Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-26 / 174. szám

I Csütörtök, 1984. július 20. Kádár János látogatása a Habselyem Kötöttárugyárban Tisztes, becsületes helytállás a munkában (Folytatás az 1. oldalról.) mint felszabadulásunk 40. évfordulójának tiszteletére kibontakozó munkaversenymozgalomhoz. Ennek során mindenekelőtt jobb minőség elérésére törekednek, maradéktalanul eleget kívánnak tenni exportszerződéseiknek, 3 százalékkal növelni szeretnék belföldi szállításaikat Egy 24 esztendővel ezelőtti találkozásra emlékeztette a Léberné ugyani* arról számolt be, hogy mind nehezebben tudja tartani korábbi életszínvonalát az, akinek nincs módja mellékjövedelemre márpedig a csaladanyák nagy részének nem jut ideje pluszmunkára. Őket különösen bosszantja a mindinkább tapasztalható kapzsiság. a csúszópénzek terjedése. — A velem érkezett vendégek és a magam nevében köszönöm a meghívást, a szíves fogadtatást, és azokat a tájékoztatókat, amelyeket a látogatás során den kérdésre külön kitérni, gondolok, hogy azt is meg sában is segíteni fognak, kaptunk. de kérem, hogy önök azzal kell állapítanunk, ami he- — Azt várjuk, hogy a — Az önök nagyüzeme az érzéssel menjenek el er- lyes, ami rendben van, amit párt, egész népünk, a vákaverseny valóban megtiszteli a nagy eseményeket, amelyekre készülünk, ugyanakkor a felajánlások a mindennapi kérdések megoldászert tenni, nemcsak kerületi, hanem ről a találkozóról, hogy nem nem változtatni, hanem erő- lasztás kapcsán is megerősíti többgyerekes országos jelentőségű válla- hiába szóltak, mert mind- siteni kell. Nekünk a kong- majd politikánk alapvető és lat. Ezt támasztja alá, hogy azzal, amit elmondtak a U>- resszuson és a választási eló- lényegi vonasait. Meggyőzőevi 1 milliárd 300 millió fo- vábbiakban foglalkozni fo- készületek során is a nep désünk szerint politikánk elrint körüli értékű árut ter- gunk. életét, meghatározó alapker- Vi alapokon nyugszik, fő irámelnek. a gyárban 4 ezren — Megismerkedve önök- désekkel, az élő problémák- nyának helyességét a gyadolgoznak, es széles körű kek munkájukkal elő- kai kell foglalkoznunk. Meg korlat valamennyi területén a tar- szor is szeretnék a vagyok győződve arról, hogy igazolta. Ehhez hozzá kell — Nekünk pedig nemigen _ . telik borravalóra, bár, jövendéget Tatar Jozsefne. az vedelmünk nem rossz - ezt angyalföldi gyar igazgatója: már Metzger József né, a 1060-ban jart náluk Kadar konfekcióüzem dolgozója János. Akkor is voltak, ma mondt8i hozzátéve aktivitást fejtenek ki szervezetek is sadalmi szervezetek us A nagyüzem vezetőinek, párt- a kongresszus legfontosabb tenni, hogy a végrehajtás tagságának, valamennyi doi- határozatait a Hazafias Nép- gyakran már kevésbé sikezoxnaK csaitnem cw szaza- gozójónak gratulálni ahhoz frontba egyesült társadalmi rül úgy, mint a célok mégis vannak gondok — mondotta az igazgatónő —, ám míg akkor azt kérdeztük, mikor lesz a textiliparban is szabad a szombat délután, mikor lehet majd mindennap húst kapni az üzletekben — addig mára általánossá vált a 40 órás munkahét, és egy-egy ABC szinte teriflj-terülj asztalkámnak tűnik. Ma két téma foglalkoztatja leginkább az aszszonyokat, lányokat: békében szeretnének élni, és olyan fizetést kapni, amely becsületes munkájukat megilleti. amiből meg tudják fizetni meg a mostani magasabb piaci árakat is. Ágh Lajos géplakatos a textiliparban dolgozó vasasok helyzetét, főleg utánpótlásuk gondjait elemezte, mondván: érthetetlen, vajon miért „zsenáns" a fiataloknak, hogy lakatossá, maróssá legyenek. Ügy vélte, a szakközépiskoláknak az általános műveltség fejlesztésén túl többet kellene törődniük a szakmai felkészítéssel. Ugyancsak a fiatalok helyzetéről szólt Mráz Julianna kótőnő, mondván: a 6—7 ezer forintos átlagfizetés el egyre nagyobb a még többet fizető, könnyebb munkát ajánló kisebb üzemek, szövetkezetek, kisiparosok csábítása. Juhász Józsefné, a kazincbarcikai gyár dolgozóinak képviseletében egyebek között a minőségi munka fontosságáról szólt. Hasonló kérdéseket feszegetett Werner János né, a pesterzsébeti gyár meósa, aki szerint jó lenne, ha nagyobb mennyiségű, jó hazai szálból dolgozhatnának. Tamásiné Gondi Edit, a kiskunfélegyházi gyár munkaszervezője kolléganője gondolatait mintegy kiegészítve beszámolt arról, hogy tavalyi exporttervüket éppen a budapesti gyártól kapott, jó minőségű alapanyagnak köszönhetően tudták maradéktalanul teljesíteni. — Az MSZMP közelgő XIII. kongresszusától azt várjuk leka parttag. s a parttagsag a tisztes ^ becsü]etes helvtaranya az egesz vallalatnal álláshoz, amit az utóbbi magas. Teyekenyen. példa- években a legfontosabb temutatoan dolgozik a többi rületen. a termelésben s tarsadalmj szervezet is a emellett a társadalmi munszakszervezet. a KISZ. a kában tanúsítottak. AzeredVoroskereszt, a Magyar— ménVeket jelzi az a sok ma Szovjet Barati Tarsasag. S gas kitUntetés is. amelyet a vannak számszerűen nem koliet-tívn u-anntt Persze kimutatható eredményeik is. azt hiszem Sább ilven lás 40 évfordulójának tiszmint például az a jó kollek- fontoTh^v Izok az embe- teletel'e' A szocia" tiv szellem, amelyet a lato- reki akik m a munkát e]_ gatas közben is erzekeltunk. végezték, a saját lelkiisme- . Az onök_ vállalata_ tehát az retükke] is összhangban le- PartY?.ngres^z,us„rl hetnek. és bátran nézhetnek erők elfogadják. Munkaér- határozása. A gyakorlatot tekezletet akarunk tehát tar- kell tehát megjavítanunk, és tani, és a választásokat is közben megvizsgálni olyan ebben a szellemben kíván- döntéseket is. amelyeket mi juk majd lefolytatni. magunk hoztunk, de a gyaAz elmúlt hónapokban korlatban nem egészen válszéles körű kezdeményezések tak be. Ezeket ki fogjuk jabontakoztak ki a felszabadulista munkaverseny-felajánlásokat tettek, amelyeket a is kitervítani. Így készülünk a kongresszusra; azzal a kötelességtudattal. amelyet népünk ügyének a becsületes szolgálata, megkövetel. Azt gondoljuk, hogy ország egyik fontos gyára, hétnek 'és"bátran nézhetitek iesrtettek. Olvashattuk a saj- ennek a politikának a megezért örülök annak, hogy a tükörbe. Kérem önöket, tóban, hogy üdvözli ezeket erősítése tovább szilárdítja alkalmat találtunk erre a hogy tolmácsolják vala- a kezdeményezéseket a Szak- majd nagy vívmányunkat:, látogatásra. Ezekre a talál- mennyi dolgozónak a Köz- szervezetek Országos Taná- azt a társadalmi összefogást, kozókra nekünk is szüksé- ponti Bizottság elismerését, csa és a Kommunista Ifjú- szövetségi politikát, amely günk van. és az én személyes gratulá- sági Szövetség Központi Bi- eddig is nagyszerű eredmé— Minden szóba került cidmat. üdvözletemet is. itt. ami ennek a vallalatnak a dolgozóit foglalkoztatja. Sok helyi kérdés, amelyeknek egv része ugyanakkor az egész szakma, a textilipar. sőt. az ország problémája is. Nagyon tetszett, hogv « fölszólalók közül nagyon sokan — az üzemen — Kedves Elvtársak! — Ezen a találkozón megoszt.,uk gondjainkat. Ezért éu is szeretnék szólni azokról a kérdésekről, amelyekkel mi a Központi Bizottságban foglalkozunk. Ezek közül elsősorban a nemzetközi helyzetet említem, túl tekintve — társadalmi kérdéseket is érintettek, amely az utóbbi időben fefolytatta —, hogy válaszo- mint például a fiatalok kép- szültebbé vált. Érthető tékát kapunk a társadalmun- zését. vagy a tőkésimport- ha; hogy a mi legfőbb gonkat foglalkoztató kérdések- megtakarítást. Természete- dur.k népünk, országunk re. Azt kérjük a párttól, sen most nem tudok min- biztonsága és békéje, hogy továbbra is a jó célokat szolgáló, az egyszerű dolgozó által is érthető politikáját folytassa. Köve Istvánné, a felvető- Kádár János ezutón nem" kapcsolatrendszerünk a párNemzetközi kapcsolatainkról zottsága. Élve az alkalom- nyeket hozott. Azt az egymal, a párt Központi Bi- séget, amelynek keretében a zottsága nevében csatlako- dolgozó osztályok, kommuzom ehhez. Nagyra értékel- nisták és pártonkívüliek az jük és megköszönjük azt az alapvető nemzeti célokban állásfoglalást, amely a dol- egyetértenek, olyan módon is gozók felajánlásaiban meg- fejleszteni kell, hogy tovább nyilvánul. Meggyőződésem, erősítjük, bővítjük rendszehogy ez a szocialista muiv rünk demokratizmusát. Nemzeti összefogás szocialista céljaink megvalósításáért — A minap részt vettünk hogy az 1974-et követő egy Komárom megyei ara- években, jó néhány esztentásigép-bemutatón. Láttuk, dőn át többet költöttünk, hogy az iparszerü kukorica- mint amennyit . megtermeltermelési rendszer szép tünk. Még az élets^ipvonallenére 7*' mind kevesebbén üzemrész munkatársa meg- zetközi kérdésekkel foglalko- tok közötf ís'\ialákiilt. F&zt eredményeket ér el. és a ra is több ment el. mint zott, majd hazánk külkap- .vettünk legutóbb a szocia- Komaromi Mezogazdasagi amennyi tulajdonkeppen vállalják a három műszakot. Az ifjúság legnagyobb gondjaként Macsök János, a kikészftőüzem dolgozója — akinek családjából .hatan dolgoznak a vállalatnál — a lakásproblémát emiitette: bürokratikusnak minősítette az. engedélyezési eljárást, es szóvá tette az épitöanyagéllatás visszásságait. A kecskeméti gyár immár nyugdija« dolgozója, Farkas Lászlóné rámutatott: a könnyűipar egyáltalában nein könnyű ipar; még a félautomata gépek is egész embert kivannak. Nem kevesen könnyebb munkát, több pénzt keresve elvándorolnak a vállalattól, a szakmából. Módler László üzemvezető-helyettes úgy vélte, nem mindenütt használják ki azt az egészséges lendületet, amely a főiskolákról, egyetemekről kikerült fiatalok legtöbbjének sajátossága: a nem képességeikhez méretezett munkák hamar elcsüggeszlik őket. Elmondta: a pesterzsébeti gyár fiatal műszakijai elhatározták. mindent elkövetnek azért, hogy gépparkjukat, különösebb beruházás nélkül, saját munkával, újítással -a jelenlegi szinten tartsak. — Mi. adminisztratív dolgozók. ha szükséges, lemegyünk a műhelybe varrni, szála/ni — mondta Giczi István né statisztikus —, emellett társadalmi munkát végzünk; es ellátjuk családunkat. E/. utóbbiban társadalmunk sokat próbál segíteni, bölcsődével, óvodával, egyéb szolgáltatásokkal, félkész ételekkel. Am, sajnos a konzervek, a mirelit termékek, a vegytisztítás ára emelkedett, (gy a sokgyerekesek, a gyermeküket egyedül nevelő nők mindinkább meggondolják, hogy költsenek-e ezekre. — Ne vegye pnnaszkodásnak Kádár elvtárs, ' amit mondok — kezdte L éber lmréné modellszerkesztő, ám B megszólított nevetve megnyugtatta : — Ügy x>eszem, ahogy mpndjal fontolandónak vélte: a kötőiparban sem lenne haszontalan nyugdíjkorhatárkedvezménnyel vonzóbbá tenni a szakmát. A gyárban 33 éve dolgozó Dolgos Lászlóné kötőnő szerint a vállalat munkásai tudják, hogy a piac által igényelt természetes alapanyagokkal nagyobb a feladat, a felelősség és ezt belátva valamennyien mind odaadóbban dolgoznak. — Ügy 10—12 évvel ezelőtt nyugalmasan éltünk — kezdte felszólalását Takács Sándor részlegvezető, mire Kádár János közbevetette: — Csak most tűnik az a korszak olyan nyugalmasnak! — Valóban — mondta Takács Sándor —, ám azóta egyre keményebbek lettek a feltételek, es arról is el kellett meditálnunk. miként tudjuk a textilipari rekonstrukció során 10—12 évvel ezelőtt megvásárolt, nyugati berendezések alkatrészeit saját csolatairól szólt. lista országok ' kommunista Kombinát is jól ggzdálko— Hazánkban a párt, a és munkáspártjai központi dik. Tapasztalhattuk, hogy kormány, a társadalmi szer- bizottsági titkárainak prá- — s ebbe az időjárás is bevezetek nagyfokú nemzet- gai megbeszélésén, amely- segített — javultak a kaláközi aktivitást fejtenek ki. nek résztvevői hangsúlyoz- szosok terméskilátásai. Most Ehhez hazánk fejlődésere- ták. hogy készek együtt dol- a szakértők a kukoricáért vén — s ebben az önök goznj minden becsületes bémunkája is benne van — keerővel, a szocialista, szoa lehetőségeink is megvan- ciáldemokrata pártokkal, a nak. Magyarorszag ma bi- fejlődő országok társadalmipolitikai erőivel, a józanul és felelősen gondolkodó nyugati politikai tényezőkkel. Célunk, hogy a feszültség csökkenjen, és a világ alapzonvos nemzetközi tekintélynek örvend. Gyakoriak nálunk a nemzetközi találkozók. tanácskozások. Mi azért dolgozunk, hogy fejlődjenek a kelet-nyugat; a problémáit tárgyalások kapcsolatok, es az érdemi .1JliL J megbeszélesek eredményeként olyan helyzet és léékor alakuljon ki a világizgulnak, amely több csapadékot kíván. Nekem különösen tetszett, hogy a mezőgazdasági szakemberek nem pihennek a babérjaikon. a jövőbe néznek. Az iparban is így van ez, hiszen a bemutatott gépeket is jórészt a magyar ipar állítja elő. A népgazdasági megszigorítások a mezőgazdaságra is érvényesek, de azért a technika fejlesztéséútjan oldják meg. Mint kommunisták, szocialista elveket valló felelős emberek, ban amelyben létrejöhetnek meggyőződéssel valljuk, hogy vej |s foglalkozni kell. a valódi nemzetközi tárgya- nincs az embensegnek mas lások és megegyezések. utJa, mint a béke. Mi nem — A Magyar Népköztársa- terjesztjük világnézetünket, ság a nemzetközi életben rendszerünket sem fegyverrel. sem erőszakkal, de azt egyenes és tisztességes úton szerzett magának megbecsülést. Mi minden partnerünknek pontosan és világosan megmondjuk, hogy szocialista ország vagyunk, szocializmust építünk, a társasem tűrjük, hogy a7. ellenforradalmat exportálják. Tárgyalások, megállapodások kellenek, hogy a világ kijusson a jelenlegi feszült helyzetből. A kapitalizmusnak erőből pótolni. Megoldottuk dalmj Xej]ödés útjan járunk sincs más útja, mint az, hogy o lűl'iriolof oc orr flmrorti ' ' J .... ... . i _ . : i .; anyagi erkölcsi e feladatot, es az hasznon túl ennek sikere is van: rájöttünk, hogy mi is képesek vagyunk mindarra, amire a külföldiek. Ezek a sikerek el is gondolkoztatnak bennünket, ugyanis, mintha mostanában több gondról hallanánk, mint örömről. Azt szeretnénk, ha többet beszélnénk az eredményekről, hiszen ezek újabb sikerek elérésére ösztönöznek. Ezt a gondolatot több felszólaló is megfogalmazta, amikor elismeréssel szóltak gazdasági előrehaladásunkról, társadalmi fejlődésünkről. S kiemelték, milyen jelentősnek tartják, hogy egy ilyen találkozón őszintén beszélhetek örömeikről; gondjaikról. Rövid szünet következett, majd Kádár János emelkedett szálasra. és folytatni akarjuk a békés építést. Mi tehát alapvető érdekeinknél fogva a békéért harcolunk és ebben a törekvésünkben egységesek vagyunk a Varsói Szerződés, a KGST többi országával, együttműködünk a minden hívével. tudomásul vegye a világ realitásait. A két társadalmi rendszer vitáját majd a gyakorlat dönti el. Mi nemzeti boldogulásunkat a szocialista építömunkával akarjuk elérni, s ehhez békére van béke szükségünk. Ebben bízunk, ez felel meg elveinknek, ér— Széles körű nemzetközi dekeinknek. Belpolitikai helyzetünkről — A belpolitikáról is szó- A Központi Bizottság légiók néhány szót. Amit Önök utóbbi ülésén úgy döntött, itt, a saját kollektívájukban hogy a jövő év tavaszára érzékelnek, az bizonyos ér- összehívja a párt XIII. telemben az országos hely- kongresszusát. Országgyűlési zetnek is tükre. A belpoli- és tanácsválasztások is lesz- arány-veszteségeket szen- ben, és ebben az egyházak — Népgazdaságunk első féléve biztatóan alakult. Természetesen vannak gondjaink és nehézségeink is. Emlékeznek. a XII. kongresszuson nyíltan beszéltünk, és azt mondtuk: ezeknek az gyarországon éveknek az első számú kérdése, hogy a külföldi adósság növekedési ütemét állítsuk meg. sőt, ha lehetséges. csökkentsük terheinket. Később az ország fizetőképességének fenntartása vált központi kérdéssé. Eközben minden erőnket arra kellett összpontosítani, hogy az elért életszinvonalat megőrizzük. — Ezek az alapcélok, úgy tűnik, megvalósulnak. bár az idei év is nehez. Az adósság nem növekedett, sőt csekély mértékben még csökkent is. Itt szeretnek válaszolni arra a kérdésre, szükség volt-e ilyen mértékű eladósodásra? A raarendelkezé^ünkre B Ebből következtek az adósságok. Minél többen tudnak erdemben beleszólni az ügyek eldöntésébe a műhelyben, az üzemben. egy nagyvállalatnál, a kerületben, a fővárosban és az országban annál nagyobb a tömegtámogatás politikánk megvalósításához. — Magyarországon sikerült olyan nemzeti összefogást létrehozni a szocialista célok érdekében, amire a történelmünkben nem volt példa. Ennek az egységnek a munkások, a parasztok, az értelmisegiek, a kommunisták, a pártonkívüliek és az egyházak egyaránt részesei. Azért is említettem külön az egyházakat, mert az is hozzátartozik a társadalmi közmegegyezéshez, hogy Malelkiismereti szabadság van. senkit nem bántanak a meggyőződéséért. az egyházak normálisan. működitek. Nagyon fontos esemény volt az idén tavasszal, hogy valarhennyi magyar egyház és felekezet képviselői — saját elhatározásukból — tartottak egy értekezletet, amelynek egy nagyon szép nevet is adtak: Felelősséggel a hazáért és az emberiségért. Megtisztelő a Lutheránus Világszövetség döntése is, hogy most először egy szocialisia országban, hazánkban tartják nagygyűlésükét. — Ma széles körű társadalmi kezdeményezőkészség gyarázat egyszerű. Először tapasztalható az országban a is 1974 óta jelentős csere- Hazafias Népfront keretétikai helyzet szilárd, a párt vezető szerepe érvényesül, népi államunknak tekintélye és becsülete van. Ennek tudatában ee S7.ellemében készülünk felszabadulásunk 40. évfordulójára is. Ez nagyon nek, hiszen lejár a mandá- vedtünk. Ez azt jelenti, hogy is részt vesznek. Ebben is tumuk, tehát egy nagy poli- ugyanazért az importért ma kifejezésre jut szövetségi potikai kampány előtt állunk. 20 százalékkal többet kell litikánk: mindenkivel egyetMilven szellemben akarunk exportálnunk, mint 10 esztendővel ezelőtt. Ténv az a kongresszusra készülni'? — Először is az eddig végfontos történelmi állomás, és zett munkánkat és helyzetünmodot ad az áttekintésre, ket kritikusan, a valóságnak mit csináltunk, hogyan él- meafelelően akariuk áttp. tünk. mit értünk el és mit g e eloen aKarluk atTe" nem. mire törekszünk a jö- kinteni. Amikor azt monvőben. dom. „kritikus", akkor arra is. hogy bizonyos kedve zőtlen nemzetközi gazdasági tendenciákat mások is. mi is csupán átmenetieknek tartottunk. Kiderült, hogy tartósan kell számolni velük. Hiba volt — s ezt is nyíltan meg kell mondaná —, értésre törekszünk és készek vagyunk együtt dolgozni, aki társadalmi ren dünket tudomásul veszi, törvényeinket tiszteletben tartja, népünk szocialista céljait elfogadja és előmozdítani igyekszik. — Ami az építőmunkánkat ilivti: az itt elhangzott