Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-26 / 174. szám
Csütörtök, 1984. július 26. Tisztes, becsületes helytállás a munkában Befejezéshez közeledik az aratás fölszólal ások is sok nehézségről számoltak be. Ezekről szólva nem felejtjük el, hogy az utóbbi években nagyon nehéz körülménye* között jelentős eredményeket értünk el a népgazdaságban. Így például az első félév eredményei az iparban, a mezőgazdaságban és más területeken is alapjában a népgazdasági terv szerint alakultak. És ez nem kevés az adott körülmények között. Használjuk ki jobban tartalékainkat —• Á fizetőképesség fenntartása mellett minden erőnket arra kellett összpontosítani, hogy az elért életszínvonalat megőrizzük. Ez nagyon bonyolult és nehéz nemzetközi feltételek kőzett sikerült, az életszínvonal szintjét, társadalmi átlagot tekintve, bizonyos egyenetlenségekkel megtartottuk. Én azt hiszem, hogy az emberek a mindennapi panaszaik — és sokszor jogos panaszaik — mellett is érzik, tudják, hogy a jelenlegi életszínvonal olyan, amelynek megtartásáért érdemes küzdeni. — A mi politikánknak van egy jellegzetessége, amit meg kell őriznünk majd a XIII. kongresszuson is: a realitásokból indul ki, és nem vágyainkból, elképzeléseinkből. Amikor az álmainkat valóságnak véltük, drága árat fizéttünk érte. — Iparunk, mezőgazdaságunk sok tekintetben állja a nemzetközi összehasonlítást. De tudnunk kell azt is, hogy gazdaságunkban 30 százalékkal több anyag és 20 százalékkal több energia keil az egységnyi termékhez, mint a legfejlettebb tőkés országban. Ez adja föl nekünk a leckét, s ennek nemcsak a nehéz körülmények kezött kell éreznünk a súlyát. Nagy tartalékaink vannak a gépkihasználásban, az anyag- és energiatakarékosságban, valamint a munkaerő ésszerű hasznosításában. Gyakran óriási összegekért vásárolunk modern gépeket, amelyeket nem használunk kí kellőképpen. S nem mindenütt dolgozzák ki teljesen a munkaidőt. Országos érdek, hogy szervezettebb legyen a munka, s ha ezen a téren még vannak fogyatékosságok, ezért nem EZ egyes dolgozók, hanem azok a felelősek, akiknek szervezniük kellene a termelést. — Ilyesfajta programot kell hirdetnünk, mert szocialista viszonyok között rendnek kell lenni, dolgozni kell, hogy azután még tartalmasabban tölthessük a szabad időt és még jobban élhessünk. Ehhez rendelkezünk a szükséges eszközökkel is. Gazdaságirányítási rendszerünk működőképes, és most továbbfejlesztjük az ésszerűség, a nagyobb demokratizmus irányába. — Nagy erőforrásunk a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés. A KGST-tagországok legutóbbi felső szintű találkozója nagyon világos és biztató irányokat jelölt ki a jövőre nézve. Közös munkánkban még nagyon nagy tartalékok vannak, amelyeket ki kell használni. Van igény a korszerű és jó minőségű árukra. Élni l'ogunk továbbra is, a KGST-tagországok együttműködésében rejlő lehetőségekkel. Ezzel együtt a kölcsönös előnyök alapján folytatni és fejleszteni akarjuk gazdasági kapcsolatainkat a fejlődő országokkal és a fejlett kapitalista államokkal is. A nemzetközi forgalomban biztató perspektívája van a könnyűiparnak is. Ezek kiaknázásához persze megfelelő színvonalú árut kell termelni. Az önök üzemének egyik érdeme, hogv eiső osztályú árut állít elő, s ez megkönnyíti helytállásukat az egvre nagyobb konkurrencia közepette. — Nagyon sok, a munkával. a bérrel, az ¿rral kapcsolatos kérdés vetődött fel, amire én természetesen nem tudok most részletesen kitérni. Ezek közül a bérek és az árak viszonyáról szólnék. Nekem az a meggyőződésem, hogy nekünk elsősorban nem a fogyasztást, hanem a termelést, kell támogatni. mert csak azt lehet elosztani, amit megtermelünk. Én annak híve vagyok. hogy a bérek ott javuljanak. ott növekedjenek, ahol emögótt tényleges termelés van. Aki többet , fermel, az többet is keressen. Ezt a programot nem lehet öt perc alatt végrehajtani. De ezen a csapáson járunk, s ígv előre jutunk. Az a célunk. hogy a becsületesen dolgozó ember kapja meg tisztességes bérét. Az állam csak a legalapvetőbb szolgáltatásokat. közszükségleti cikkeket dotálja. — Nyugaton azt hallani néha. hogy mi azért boldogulunk Magyarországon, mert kapitalista módszereket alkalmazunk. így „dicsérnek" minket. Az igazságot nem mondják meg: Magyarország éppen azért boldogul, mert szocialista módszereket alkalmaz. Amikor igyekszünk megtanulni, hogy rugalmasabban és hatékonyabban dolgozzunk, akkor a szocializmus alapintézményeit, azok működését akarjuk tökéletesíteni. Szükségünk van a kisvállalkozásokra is. hogy a nagvüzemi gazdálkodást kiegészítsék, segítsék, de a nagyüzemek helyett semmiféle munkaközösség nem fogja megoldani a magyar népgazdasag problémáját. Egyszóval, nekünk az a törekvésünk, hogv a mi társaaslmunk a szocializmus alapintézményeire támaszkodva boldoguljon. és tanuljon meg rugalmasabban. ésszerűbben gazdálkodni — Sokat hallhattunk itt a fiatalokról is. Általános véleményt nem mondhatunk róluk, mert különbözőek, éppúgy, mint a többi korosztály tagjai. Az ifjúság alapiában rendben tanul és dolgozik, bár bizonyára jobban is lehetne tanítani. Én például gyakran szóvá teszem. hogy nem neveljük eléggé munkára a fiatalokat. pedig az emberi társadalom alapja a munka. Es nagyon rosszul cselekszik az a szülő, aki a világon mindent megad a gyerekének, de nem ismeri fel. hogy micsoda örömöt ad a jól elvégzett feladatért kapott dicsérő szó. A családnak is egy kicsit másként kell nevelni, az iskolában is szükség van változásra. és a fiatalok formálásába be kell kapcsolódniuk az üzemeknek is. Közös feladataink ezek. amelyeknek megoldása nem holnap. hanem tíz-húsz év múlva hozza meg gyümölcsét. — Arról is szólni kell, hogy van egy nagy vívmányunk, amelyet a hétköznapokon nem is veszünk számba: az emberek biztonságban. törvényes rendben élnek. Aki nem vétett a törvény ellen, annak nincs m'töl félnie, de aki vétett, annak tartania kell a törvény szigorától. Aki a szocialists rendszer adottságaival él, az boldoguljon, de aki visszaél velük, az ne boldogulhasson. A szociális biztonság szerves része az is, tiogy aki dolgozni akar. az dolgozhat, s a munkájáért megkapía bérét és a többi járandóságát. — Befejezésül arra kérem önöket, liogy dolgozzanak továbbra is az eddigi lendülettel és odaadással ,— most mindenekelőtt az éyes terv teljesítéséért. Ennek az is nagy jelentőségei ad. hogy ezzel valóiában az új ötéves terv alapjait rakjuk le. Meg kell teremtenünk annak feltételeit, hogy a következő ötéves tervünk már minden tekintetben erőteljesebb fejlődést hozzon. Ha az addig hátralevő másfél év alatt becsülettel, nagy erőfeszítéssel dolgozunk, akkor a szocialista építés úiabb. lendületes időszaka kezdődhet el a VII. ötéves terv esztendeiben — fejezte be beszédét Kádár János. * A program befejezéseként Kádár János a vállalat gyártmányszerkezetét reprezentáló divatbemutatón vett részt. A vendég elismerő szavakkal nyugtázta a látottakat: a gyári tervezők és gyártmányfejlesztők munkája alapján készült, számos nagy- és nívódíjjal kitüntetett női és gyermekruházati cikket. Jégverés után Ásotthalmon — Zöldség indul Domaszékről r Epítőtábori körkép Csongrád megyében kétezer fiatal dolgozik nvaranta építőtáborokban. A megve vezetői mindig figyelemmel kísérték az itt folyó munkát, az idén is körutat tettek Papdi Józsefnek. a megvei pártbizottság titkárának és Szabó G. Lászlónak. a meevei tanács elnökhelyettesének vezetésével Csongrád megye három építőtáborában. Az 1975 óta működő makói belvízvédelmi építőtáborban dr. Sárvári Zoltánná. a városi tanács elnökhelyettese. a város párt- és KISZvezetői fogadták a látogatókat. Dr. Sárvári Zoltánná elmondta. hogv a tábor fennállása óta még nem dolgoztak ilven lelkes gárdával. az évi 2 ezer 500 méter helyett 6 ezer méter csatornát ásnak ki ezen a nyáron. Jól sikerült az előkészítés — bőséges szabadidőprogram vária a táborozókat — ez a diákok körében is népszerűvé teszi Makót. Sok a visszatérő táborozó, elégedettek a iugoszláv fiatalok is. ígv a maximális kétszázas létszámmal tevékenykedhetnek. A diákok Makó felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából — erre is iutott erejük — társadalmi munkát vállaltak. Ez még szorosabbra fűzte a „belvizesek" és a városlakók viszonyát. Csongrád megve legnagyobb építőtáborában. Hódmezővásárhelyen az Állatorvostudományi Egyetem tangazdaságában közel 400 fiatal dolgozik. kukoricát címereznek. A tábor közDontiában Kiss Lajos, a városi pártbizottság titkára, a tangazdaság vezetői és Maczelka József táborvezető beszélt a diákok munkáiéról. Beszámolóiuk szerint á fiatalok odaadással végzik ezt a komolv figvelmet igénvlő munkát. többnyire nincs gond a munkafegyelemmel. Láthatólag elégedettek a diákok is. élnek a szabadidős, sport- és kulturális programok adta lehetőségekkel. Papdi József a körút tapasztalatait összefoglalva megállapította: az ifjúság az idén is nagy munkakedvvel. ambiciózusan dolgozik, a munkamorál terén előrelépés tapasztalható. Az építőtáborozás további fejlődése, szerinte, a helyi adottságok jobb figyelembevételévei. összehangoltabb szervezéssel lehetséges, szükséges. A diákok nyári munkáiára szükség van, s az építőtáborok munkára nevelő hatása is fontos. Oláh P. Lajos A legnagyobb jóindulattal sem állítható, hogy az elmúlt héten igazi aratóknak való időjárás volt Csongrád megyében. Általában csak egy-két napig tudtak zavartalanul dolgozni a kombájnok a gabonaföldeken. Azok a szövetkezetek, amelyeknek van szárítójuk, ennél több tarlón eltöltött munkaórát tudtak elkönyvelni. A nagy nyári munkában előbbre tartanak a fekete földeken dolgozó közös gazdaságok, mint a homokiak. Néhány termelőszövetkezetben már be is fejeződött az aratás. Csanádpalotán, a hódmezővásárhelyi Vörös Csillag és a szegedi Felszabadulás téeszben mar nincs dolguk az arató-cséplőgépeknek. Az őszi árpa betakarítását a megye valamennyi gazdasága befejezte. A búza 75—80 százalékát vágták le eddig. Tavaszi árpát sokkal kisebb területen termelnek nálunk, mint az északi megyékben. Néhány helyen már elkezdődött a rozs aratása is. Egy-két tábla kivételével, nem dőltek meg a gabonák, így könynyebb dolguk van a gépek kezelőinek. Napokig tartó esőzést erre a hétre nem jeleznek a meteorológiai állomások, ezért várható, hogy a hét végére még a lemaradók kombájnjai is levágják az utolsó táblákról is a búzát. Július másodikán a megyében mintegy hétezer hektáron pusztított jégverés. Hét gazdaságot ért jelentős jégkár. A termésnek, szinte táblánként eltérő mértékben, a 30—100 százaléka semmisült meg. Röszke és Ásotthalom környékén zuhogott a legtovább a jég, de Szőreg vidékének is kijutott a természeti csapásból. A kár végleges összegének megállapításán még dolgoznak az Állami Biztosító szakemberei. * Ásotthalmon, míg a Felszabadulás Termelőszövetkezet irodájában Puszta Gellért elnökkel beszélgetünk, állandóan duruzsol a CB-rádió. A külső telepeken levő állomásokon kívül ilyenkor két mozgó készülék is segíti a munkát. A szövetkezet 1400 hektáron termel kalászosokat, de ennél nagyobb területen kellett vetniük tavaly ősszel, illetve az idén tavasszal. Ugyanis, a 400 hektár őszi árpa egy része a télen kifagyott. Ezt zabbal ,és tavaszi árpával pótolták. Májusban és júniusban szépen fejlődtek a kalászok. Mármár úgy érezték az idén végre, a tavalyi aszályos év után megtelnek a raktárak, amikor július második napján jött a jég. Még másnap délelőtt is tyúktojás nagyságú jégdarabok kerültek elő a szegfű széjjel-szabdalt fóliája alól. A legértékesebb táblákat érte a csapás. Amerre a felhő elvonult, 80—95 százalékos a veszteség. — Nálunk a jégverés nagyobb kárt okozott, mint a tavalyi aszály — mondja az elnök. — A biztosító emberei nagyon segítőkészek voltak, de hát a biztosítási feltételek szerint, az elmúlt három év átlagtermése alapján számíthatják csak a kártérítést, pedig sok növényünk rekordtermést ígért. A közös kára 6 millió, a háztáji gazdaságokban körülbelül 4 millió forintos a veszteség. — Milyen termés pusztult el? — Háromszáz hektár rozs. 3—6 mázsát fizet a várt két tonna helyett. A napraforgó átlagtermését is húsz mázsa körülire becsültük, és most be kell érnünk hét mázsával. Károsodott 30 hektár napraforgónk, és a dohányültetvényünk is. — Hogy állnak az aratással? — Még fél ezer hektáron várja a gépeket a gabona. Amerre a jég elvonult, ott dőlt, és gyomos. Ha az időjárás engedi, aratunk. Szerencsére, van szárítónk. Szinte egyszerre érett be a rozs'és a zab. A következő napokban kezdődik az aratási munkacsúcs. Segít nekünk majd a rúzsai Népszabadság Termelőszövetkezet is. Amint végeznek a saját búzájuk vágásával, nekilátnak a ml területünkön a rozs aratásának. Várhatóan mintegy 150—200 hektár betakarítását végzik el részünkre. Guller Istvánnal, a szövetkezet párttitkárával és Kazy Lajos főagronómussal egy kis határjárásra indulunk. Kalauzaink mutatják a tanyák falát, amikről szinte teljesen leverte a meszet a jég. a gólyafészket, amelyben az egyik néhányhetes madár pusztult el. A háztáji kukoricák levele milliméteres szélességű szalagokban lóg. A fűszerpaprikákon és a paradicsomon most ered néhánv friss, zöld levél. A rozstáblán csak néhány kalász áll egyenesen, azokban is alig van szem. A földön fekvő kalászokat lehetetlen kombájnnal maradéktalanul felszedegetni. A szőlő fürtjei is megtépelten lógnak. \ A közös kukoricája megmenekült a jégveréstől. A három hete halottnak, hitt növények egy része is új hajtásokat nevel. Persze, termésük csak a töredék "» lesz az egy hónappal ezelőtt vártnak. Puszta Gellért, a szövetkezet elnöke bizakodó. Ügy érzi. a csapás ellenére is, sok munkával talán sikerül a tavalyi szerény eredményt megismételni. * A domaszéki Szőlőfürt szakszövetkezet kettes telepére a betonúton nem lehet behajtani. A teherautók, traktorok, kerékpárok a frissen taposott dűlőútra kényszerülnek, mert a kétszáz méter hosszú betonúton búzát tárolnak fólia alatt. Nagy gabonahalmok sorjáznak a major belterületén is. Körülöttük lapáttal, söprűvel jó néhámt T serénykednek. Vagy húsz méterrel airébb a zöldség felvásárlását és rakodását végzik. Rekeszekben áll a paradicsom, amelyből az első osztályút ma 25 forintért veszik át. A barack legszebbjéért 26 forintot fizetnék. A paradicsomot. barackot és a tvpaprikát keresik a leginkább a szakszövetkezet vevői. Naponta négy pótkocsis IFA-t indítanak útra Miskolcra. Budapestre, Szombathelyre, vagy éppen Kőszegre. A napi szállítás értéke a félmillió ferrintoi is eléri. A következő napok legfontosabb fedadata a Szeged környéki gazdaságokban az aratás gyors, veszteségek nélküli befejezése. Akad Jjővea munkája a zöldségtermelőknek is. A barackosokban az idén kevesebbet lehet szüretelni, de a megtermett gyümölcs nagyon jó minőségű. Bőle István Sallai Ferenc köszöntése A deszki vasutas fia az ötödik elemi elvégzése után már dolgozni kényszerül; előbb a mezőgazdaságban, majd a vasútnál. Később asztalosnak tanul. 1925-ben Zomborban belép á Független Famunkások Szakszervezetébe. egy évre rá Magyarországra szökik. Az MSZMP tagja lesz. majd 1928-ban a KMP-é. Baján pártsejtet szervez, majd Budapesten pártsejtet vezet. Vezetőségi tag a famunkások szakszervezetében. 1931-ben baloldali tevékenységéért letartóztatják. A harmincas évek közepéig Deszken él, ahol olvasókört szervez, vezeti a Vörös Segély mozgalmat. 1944-ben nem tett eleget bevonulási kötelezettségének. Feleségével együtt belép az MKP-ba. Ezért ismét letartóztatják. A felszabadulás után különböző szegedi üzemekben dolgozik. 1956 novemberében a szegedi karhatalmi zászlóalj tagjaként részt vesz az ellenforradalom felszámolásában. az MSZMP Intéző Bizottságának tagja. 1957-ben — betegsége miatt — őrnagyi rendfokozattal megy nyugdíjba. Sallai Ferenc hosszú mozgalmi munkája során sok Török József, Sallai Ferenc és dr. Komócsin Mihály tisztséget töltött be, tagja volt egy időben a városi pártbizottságnak és az első kerületi tanácsnak. Több kitüntetést őriz; így a Munkás-Paraszt Hatalomért, Emlékérmet, a Magyar Partizán Emlékérmet; kitüntették a Szocialista Hazáért Érdemrenddel 'is. A munkásmozgalom régi szegedi harcosát nyolcvanadik születésnapja alkalmából tegnap, szerdán a szegedi városi pártbizottságon dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára és Török József. a szegedi városi pártbizottság első titkára köszöntötte. Átadták neki a megyei pártbizottság emléklapját és a Lenin-plakettet, i