Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-04 / 155. szám

VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! r '73. cvToíyam 155. szám 1984. július 4.,* szercin Ara: 1,40 forint « I A Z M S Z M P S Z EGED VÁROSI BIZOTTSÁG ÁNAK LAPJA ~ PÜ1 Lakóházak felújítása léka felújításra. 35 százalé­ka karbantartásra, 7 száza­léka egyéb feladatokra for­dítható. Az már a tervezés­nél is világos volt, hogy a karbantartásra jutó összeg nem elegendő, pedig e te­vékenység iránt állandóan növekszik az igény. Az évek múltával a lakóház-felújítás 'feladatai gyarapodnak!, és az erre fordítható összeg is kevésnek bizonyul. A közép­távú terv — ezen a terüle­ten csak pénzügyileg telje­síthető — és a "mai becs­lések szerint 20—30 százalé­kos elmaradás várható. A vizsgálat az egyik súlyos gondnak a pénzügyi hiányt tartja és ez intézkedést igé­nyel. A rendelkezésre álló építőipari kapacitás elegen­dő. bár a vállalatok felké­szültsége. technológiája nem minden esetben kedvező a program sikere szemszögé­ből. A NEB egyik javasla­ta, hogy a felújításoknál meg kell teremteni a ver­senytárgyalások rendszerét, és ennek alapján adják a kivitelezőknek a megbízáso­kat. Az IKV a kivitelezők versenyeztetése esetén tud csak igazán foglalkozni a takarékossággal és a gazda­ságossággal. Amíg ez nem valósul meg, addig korláto­zott marad a lehetősége. Mi­vel a lakóház-felújítás ren­delkezésére álló anyagi for­rás arra sem elegendő, hogy a város megőrizze a házak használati értékét, ezért a NEB javasolja, hogy a lak­béremelés által keletkezett többletbevétel maradjon az ingatlankezelő szervezetnél. Az IKV kezelésében levő otthonok egyharmadában — 8 ezer 100 — nyugdíjas a bérlő. Számolni lehet azzal, hogy arányuk a következő években növekedni fog. Többségük nem tud eleget tenni anyagi helyzetüknél fogva a bérlőre tartozó fel­adatoknak. Ez végső soron az állami lakások további romlását eredményezheti. E szociálpolitikai kérdést nemcsak itt, a Tisza part­ján, hanem országosan is napirenden kell tartani — és megtalálni a megoldást. H. M. Matematikatanárok vándorgyűlése Molnár József felvétele A yzlnte naponként Ismétlődő esők pontos időbeosztásra késztetik az aratókat: azon­nal indulnak, ha megszárad a gabona, és fölszárad a föld. Ritkán fordul elő, hogy július első hetében a homoki gazdaságok is az aratás legelején állnak csupán. Fölvételünk Dorozsmán készült, az őszi árpát vágják. Ujabb versenyfe A Bolyai János Matemati­kai Társulat rendezésében négynapos vándorgyűlés, kezdődött kedden a tatabá­nyai Népházban félezer pe­dagógus részvételével. Az általános és a középiskolák­ban, a szakmunkásképzők­ben és a felsőfokú intézmé­nyekben tanító matematika­tanárok továbbképzését szol­gáló, évről évre megszerve­zett vándorgyűlés megnyitó­ün népségén Surányi János, a társulat tiszteletbeli elnö­ke és Jéki László, az MTESZ főtitkárhelyettese átadta a Beke Manó-emlék­díjakat a matematikaokta­tásban kitűnt tanároknak. Az emlékdíj első fokozatá­val Czapáry Endre győri, második fokozatával We­szely Tibor marosvásárhelyi. Csordás Andrásné esztergo­mi, Duró Lajosné szegedi, Kálmán Attila tatai és Cs. Nagy Gyuláné tiszavasvári pedagógusokat tüntették ki. Szerdán, csütörtökön és pénteken szekcióüléseket tartanak. Fonodái gépek A Pamutfonóipari Válla­lat egy bayreuthi cégtől fo­nodái berendezéseket vásá­rolt. amelyeket két budapes­ti és három vidéki gyárá­ban állít munkába. Ehhez megvásárolta a Bajai Fi­nomposztógyár bácsalmási fonodáját is. A jó minőségű fonalat előállító gépeket fo­lyamatosan szállítják az NSZK-ból. Üzembe helyezé­sükkel a PFV termelése ösz­szesen évi 1600 tonnával nő. Munkáskollektívák gyűlé­sein, szocialista brigádok ta­nácskozásain kedden újabb elhatározások születtek ar­ról, hogy eredményesebb munkával, további feladatok vállalásával köszöntik fel­szabadulásunk 40. évforduló­ját és a párt XIII. kongresz­szusát. A hazánk egyik legna­gyobb vegyi üzemében, a fűzfői, Nitrokémiánál 'tar­tott munkásgyűiésen beje- ' lentették, hogy a vállalat ebben az évben 3—5 száza­lékkal kívánja túlteljesíteni nyereségtervét. Az ezt szol­gáló felajánlások között el­ső helyen állnak a megta­karítások. Az üzemi kollek­tíva 80 millió forint értékű — ezen belül 34 millió fo­rint értékben tőkés import­ból származó — alapanyag megtakarítását vállalta. Emellett 4.8 millió forintér­tékben takarítanak meg energiát az olajtüzelésről a gáz felhasználására való át­téréssel. valamint a fűtés­és a gyártástechnológia kor­szerűsítésével. Vállalták to­vábbá. hogv tervükhöz ké­pest 53 millió forinttal nö­velik tőkés exportjukat, és a hazai mezőgazdaság ré­szére 100 millió forint érté­kű tőkés importot helyette­sítő többletterméket állíta­nak elő. A fajszi Kék Duna Ter­melőszövetkezetben a szo­cialista brigádok tanácsko­zásán elhangzottak értelmé­ben a szövetkezet dolgozói elsősorban az áruter­melés fokozásával, föld­területük gazdaságosabb kihasználásával vesznek részt a munkaverseny­ben. A • „Kiváló" 'címet tíz alkalommal elnyert terme­lőszövetkezet dolgozói v'ál­váUalták, hogy főbb növé­nyeikből — búzából, kuko­ricából és fűszerpaprikából — a vetésterület bővítése nélkül növelik a termés­eredményeket, s az öntözött teriileteken optimális táp­anyag-utánpótlással bővítik a kettős földhasznosítást. Az idén az eredetileg tervezett 300 hektár helyett 700. jövő­re pedig 800 hektáron vet­nek másodnövényeket. Vál­lalásaik között szerepel az export 10 százalékos foko­zása, s összességében a ter­mőhelyi adottságok iobb ki­használásával 1985-ig 15 ezer forinttal növelik az egy hektárra jutó termelési értéket. Sikeres hűsexparf Szakmai gyakorlaton A Bőrdíszmű Ipari Szövetkezetben öthetes szakmai gyakorlaton vesznek részt a nyáron a szakmunkástanulók. Oktatójuk. Kiss László irányításával női táskákat, kulcs­tartókat, diplomatatáskákat készítenek. Eredményes félévet zárt a Terimpex: hat hónap alatt a terveknek megfele­lően, mintegy 18 milliárd forint értékben — megkö­zelítően ez ugyanannyi, mint az elmúlt év első fél­évében — exportált húst, élelmiszert, zömében kon­vertibilis valutáért. Mivel a külpiaci árak összességében továbbra sem kedvezőek, az így keletkezett hiányt részben többletmennyiségek kivitelével, részben a ma­gasabb feldolgozottságé, és így értékesebb termékek arányának növelésével, il­letve kooperáció kialakításá­val ellensúlyozta a vállalat. Különösen a feldolgozott­sági tok növelése kínál jó lehetőséget a magasabb árak elérésére. Ennek megfelelő­en a hagyományos félsertés mellett nagyobb arányban exportálnak csontozott, sze­letelt karajt, szűzpecsenyét, színhúst. A darabolás, a pre­cízebb feldolgozás azonban nemcsak többletmunkát, ha­nem magasabb fokú techni­kai felszereltséget követel a húsiparban. Ezért a Terim­pex igyekszik minél több kooperáció életre hívásában, közreműködni a hazai és a külföldi partnerek között. Jelenleg már 15 ilyen együtt­működés van érvényben, amelvek hozzájárultak az első félévi tervek teljesíté­séhez is. így például a iász­berénvi baromfi-feldolgozó, illetve a vaskúti nvúlvágó­híd olasz partnerétől vett át modern gépeket Több hús­ipari üzem egyesült álla­mokbeli cégtől kapott kü­lönféle berendezéseket, s késztermékkel fizetnek érte. Gyakran külföldi tenvész­anyagot használnak fel a vállalatok magasabb értékű áru előállítására. A Baranya megyei Baromfi-feldolgozó Vállalat ennek megfelelően Franciaországból nagy má­jat adó kacsát importált, és terjeszt el a tenyésztelepe­ken. A tervek szerint a kecskeméti baromfi-feldol­gozó a piacon keresett, szá­razabb húsú. nagyobb testű, szintén Franciaországban kitenyésztett kacsa szapori-, tását kezdi meg termelőpart­nereinél. A Terimpex most keresi a hústípusú juh te­nyészanvag beszerzésének le­hetőségét. Erre annál inkább is szükség van. mert az el­ső félévben a kedvező pia­cot kihasználva. 650 ezer bárányt adtak el — 159 ezerrel többet, mint tavai'/, az első hat hónapban. Ezért szükséges az utánpótlás. Ugyanilyen okból n máso­dik félévben a vállalat né­miképp visszafogia az ex­portot Ugyancsak jó most a nyúl értékesítési lehetősége. kevés viszpnt ehhez az áru­alap. A TerimDexnél műkö­dő Nvúlkülkereskedelmi Társaság a termelési kedv fokozására megemelte az átvételi árat. többet fizet a nyúl kilójáért, mint tavaly. Az export fokozására a hagyományos termékek mel­lett különféle újdonságokkal is megjelenik a külpiacon a vállalat. Máris kedvező fo* ' eadtatasrn talált a Pápai, il­letve a Karx>svári Húskom­binát terméke, a speciális fóliába csomagolt sonka, és az Orosházi Baromfi-feldoi­sozó Vállalatnál előállítóit libamáikónzerv. Megkezdőd­tek a kísérletek a libaszalá­mi. a pácolt pulykamell és a pulykasonkakonzerv előál­lítására is. Vaskos jelentést tettek le a népi ellenőrök a Szeged városi NEB asztalára. Egy olyan közérdeklődésre szá­mot tartó témát vizsgáltak az elmúlt hónapokban, mint a lákóház-felújítás. Szege, den arra voltak kíváncsiak, hogy a lakóházfenntartási program miképp segíti elő a tanácsi bérlakások értéké­nek megőrzését, az Ingat­lankezelő Vállalat és az épí­tőipari szervezetek hogyan készültek a felújítási felada­tokra. Az a kérdés sem ma­radt el. hogy milyen haté­konysággal és eredménnyel hajtják végre a nagyszabá­sú programot. A vizsgála­tot a városi NEB 25 ellen­őre, a KNEB, a Pénzügymi­nisztérium, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­um szempontjai alapján vé­gezte. Köztudott, hogy a Tisza partján az 1879-es árvíz után milyen sok lakás épült egyszerre. A házak zöme elsősorban a Nagykörúton belüli területen kei-ült tető alá, és bár közöttük kevés a műemlék, mégis óvni, vé­deni kell többségüket A hetvenes évektől kezdve Szegeden ez a várospolitiká­nak alapja. A lakásállo­mánynak 37 százaléka álla­mi tulajdonban van, és az IKV kezeli. Nem kevesebb ez, mint 22 ezer 179 otthon. Statisztikai érdekesség, hogy ebből: összkomfortos 11 ezer 163, komfortos 7 ezer 228, félkomfortos 821. kom­fort nélküli 2 ezer 681 és .286 szükséglakás. A lakóházak tömeges fel­újítása az V. ötéves tervben kezdődött el. Már a prog­ram elején kiderült, hogy a felújítás nem olcsó munka, es különösen megemelte a rekonstrukció költségeit az a tény, hogy a városban sok a salakbetonos födémszerke­zet, melyet cserélni kell. Hosszú időn keresztül az IKV nem küzdött pénzügyi problémákkal, és csak az volt a gond, hogy nincs ele­gendő kivitelező, ami kor­látozta is a felújítások ütemét. Érdekes jelenség, hogy a kivitelezők egy ré­sze gazdaságtalan feladatnak tartja az egyébként szabad­áras felújításokat. Részben ez magyarázható azzal is, hogy a lakóházak úi ruhába öltöztetése hosszú időre el­húzódik az előre nem lát­ható technikai, technológiai gondok miatt. Némelyik vál­lalat felkészültsége sem megfelelő ehhez a feladat­hoz. és ha kisiparosokat foglalkoztatnak segítségként, a. bedolgozás, a számla vég­összegét jelentősen megeme­li. Azonban a népi ellenőr­zés azt is megállapította, hogy a jól szervezett, rövid ideig tartó munkák gazda­ságosak. A VI. ötéves tervben a kivitelező szervezetek árfel­hajtó jelenséggel találták magukat szemben, hiszen a külső árhatások begyűrűz­ik a felújításokba, és a •bbletköltségeket átháríta­ni nem lehet. Ugyanakkor a lakosság elvárása a ma­gasabb lakbérek miatt is tyre jobban növekszik, hi­en a több pénzért jobb körülmények között akar­nak lakni. A népi ellenőr­zési vizsgálat azt is kide­rítette: a felújítást gondos műszaki tervezés előzte meg. Ahol lehetett, beépítették a tetőteret, és kivétel nélkül mindenütt korszerűsítették is az otthonokat. A VI. öt­éves tervben a lakóház­javítási alapra 1.1 milliárd forintot irányoztak elő. En­nek az összegnek 56 száza.

Next

/
Thumbnails
Contents