Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-25 / 173. szám

Szerda, 1984. július 18. 67 Dráva menti nyár A Dráva menti nyár rendezvénysorozatára augusztus 3-tól 28-ig kerül sor Barcson. Augusztus 3-án. pénteken a városi tanács tanácstermében rendezik meg a szomszédos jugoszláviai testvérváros Verőce kiállítását. Ezt követi a két határ menti váro6 sportolóinak, művészeti együtteseinek találkozója, s a délszlávbál. Augusztus 5-én. vasárnap a barcsi sportcsarnokban, a két város amatőr együttesei adnak műsort. A fővárosi kézműipari vállalat diszkóval egybekötött divatbemutatót tart a művelődési központban, s hangversenyen lépnek fel a nemzetközi rézfúvós kamarazenei tábor együttesei. Augusztus 20-án az alkotmányi rendezvények keretében nagygyűlés és nemzetiségi találkozó lesz. Augusztus 24-én rendezik meg a második nemzetközi rézfúvós kamarazenei verseny döntőjét. A Dráva menti nyár augusztus 28-án. a barcsi sportcsarnokban folklór gálaműsorral ér véget. Ferencsik János emlékére A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon augusztusban két hangversenyt rendeznek Ferencsik János, a magyar zenei élet kiemelkedő személyisége emlékére: 14-én és 15-én Verdi Requiemje csendül fel a MÁV szimfonikusok. a KISZ Központi Művész_ együttes Egyetemi énekkara. I valamint Tokody Ilona. | Takács Tamara. B. Nagv János és Begányi Ferenc előadáséban. A hangversenyeket Kulka János. Ferencsik János tanítványa vezényli. (MTI) Rács mögött a „művészbrigád" A műsoron: szegedi műkincsek Ipari Vásár a Marx téren, nyitva 10-től 19 óráig. XXIV. Szegedi Nyári Tárlat. Horváth Mihály utcai Képtárban, szeptember 20-ig. Nyitva 10— 18 óráig. Bolh Eszter textiltervező és Belloni Ákos belsőépítész közös kiállítása a Gulácsy-tercmbcn július 28-ig. Czóbel Bcla-emlékkiállitás a Móra Ferenc Múzeum Kupola Galériájában. Nyitva 10-től 18 óráig. Liebmann Béla fotókiállítása a Sajtóház klubjában. Nyitva délelőtt 9től este 6-ig. Kovács Tamás Vilmos festőművész alkotásai a Bartók Béla Művelődési Központ B galériájában, szeptember 2-ig. Nyitva: 10—18 óráig. Pataki Ferenc alkotásai az Ifjúsági Házban július 30-ig. Nyitva: 10— 18 óráig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. Nyitva 10—18 óráig. Ifj. I.cle Józset néprajzgyüjteménye Szeged-Tápé (Vártó út 4.). Hétfő kivételével, naponta délután 3-tól este 6ig Szeged múltja, jelene és jövője: várostörténeti kiállítás a Móra-parki Várban. Naponta 10-től 18 óráig. Táltos az István, a királyból: Deák „Bili" Gyula Győrött hallottam a viccet, mely szerint a városban eladják a zongorákat. Hogy miért? Mert az énekeseket a rendőrség kíséri! Való igaz, a művészvilág három, mindeddig nem túl sok babért aratott képviselője — akik a színháznak nem tagjai 1 — énekelheti a napokban a Győr-Sopron megyei Rendőr-főkapitányság fogdáiban, hogy „Ott túl a rácson ...", ugyanis Papp Ferenc 43 és Gergely Csaba 40 éves — mindkettő győri — magánénekes mellett előzetes letartóztatásban várja további sorsát Tamási Tibor 50 éves zeneszerző is. A ..művészbrigád" jeles fellépései számunkra különösen izgalmasak: ők az elkövetői a szegedi. Móra Ferenc Múzeumban történt két betörésnek — tavaly szeptemberben és idén februárban. Áz „estet" természetesen a komponista komponálta, legfeljebb akkor nem zene-, hanem érteJmi szerző címet mondhatott magáénak. Hetekkel előbb eljöttek hozzánk. megszemlélték a múzeumot, A betörés fő elkövetője a művész, úr fia. akinek tarsolyában addigra már több bűncselekmény van. A 3 9 éve^ Papp Gábor — táti lakos — még a könyvtárba is beiratkozott. Abba a könyvtárba, amely akkor még a múzeum épületében volt. Nos. az alapos „etűdök" után megtartották a premiert. Tavaly szeptember 20án este Gergely Csaba, Papp Ferenc és Papp Gábor Gergely Csaba elegáns Mercedesével leutazott Szegedre, leparkolt a múzeum közelében, és a tervnek megfelelően Papp Gábor — éjjel 2 és 3 óra között — az esőcsatornán felmászva behatolt a népvándorlás korát bemutató kiállítóterembe, és ellopta a nagyszentmiklósi aranylelet — másolatát. A 23 darabból húszat vitt magával és társaival Győrbe, ahol egy ékszerésszel megvizsgáltatva bizonyosodtak meg róla. hogy értékük — bár így sem kicsi — korántsem akkora. mint számították. Ezért egyik felét Tamási Győr határában elásta, a másik tízet pedig a két Papp a Mosoni-Dunába dobta. Utóbb ebből hármat megtaláltak a kónnyűbű várok. A „művészbrigád" úgy értékelte a szegedi fellépést, hogy a nagv sikerre való tekintettel megismétlik az előadást: ezúttal az ugyanott kiállított aranypénzeket szemelték ki. Nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni, mondta a görög bölcs, s nem lehet kétszer ugyanabba a múzeumba betömi, mondta a jelzőberendezés — és megszólalt. Ennél, a február 27-én. éjjel történt akciónál az apa és fia mellett Tamási Tibor „szerző" működött közre, s miután Gábor odabentről jelezte. hogy baj van. rádión (mert ilyen is volt nekik) utasította, vegye le a kardot a falról, és „mint egy negyvennyolcas", álljon helyt. A vitrint meg törje szét, markolja fel a pénzt és . meneküljön. Ebből azonban csak az utóbbi valósult meg. Kereket oldott, s úgy tűnt, hosszabb ideig, hogy a szegedi tettes ismeretlen marad. mígnem egy más eset kapcsán rendőrségi „ügye" nem lesz. Papp Gábor már a rács mögött volt, amikor egy tavaszi szélvihar a Komárom megyei Tát községben letépte apja házának, s a melléképületének a tetejét, s a padlásra befalazva templomi szobrok és más műkincsek bukkantak elő. Ekkor derült ki. hogy Papp Gábornak jó néhány betöréses lopás terheli még a lelkiismeretét — Győrtől Dorogig. Szegedtől. Esztergomig, összesen nyolc társával. A pontosabb leltárt lásd a ma esti Kék fény adásában. Adaléknak csupán annyit:' q hétfőn Győrött tartott sajtótájékoztatóra érkezett meg az Interpol magyar nemzeti irodájának képviselője azzal a három könyvvel, amelyet Papp Gábor egy másik társa segítségével az Esztergomi Föszékesegvház könyvtárából lopott el. Az egyik a XIII. századból származó Iskoláskönyv néven ismert kézírásos mű. eszmei értéke meghaladja az egymillió forintot ... . Papp Gábor cinizmusára jellemző, hogy elismerő szavakat írt be a vendégkönyvbe a műkincsek őrzéséről. A csaknem sztárként viselkedő fiatalember a győri fogdában készséggel vállalkozott rá- hogy a szegedi emlékkönyvbe is írjon. Íme: „Nemzeti kincseink felvonultatása. melyek páratlan szépségűek. megragadja a szemlélő figyelmét." A szemlélőt meg — előbbutóbb — a rendőrség. Igriczi Zsigmond A negyvenedik évforduló közeledtével megint „divatba jöttek" azok, akik sokszor az életük kockáztatásával vettek részt — hol tüntetések, demonstrációk szervezésével, hol tényleges partizánokként — a fasizmus elleni küzdelemben. Egyikük-másikuk bizony elnyüvődött a hosszú, s küzdelmes élet során. Mindenikőjük valaminő testi nyavalyával küszködik — ha egyébbel nem: köszvént.yel —, ám lélekben a legtöbbjük a régi tűzzel, ifjonti lelkesedéssel meséli élményeit. Magam félig megbízatásból (az ellenállók, antifasiszták szövetsége társadalmi bizottságának tagjaként) félig anyagot gyűjtve, „önző érdekből" látogatom rendresorra régi harcostársaimat: soproni antifasiszta diáktüntetéseinkről, s a fegyveres harcra való készülődésünkről írok memoárt. Arról az időszakról, amikor a Soproni Márciusi Fiatalok tagjaként Varga Domokos barátommal, s a Győrffv-'kollégisták — Györffy Sándorék, Balyó Máriáék inspirálására — ócska, lengyel mordályokVeteránok kai és flóbertpuskával készültünk nekiugrani a náci tankoknak. Naiv és vakmerő ifjúi nekibuzdulások ... Hogy elgyávultam azóta!, Nem úgy szegedi harcostársaim. Akiknek bizony nem volt a legrózsásabb az élete — s egyikük — másikuk bizony —, ahogy ők emlegetik — „szoros" anyagi körülmények között éli öreg napjait... Ezért a Szövetség társadalmi bizottságának —, melyet a Csongrád megyei pártbizottság adminisztrációs osztályán lendületesen támogat dr. Majzik István — van mit följegyeznie a legégetőbb problémák özönéből. Ha minden terveink szerint halad majd: a társadalmi bizottság fáradhatatlan elnöke. Gyémánt László irányításával sokat lendíthetünk a szövetség tagjainak élet- és szociális körülményein. A járóbeteg-ellátásra, kórházi kezelésre vonatkozóan is (ebben a tekintetben a 3133,67-es kormányhatározat védi jogaikat)-, a minden hó páros hetére tervezett fogadónapot, a rendszeres klubéletet, s a városi tömegközlekedés díjmentes biztosítását, a fürdőjegyek díjmentességét illetően is — többek között. Az eredményes élet, a „sikerélmények" mellett sok fájdalmas — máig élő — lelki sebet is hordoznak ezek az emberek, akik a legtöbbet kozkáztatták azért, hogy a fasizmussal véglegesen számolhassanak le Európa békeszerető népei. Van, akit sok — szinte érthetetlen — méltánytalanság vagy mellőzöttség ért az idők során. Olykor ezek a lelki görcsök egyegy — pénzbe nem kerülő — emberséges gesztussal is oldódnak. Ne sajnáljuk tőlük a jó szót, a humánus bánásmódot. a szeretetet, s megbecsülést. Sokan . közülük vérük hullatásával áldoztak a máért, s a jövőért. S kívánjunk nekik szívből jó egészséget, gazdag nyarakat s derűs őszt. bírható életet. Főleg tettekben — ne pusztán szavakban. Dér Endre Nyári egyetemek - sorjában Befejeződet a pedagógiai, kezdődik a műveledéselméleti Tegnap, kedden véget ért a 21. pedagógiai nyári egyetem előadássorozata. A pedagógusok — tanítók, tanárok, az oktatásügyi irányításban dolgozók — összesen 12 előadást hallgattak meg a kurzysnak helyet adó Szegedi Biológiai Központban. Az országos hatókörű továbbképző fórum szervezői — a megyei TIT munkatársai és a nyári egyetem igazgatója, dr. Ágoston György tanszékvezető egyetemi tanár — ezúttal szellemi - életünk sokat vitatott témáit, illetve a hazai valóság új jelenségeiről való összefoglalásokat kínálta a jelentkezőknek. Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a pedagógusok" 'tájékozottságát elősegítse, hogy életünk dolgai ne rekedjenek kívül az iskolafalakon. A nyári egyetemek sikerének — a tapasztalat bizonyítja — legalább három feltétele van: 1. olyan témákról kell beszélni, amelyek éppen leginkább foglalkoztatják a pedagógustársadalmat: 2. olyan előadókat kell felkérni, akik a legtájékozottabbak az illető tárgykörben, ismert, jónevű személyiségek; 3. szervezni tudni kell, vagyis ió előre informálni a potenciális hallgatóságot a programról, azt nyújtani, amit előre Ígértek, s összekötni a kellemest a hasznossal, a továbbképzést az Ünnepi Hetek gazdag kulturális-szórakoztató kínálatával. Ügy tetszik, mindéz megvolt. Az ideérkezett pedagógusok színvonalas és érdekes összefoglalásokat hallgattak a nemzettudatról, a történet- és az irodalomtudomány megközelítéseiből; ellentmondásos társadalmi jelenségekről, hazaiakról és egyetemesen érvényesülökről; létproblémákról, mint a háború és béke, a technikai fejlődés irányai, hatásai, a környezetvédelem kérdései; a legfőbb szocializációs terepek, mint a család és az iskola konfliktusairól, „betegségtüneteiről" és a javallott gyógymódokról. Szakmájukban nagy tekintélyű és kiváló előadói készségekkel is rendelkező személyiségek szerepeltek a „nyári katedrán", mint például Pach Zsigmond Pál, Cseh-Szombathy László, Pomogáts Béla. Gccse Gusztáv, Straub F. Brúnó. Az érdeklődés nem csappant az egy hét során, s dr. Ágoston György teljes létszámú hallgatóság előtt mondhatta zárszavát tegnap délelőtt, majd átadta a részvételt igazoló okleveleket. Nem kell sokat várnunk a másik ismeretterjesztő fórum, művelődéselméleti nyári egyetem megnyitására: holnap, csütörtökön délelőtt 10 órakor lesz, ugyancsak az SZBK-ban. Az első előadást Köpeczi Béla művelődési miniszter tartja, Társadalom, műveltség, szabad idő címmel. A következő 7 napon is e témakör különféle részleteiről beszélnek a szakemberek, a Művelődéskutató Intézet munkatársai és mások — népművelőknek. Az idei művelődéselméleti nyári egyetem a tizenharmadik a sorban. Nem kisebb feladatra vállalkozik. mint hogy segitse tisztázni a szabad idő használásának jelenét. s fölvázolni a kívánatos jövőt. S. E. Muzsikálóudvar Kisoperánk oroszlánkörmei Már a szabadtéri játékok premierjén enyhe elégtétellel dörzsölgettem a szemem, látva a szereposztási tablót. Most meg hétfőn este a városi tanácsháza Muzsikálóudvarának új elrendezése hatott meg, csontig. Mindkettőt ezeken a hasábokon javasoltuk tavaly, és szerényen; lám, lám, mégsem pusztába kiáltott szó mindig a sajtóé. Az udvaron mindössze annyi történt, hogy a bejárati-kijárati cúgból, ami elszippantotta a hangot, átpakolták a színpadot az egyik sarokba, hol megtartó falak ölelik körül. Minek következtében a szembe forgatott nézőtér utolsó sorában is tisztán hallani. Egyszerű. Már csak apró korrekció, igazán nem okvetetlenkedés: a színpad elejére hozni a karmestert, a zenészeket. Mert így, legalábbis kezdetben, a kíséret nem mindig passzolt az- énekesekhez, ahogyan zenész berkekben epésen mondják, „becsületesen játszottak, nem beszéltek össze". A Szegedi Kisopera tartotta újabb bemutatóját. S mint a fentiekből kitetszik, immáron zenekari kísérettel (tagjait a szimfonikusokból verbuválták, az áldozatkész muzsikusokat nem lehet eléggé dicsérni). A dirigens ki más lehetett volna? Az együttes művészeti vezetője, a tegnapi V. László, a város zenei életében med. univ. Bárdi Sándor. S meg kell mondani, a társaságot jelesül fogta öszsze. A 18—19. század fordulóján élt Fioravanti nak kétfelvonásos vígoperáját játszották, a Falusi énekesnőket, az idősebb Fioravantiét, Valentinóét (mert fiát. Vincenzót is komponistaként tartja számon a zenetörténet, ugyancsak a nápolyi iskolából). A Szegedi Kisopera egyre inkább túllép a pusztán zenei ismeretterjesztés önmagában sem lebecsülendő vállalkozásán. Amit most fölvezettek, produktumnak sem akármi. Kivált, ha hozzávesszük, körbejárják vele a vidékét, falvakban, községekben verik föl sátraikat, ahol csak elvétve jár színház. Őszintén szólva, nemigen hiszem, hogy Valentinó Fioravantinak éppen ez lenhe a leghíresebb müve, mint a műsorfüzet írja. Hat szerepéből három szoprán, a másik három bariton-basszbariton, - némiképp egysíkú hangzásképet kínált. Maga a törtenet viszont (három „falusi liba" karrierje. féltékenykedésekkel fűszeres kacérkodása a világot jelentő deszkákkal, helyesebben a deszkákra vezető úttal) igen hálás, pazar lehetőségeket nyújt eneklésre-játékra egyaiánt. fölszabadult komédiázásra. Rendezőjük, a szolnoki ÉryKovács András, az összecsukható-varialható. tehát felette praktikus, festett diszletfalak között-mögött szervezi ügyesen a cselekményt, s a szereplők igyekeznek is föloányúszni a figurákban rejlő humort, ki-ki vérmérséklete szerint. E sorok írójának kivált Szilágyi Béla mind érettebb alakítása tetszett. Kezdettől tagja az együtteshek, így nyomon kísérhető énekesi-színészi fejlődése, ő, meg a lányok közül Vajda Júlia és az operaházi Farkas Katalin érzi vérében ezt a commedia deli' artéra kacsintgató stílust, ám Tóth Martara vagy Egri Lászlóra sem lehet panasz. Andrejcsik István fáradt hangjával ezúttal kilógott a társaságból. A partituran Galli János hagyta keze nyomát, de a sikerben méltán osztozott a zenei asszisztens, Kovács Kornélia is. A Kisopera oroszlánkörmeit csattogtatta tehát. Szeged zenei életének érdemes vigyázni rá. N. 1.