Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-24 / 172. szám

Kedd, 1984. július 24. 9 Hazaérkezett Lengyelországból amagyarpárt-és kormányküldöttség A Lutheránus Világszövetség nagygyűlése 0 Lodz (MTI) Lódzba, Lengyelország második legnépesebb telepü­lésére látogatott hétfőn a magyar part- és kormány­küldöttség, amely Sarlós Ist­vánnak, az MSZMP Politi­kai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyet­tesének vezetésevei a Len­gyelország újjászületésének 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen vett részt. A küldöttség Marian Or­zechowski. a LEMP KB Po­litikai Bizottságának pót­tagja, a KB társadalomtudo­mányi főiskolájának rektora és Mieczyslaw Rakowski mi­niszterelnök-helyettes tár­saságában délelőtt érkezett Lódzba, a 850 000 lakosú nagyvárosba. Tadeusz Cze­chowicz, a LEMP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a vajdasági pártbizottság első titkára és mas helyi veze­tők. elmondták, hogy Lódz, a lengyel gazdaság, főként a könnyűipar másfél évszáza­dos hagyományú fellegvára ma is a munkáshatalom erős bázisa. A tájékoztató után a ma­gyar küldöttség virágcsokrot helyezett el a váro6 forra­dalmi hagyományait hirdető emlékmű talapzatán. Ezután a vendégek és ven­déklátók a Vera bútorszövet­gyárba látogattak. A magyar delegáció munkásgyűlésen találkozott a gyár kollektí­vájával. Tadeusz Czechowicz a vendégeket köszöntő be­szédében a két ország kö­zötti gazdasági együttműkö­dés fontosságáról szólt, utal­va arra, hogy a textilipar­ban is hasznos kooperáció alakult ki a magyar és len­gyel vállalatok között. Len­gyelország érdeke, fejlődésé­nek jelenleg egyik legfonto­sabb feltétele, hogy e köl­csönösen előnyös kapcsolato­kat még tovább bővítsék a gazdaságban, a tudomány­ban és az élet más terüle­tein is Magyarországgal és a többi szocialista országgal — hangoztatta. Ezután Sarlós István emel­kedett szólásra. Elöljáróban a magyar párt- és kormányküldöttség nevében üdvözölte a gyár dolgozóit, átadta az üzem kollektívájának, Lódz lakói­nak és a lengyel népnek az MSZMP Központi Bizottsá­ga, az Elnöki Tanács és a kormány testvéri üdvözletét, külön is tolmácsolva Kádár János baráti jókívánságait. — Hazánkban jól ismert Lengyelország újjászületésé­nek történelmi útja. Nagyra értékeljük, hogy a tehetsé­ges és szorgalmas lengyel nép az elmúlt négy évtized­ben újjáépítette a háború­ban lerombolt országát, le­küzdötte az évszázados gaz­dasági és társadalmi elmara­dottságot, és új, szocialista hazát teremtett magának, — mondotta a továbbiakban. — A közéimúltban történelmi hagyományú barátságunk és a szocialista elkötelezettség jegyében együttérzéssel és aggodalommal figyeltük az ismert társadalmi-gazdasági problémák felszínre kerülé­sét követő lengyelországi eseményeket. Ezért helyes­léssel, megértéssel fogadtuk a lengyel kommunistáknak és más hazafiaknak azt az elhatározását, hogy gátat vetnek a veszélyes folyama­toknak, és a szocialista ki­Faluvégi Lajos Szingapúrban bontakozás útjára vezetik az országot. A megtett intézke­désekkel óriási szolgálatot tettek nemcsak a lengyel népnek, hanem Európa és a világ népeinek is, mert a Lengyel Népköztársaság léte a szocialista közösség ere­jének és a béke fennmara­dásának kulcsfontosságú té­nyezője. — Az, amit most látoga­tásunk alatt tapasztaltunk, meggyőzött bennünket arról, hogy a céltudatos és áldoza­tos munka nem volt hiába­való: a szocialista és haza­fias erők vezetésével cél­tudatosan folyik a társadal­mi-gazdasági válság követ­kezményeinek felszámolása — hangoztatta, s partunk, kormányunk, dolgozó né­pünk további bizalmáról, támogatásáról biztosította a lengyel kommunistákat, a kormányt és a lengyel népet — Lengyel barátainkkal — miként a Varsói Szerző­dés más tagállamaival is — együtt vagyunk és együtt is maradunk a békéért folyta­tott harcban, az emberiség létét fenyegető veszélyek el­hárításában — hangoztat­ta Sarlós István. * A lódzi látogatással — amely a délutáni órákban ért véget, befejeződött a ma­gyar párt- és kormánykül­döttség lengyelországi hiva­talos programja. D Budapest (MTI) Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese vezetésével hétfőn — az esfi órákban,,— Len­gyelországból hazaérkezett Budapestre a magyar párt­ós kormányküldöttség. 0 Budapest (MTI) A Budapest Sportcsarnokban megtartott istentisztelet­tel vasárnap délelőtt megkezdődött a Lutheránus Világ­szövetség VII: nagygyűlése. Az úrvacsora-osztással egybe­kötött istentiszteleten több mint tízezren vettek részt. Ott voltak a világ mintegy száz országából érkezett hivatalos vendégek, egyházi személyiségek, a magyarországi egy­házak és felekezetek képviselői, valamint a hívők. ezrei. A három nyelven — angolul, nemetül és magyarul — zajló szertartáson Káldy Zoltán, a magyarországi evan­gélikus egyház püspök-elnóke prédikált; a liturgikus szolgálatban számos hazai és külföldi lelkész működött közre. A szocialista országban el­ső alkalommal sorra kerülő, kéthetes nagygyűlés — a vi­lágszövetség legmagasabb fó­i ruma — délután plenáris üléssel folytatódott. A ta­nácskozáson megjelent Mik­lós Imre államtitkár, az Ál­lami Egyházügyi Hivatal el­nöke. A résztvevők meghall­gatták Josiah Kibira tanzá­niai püspöknek, a Lutherá­nus Világszövetség soros el­nökének beszámolóját az 55 millió evangélikust összefo­gó, 97 tagegyházat képviselő szervezet utóbbi hét eszten­dőben végzett tevékenységé­ről. Hangsúlyozta: a világ­gyűlés fő témája: „Krisztus­ban — reménységgel a vi­lágért", napjainkban még mélyebb jelentőséggel bír, mint korábban. A világszö­vetség eredményesen dolgo­zott annak érdekében, hogy mind több kelet-európai egy­ház kapcsolódjék be az LVSZ munkájába, s fáradozásának köszönhetően kiszélesedtek a kapcsolatok az egyházak kö­zött. A magyar állam képvise­letében Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke üdvözölte a tanácsko­zás résztvevőit. Elmondta: a szocializmust építő Magyar Népköztársa­ság őrzi és ápolja népe fzep­éves történelmi örökségét, amelyben méltó helyet fog­lalnak. el. az egyházak, kö­zöttük az evangélikus egy­ház által alkotott kulturális, szellemi és erkölcsi értékek. — Az elmúlt negyven év alatt jelentős eredményeket értünk el a gazdasági, a po­litikai és a szellemi élet szá­mos területén — mondotta. — Eközben elértük, hogy céljainkat a nemzet alkotó többségének egyetértésével és összefogásával, a legszé­lesebb nemzeti egység ki­bontakozásával valósíthatjuk meg. Ezt tükrözi többek kö­zött az allapn és az egyhá­zak között kialakult viszony is. Társadalmunknak ma már jellemző vonása a különböző világnézetű emberek nem­zeti összefogása. Kapcsola­tunk nem egyszerűen együtt­élés. Eltérő világnézeti ala­pon, de a közös felelősség­ből kiindulva képesek va­gyunk együttműködni né.­pünk és az emberiség erde­keinek szolgálatában. A rendezvény házi­gazdája, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnökse­ge fogadást adott a világ­gyűlés résztvevői tiszteletére a Hilton Szállóban. A konferencia tegnap, hét­főn folytatta munkáját. A plenáris és a munkacsoport üléseken a nagygyűlés fő té­májához kapcsolódó kérdé­sekről hangzottak el vitával kísért előadások. A külön­böző szekciókban 13 téma­kört vizsgáltak meg a részt­vevők. Az űrfegyverkezésről 0 Washington (MTI) Az Egyesült Államok arra számit, hogy szeptemberben Bécsben megkezdődnek a tárgyalások a Szovjetunióval — jelentette ki a Fehér Ház szóvivője hétfőn azzal kap­csolatban, hogy a Szovjet­unió közölte: javasolta kö­zös közlemény kidolgozását az Egyesült Államoknak er­ről a tárgyalásról. A szóvivő közölte: az Egye­sült Államok formálisan el­fogadta a Szovjetunió tár­gyalási javaslatát. Megje­gyezte azonban, hogy az Egyesült Államok „előfelté­telek nélkül" megy él a bé­csi tárgyalásra, viszont „el­várja'', hogy a Szovjetunió­nak sem lesznek előfeltéte­lei. A fehér házi szóvivő kitért annak megvitatása elől, hogy a Szovjetunió által javasolt moratórium a különlréző űr­fegyverek kipróbálására elő­feltételnek számít-e. Mint mondotta, diplomáciai úton folytatódnak a megbeszélé­sek a bécsi tárgyalások meg­kezdéséről, azok tárgyáról és tartalmáról. Az amerikai szó­vivő szerint megfelel a szo­kásoknak, hogy a két ország közös közleményben jelentse be: megállapodásra jutott ilyen tárgyalásokról. Hozzá­fűzte azonban, hogy az Egye­sült Államok jobban szeret­né, ha „kizárólag diplomá­ciai csatornákat felhasznál­va" történnének erről beje­lentések. 0 Szingapúr (MTI) A Szingapúrban tartózko­dó Faluvégi Lajos miniszter­elnök-helyettes — aki Ja­pánból érkezett a városál­lamba — az Országos Terv­hivatal elnöke hétfőn talál­kozott a szingapúri minisz­terelnök-helyettessel, kül­ügyminiszterrel, kereske­delmi és iparügyi miniszter­rel, továbbá a szingapúri Ke­reskedelemfejlesztési Ta­nács elnökével. A megbeszé­léseken áttekintették a két ország kapcsolatainak jelen­legi helyzetét, fejlesztésük lehetőségeit, különös tekin­tettel a gazdasági együttmű­ködés kilátásaira. A lehetőségek feltárásában, az üzleti kapcsolatok megte­remtésében nagy szerepet játszhat a szeptemberben új­ra megnyíló magyar keres­kedelmi kirendeltség Szin­gapúrban. Faluvégi Lajos tájékoztatást adott a magyar gazdaság helyzetéről, fejlesz­tési terveiről, és ismertette azokat a területeket, ahol a kereskedelmi, ipari és pénz­ügyi kapcsolatok fejlesztésé­re Szingapúrral, illetve a szingapúri vállalatokon ke­resztül a délkelet-ázsiai tér­ségben lehetőség van. Közéleti napló ÜDVÖZLŐ TÁVIRATOK Az Egyiptomi Arab Köz- György, a Minisztertanács társaság nemzeti ünnepe al- einöke táviratban üdvözölte kalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táv­iratban üdvözölte Mubarak elnököt. Kamal Hasszan Alit, az Hoszni Egyiptomi Arab Köztársaság Lázár új miniszterelnökét. HAZÁNKBA ÉRKEZETT a KUVAITI HADÜGYMINISZTER Szalem esz-Szabah sejk, niszter meghívására katonai Kuvait állam hadügyrninisz- küldöttség élén hivatalos lá­tere Czinege Lajos hadsereg- togatásra hétfőn hazánkba tábornok, honvédelmi mi" érkezett. A KLNAI EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTER MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSA Bálint Sándor Á szegedi papucs Szomorúan adiuk olvasóink tud­tára. hoev az eddig Rátkai Sándor neve alatt közölt folytatásos tanul­mány a szegedi nanucsról nem az iparosmester munkája, hanem szó­szerinti másolata Bálint. Sándor nép­raiztudós egvik munkáiénak (A sze­gedi naDucs. Csongrád megyei füze­tek. 12. szám. Szeged. 1955. a TTIT kiadása). Amikor visszamenőleg meg­próbáltuk: helvreállítani a tudós szerző iogait. sainálalta! emlékezte­tünk rá: a szegedi papucsosmester, ezzel a munkával nvert különdíjat eav országos nálvázaton. Igaz ugyan, hogv segített a néprajztudósnak anvaggvűités közben szakmai isme­reteivel, de a szerzőséget ezzel nem szerezhette meg. Sem a zsűri. sem a szerkesztőség nem emlékezhetett vissza harminc év távlatából a dol­gozatra — ígv eshetett meg. hogv a oanucsosmestertöl is eredetiként fo­'adtuk. Olvasóink szíves elnézését kérjük. Dr. Cuj Jüe-li, a Kínai Népköztársaság közegészség­ügyi minisztere — dr. Schultheisz Emil meghívásá­ra — küldöttség élén, július 16. és 23. között hazánkban tartózkodott. A vendégek tá­jékozódtak a magyar egész­ségügy szervezetéről, az ellá­tás aktuális helyzetéről, a fő­városi és a vidéki orvosi.in­tézmények munkájával is­merkedtek, ellátogattak a Kőbányai Gyógyszeráru­gvárba es a Medicor Müvek­hez. A miniszterek tárgyalá­sokat folytattak a két ország közötti egészségügyi kapcso­latok és együttműködés ki­szélesítéséről és fejlesztésé­nek lehetőségéről. Dr. Cuj Jüe-lit fogadta Borbándi Já­nos. a Minisztertanács elnök­helyettese. C Ezután az ígv összevarott bő­röket kifordítják és fára ve­rik. vagvis a megfelelő nagvságú naDUCsféra húzzák. Ezt — mint mon­dottuk — a szükséghez kénest még a hovály. csaptató is kiegészíti. Utána rozslisztcsirizzel a dunlázt ragaszt­ják a talpra. A dupláz a papucs talp­bőréhez hasonló, de annál aránvosan kisebb, kivágott keménypapír. Olvkor hosszában két-három részbe is szét­fejtik. maid csirizzel úira összera­aasztiák. hogv iobb tartása legyen tő­le a papucsnak. Most a csirizzel be­kent Dadlót. vagvis a szattyánból va­ló talDbélést ragasztiák a dunlázra. Hoev a ragasztás, egyenletes és erős legven. asztali csengőre emlékeztető, tömör rézütővel szokták ütögetni. En­nek m u s t a — rézmusta — a neve. és helvbeli rézöntő, főleg a Fasler­műhelv munkáia. A padlóba egyéb­ként a t ö m ő f a segítségével elegyen­getve. régebben disznószőrt, úiabban vattát szoktak tömni, hogv rugalma­sabb legven. A keletkező kidudoro­dásnak p á r n a a neve. A felet csak a paoucsszárnvia varr­iák a talphoz. Magát a szárnvat a talp föl-, maid visszahajtásával a talp és padló közé húzzák. Ennek a mű­veletnek szárnybekötés a neve. Fonállal összefűzik, átkötik a két szárnvat. és a padlóhoz erősítik, bele­varrják. Ezután a sarok. más névéin s t e k 1 i elhelyezésére kerül sor. Sze­gedi különlegesség a magas sa­rok. amelv könnvű fűzfából készül. Régebben a papucsos maga faragta. Űiabban bognár. asztalos. esetleg csak kéoesítetlen ezermester készíti, akinek alkalmi neve sarokfara­g ó . másként steklifaragó. A sa­rok felső részéből vékonv lap nvúlik ki. Ennek sarokszárnv a neve. A sar­kot a padlóhoz varriák fel. maid a birkaszattvánból. olvkor bársonvból készített rámabűrt. rámát borítják rá. abba dugiák a sarkot. Ennek szélét a szárnyhoz, illetőleg a padló "széléhez varriák. Most következik a beállítás. Vékonv. mintegv 10—12 centiméter hosszú. 3 centiméter széles, sarkain lekerekített fűzfalapot. amelynek sváb a szakmai neve. becsirizelve nvomnak a padló és a sarokszárnv közé. Az árral átfúrt svábot egvéb-' ként három öltéssel is odarögzítik a nanucstalp közepéhez. Ennek de­rékvarrás a neve. A sváb arra szolgál, hogv a papucs ne görbüljön, rre leffögiön. könnvű járású le­gven. Ezután a sarok kitűzése következik. Ez kívülről, női paDucsoknál sokszpr elütő színű namuttal történik, hogv annál színesebb, mutatósabb legven. Most még a talpat rendesen egy szög­gel a sarokhoz erősítik. Most. harapófogóval, falcfogóval a talobőr széleit mindenütt kihúzgálták. Ezután a kerekítés, vaevis a pa­pucs széleinek gondos körülvágása ke­rül sorra.-Ehhez a kerekítő és a kármentő szükséges. A kerekítő lapos, nveletlen. pen°eszerű vas. amelynek egvik vége meg van élesít­ve. a kármentő pedig tehénszarubói készített és fésűsöknél kapható lap Hossza 10—12 centiméter, szélessége 2—3 centiméter, vastagsága fél centi­méter. Egvik vége le van gömbölyít­ve. a másik pedig ferde irányban le­csiszolva. Az odatartott kármentő * kerekítésnél a papucs feiét védi. ne­hogv a kerekítővel belevágianak. A kerekítővel lemetszett fölösleges talp­bőrnek s I a m p a neve. Most még a flekk néven ismert, vékonv bőrt szögezik a sarokra. A régimódi, csirizzel ragasztott, de lénvegeben varrott papucs szárítása többféleképpen történik. Nváron könnvű a dolog. A kész papucsot kint a szabadban hűvös, száraz helvre te­szik. A téli szárítás módiai közül leg­ősibbnek látszik az. hogv a kemence padkájára abroncsból készült állványt helveznek. amelv természetesen a padka hailásához alkalmazkodik. A oaoucsfában szikkadó paoucsokat a szájuknál fogva az abroncsra akaszt­iák. és ott tartiák. amíg a ragaszté­kok tökéletesen meg nem száradnak. Más mesterek a mennyezetre erősített polcokon végzik a szárítást. Kisebb mestereknél, ahol a műhelv egvúttal konvhául is szolgál, a csikó hasz­nálatos. A csikó akkora, asztalszerű állvánv. amelv pontosan ráfér a spar­herd fözőlapiára. hiszen ahhoz is van szabva. ígv tehát 70—80 centiméter hosszú. 40—50 centiméter széles, négv lába 20—25 céntiméler magas. Felső laoia négyszögletes léckeretből áll. kö­zepébe hosszában még egv széles, sű­rűn kilyuggatott deszka is bele van erősítve, hogv a hőt lobban áteressze. Most a papucsokat úgy helvezik rá. hogv sarkuk a szélső részeken, talpuk pedig a középső. Ivukas deszkán fog­lal mindkét oldalon helvet. A csikó főzés után szokott a sparherd tetejé­re kerülni. A forró, hirtelen szárító meleg semmiképpen sem ió a papucs­nak. Ha kellően megszárad, akkor a D u ­c o 1 á s . tréfásan fütyülés követ­kezik. A talp szélét bevizezik és a dörgölő segítségével kifényesítik. A dörgölő mintegv 10 centiméter hosszú. 2 centiméter széles. 1 centi­méter vastag, szélein legömbölyített fadarab, amelvnek végei úgy vannak fél centiméter mélven és derékszög­ben bemetszve, hogv a széleket alkal­mas módon dörgölni lehessen velük. A dörgölőnek azért ilyen kicsiny a bevagása. hogv ne érhessen a papucs nemesebb anyagokból készült feiéhez. amelvnek feiselyöm. fe.i bár­sony feibűr szakmai neve is hallható. Különben eloiszkolná. eset­leg meg is sértené. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents