Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-25 / 173. szám

4 Szerda, 1984. július 18. 4 Kőbe faragott csárdás Emlékezés Feszi Frigyesre Korának kimagasló ma­gyar építesze. Feszi Frigyes (1821—1884) tervei szerint megvalósult Pesti Vigadó láttán Theodcrr fíansen, a neves bécsi építész elismerő hangsúllyal kőbe faragott csárdásnak nevezte a néhol mór és középkori építészeti elemekkel vegyitett magyar romantikus épületet. Feszi Frigyes építészete azonban •w>ha sem kapta meg itthon az érdemi elismerést. A ro­mantika igazán nem tudott uralkodó stílussá válni ha­zánkban. s ebben az elfor­duló közízlés és a különbö­ző hatóságok gáncsoskodása is nagy szerepet vitt. Ennek következtében Fesztnek lép­ten-nyomon összeütközései támadtak a szakmai és ható­sági körökkel, mire teljesen elfáradva visszavonult az egykori Hild-. majd Gárt­ner-. Kleinze- és Burklein­tanítvány. Élete utolsó húsz évét minden különösebb al­kotás nélkül élte le. pedig a müncheni akadémia elvég­zése után nagy reményeket táplált önmagában. több­éves németországi és olasz­országi bolyongása során gyűjtött élmények és tapasz­talatok megvalósítására. Már korai mellőzését az is mu­tatja, hogy amikor ország­gyűlési palota építésére pá­lyázatot írtak ki. Feszi be­nyújtotta tervét, de az új­szerű. romantikus elképzelés különböző stílusviták és anyagi okok miatt soha sem valósult meg. Első sikertelenségeit kőve­tően a romantikára fogé­kony Kauser Lipóttal (1818 —1877) és Gerster Károly­ival (1819—1867) társulva, terveik szerint építették fel a vízivárosi volt kapucinus templomot és kolostort, az Alagút krisztinavárosi bejá­ratát, a fegyvernek] templo­mot. a pécsi zsinagógát, több pesti bérházat és budai vil­lát, valamint a volt London Szálló épületét. I. Ferenc József császár 1857-ben történt szegedi első látogatására emelt díszkapu­kat és tribünöket Feszi Fri­gyes tervei szerint készítet­ték el. Hogy ezek az épít­mények milyenek voltak, ma már nem tudjuk. Viszont itt áll ma is — most éppen fel­újítás alatt — a Fekete-ház, amelyet Feszi Frigyes és Gerster Károly tervei szerint Mayer Ferdinánd (1813— 1903) gazdag vaskereskedő építtetett magának és család­jának. Ezt a romantikus, de az angol neogótika jegyeit is magán viselő épületet Ko­váts István (1822—1902), ahogy magát nevezte, a „sze­gény pórfiú" építette fel, mind a tervezők, mind a tu­lajdonos legnagyobb megelé­gedésére. A csodálatos épü­lettel 1857-re készültek el, és mondható ma is, hogy építészettörténeti értéke vá­rosunkban egyedülálló. Erő­sen tagolt homlokzata külön figyelmet érdemel. Saraker­kélye városképi jelentöséaű, annál is inkább, mert ha­zánkban nincs is párja, leg­feljebb Angliában. A Kele­men utcában az épületek kö­züli érvényesülése minden­képpen egyedülálló. Termé­szetesen a Somogyi utcai fő­homlokzata gálánsabb, és a sarokerkély élményt nyújtó hatása innen dominánsabb A fiatornyok az épület fenn­költségét tovább emelik, és ezek a bástyaszerű kiképzé­sekben oldódnak fel. A vak kőrácsok egymásutánisága tovább növeli alkotójuk iránti tiszteletet és elisme­rést. Valóban, az egész Fekete­ház ihleteit alkotás, amit a földszinti nyílások csúcsíves megoldásai is aláhúznak. A legfelső, lépcsőzetes orom­fal szintén csúcsíves és vak kőrácsos. A fölötte levő pad­lásablakok kiképzése szintén méltó az egész alkotáshoz. A sarokerkélv toronysisakja nyolcszögletű, amely viszont a gótika szigorú követelmé­nyei szerint lehetne maga­sabb. feltörekvőbb. Granasztói Pál véroseszté­tikus írja egyik szép esszé­jében: Az építészet sok mindenből adódik: rendsze­rint. a méretekből, a tagozás­b61. az anyagokból. De nem­csak ezekből. Arányokból, végső fokon formákból. S ezek mögött, ezelcet is meg­határozóan valami teremtő erejű nagyszívüségből.. A teremtő nagyszívűségg-1 alkotott építészre emléke­zünk ma. halálának 100. év­fordulóján. Bátyai Jenő * Az évforduló alkalmából ma. szerdán Feszi Frigyes panteonban levő szobránál az MTESZ megyei szerveze­te koszorút helyez el. Kis-balatoni munkák Befejeződtek a Balaton vé­delmét szolgáló kis-balatoni védelmi rendszer első sza­kaszának nagy munkái: a gátépítések, valamint a Za­la-folyó töltésének magasí­tása és erősítése. Az első ütemben kiépített, tizen­négy négyzetkilométer ki­terjedésű tározó új gátjaiba, valamint a Zala töltésébe csaknem egymillió köbméter földet dolgoztak be. össze­sen húsz kilométer hosszúsá­gú új töltést építettek. Az elárasztásra kerülő te­rületen Zalaszabar és Zala­vár között egy méterrel ma­gasították az összekötő utat — amely így egy gátkoszo­rún vezet majd —, a Zala­folyó fölé pedig korszerű vasbeton hidat építettek. Az űt megemelése után meg­nyitották a folyó töltését, s ezzel megkezdődött a kis­balatoni védőrendszer első szakaszának lassú elárasztá­sa. Máris több millió köb­méter víz van a tározóban. A Balaton vízutánpótlásának felét szállító Zala-viz pihen­tetését szolgáló védőrend­szer építésének előkészüle­tein is dolgoznak, összesen 75 négyzetkilométeres óriás tározó alakul ki, amely több mint y-ázmillió köbméter víz tárolására lesz alkalmas. A folyó a tározóban rakja le hordalékát, és így a káros anyagoktól mentes víz jut a Balatonba. (MTI) A nagyüzemi szőlőtáblá­kon, de a kistermelők te­rületén is sok helyen látni, hogy a termőkarok elszárad­tak, egy részük tőkefejből kihajtott. Gyakori az olyan tőke, amely teljes egészében elszáradt. A gyakorlati szak­emberek és a kutatók egyre többet foglalkoznak a pusz­tulás okavaL Altalános vé­lemeny, hogy az intenzív művelésmód előtérbe kerü­lésével a tőkék igénybevéte­le lényegesen nagyobb, ezért a különböző betegségek is sokkal hamarabb kere­kednek felül. A jelenleg ta­pasztalható pusztulás a ko­rábbi évek mértékét meg­haladja. A pusztulás több tényezőre vezethető vissza, melyek közül kiemelkedik a vírusok kártétele. A szőlőnek eddig 38 ví­rusos betegsége ismert, eb­ből hazánkban eddig 14 ví­rusos eredetű fertőzést mu­tattak ki. Kártételük kü­lönböző formában jelentke­zik. Vannak olyan vírusok, melyek a termés kötődését akadályozzák meg, mások a levél alakjának, színének el­változásában, rövidszárta­guságban, deformált haj­tasban jelentkeznek, de okozhatják a tőke teljes pusztulását is. Terjedhetnek a szaporítóanyaggal, de ter­jesztik a rovarok is, éppen ezért a növényvédelemnek rendkívül nagy jelentősége van a megelőzésben. A be­teg tőkék már nem gyó­gyíthatók. A szőlőnek nincs olyan aktív védekezési me­chanizmusa, mint a maga­sabb rendű élőlényeknek, a meleg vérűeknek, ezért a betegségből nem képes ki­gyógyulni. Súlyosbítja a helyzetet az, hogy jelenleg nincsenek olyan készítmé­nyek, olyan terápiás mód­szerek, amelyekkel a beteg tőkéket helyben gyógyítani lehetne. A betegség tünete, sajnos, a szaporítóanyagon még nem ismerhető fel, ép­pen ezért csak államilag el­lenőrzött helyről szabad a szaporítóanyagot beszerezni, ha a tökén a vírusfertőzés jelét tapasztaljuk, sürgősen el kell helyéről távolítani, és egészséges szaporító­anyaggal pótolni. Másik veszélyes ellensé­günk a szolóultetvenj ben az kertbarátoknak Szőlőtőkék pótlása agrobaktériumos betegség, közismert nevén a golyvá­sodás. Az első tünetek rend­szerint a tőkefej és a tőke­nyak sebein jelennek meg. Június közepétől kis, borsó nagyságú, majd egyre na­gyobbodó dudorok, rendel­lenes tumorok, kinövések láthatók. A nyár folyamán a mind jobban nagyobbodó rendellenes szövetek erő­sen fertőzött tőkék törzsén 30—50 centis hosszúságban, súlyosabb esetben a törzset körülölelően fejlődhetnek. Ezek a tumorszövetek za­varják a tőkék szállítószö­veteinek élettevékenységét. A tumorok a vegetáció vé­géig életben maradnak, és csak ősszel, a lombhullás folyamán kezdődik meg las­sú kiszáradásuk. Tavasszal a szétporladó tumorszövet alatt az élő kéregszövet és a kambiális rész is elhal. Ha a tumorok az egész tör­zset körülölelik, valószínű, hogy a törzs, esetleg az egész tőke elhal. A baktérium seben ke­resztül fertőzi a szőlőt. Megfigyelések szerint a fer­tőzés a seb gyógyulásának bizonyos állapotában fer­tőződik. ami jelentős mér­tékben függ a hőmérséklet­től. 25 fokon a fertőzés csak 1—2 napig veszélyes a seb­re, de alacsony hőmérsékle­ten, amikor a seb gyógyu­lása is lassú. 80—100 na­pig is bekövetkezhet e fertőzés. Rendkívül fontos a megállapítás a metszésnél, illetve a steril körülmények biztosításakor. A betegség elsősorban sza­porítóanyaggal terjed. A fertőzött tőkén az egészsé­gesnek látszó vesszők is fer­tőzöttek, tünetmentesek, még a szőlőiskolában sem je­lentkezik minden vesszőn a kártétel, így könnyen ki­kerülhet a telepítéssel az ültetvénybe. A fertőzött táblán egyetlen egy hatá­sos módszer alkalmazható, mégpedig kevés tünet ese­tén a tőke azonnali el tá­volítása, lehetőleg minél nagyobb gyökérrésszel, pót­lását egy-két évig el kell halasztani. Erős fertőzés esetén a teljes ültetvényt ki kell selejtezni, és arra a területre 5—6 évig nem sza­bad szőlőt ültetni. A tőkepusztulás harma­dik oka időjárási körülmé­nyekre vezethető vissza. Az 1983-as év rendkívül aszá­lyos volt. Ez a szőlő fejlő­désén is megmutatkozott. Több helyen lelassult a haj­tásfejlődés, különböző hi­ánytünetek jelentkeztek a lombon is. A fiatalabb sző­lőültetvényekben olyan tő­kéket is lehetet látni, me­lyek már július végén le­hullajtották lombjaikat, majd augusztusban újra haj­tottak. Sajnos, azok a haj­tások, rügyek már nem tud­tak beérni, biztosan elfagy­tak. Az idősebb ültetvé­nyekben a lombhullás ugyan nem következett be, de az ismételt hajtásfejlő­dés ott is előfordult, ami szintén beéretlen hajtásokat és rügyeket eredményezett. A tartaléktápanyaggal gyen­gén ellátott ültetvényeknek komoly téli fagyokat kel­lett átvészelni, ami már ak­kor bizonyos mértékű elfa­gyást eredményezett. A ta­vasz folyamán azonban az ültetvények nagyobb része kifakadt. Ekkor követke­zett a tavaszi fagy, amely a tartaléktápanyaggal gyen­gén ellátott ültetvényekben nagyon komoly kárt tett. Sok olyan vesszőt lehetett látni, amely az elfagyást kö­vetően már nem volt képes kifakadni, az egész kar­rész elszáradt. Mintegy 60— 70 százaléknál új hajtás tört ki a gyökérnyakból, amely lehetővé teszi az új kar ki­nevelését. A teljesen ki­pusztult tőkét pedig újra kell telepíteni, illetve pó­tolni. A fiatal ültetvények pót­lása még könnyen megold­ható gyökeres szaporító­anyaggal, sőt, őszre várható­an, lehet kapni a forgalom­ban törzses szaporítóanyagot is. Az idősebb ültetvé­nyekben. nem ilyen egysze­rű a helyzet. Részben az ár­nyékolás, részben egyéb té­nyezők nem teszik lehetővé a gyökeres szaporítóanyag­gal történő pótlást. Itt sem szabad azonban lemondani a tőkepótlás lehetőségéről. Régóta alkalmazott, de az utóbbi időben elhanyagolt módszer a bujtás, amely a homoki területeken, és ahol saját gyökerű szaporító­anyagot használunk, jó eredménnyel alkalmazható. Bujtásnál a hiányzó tőke mellett levő anyatőkén, le­hetőleg a tőkenyakból erő­teljes hajtást hagyunk meg, ezt nem kell kaccsazni. Ha a vesszőnk magasabban van, de lehetővé válik lebuj tása, ott is meghagyhatjuk. A bujtást ősszel kell elvé­gezni, úgy, hogy az anyatő­kétől kezdve ásóval foko­zatosan mélyülő gödröt, il­letve árkot ásunk, amely el­éri az 50 centi /mélységet, ettől kezdvé a hiányzó tőke helyéi! folytatjuk az árok ásását. Belehelyezzük a vesszőt, hogy a vége a tő­ke helyén kerüljön fel a talaj felszínére. Célszerű a gyorsabb fejlődés érdeké­ben 8—10 kiló trágyát az árok aljára beásni. A buj­tást a következő évben ügy kezeljük, mint az új tele­pítést. természetesen az anyatövön rajtahagyva. Az anyatőről csak egy év múl­va metsszük le a vesszőt, ásóval a két tőke között szúrjunk le úgy. hogy az anyatőke felé eső vesszőrész megsemmisüljön, azt ki is húzhatjuk a talajból. Dr. Tóth Mihály megyei lók értesz 1984. JÚLIUS 25., SZERDA — NÉVNAP: KRISTÓF, JAKAB A Nap kel 5 óra 13 perckor, ós nyugszik 20 óra 27 perckor. A Hold kel 1 óra 41 perekor, és nyugszik 18 óra 13 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél kedden plusz 178 cm (álló). SZAZ ÉVE halt meg Feszi Frigyes (1821— 1884) építész, az európai roman­tikus építészet egyik legjelesebb mestere. Fő müve a pesti Vigadó (1864). NYOLCVANÖT ÉVE született Leit.ner Sarolta (1899— 1959) tisztviselő, a magyar és a nemzetközi kommunista mozga­lom kiváló harcosa. A Tanacs­kőz.társasag ideién az ifjúmun­kások körében a pécs-baranyai ifjúsági mozgalom egyik vezeió­je lett. 1921 közepétől pedig Bécsben, az osztrák kommunista mozgalomban dolgozott. 1927-ben tért vissza Magyarországra. s az Illegális párt harcosakent a kis­pesti kommunisták vezetője volt. Több ízben börtönbe vetet­ték. 1938-ban Párizsba emigrált, s részt vett az ellenállási moz­galomban. 1948-ban tért haza: a többi között az MKP külügyi osztályán dolgozott. HETVENÖT ÉVE, 1909-ben Louis Blériot (1872— 1938) francia mérnök, repülőter­vező elsőként repülte át gépé­vel a La Manche-csatornát Ca­lais és Dover között. ÖTVEN EVE gyilkolták meg fasiszta fegyve­resek Enigelbert Dollfass (1892— 1934) osztrák miniszterelnököt és külügyminisztert. Előjele volt ez Ausztria náoi bekebelezésének, az Ansahlussnak (1838). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 óra­kor: A beszélő köntös (színes magyar), délután fél 4 és fél 6 órakor, háromnegyed 8 és este 10 órakor: A szalamandra (szí­nes. m. b. olasz—angol, 14 éven felülieknek. II. helyárral). Szabadság: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: Jöjjön el egy ká­véra hozzánk (színes olasz, 16 éven felülieknek. II. helyárral). Fáklya: háromnegyed 3 és ne­gyed 6 órakor: Modern Robin­son és családja (színes, m. b. amerikai. II. helyárral), fél 8 órakor: Biciklttolvajok (olasz). Újszeged! Kertmozi: Párbaj (1971) [amerikai, este 9 órakor], ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. sz. (13/57-es) es­te 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ES UROLOGIAI FELVÉTELI ÜGYEI.ET Ma a balesetet szenvedett sze­mélveket Szegeden a II. sz. Se­bészeti Klinika (Pécsi u. 4.) ve­szt fel, sebészeti és urológiai felvételi ügyeletet a II. Kórház (Toibuhin. sgt. 57.) tart. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 Orátől más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon réggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetei* orvost ellátása. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 Orátől reggel 7 Oráta s felnőtt lakosság részére: Sze­ged. Hunyadi jános sgt L az­alatt Telefon: 10-100 FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 10 ónátői rög­gel 6 óráig, szombaton reggel 7-től hétfő reggel 7 óráig: Sze­ged, Zöld Sándor u. 1—3. Tele­fon: 14-420. S. O. S. LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7-töl reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. lEffi?! BUDAPEST 1, 10 (Hl: TV-torna 10.05: AUatszelidltők — 5. — (ism.) 10.30: Delta — (lsm.) 10.55: Hó a lábak alatt — csehszlovák film 12.10: Képújság 18.30: Hírek 18.35: Fanfár — popzene és klasszikus zene — 1. — (ism.) 17.06: A kafferblvaly halála — francia dok-film 17.30: perpetuum mobile — (ism.) 18.15: 9-es stúdió 18.45: Képújság 18.50: Agrárvilág 19.40: Tv-torna 19.45: Esti mese 20.00: Tv-hírado 20.30: Kék fény... 21.40: A hét műtárgya 21.50: Zenebutik 22.50: Tv-hlradó 3. BUDAPEST 2. 19.00: Képújság 19.05: Egy novemberi vasárnap este — olasz dok.-film — (ism.) 19.5«: Carelli: Concerto grosso — (ism.) 20.30: „Boldog, szomorú dal" — (ism.) 21.20: Tv-hlradó 2. 21.40: On hogyan dönteneT 22.35: Képújság BELGRÁD I. 17 3«: Magyar nyelvű tv-napló 18.00: Hírek 18.05: Tv-naptár 18.15: Kuka kapitány kalOzal ­tv-soroaat 18.45: Népi muzsika 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.00: A kitelepített személy — jugoszláv játékfilm 22.30: Tv-napló BELGRÁD 2. - - . 19.00: Társadalmi témák 18.30. Tv-náDkl 20.00 22.00 22.05 18.15 18.45 19.15 19.30 20.00 22.00 Olimpiai szerda Hírek Esztrád szerda: Isztria és a Kvarner dallamai ÚJVIDÉK Tv-hir«dO magyarul és szerb-horvátul G yermekmúsor Népz.ene — Duna. menti Országok Fesztiválja Rajzfilm Tv-hiradó 2., magyarul Filmest — A szórakoztató személy — Jugoszláv játékfilm Tv-hiradó 2„ szerb­horvátul KOSSUTH 8.25: Leukémia és remények 8.54: Beszélni nehéz — (lsm.) 9.08: Klasszikus kamarazene 9.39: Kis magyar néprajz 10.05: Egy kiest szellem kalandjai — 3—4. 10.29: Válaszolunk hallgatóinknak 10.44: Zenekari muzsika 12.30: KI nyer ma? 12.45: Házunk tája — A Falu­rádió műsora 13.00: Operaslágerek — (ism.) 13.30: Dzsesszmelódiák — A 13. Debrecent Dzseász­napok felvételeiből 14.30: Mozart: A-dur klarinét­ötös 15.05: Toldi — 2. 16.05: A Szovjetunió népeinek zenéjéből 16.49: Kritikusok fóruma 17.05: Rajtaim nem múlik — Vlcsek Ferenc sorozata 17.30: A délutáni Rádiószínház. bemutatója: A két uszkár — Szemjon Zlotnyikov Jelenetének rádió­változata 17.55: A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara játszik 19.15: Gondolat — a rádió irodalmi lapja — (ism.) 20.00: Népi hangszere« muzsika 20.25: Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek 21.30: Szintézis 22.20: Tíz perc külpolitika 22.3«: A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének enekkál a hároim Liszí­kórusmúvet énekel 22.45: .10 ez. nekünk? — beszélgetések a Magyar Televízió koprodukciós vállalkozásairól 23.0«: Ruszalka — részjetek., 0.10: Oroszlán Gábor dalaiból PETŐFI 8.05: Pataky Kálmán operett­dalokat énekel 8.20: Tíz. perc külpolitika — 8.35: Idősebbek hullámhosszán 9.30: A Kalocsai Honvéd Helyőrség Zenekara játszók 9.40: Népdalok 10.00: Zenedélelőtt 11.35: A Szabó család — (1«m.) 12.05: A KISZ Központi Művész­együttes Rajkó zenekara játszik 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Nefelejcs — Népzenei hagyományőrző műsor Tápéról 13.45: Zenés délután 14.00: Abraham Pál operettjeiből 14.35: Külföldről érkezett 15.00: Diakíoei 15.13: Slágermúzeum 16.01: Arcok, müvek, korok — Jávor Ottó elöadasa Arthur Rimbaudról 16.40: Fiatalok a seregben 17.10: A Magyar Hanglemez­gyártó Vállalat nóta­íelvételelből 17.30: ötödik sebesség 18.35: A King's Singers és a könnyűzene — L — (ism.) 19.18: Operettkettősök 19.45: Az. Ultravox együttes felvételeiből — (ism.) 20.35: Teázás közben — látogatóban a Dévai Nagy Kamilla—Pelsőczy La s/Jó házaspárnál 21.59: J ul lette Greooval Magyarországon — (ism.) 22.30: Victor Máté szerzeményeiből 23.20: Könnyűzene csillag­fényben 3. MŰSOR 9.00: Norma — részletek 10.00: A kaméliás hölgy — 2. 11.05: Két olasz madrigál 11.30: popmúhely 12.00: Kamarazene 13.07: Napjaink magyar irodalmából — Női arc keretben 13.37: Flisábeth Schwarz.kopf Mozart- és Csajkovszkij felvételeiből 14.00: A háború első napja — riport — (ism.) 14.30: Holnap közvetítjük — a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar hangversenye 15.00: Fúvószene az NDK-ból 15.23: Zenekari muzsika 18.45: Hangverseny századunk ' zenéiéből 17.50: Magnóról magnóra 18.30: V materintkom jaz.vku — a Magyar Rádió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora Miskolcról 19.0«: smetana-ciklus — 1L 20.00: A bécsi Behed-ne­énekverseny győzteseinek gálaestje 21.10: Pilátus lépcsőin — Luther Márton emlékezete 21 4": Kórusmuzsika 22.00: Három Vlvaldi­conoerto 22.30: Kritikus füllel — TTl lemezekről beszélgetés

Next

/
Thumbnails
Contents