Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-04 / 155. szám

2 ¡Szerda, 1984. július 11. 5 MEGBlZÖLEVÉL­ATADÁSOK Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes el­nöke kedden fogadta Mo­ses Jackson Mvenge rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetet, Zimbabwe Köz­társaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. — Traut­mann Rezső fogadta Walid M. Al-Saad rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Jordán Hasemita Király­ság új magyarországi nagy­követét, aki átadta megbí­zólevelét. ÜDVÖZI>Ö TÁVIRAT A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége ked­den, az Egyesült Államok nemzeti ünnepe, a függet­lenség napja alkalmából Ró­náid Reagan elnökhöz in­tézett üzenetben köszöntötte az amerikai népet, a béke körülményei közötti boldo­gulást kívánva neki. DOBRINYIN—SHULTZ MEGBESZÉLÉS Másfél órás munkameg­beszélést folytatott kedden Anatolij Dobrinyin washing­toni szovjet • nagykövet George Shultz külügymi­niszterrel. Megbeszéléseikről csupán annyit közöltek, hogy a szovjet—amerikai kap­csolatok általános kérdése­it vitatták meg, s ezek ke­retében szó volt a műhold­elhárító fegyverekről foly­tatandó esetleges tárgyalá­sok témájáról is. A szovjet nagykövet hasznosnak ne­vezte az amerikai külügy­miniszterrel folytatott meg­beszélését. ÜZLETKÖTÉS Oktatási komplett beren­dezések eladására és szelle­mi exportra kötött megálla­podást az Agrober Agro­invest mexikói partnerével. E szerint a közép-amerikai ország négy oktatási köz­pont felszerelését vásárolja az Agrobertől, csaknem há­rommillió dollár értékben. A CSAPAT­SZÉTVALASZTASROI, Roelof Botha dél-afrikai külügyminiszter hétfőn Lu­sakában Alexandre Rod­rigues Kito angolai belügy­miniszterrel megvitatta a ( négy hónapja megkötött csapat-szétválasztási megál­lapodás végrehajtása körül felmerült katonai és politi­kai nézeteltéréseket — je­lentették be a zambiai fő­városban. HADGYAKORLAT A keddi nap fő eseménye egy légideszant-művelet és találkozó harc volt azon a hadgyakorlaton, amely Dmitrij Usztyinov marsall, szovjet honvédelmi minisz­ter vezetésével napok óta folyik az NDK, Lengyelor­szág és Csehszlovákia te­rületén. valamint a Balti­tenger deli térségében. A légideszant-múveletre rend­kívül rossz időjárási viszo­nyok között került sor. A parancsnokok és a törzsek azonban jól megszervezték a csapatok pontos együttmű­ködését. HARCOK NICARAGUÁBAN Nicaraguai elleníorradal­márok száztöven fős cso­portja szombaton támadást intézett a Zelava tarto­mányban levő Tortuguero Kp.cib-tengerparti falu el­len. Ez az első alkalom, hogy az FDR ellenforradal­mi szervezet nem északról, hanem déli irányból táma­dott Nicaragua ellen — je­lentették hétfőn hivatalos nicaraguai források. A je­lentés szerint a helyi önvé­delmi eiők és a katonaság tízórás küzdelem után ki­szorították a betolakodókat. Az anyagi károkat egymil­lió dollárra becsülik. A szovjet-brit kapcsolatokról Konsztantyin Csernyenko fogadta Sir Ceoffrey Howe-t Az angol külügyminiszter elutazott Moszkvából • Moszkva (MTI) hadászati egyensúly meg- Csernyenko hangsúlyozta a Hivatalos tárgyalásai be- bontását Az. Egyesült Álla- szovjet kormány azon ia­fejeztével kedden elutazott ' NATO SZÖVetségesei vaslatának jelentőségét, Moszkvából Sir Geoffrey moK es szovetsegesei hogy haiadéktaianul kezdje­Howe. brit külügy- és nem- ugyanis erre törekszenek. nek tárgyalásokat egv sor zetközösségi miniszter. A válaszintézkedések szük- kérdésben, amelyek megol­A brit diplomácia vezető- ségessége megszűnne, ha az dása lehetővé tenné a vi­je vasárnap este óta tartóz- Egyesült Államok és a mö- lágűr militarizálásának meg kodott a szovjet főváros- götte felsorakozó NATO ban, a Szovjetunió kormá- tagországok megszüntetnék nyának meghívására. Két az amerikai rakéták nyu­alkalommal tárgyalt Andrej gat-európai tefepítésél. és Gromikóval az SZKP KB intézkednének a már tele­PB tagjával, a Szovjetunió pített rakéták eltávolitásá­Minisztertanácsa elnökének ról. Egyidejűleg a Szovjet­első helyettesével, külügy- unió is lépéseket tenne vá­miniszterrel. s kedden meg- laszintézkedéseinek meg­beszélést folytatott Konsz- szüntetéséről — közölte ma A beszélgetés során Geoff­tantyin Csernyenkóval. az a Sir Geoffrev Howe brit rey Howe kifejtette a brit SZKP KB fótitkárával, a külügyminiszterrel folyta- kormány álláspontját a Szovjetunió Legfelsőbb Ta- tott megbeszélései során megvitatott kérdésekben. Ki­nácsa Elnökségének elnöké- Konsztantyin Csernyenko. az jelentette, hogy Nagy-Bri­vel. Konsztantyin Csernyen- SZKP KB főtitkára, a Szov- tannia érdekelt a Szovjet­ko kijelentette: a Szovjet- jetunió Legfelsőbb Tanácsa unióval fenntartott kapcso­unió nem engedi meg a vi- Elnökségének elnöke. latai iavításában. a politikai lágban kialakult katonai- A megbeszélések során párbeszéd folytatásában. akadályozását. A Szovjetunió — mutatott rá Konsztantyin Csernyen­ko — azért száll síkra, hogv a szovjet—brit kapcsolatok folyamatosan fejlődjenek. Ez azonban mindkét féltő! függ. A népi Lepgyetorszcg 40 éve 4. A tussiBány eredményei Az elmúlt három héten egv-egv alkalommal — szer­dán — cikket közöltünk a 2. oldalon Lengyelországról, a végén két kérdéssel, totószerűen három válaszlehetőséggel (1. x. 2). Ezúttal a pályázat négv írását közöljük (és még maid két alkalommal). Kériük. a válaszokat gvűitsék ösz­sze és egvütt küldiék be a következő címre: Lengyel Kul­túra. Budapest. VI.. Nagymező utca 15. 1065. A beküldési határidp: 1984. július 31. A helves megfeitők között a következő díiakat sor­solják ki. Fődíi: kétszemélyes négvnaoos tartózkodás a varsói Fórum-szállóban, oda-vissza ingvenes repülőiegv­gvei. További díiak: 20 értékes legvel népművészeti tárgv. az Interoress. az Orbis. a LOT és a budapesti Lengyel Kultúra aiándékai. Sorsolás: 1984. augusztus 15-én lesz. a nvertesek név­sorát augusztus 20-a után lapunkban közöljük. A tudományos bázis újjá- szert prof. Tadeusz Krwa­teremtése és bővítése a né- wicz eredményei a szem pi I.engyeíország fennállá- kriosebészetében. Jan Mia­sának első éveiben a leg.je- donski kutatásai a süketség, lentősebb feladatok közé Adam Gruca eredményei a Bolívia Háttér a sikertelen államcsínyhez A június 30-i puccskísér- magánszektor ellenállását kedvezőtlen helyzetet. A let a 190. volt Bolívia tör- váltotta ki. Zuazo kény- kísérletet a Bolíviai Mun­ténelmében. Államcsíny szerhelyzetbe került: nem kásközpont, a Mezőgazdasá­akadályozta meg annak ide- hagyhatta figyelmen kívül a gi Dolgozók egységes köz­jén, 1979-ben Hernan Siles gazdasági életben jelentős pontja, a hadsereg és a Zuazo megválasztott elnök szerepet játszó nagytőke fe- kormány tagjai valódi nem­hivatalba lépését is, így hát nyegetéseit, és elzárkózott a zeti egységet alkotva aka­erre csak 1982 októberében szakszervezet követelésétől. dályozták meg. A demokra­került sor, tizennyolc éves A következmény: két év tikus kormány további sor­katonai diktatúra után. A alatt kétszáz sztrájk. A leg- sa azonban attól függ, sí­Baloldali Nemzeti Forradal- utóbbit, a COB által meg­mi Mozgalom, a Forradal- hirdetett általános munka­mi Baloldali Mozgalom és beszüntetést július 1-én a Bolíviai Kommunista kezdték volna meg. Pártból alakult koalíciós A parasztok is elégedet­Demokratikus és Népi Egy- lenek. A múlt héten a Me­ség (UDP) kormánya sú- zőgazdasági Dolgozók Egye­lyos örökséggel került sített ,£pzp9;nt,ja petígiót szembe. Az országnak nem- nyújtott be a kormánynak, zeti egységre, gazdasági fel- amelyben az 1953-as agrár­épülésre és a nemzetközi-el» reformtörvény következe­szigeteltségből való kitörés- tes megvalósítását követei­re volt szüksége. te. Mint ismeretes, Hernan A polgári kormány tevé- Siles Zuazo az ország 1952­kenységének első hónapjai- ben alakult első haladó, pol­ban a kábítószer-kereskede- gári demokratikus kormá­kerül-e megteremteni a nemzet egységét egy hosz­szú távú gazdasági és poli­tikai program végrehajtásá­ra. K. Zs. gerincoszlop betegségeinek műtéti gyógyításában. Az 1944. július 22-én köz­zétett júliusi kiáltványban a lengyel nemzeti felszaba­dítási bizottság bejelentette, hogy a népi állam ..a tu­domány és művészet képvi­lékot. Jelenleg a szocialista selőit különös gondoskodás­szektor minden kétszázadik ban részesíti". Az eltelt 40 dolgozója tudományos dol- évben a tudomány fejlődése, gozó. A főiskolák és egye- eredményei igazolják, hogy temek milliónál több minő- ez az igéret teijesült. (In­sített szakembert képeztek terpress KS) ki. doktori címet nyert kö­tartozott. A háborús vesz­teségek ezen a téren is óriá­siak voltak. A 600 főiskolai laboratórium közül csupán 3 maradt épségben, a sze­mélyi veszteségek egyes te­rületeken elérték, a 60 száza­rülbelül 50 ezer személy. A népi I^ngyelország leg­fontosabb tudományos vív­mányai közé tartoznak a matematika, a fizika, az el­méleti és alkalmazott me­chanika, a vegyészet ered­ményei. Világszerte ismertek a Kérdések: 1. Hány főiskolai labora­tórium volt Lengyelország­ban a második világháború előtt? 1. 200 X. 600 2. 1000 2. Melyik tudományágban neurofiziológiai. a központi ért el nagy eredményeket idegrendszer, kivált az agy Krwawicz professzor? integráló tevékenységével 1. Kémia kapcsolatos kutatások. x. Matematika Ugyancsak nagy hírre tettek 2. Orvostudomány • ff M­íEfflOWrc'e rtt mv<O!S\'I;\ • ••"lob R .Igám Ri ölpzrvqpji SJtxjKlfg jjjtes áenégóat): Jugoszlávia „Engedjünk-e a 49-ből?" lem ellen indított harccal, Klaus Barbie náci háborús bűnösnek a kiadatásával, a hadseregnek a katonai dik­tatúrák idején elkövetett gaztetteinek kivizsgálásával külföldön és belföldön egy­aránt sikereket ért el. Bo­lívia kitört a korábbi el­zártságból. A szétzilált gazdaság talp­raállításához a kormány többféle megszorítást tar­talmazó gazdasági szükség­programot vezetett be. A Nemzetközi Valuta Alaptól 3,2 milliárd dollár kölcsönt vett fel, felemelte az élel­miszer- és az üzemanyag­árakat, kötelező devizabe­szolgáltatást rendelt el, a dollárral szemben 1983 ok­tóbere óta 90 százalékkal értékelte le a pesót, az ex­portot és az importot ál­lami ellenőrzés alá vonta, emelte a minimálbéreket, ja­vította az egészségügyi el­látást és az oktatást. Mindezek az intézkedések persze nem jelentettek gyors orvoslást. Bolívig külföldi adóssága jelenleg 4.4 mil­liárd dollár, az infláció 328 százalékos. a hagyományos exportcikkeiből — az ón, az ezüst, a wolfram; és újabban az olaj — szárma­zó bevételek alacsonyak, így hát nem csak jobboldal­ról, hanem baloldalról is megindultak a támadasok a kormány ellen. A helyzetet súlyosbítja, hogy a koalíciós partnerek között sincs egyetértés: alig két év alatt három kor­mányválság tört ki, szaka­dásra is sor került. A legnagyobb szakszer­vezet, a Bolíviai Munkás­központ (COB) részben nem elég radikálisnak, részben pedig a dolgozók érdekei­vel szembenállónak minő­sítette a gazdasági szük­ségprogramot, s helyet kö­vetelt magának a kormány­ban. Ez a nagytőke és a nyának alelnöke volt, az ő nevéhez fűződik az agrár­reform, amelyet — nem utolsósorban az Egyesült Ál­lamok gazdasági nyomása miatt — nem valósítottak meg. A hadseregben is erős még a konzervatív szárny. Egy héttel az elnök elrab­lása előtt a fegyveres erők cochabambai alakulatai a hadsereg főparancsnokának eltávolítását követelték. Sze­rintük a tábornok túlságo­san alárendeli a hadsereget a baloldali kormánynak és vezető pozíciókba az 1970— 71-es rövid életű baloldali katonai kormány volt hí­veit segíti. A puccs szer­vezőjének, Rolando Saravia ezredesnek, a La Paz-i Ka­tonai Egység parancsnoká­nak a személyében a kon­zervatív csoport képvisel­tette magát az elvetélt kí­sérletben. Az elnök elrablásában részt vettek a „Leopárd bri­gád", a kábítószer-kereske­delem felszámolására lét­rehozott csoport tagjai is. A bolíviai pénzes elit egvik legjövedelmezőbb anyagi forrása a kábítószer-keres­kedelem, s a megművelt te­rületek mind nagyobb ré­szén hasznos mezőgazdasági 1 kultúrák helyett kokacserjét termesztenek, ezzel is élel­miszerhiányt okozva. A haladó vívmányok el­vesztésének, a katonai dik­tatúra visszatérésének ve­szélye azonban ezekben a napokban a háttérbe szo­rította a nézeteltéréseket. Hernan Siles Zuazo elrab­lásának hírére a COB le­fújta a július l-re meg­hirdetett sztrájkot, a hadse­reg pedig a demokratikus rendszerhez való hűségéről biztosította az elnököt. La Paz-i értékelések szerint a puccsot a jobboldal szer­vezte, megpróbálva kihasz­nálni a kormány számára Engedjünk-e a 49-ből? A jelzett szám az a felső ha­tár, amennyivel a jugoszláv vegyes vállalatok tőkéjében a külföldi partner részesed­het. Most e bűvös szám el­törlése felé újabb lépés tör­tént. A jugoszláv gazdaság­szilárdítási program végre­hajtását ellenőrző kormány­bizottság jóváhagyta a kül­földi befektetést szabályozó törvény módosításának ter­vezetét. Hosszabb ide.fe fo­lyó előkészületi munkáról van szó, amelynek célja, hogy a külföldi töke zavar­talanabbul áramolhasson be. A súlyosan eladósodott or­szágban ugyanis mindinkább úgv vélik: az lenne a jó, ha a beruházásokhoz, a kilába­láshoz szükséges pénzt nem újabb hitelek felvételével, vagy legalábbis nem kizáró­lag azokból teremthetnék elő. hanem a külföldi beru­házási tőke „becsalogatásá­val". Márpedig az érvényben levő, 1978-ban elfogadott szövetségi törvény általános megítélés szerint nem teszi vonzóvá a jugoszláv gazda­ságot az idegen tőke számá­ra. A külföldi tőkeberuhá­zásokhoz korábban fűzött remények nem váltak való­ra. a vegyes vállalkozások volumene gyakorlatilag je­lentéktelen. Jugoszláviában eddig 171 ilyen vállalatot alapítottak, a külföldiek ál­tal befektetett tőke értéke mintegy 15 milliárd dinár, a vegyes vállalatok összberu­házási értékének 25.6 száza­léka — vagyis messze nem éri el a törvényes határt sem. Ez az átlagos rész­arány ráadásul azt takarja, hogv a vegyes vállalatok többségében a külföldi tőke­részesedés minimális, több­nyire még a százmillió di­nárt sem éri el. s mindössze 19 cégbe fektetett be na­gyobb összeget a külföldi vállalkozó. A legtöbb közös vállalatot a vegyiparban, a közlekedési eszközök és vil­lamos ipari gépek gyártásá­ban, a fémkohászatban és a kőolajfeldolgozó iparban alapították. Bosznia-Her­cegovina kivételével Jugo­szlávia fejlettebb részein jöttek létre. » A külföldi partnerek sze­rint többféle probléma is elveszi a kedvüket a na­gyobb beruházástól. A leglé­nyegesebb: a törvényszabta rendszerben a külföldi part­nernek szinte semmi joga nincs beleszólni az ügyvitel­be, minden üzleti döntést a többségi jugoszláv part­ner hoz. a külföldi beruhá­zó legföljebb tanácsokat ad­hat — saját pénze felhasz­nálására is. A jugoszláv tör­vények pontosan meghatá­rozzák kötelezettségéi kel, de nem biztosítják döntési jo­gukat a megszerzett jöve­delem felett sem. A közös irányító testület — amelyben a nyugati tő­kés partnerek képviselői is helyet kapnak — dönt a munka megszervezéséről, az üzemvitelről, a termelékeny­séget növelő intézkedésekről. Ezek ..nem ütközhetnek a jugoszláv munkások elide­geníthetetlen jogaiba", csak­hogy e jogok közé belefér akár az is, hogy három munkás álljon a munkagép mellett. \ holott a nyugat­európai normák szerint csak egynek kellene. További ki­fogásaik szerint Jugoszlá­viában a profit éppúgy kor­látozott, mint a termelői árak, az állammal szembeni kötelezettségek nagyok. a külföldi beruházó jövedelme ..a pillanatnyi gazdaságpoli­tika függvénye", s így nagy a kockázat. Jugoszláv részről termé­szetesen nem értenek egyet minden kifogással — hisz végtére egy szocialista or­szágban a külföldi tőkének is alkalmazkodnia kell a helyi normákhoz —, de a tapasztalatok alapján szá­mos rendelkezés enyhítésén dolgoznak. A külföldi be­fektetések növelésében ugyanis nem csupán a belső fizetésképtelenség, és ezzel összefüggésben a beruházá­si tőke megcsappanása, meg az újabb kölcsönök felvéte­létől való félelem miatt ér­dekeltek. hanem az áruk és a szolgáltatások. a know­how és a technológia elen­gedhetetlen forgásának biz­tosítása miatt is. A törvénymódosítás terve­zete szerint a külföldi part­nert mentesítenék minden olyan költség megtérítése alól, amely közvetlenül nem kapcsolódik a beruházáshoz. Nem korlátoznák a „profit­plafont": ennek meghatáro­zása a partnerek megállapo­dásától függne majd. Nem kötnék meg továbbá azt sem. mire terjedjen ki a közös vállalat irányító tes­tületének döntési jogköre, hiszen, ha közösen vállalják a kockázatot a piacon, dön­téseiket is közösen kell meg­hozniuk. Egyszerűsödni fog az engedélyezési eljárás is. Könyvviteli változtatások­kal lehetővé teszik továbbá, hogy a külföldinek bármi­kor kifizessék követeléseit. Ami. pedig a bevezetőben említett 51—49 százalékos arányt, vagyis a jugoszláv túlsúlyt illeti, sokan haila­nak arra, hogy engedjenek belőle. Csedomir Kovacse­vics, a szövetségi energeti­kai és ipari bizottság alelnö­ke például nemrég így be­szélt erről: „A mi feltéte­leink között ez a korlátozás inkább lélektani. mintsem gyakorlati megfontolások­kal indokolható. Miért aka­dályoznánk meg a nagyobb külföldi befektetést, ha ez­által gyorsabban fejlődhe­tünk? A nagyobb külföldi beruházás nem fenyegeti rendszerünket azzal. hogv kapitalista . viszonyokat hoz be magával". Kopreda Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents