp*« zg** ^ ''ví^i* V A zenei fesztiválok történetéből Euróüa zenei életének vérke­ringésében évről évre színesebb arculattal, színvonalasabb Drog­rammal. mind ielentősebb szere­pet vállal a Budapesti Tavaszi Fesztivál. A iövő évi jubileumi rendezvénysorozat — felszabadu­lásunk 40. évfordulója alkalmá­ból még magasabb mércével kí­ván a nemzetközi zenei esemé­nyekhez csatlakozni. Alkalom nvilik a visszatekintésre, a zenei fesztiválok krónikáiénak a fella­pozására is. A nulltarifa csak utópia Az első zenei fesztivált Ri­chárd Wagner álmodta meg. Alig ismerték, kezdő karmester volt. de nagvTatörő terveiben már megszületett a nagyszabású gondolat: eev szép réten, a ba­rátaival épít egv hatalmas faba­rakkot. ez lesz a színháza. Meg­hívja a világ legiobb énekeseit és zenészeit, akik éiiel-naDDal próbálják az előadásokat aztán mindenki iohet. aki látni és ün­nepelni akar. Belépődíjat nem ízednek. Ünnep után azonnal lángba borítiák a színházat, és tűzbe dobiák a partitúrák egyet­len példányait... A fantasztikus álomkén helvett uralkodók, kirátvok adományai­ból. a zenekedvelő közönség tá­mogatásával. 1876-ban a világ első fesztivál&zínházaként avatta fel Wagner a Bayreuthban fel­épített zenei Walhalláiát. ..Mi­csoda agvrém ez a vállalkozás" — mondotta őrültnek vélt ötle­téről amellvel saját műveinek mintaszerű színpadra állítását kívánta a iövő számára biztosí­tani. A FestDielhausban. fennállása óta. a Wagner család utódai irá­nvítiák a nváron rendezett ün­nepi játékokat. Wagner nemcsak az oDeraműfait reformálta meg. hanem a színpad- és színháztech­nikát is ő maga tervezte az akusztikáját, amelvnek tökéle­tessége mindmáig utolérhetetlen. Sehol olvan hangzása nincs a wagneri zenének, mint itt. A zenetörténelem kiemelkedő egyéniségeinek a közreműködé­sével adiák elő Wagner műveit és több mint egv évtizede nem­zetközi ifjúsági zenei fesztivál kíséri az ünnepi játékokat. A nulltarifa azonban csak utópia. Wagner megvalósulatlan álma maradt. Fiatal művészek Mekkája Az idén ünnepli ötvenéves fennállását Angliában a Glvnde­bourne Fesztivál Opera. John Christie. a művészetpártoló föld­birtokos hívta életre, aki gvak­ran volt Bavreuth vendége. Min­den vágva arra irányult, hoav a szigetországban is megerősítse a Wagner-kultuszt és annak szen­télvéül szánta a 300 személyt be­fogadó színházát. Mezei opera­ként vált ismertté, kuriózumát a különös körnvezete adia. mert távol a lakott területtől, jelleg­zetes angol mező ölében zailik a fesztivál. Felesége tanácsára Bavreuth másolása helvett ere­deti programmal lépett fel. és a tehetséges fiatal művészeknek nvúitott ..kiugrási" lehetőséget. Ezt a szándékát hagvta örökül fiának. aki Mozart. Rossini. Gluck. Prokofiev műveinek biz­* fcosít szabad teret. Rendszerint máius végétől augusztus végéig tartanak az előadások. Találkozzunk a Walhallában A vers meg a krumpli — Nagyon kedves vagy, hogy lejöttél a művész úrral. Remé­lem, nem fogsz csa­lódni. Ez a Pilinszky­est a tavasz legszínvo­nalasabb programja. De ugye nem harag­szol, ha én most nem leszek itt. Majd Laci helyettesít. Ezt az es­tet úgyis ő rendezte, ö a művészeti előadó. Az a helyzet, tudod, hogy ma jönnek a krumpliért... Igen, a kertembe. Van benne egy kis zöldség, né­hány gyümölcsfa, sző­lő. Nem valami nagy. Nyoicszáz négyszögöl. És egy hold kukori­ca .. . A feleségemmel ketten. Ámbátor a há­rom gyerek mellett 6 nemigen ér rá. No. meg a piacra is ő jár. mióta szombaton nincs tanítás. Éva ugyan­is pedagógus... Paprikát, paradicso­mot, almát — mikor, mit. Persze, ez egy kis pluszmunka, de több a bevétel, mintha nagy­ban a.dnánk el... — A burgonyát most nem tudjuk kivinni a piacra. Évának ' két héten belül három vizsgája lesz a főisko­lán. Tanár lesz ... Há­romezernégyszáz. Most alsósokat tanít. És még két-háromszáz hozzá, ha helyette­sít ... Tévedsz. Nem kevés. A szomszéd községben van olyan népművelő, aki két­szernyolcért önállóan vezeti a művelődési házat. És számítsd hozzá az én négvezer­hatszáz forintomat. Ezek nem alacsony fizetések errefelé. . Megélni? Hogy gondo­lod! Én most csak a fizetésekről beszéltem, úgy általában. Meg­élésről szó sincs. Ha én megélnék, miért kapálnék? ... — Persze, hogy nép­művelő vagyok. Na és? Az iskolaigazgató sertést tenyészt, a ta­nárok fóliáznak. Mi van akkor? Elvégzem a munkámat a ház­ban, és amennyire le­het, még képzem is magam. A Pilinszky­kötetet is ki akartam kölcsönözni a könyv­tárból most. előadás előtt, de aztán vala­hogy nem jött össze. De ismerem én Pi­linszkvt még a gimná­ziumból. Kedvenc ver­sem volt a Francia fogoly. Hogy is van? „Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked.. N. G. A tengerentúli operaélet leg­nagyobb eseményeként tartiák számon a Pacific Northwest Wagner Fesztivált, amelvnek leg­főbb vonzereie. hogv több mint egv évtizede az iaazi. hamisítat­lan Ringet hozzák. színre úgv. ahogv alkotóia elképzelte, meg­"teremtette. „Találkozzunk a Walhallában" — ígv szól a meghívás a pros­pektusokban. és a fesztivál ala­pítója Glvnn Ross. .aki a Seattle Opera intendánsa, a mítosz vilá­gához hű tetralógiát íaér. Vonzó­dása a Wagner-művek iránt Bay­reuthból származik, ahol az öt­venes években Wieland Wagner tanítvánva volt. Az ő kezdemé­nyezésére először került sor Amerikában A nibelung-gvűrű zenedrámáinak együttes színre­hozatalára. A monumentális mű kirobbanó sikert aratott. Wagner csodájának nevezték. ..Seattle a világnak eav lenyűgöző Ringet adott" — írta a Los Angeles Times, és grandiózus ielzővel il­lették Glvn Ross fesztiváliát. ö azzal fogadta az elismerést. ho*v a mester be nem teljesült vá­gyát váltja valóra. Wagnernek ugvanis a2 volt a szándéka, hogv eavmillió dollárért áttelepedik az Újvilágba. Akkor ez nem sike­rült. de a Wagner Fesztivál itt is megszületett Glvnn Ross ér­demeként. ERDŐSI MÁRIA Berezeli A. Károly* A leghatalmasabb Zenét, zenét, hogv megragadjam mindazt, mi benned halhatatlan, mi testenkívüli, szent, mennvei — Ezt. ezt szeretném folvton zengeni — Márvánvt. márvánvt. hogv vakbuzgón kivéssem, mi benned testi, s elfoszlik eaészen. a romlandót megörökíteni hogv szépséged hirdessék művem kövei — Festéket, színt, hogv sietve lefessem mindazt, mi oillaanatnvi arcon és a testen, a pírt. szeszélvt s a szenvedélv dúlt lázadását, hogv ezt is örökkévalónak lássák — S pár szót csupán, melv aikad haevia el meiv mit se mond. de mindenre felel, melv el se hanezik s száll a semmibe — De hatalmasabb, mint a legszentebb ige A legutolsó pillanat Nvűtt testem mér a síromig lassacskán elkopik — De míg a szervek naav része senvved ott legbelül a lélek még gyarapszik és kiteliesül — Még észlel, felfog, mélvbe lát. méa villan és formálja önmagát méa dolgozik és befogad, méa áttekint nagv távokat, és múltia is úgv csiszolódik hogv mir.él régebbi az emlék, a megidézett s már-már eleven kép annál pontosabb és valódibb, s akár a rézkarc részletes. mert most derül ki — míg mindent szernügvre vesz — hogv fontos volt a legparányibb mozzanat: egv szeplő, haiszál vaav lehullt levél is. mind sorsdöntő volt. ritka fétis, hogv felépültön olv sok év alatt az emberi remekmű: a személv. melv kész egész lesz s önmagában halhatatlan a legutolsó pillanatban, mikor a szív megáll s már ő sem él. •80 éve, 1904. július 7-én szfl letett Szegeden Berezeli A. Ká­roly (1904—1982) költő, író és műfordító. Berezeli utolsó regénye Kamaszok 1/öltőként, műfordítóként, drámaíróként indult több mint félszázaddal ez­előtt — most lenne 80 éves — Berezeli Anzelm Károly (1904—1982). akit ma legin­kább Diózaíróként ismernek. Pálváia szülővárosából. Sze­gedről indul, ahonnan csak érett fővel távozik. 1936-ban. Alapvető élményei. művészi esamélkedése és a pályakez­dés olv szorosan kötik a vá­roshoz. hogv távozása után több évtizeddel is szeretettel és szívesen tér vissza — fő­ként műveiben — a városhoz. Ragaszkodásának szép pél­dái élete utolsó évtizedében megielent regénvei. Akár kész tetralógiának is tekinthetjük a műveket (Hullámsír — 1974. Előiáték — 1977. Mes­terhegedű — 1978. Kamaszok — 1983. mindegyiket a Szép­irodalmi Könyvkiadó adta ki). A Hullámsír a nagv viz előtti hónaookat eleveníti föl bemutatia a védekezésre vaió fölkészülést és a kulisszák mögötti harcokat. (Annak ide­ién lapunk folytatásokban kö­zölte. Az Előjáték a nagv gazdasási világválság ideién játszódik. Főszereplője a megélhetés szélére szorult, ál­lásnélküli fiatal költő. Mi ke András. Az ő életén keresz­tül raizol hiteles kisvárosi (szegedi) tablót Berezeli, ahol a polgármestertől a koldusie meeielenik mindenki. Ez eevik leaiobb reaénve A Mesterhepedű cselekménye 1904-ben kezdődik. az (ró nagvapiának a Braun-heeedű­műhelvnek. valamint a mester leánvát elvevő Baadi éleiét mutatia be. Bagdinak egész életében nem sikerült elkészí­teni a mesterheaedűt. az iaa­zi mesterheeedűt akkor talál­ja meg amikor fia meaíria az első versét. A Kamaszok című reaénve melv már halála után ielent mea. az első, világháború utolsó szakaszában játszódik. ÓK eav fiatal gimnazista nem­zedék férfivá érését örökíti mea. Nem igazán háborús re­aénv de a szereplők éleiét döntően a háború alakítia. A háború nemcsak a katonákat érinti, hanem a városban itt­honmaradottakat is (az egvlk család elárvul, a másiknál el­fogy az élelmiszer). A kis ka­masztársaság ilven körülme­nvek között érik felnőtté. Csóti Géza a főhős egvmás után íria a verseit, a társaság vezére lesz. Nemsokára össze­ütközésbe kerül az államhata­lommal. Berczelihez hasonló­an. akit 1919 szeptemberében Károlvi-ódáiáért eltanácsoltak a oiarista gimnáziumból. Az izgalmas. Deraő cselekménvü történeten, mint a többi Bei- I czeli-recénvben. végigvonul a ni^v szerelem, a túlfűtött ero­tika. Érettségük egvik fontos állomása a testi szerelemmel való megismerkedésük — első látogatásuk a Bánomkert so­ri bordélvbwn. Az élvezetesen megírt re­gény külön örömet szerei a Szeged múltiát ismerő olva­sónak. amikor rátalál az is­merős helvszínekre (Széchenyi tér Stefánia-sétánv Herzl­ház Braun-műhelv stb.l. Föl sem lehet sorolni a kö­zel három turatnvi szegedit akik közül saiát nevén sze­'reDeltet ió néhánv szegedi* (Hollós József Móra Ferenc Juhász Gvula Dinvés Fe­renc) A társaság tagiai nem saiát nevüket viselik de so­kukat fel lehet ismerni (Braussvvetter Béla Lovas­Lustie László Daubrowskv Viktor) A század e'eii Sze™e-t P-­ezeli körnvezete fiatal hara tai hitelesen jelennek meg a reaénv laniain ZS. S.

Next

/
Thumbnails
Contents