Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-21 / 170. szám

ü Szombat, 1984. július 21: tzetjedi itwepi hetek Szörényi Levente—Bródy János: István, a király. Rockopera bemutató-előadás a szabadtéri játékokon, ma este fel 9tói, a Dóm téren. Ipari vásár a Marx téren. Nyitva 10-lót este 7 óráig. Pedagógiai Nyári Egyelem az MTA ujszegedi Biológiai Központjában. Előadások délelőtt 9 órától. Both Eszter textiltervező és Belloni Ákos belsőépítész közös kiállítása a Gnlácsy-teremben július 28-ig. Czobel Béla-emlékkiállítás a Móra Ferenc Múzeum Kupola Galériájában. Nyitva 10-től 18 óráig. Liebmann Béla fotókiállítása a Sajtóház klubjában. Nyitva délelőtt 9től este 6-lg. Kovács Tamás Vilmos festőművész alkotásai ' a Bartók Béla Művelődési Központ B galériájában, szeptember 2-ig. Nyitva: 10—18 óráig. Pataki Ferenc alkotásai az Ifjúsági Házban julius :10-ig. Nyitva: 10— 18 óráig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. Nyitva 10—18 óráig. IfJ. Lele József néprajzgyüjteménye Szeged-Tápé (Vártó út 4.). Hétfő kivételével, naponta délután 3-tól este 6ig. Szeged múltja, jelene és jövöje: várostörténeti kiállítás a Móra-parki Várban. Naponta 10-tól 18 óráig. A rock tömegműfaj Mit ér ° tanár> Negyedóra Bródy Jánossal ITlŰVeít? Dóm tér, még a hőségben. Próbaszünet. Bródy autogramkérő lányok gyűrűjében. — Parancsoljon, mit akar tudni? — A kollégámnak adott nyilatkozatában azt mondta, Szegeden talán pontosabban kiderül, „mit is álkottalt valójában". Kiderült már? — Talán felületesen olvasott. Ha jól emlekszem. ott az István addigi kritikai fogadtatásáról volt szó, illetve, hogy a szegedi előadás után remény van a higgadtabb hangvételű elemzésre. Mi természetesen tudjuk, mit akartunk és miért, de hát az alkotói szándékok és a mű közönséghatása, tudjuk, nem mindig ugyanaz. A királydombi produkció nóvum volt^ csupa szokatlanság, az előzetes hírverés nélkül meglepetésszerű, a hágyományos színházi élményekhez nem hasonlítható. A reakciók következésképpen eléggé végletesek. — Most miért nevette el magát? — Mert eszembe jutott egy profán hasonlat. Olyasmi ez, mintha egy lany bikiniben végigsétálna itt. a^ Kárász utcán, az emberek bámulnák, jelzőket mondanának, de senki sem kutatná, valójában mi készteti, milyen ember? — Fordítsuk komolyra . . . — Fordítsuk. A szabadtéri előadás már letagadhatatlanul színházi esemény, a rockopera színházi megmérettetése. Okkal hisszük tehát, most nem egyszerűen a jelenségről, a plakátélményről nyilvánulnak meg hivatásos és nem hivatásos nézők. — A hagyományos színpadi műveknek sem szokott megártani, ha — ahogy' mondjuk — többrétegúek. Ki-ki izlése. élményei, előképzettsége, világképe, befogadói készenléte szerint érez, vagy nem érez rá olJcotói szándékokra. Bródy János elég jól ért, mondhatnám, mérnöki szinten, olyanfajta szövegek építéséhez, amelyekben a kimondott szavak mögött ugy rejtőznek fölfedezni való gondolatok, mint az utas bőröndjében a használtcikk alatt az értékes csempészáru. — Amire azért egvkönynyen rábukkanhat, akárki. Nézze! A rockzene: tömegműfaj. Az aktualitás az ereje. Mi kényszerülünk a jelennek dolgozni. A koncerteket, a lemezeket itt és most kell elfogadni hivatalos és hivatásos bírálóknak és a közönség tömegeinek. Ahogy nem létezik az utókor által zseniálisnak ítélt forgatókönyv, melyből sosem készült film, ahogy nem lehet értékelni még' riem valósult . színházi előadást, ugyanúgy nem ét a mi zenénk folytonos nyilvánosság, Istvánban is meghaltvalamí — Ne magázz! — ígv Kormány, akit Vikidál Gyuláról faggatnék. A vezér magasszárú tornacipőben, fürdönadragban. jó nagyméretű Adidaa-tríkóbah. Halát gumival copfba fogta. Frissen gyalult diszletdeszkara telepszünk, elnéző mosollyal szemléli, amint toll. jegyzetfüzet utan kotorászom. — Mélyinterjú? — Az sosem az újságíró elhatározása tói függ elsősorban. Márminthogy mélyre sikerül-e. — Akkor kezdjük. Budapesten születtem. Vikidál Gyulának hívnak. A Petőfiben tavalv tettem síkeres érettségi vizsgát, esti tagozaton. Kell a papír a működési engedélyhez, a szereplésekhez. meg hat. nehogy valaki azt higgye, még írni, olvasni sem tudok. 19 éve énekelek F,z az életem. — Tanultál? Ma már a tehetség nem. eleg. — Én nem hiszek a született tehetségekbe n. Vasakarat. szorgalom, kitartas kell mindenhez Ákos Stefi tanított. Mikes Éva is akkor íart. mikor en. Szóval ebből is látszik, megkéstem a matúrával, de sosincs késő. Különben a populáris műfajban nincs nagyon mit tanítani az énekeseknek,. Legteltebb a kieiL'st. a technikát. a személyiséghez paszszoló stílust. A mi műfajunkban nincs etalon, és ez a |ó. Csináljuk, ahogy tudjuk, amilyen az elképzelésünk. Képzeld. hogy is nézne ki. ha az Omega, az LOT és a P. Bo.< ugvanazt nyújtaná. — A Beotles-pn. az Omegán. a Me'ron, Illések zenéién nőnem föl. nem nagyon ismerem a P. Ro.rof. — Keménv. dallamos rock a miénk. Angolszász anyagból táplálkozik. Csak hát nagyok a oyélvi kukmb&eKoppány: Vikidál Gyula gek. Ez a ritmus rövid, pattogó szavakat visel el. Olykor fülünkben a dallam, de valahogy rvem akar megszólalni magvarul. (Itt kenyteién-kelletUsn megszakad a beszélgetés. Vikidál Gyula, melle tizenéves tini kuporodik. Mindenáron sörrel itatná a kedvencet. Ketten győzködjük a szívélyes fiút. próba van, most meg nyilatkozik. „No. csak egv kortyot, csak egy felet, a. kedvemért." „Nem haver, majd a próba végén. . . megtaláljuk egymást. Azért kos/..") — Az ifjú korosztály körűben osztatlan a P. Box sikere. — Mi mindenkihez szólunk. Azért készítjük az anyák napi műsorokat is. — Hogy lettél Koppány? — 1981-ben Levente keresett. meg Koltávval, a KEKklubban. Rendkívül meelepett a dolog. Koltsyt akkor ismertem meg Elmondtá-c. előástak egy drámát. ami az államalapításról szól. Fűmet akarnak csinálni. Koppány szerepére engem kérnek föl. Akkor még mas szereplő nem volt. Én voltam az egyetlen stabil tag. — Első szóra vállaltad? — Ha nem Leventeék írták volna a zenéi akkor is tetszene. A legmodernebb, legösszetettebb, amit életemben hallottam. A század ma-, gyar könnyűzenei remeSce. A mondanivalón pedig nincs mit dicsérni, az úgy jó, ahogy van. — Vitathatatlan mély átéléssel alakítod Koppányi. — Mindig igyekeztem ugy játszani. Itt Szegeden végig énekelem a darabot, nem tudok csak tátogni. Szeretem » történelmet. Nagyszerű, egyben véres eseményeket éltek az államalapításkor. Egy biztos, a tankönyvek necn egészen korhűek. Mintha gyengébbnek. pogánvabbnak, tehetségtelenebbnek. kulturálatlanabbnak, barbárabbnak tüntetnék fül népünket. Mennyi küzdelemmel járt a vándorlás, menynyi fájdalmat hordoztak magukba fojtva őseink! Mekkora crö kellett a talponmaradáshoz, a magyarság fönnmaradásához! Az állandó küzdelem! Hisz nemcsak nvugatról veszélyeztettek bennünket. És akkor Jött István, a naRyszerű politikus. — Koppány, a lestvér ellenére is. — A klasszikus dráma törvénysz.erü kitel ¡esedése. a szokott megoldás hiányzik az István, a királyból. Koppány szerintem sem igazi ellenpontja Istvánnak. ök ugvanazt akarták, más úton. más eszközökkel. Koppány a keresztény ..igától". István a pogánvság ..bélyegetől" féltette néDét, Mindketten a magyar javat akarták. Nem voltak ellenségek. A történelem te'te őket ellenfelekké. Ott és akkor Istvánnak nem volt más választása. Ám Koppány halálakor Istvanban is meghalt valami. Mag Edit krtneert. lemez nélkül. Az író írhat az asztalíiokjának, a festő festhet az utókornak, de mi nem vonulhatunk elefántcsonttoronyba. Számunkra létfontosságú, hogy érzékeljük, mi foglalkoztatja a jelent, meghozat nem egyeseket, hanem a túlnyomó töbhséget. Erről aztán közérthetően, de felelősségteljesen kívánunk beszélni. — Az imént tulajdonképpen azt akartam megkérdezni, hogy az István mondanivalói közül mi Bródy János legszemélyesebb, legfontosabb gondolati „csempészáruja"? — Szeretném, ha sokaké lenne. Ha közösen és felelősséggel gondolkodhatnánk el egész történelmünkön, és megtanulnánk belőle végre: • döntések előtt jogos és szükséges a kételkedés, a mérlegelés. De ha megszületett a döntés, határozottan kell eljárni. A cselekvésképes erők viszik előre a világot, nem a hezitáló tisztánlátók. Egyébként lehet az István, a királyra is jelzőket aggatni, lehet nekünk is különféle szándékokat tulajdonítani. álljanak akár a legtavolabb tőlünk, mégis tény: a magyar művészétét nem deklarációkkal, jelszavakkal lehet támogatni, hanem elkészült, jó müvekkel. — Mtt szól e trikókhoz? Adidas, Sandokan és Monchichi mellé István is fölsorakozott ... — örülök neki, hogy a magyar trikóipar már nemcsak a külföldiemblémás árut tartja eladhatónak. — Mit csinál mos tanába» a Fonográf gmk? HurJiötn: w: »ment: 9ts?ati — Sport- és szabadidőközpontot, ha tetszik, rekreációs centrumot, countryklubot építünk Pesten. És mindenféle érdekérvényesítésért törjük magunkat. — Muszáj? — Persze. Ügy alakult az életünk a hazában, hogy a vállalkozásra, önmenedzselésre szükség van. Rengeteg céggel, intézménnyel. vállalattal vagyunk kapcsolatban. szükségszerűen. De például a hanglemezgyár nem ad ki dalszövegeket, mert nem profilja. A Zeneműkiadónak. igen. viszont nem érdeke, mert lemezkiadással nem foglalkozik, minek adná a dal szövegét. És így tovább. Egyedül mi vagyunk érdekeltek mindenfajta nyilvánosság megteremtésében, tehát ez — dolgunk. — Mikor lesz új Fonográflemez? És koncert? — Sokan mondják, keveset szerepelünk. Csakhogy a miénk nem egyszerűen egy zenekar, hanem alkotói munkaközösség, melynek tagjai egyenként is. 2-es. 3-as csoportokban és együtt 'is, sokfele alkotói megnyilvanulasra képesek. Tardos Péter mondta, hogy ez a legaktívabb „nem letező" zenekar. Valóban, mindegyikünk mindenfélét csinál, egyszerűen nincs mód gyakrabban koncertezni. Decemberben mégis föllépünk a Sportcsarnokban. Ősszel pedig kijön az új Fonográf-lemez. Most pedig rövidesen, a szabadtéri játékok zárónapján, ünnepségünk lesz a Fesztivál Ételbár elnevezésű vendéglátó egységben, itt, a Dóm téren. Melyre ezennel meghívom. — Milyen ünnepség? — Nem szabad megmondanom. Csak annyit árulhatok el. hogy az István-lemezzel kapcsolatos. — Kitalálhatom? Platina" __ « Sulyok Erzsébet Beszélgetés a pedagógiai nyári egyetemen A szegedi pedagógiai egyetemek szervezői hagyományosan időszerű témákat választanak e nyári kurzusokra. Igyekeznek évről évre helyesen érzékelni, mi az, ami „benne van a levegőben", s az illető témák elismert szakértőit felkérni: tájékoztassák a pedagógustársadalom itt megjelent képviselőit. Ezeken a hasábokon. szintén hagyományosan. általában, a szakértőket kérjük mi is, közérdeklődésre számot tartó mondanivalóikról hadd tájékozódjon olvasóközönségünk. Ezúttal mégis a hallgatóikat kerestük meg, s kérdeztük: mi hasznát látják a nyári egyetemnek? S milyen a pedagógusélet — általában, es most, a szegedi továbbképzés ideje alatt? Dr. Kovács László és Szondi Enikő Mátészalkáról érkeztek. Házastársak. A férj szakmunkásképző intézetben magyart és történelmet tanít, a szegedi bölcsészkaron végzett, és itt szerzett 2 éve doktori címet. A feleség történelem—ének szakos általános iskolai tanár, az idén márciustól tanulmányi felügyelő. — Először veszünk részt a nyári egyetem előadásain — mondja. — Amikor elhatároztuk, hogy jövünk, kicsit tartottam attól: ugyanazt halljuk, mint éven át, vitákat a pedagógia szerintem amúgy is túl sokszor és gyakorlati haszon nélkül vitatott kérdéseiről. Kellemesen csalódtam, amikor megismertem a témákat, örültem, amint kiderült az is. kik az előadók. A pedagógusok többségének sem ideje, sem elég penze, sem elég erős szándéka nincs, hogy követni tudja a szellemi élet fejleményeit A férjem például olvasta Pacii Zsigmond Pal már megjelent tanulmányát, melynek nagyjából az volt a témája, amiről itt is beszélt. De én nem olvastam, pedig szintén történelem szakos vagyok. Szegeden koncentráltan, ugyanakkor élmenyszerűbben kapunk információkat, s ez nagy segitseg — Miért? Mi van akkor, ha a pedagógus nem kiséri — mondjuk a hazafisaggal, a nepesedésproblemaval, a mikroelektronikává! kapcsolatos, „divatos" vitakat. melyekről a nyári egyetemen is szó van? — Tulajdonképpen semmi — veszi át a szót dr. Kovács László. — A fizetésünket tényleg nem azért kapjuk, hogy tájékozottak, műveltek vagyunk, naprakész információkkal rendelkezünk. De ez nincs így jól. A gyerekek, főleg a középiskolások valóban összehasonlítják amit az iskolában hallanak és amit mindennap látnak. tapasztalnak. Ha nem igyekszünk szót érteni velük a naponta felfedezett ellentmondások ügyében, elveszítjük a hitelünket. — De akkor is kapnak fizetést... Harmadik beszélgetőpartnerem, Oláh Sándor, a makói Kun Bela általános iskola igazgatóhelyettese ezen a ponton nem tudta magában tartani a szót: — A pedagógus csak ak. kor érdemli meg. hogy így nevezzék, ha hittel, lelkesen, lelkiismeretesen dolgozik. Pénzt? Ki lehet egészíteni a bigecsben. — Mi az a btgecs? — Hát ,a kiskert. Makón így mondjuk. Szerintem azért kell a nyári egyetem, és minden hasonló továbbképzés, mert valóban nincs idónk máskor töltekezni. A tanárok nagy resze a szak. májával nem összefüggő munkát kénytelen vállalni, hogy megéljen. Én ezt nem ítélhetem el. Csak azt mondom: amikor viszont az iskolában van. szívvel dolgozzon. A mi iskolánk jó hírű. De hogy ilyen, amögött odaadó, önfeláldozó életek rengeteg munkája van. — Miért legyen a tanito, a tanár folyvást önfeláldozó? A hegesztő, a mérnök elég, ha tudja a mesterségét. — Ügy tűnik, a mi szakmánkat mindenki jobban tudja. Valóban különleges a pedagógus státusza, hiszen nagyon szem előtt van. amit csinál, mindenkit árinl és érdekel. Mégis irritál hogy naponta beleszólhat a munkámba — akárki. Talán a presztízsünk hiánya bátorít erre — gondolkodik hangosan Kovácsné. — Meg kellene végre csinálni, hogy a jó és a kevésbé jó, netán az alkalmatlan pedagógusok között legalizáljuk, érvényesítsük a különbségeket. Az egészségtelen egyenlősdi helyett kifutási lehetőséget kellene adni a tehetségeseknek, biztosítani a szakmán belüli helyes helyzetváltoztatást. A műveltség, a kreativitás értékéről beszélünk a gyerekeknek, miközben magunk annál rosszabb élethelyzetbe kerülünk, minél többet törődünk a műveltségünkkel. Az én gyerekem, akrnek nincs Hi-Fi tornya, de igyekszem a szellemi értékek tiszteletéből mutatni neki példát, sírva jön haza. mert a padtársa megint új ruhát kapott, meg epret eszik márciusban. Ez a 22-es csapdája — tárja szet a kezet a bölcsészdoktor Végül abban mm adnék: a nyári egyetem mégis azok nak a pedagógusoknak jo, hasznos, értékes, akik minden ellenkező késztetéssel dacolva müveit, tájékozott emberkent szeretik becsülni — magukat. Amolyan „űri" passzióból. • A nyári egyetem pénteki előadásnapján Hercegh Géza egyetemi tanár az emberiség létproblémájáról, a háború és béke kérdéséiről tartott előadást, Nyers Rezsó, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet tudományos tanácsadója pedig A magyar gazdaság jelene és jövöje címmel. Ma, szombaton szegedi előadókat hallgatnak a resztvevők: dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára .4 pedagógus szerepe az iskola és a valóság Izapz csolatában — dr. Székely Sándor, a városi pártbizottság titkára A modem technika és az ember címmel fejti ki gondolatait. S. E. Holnap nyílik Szegeden a XXIV. nyári tárlat Huszonnegyedik alkalommal rendezik meg ebben az évben a Szegedi Nyári Tárlatot. A mostani országos seregszemlére mintegy 400 mű érkezett, ebből a zsűri alkotó 187 munka iát találta bemutatásra érdemesnek, öt vennyolc festő 73 képe. 29 szobrász 60 plasztika ia és erm?. 33 grafikus 46 lapja és 5 iparművész. B kerámiája, illetve tűzzománcképe várja vasárnaptól a képzőművészet iránt érdeklődőket. A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihálv utcai Képtárában délelőtt 11 órakor dr. Pusztai Gabriella, a Képző- és Iparművészeti I.ektorátus igazgatója mond meemvitó beszédet. Ekkor adják át a tárlat díjait és munkajutalmait