Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-18 / 167. szám

Szerda, 1984. július 18. 10 kambodzsai tárgyalások Moszkva (MTI) A moszkvai Kremlben kedden megkezdődtek a szovjet—kambodzsai kor­mányfői tárgyalások. Eze­ken szovjet részről Nyiko­laj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, kambodzsai részről Chan Sy, a Kambodzsai Népi Forra­dalmi Párt KB PB tag­ja, a KB titkára, a Kam­bodzsai Népköztársaság mi­niszterelnöke vesz részt. Chan Sy kedden délelőtt érkezett a szovjet fővá­rosba. Lemondott a francia kormány * Párizs (MTI) Mauroy francia minisz­terelnök kedden este be­nyújtotta kormánya lemon­dását. Mitterrand elnök a lemondást elfogadta, és Lau­rent Fablus eddigi ipari és kutatási minisztert bizta meg az új kormány meg­alakításával. II Szaljiit-7 ielé tart a Szojuz T—12 (Folytatás az 1. oldalról) Szvetlana Szavickaja — egyébként Valentyina Tye­A kedden este felbocsátott reskova után a yjlág máso. űrhajó parancsnoka Vlagyi- dik űrhajósnője. EzüUal m6_ mir Dzsan.bekov 1942-ben sodszor jár világűrben s született a taskenti területen ezt rajla kívül más nő nem evő Iszkandar varosaban. mondhatja el magáról. A 1965-ben vegezte el a repü- Szojuz T_7 űrhajón 1982 lotiszti iskolát, majd hosz- augusztusában érkezett a szabb ideig oktató volt a Szaljut-7 állomásra. Sza­léglerőknél. 19,0-ben került vickaja neve a repülősport be az. űrhajósok egységébe. kedvel«i számára már Űr­Felesége a Csillagvárosban utazása el6tt is ismert volt. dolgozik, ket kislanya 15, jevgenyij Szavickijnak, ­illetve 10 éves. második világháború híres Vlagyimir Dzsanibekov szovjet pilótájának, ma a most negyedszer jár a világ- Szovjetunió légimarsalljának űrben: először 1978 január- a lánya 1948-ban született, jában a Szojuz—27 parancs- s már gyermekkorában el­nokaként látogatott a Szal- jegyezte magát a repüléssel, jut—6 űrállomásra, ahol tár- Repülőakadémiát végzett, sai már hosszabb ideje dol- majd több éven át dolgozott goztak. Másodszor 1981 már- berepülőpilótaként. Többszö­ciusában, ugyancsak mint rös műrepülő-világbajnok, 18 parancsnok, Gurragcsaa mon- különböző világcsúcsot állí­gol űrhajóssal, s még egy tott fel. Férje szintén pilóta, szovjet kollégával a Szojuz gyermeke nincs. —39 fedélzetén érkezett né­hány napra a Szaljut—6-ra. Végül 1982 tavaszán ismét csak parancsnoki minőség­ben Jean-Loup Chrétien francia űrhajóst „kalauzolta" a Szojuz T—6-on immár a Szaljut—7 űrállomásra. Igor Volk, a Szojuz T—12 kutatómérnöke 47 esztendős, s most először jár a világ­űrben. Mielőtt az űrhajós* egységhez került, berepülő­pilóta volt. Egyébként a Szovjetunió szám szerint 58. űrhájósa. Andrej Gromiko 75 éves Hagas szovjet és magyar kitüntetés m Moszkva (MTI) Lenin-renddel tüntették ki Andrej Gro­mikót. az SZKP KB PB tagját, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyette­sét. külüavminisztert. A leomaaasabb szov­jet kitüntetést Andrei Gromiko a pártnak és a szovjet államnak tett szolgálataiért, hetvenötödik születésnapja alkalmából kapta. m dk Budapest (MTI) Az Elnöki Tanács Andrej Gromikónak. az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjá­nak. a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesének, a Szovjetunió külügy­miniszterének a magyar és a szovjet nép testvéri barátságának elmélyítése, a béke és a szocializmus üayének előmozdítása terén szerzett kimagasló érdemeiért. 75. születésnapja alkalmából a Magyar Nép­köztársaság rubinokkal ékesített Zászló­rendje kitüntetést adomanyozta. Kádár János, az MSZMP Központi Bí­zottsáaának első titkára táviratban kö­szöntötte ez alkalomból Andrei Gromikót. Várkonyi Péter külügyminiszter ugyan­csak kifejezte jókívánságait. A népi Lengyelország 40 éve 6. Számunkra ismeretlen tájak Az elmúlt öt héten esv-egv alkalommal — szerdán — cikket közöltünk a 2. oldalon Lengyelországról, a végén két kérdéssel, totószerűen három válaszlehetőséggel (1. x. 2). Ezúttal a pályázat hatodik, egyben befejező részét kö­zöljük. Kériük. az összegyűjtött válaszokat együtt küldjék be a következő címre: Lengyel Kultúra. Budapest V., Nagy­mező utca 15. 1065. A beküldési határidő: 1984. július 31. A, helves megfeitök között « következő dijakat Sor­solták ki. Fódíi: kétszemélyes, négynapos tartózkodás a varsói Fórum Szállóban, oda-vissza ingyenes reoülőieggyel. További diiak: 20 értékes lengyel népművészeti tárgv. az Interpress. az Orbis. a LOT és a budapesti Lengve! Kul­túra aiándékai. Sorsolás: 1984. augusztus 15-én lesz. A nvertesek név­porát augusztus 20-a után lapunkban közöljük. Közéleti napló A nyári idényben Len­gyelországba látogató ma­gyar turistákkal a leggyak­rabban a Tátrában, Zako­pánéban. Krakkóban, az or­szág déli részében találkoz­hatunk. Egy részük ellátó- fesztiválokról nevezetes. tonák hőstettét emlékmű örökíti meg. A közeli Sopot az egyik legnépszerűbb bal­ti-tengerparti fürdőhely, a város többek között a ha­HAVASI FERENC FOGADTA A SVÉD PÉNZÜGYMINISZTERT Havasi Ferenc, a Magyar Fledt svéd pénzügyminisz­Szocialista Munkáspárt Po- tert, a Svéd Szociáldemok­litikai Bizottságának tagja, rata Párt Végrehajtó Bi­a KB titkára kedden, a zottságának tagját, aki hi­Központi Bizottság székhá- vatalos látogatáson tartóz­zában fogadta Kjell-Olof kodik hazánkban. JNDK-MINISZTER HAZÁNKBAN Dr. Schultheisz Emil med Bikair, a Jemeni Né­egészségügyi miniszter meg- pi Demokratikus Köztársa­hívására kedden hazánkba ság egészségügyi miniszte­érkezett dr. Abdullah Ah- re. PERUI PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉG LATOGATASA Kedden, a perui parla- törvényhozásának képvise­ment küldöttsége — amely lői között. A tárgyalócso­először látogatott hazánkba portokat Peter János, az or­— Budapesten megkoszo- szággyűlés alelnöke és Da­ruzta a Magyar Hősök em- goberto Lainez yodanovic, a lékművét. Ezt követően meg- • . , kezdődtek a magvar-perui képviselőház elnöke vezet­gvományos nemzetközi dal- ( megbeszélések a ket ország te. Andrej Andrejevics Gro- munkatársa és tudományos krími és potsdami tanácsko­miko. az SZKP KB Politikai titkára volt. 1956-ban nyerte zásán a szovjet küldöttség­Bizottságának tagja, a Szov- el a közgazdasági tudomá" ben. Tagja, majd vezetője jetunió Minisztertanácsának nvok doktora tudományos volt az ENSZ szervezeti sza­elsó elnökhelyettese, a Szov- fokozatot. A nemzetközi kap- bályzatát elfogadó San Fran­jetunió külügyminisztere csolatok kérdéseiről többtu- cisco-1 konferencia szovjet 1909. július 18-án született dományos munkát írt. Tevé- küldöttségének. Több alka­Sztarije Gromiki faluban, kenysége elismeréseként Le- lommal képviselte hazáját a amely ma a gomeli terület nin-renddel tüntették ki. négy hatalom — a Szovjet­Vetkovszkij járásához tartó- Andrej Gromiko negyven- unió, az USA, Nagy-Britan­zik. Orosz nemzetiségű. öt éve dolgozik diplomáciai nia és Franciaország — kül­Felsőfokú tanulmányait területen. Előbb a Szovjet- ügyminiszterei értekezletén, közgazdasági főiskolán vé- unió külügyi nepbiztossága és több más, a háború ide­gezte. 1932-től 1936-ig aspi- amerikai országokkal foglal- jén és után rendezett nem­ráns volt az Össz-szövetségi kozó osztályát vezette; 1939 zetközi értekezleten Részt Agrár-közgazdasági Tudo- végétől nagykövetségi taná- vett a Varsói Szerződés tag­mányos Kutató Intézetben, csos az USA-ban, majd 1943 államai politikai tanácskozó Azt követően, 1939-ig a —46'között a Szovjetunió testülete, valamint külügy­Szovjetunió Tudományos rendkívüli és meghatalma- miniszteri bizottsága ülésein. Akadémiája Közgazdasági zott nagykövete az Egyesült Andrej Gromiko fiatalon Intézetének tudománvos fő- Államokban, és ezzel egy „ _„_otm. időben a Kubai Köztársa- bekapcsolódott a mozgalmi ságban. 1940-tól két évig or- életbe: 1931 óta tagja a Szov­szágának állandó képviselője jetunió Kommunista Pártjé­az ENSZ-ben és egyidejűleg nak. SZKP XIX. kong­a Szovjetunió külügyminUz- re.szu.á_ ^ ^tagiává ter-helyettese. A kővetkező resszusan 8 pottagjava, években e funkcióiéban, maid a xx- XXII—XXIV. kong­(1949-től) a külügyminiszter resszusaln a Központi Bi­első helyettesének beosztásé- zottság tagjává válasAották. ban dolgozik. 1952 júniusától 1973 óta tagja az SZKP KB csaknem egy esztendeig Politikai Bizottságának. Nagy-Britanniában nagykő- Sokrétű közéleti tevékeny­vet. 1953 április és 1957 feb- séfee során képviselői megbi­ruár között ismét a külügy- zatásoknak is eleget tett: miniszter első helyettese, részt vett a Szovjetunió Leg­Andrej Gromiko 1957 febru- felsőbb Tanácsa 2.. 5. és az árjában lett a Szovjetunió ezeket követő valamennyi külügyminisztere. 1983 már- ülésszakán. 1975 óta az ciusától — a külügyminisz- OSZSZSZK Legfelsőbb Ta­teri tárca megtartásával — nácsának is képviselője, betölti a Szovjetunió Minisz- A Kommunista Párt es a tertanácsának első elnökhe- sz(>vjet állam kfmaga&lft sze­lyettesi tisztét is. mélylsége különböző munka­A nagy tekintélyű szovjet területein fáradhatatlanul és politikus vezette országa kül- eredményesen dolgozik az döttségét az 1944-ben az SZKP XXIV. kongresszusán ENSZ létrehozásával kapcso- elfogadott és a párt követke­latos, Dumbarton Oaks-ban ző legmagasabb fórumain el­tartott konferencián, s ott mélyített, tovább fejlesztett volt egy évvel később a há- békeprogram valóra váltá­rom nagyhalalom — a Szov- sán. a lenini békeszerető kül­jetunió. az USA és Nagy- politika kidolgozásán; meg-j [Britannia — kormányfőinek valósításán. gat Varsóba is. Közülük azonban már aranylag ke­vesen jutnak el a Balti- tagolt dimbes-dombos tengerhez vagy a tóvidekek- dék húzódik. Ezek az re. Évente több millió len A Balti-tengerparttal pár­huzamosan tavak ezreivel vi­ún. tóvidekek, közülük az ide­genforgalmi szempontból gyei es külföldi tölti a legnevezetesebbek: a Po­nyári szabadságát a len- morzei-tóvidék, a Wielko­gyel tengermelléken, szczecini tengerparton nagy tengeri fürdőhely található — Swinoujcie Miedzyzdroje Maga Szeze A polskai-tóvidék, valamint a két híres Mazuri-tóvidék. Az is említett vidékek valóságos és paradicsomai a vízi spor­tok — vitorlázás, kajako- | cin — a szépen újjáépített zás. valamint a horgászás — j óvárosával, és az egykori kedvelőinek. pomerániai hercegek rene szánsz várával — nem csak képéhez lendületesen fejlődő ipari, hozzátartoznak a hanem egyben fontos ide- kek. Közülük genforgalmi központ is. Szá mos tengeri üdülőváros, így érdemes néhánnyal többek között Kolobrzeg, Mi- szíteni. Így például elno, Darlowek, Ustka és Az északi országrész táj­éi választ hatatlanul műemlé­néhányról már beszéltünk, de ezt még kiegé­emlí­tést érdemel Torun, Ko­kéba — található a mint- pernikusz szülővárosa, ahol egy 200 kilométernyi, szép igen aktív a helyi lengyel— homokfovenyes strandjairól magyar barátság klubja. A nevezetes .ún. koszalini városban tekintélyes nagy­partvidéken. Koszalin vá- ságú rosa repülőgéppel is elér- több gótikus városháza, XIV—XV. századi hető. S végül, meg kell em- templom, egykori városka­liteni a gdanski tengerpar­tot, az ún. „hármas vá­pu és városfalmaradvány ta­lálható. Gnieznóban — Len rossal" — így nevezik Len- gyelország egykori, első fő­gyelországban a Gdanskból. Sopotból és Gdyniából ál­ló nagyvárosi agglomeráci­ót. Gdansk csodálatos gó­tikus, reneszánsz és barokk tékesebb alkotásának építészeti műemlékekben ják. gazdag város. Legnevezete­sebb műemléki építményei az ún. arany- és zöld-város­kapu, a monumentális vá­rosháza, az Artus-ház és mások. Ugyancsak itt talál­ható az a Westerptatte ne­vet viselő kis földnyelv, ahol 1939 szeptemberében, egy maroknyi lengyel ka­tonából álló őrség 8 napon át állt ellen a többszörös túlerőben levő ellenség tá­madásainak. A lengyel ka­városában — a székesegy­ház XII. századi bronz­kanuit a román kori euró­pai művészét egyik leger­tart­Kérdések: I. Melyik város volt Len­gyelország első fővárosa? 1. Krakkó x. Torun 2. Gniezno II. Melyik észak-lengyel­országi város érhető el a LOT repülőgépjáratával? 1. Koszalin x. Leba 2. Golynia Rátkai Sándor Á szegedi papucs 0 A szegedi oaoucsosok emléke­" zete szerint iparuk a múlt szá­zad ötvenes évei táián különül el a réai. naav múltú csizmadia mes­terségtől. Sajátos módon egv tőrül­metszett néoi lábbeli virágzása, rend­szeres viselete szorosan összefügg a modern városi civilizáció kibontako­zásával. nevezetesen Szeged városá­nak a múlt század derekán megindu­ló és az 1879. évi nagv árviz után tel­iesedő kikövezésével. Azelőtt az uta­kat borító feneketlen sár miatt az asszonvnéoek is csizmában, bocskor­ban iártak. A cipőt, az egvkorú benn­szülött német polgárság viseletét, még idegenszerűnek érezték, és mind a férfiak, mind pedig a nők voltakép­pen csak a XX. század eleién barát­koztak meg vele. Most azonban a kö­vezett utak modernebb korszakában és a városias életmód lassú kialaku­lásával viszont a csizma már nehéz­kesnek. fölöslegesnek, a bocskor mea szegényesnek, túlságosan póriasnak tetszett. így jelentkezett ezután az olcsó, de mutatós lábbelinek szükséglete, igé­nve. ami a város folvton gvarapodó szegénvebb rétegeit, főleg ezeknek asszonyait, lánvait is kielégítheti. A nőknél a hagvománvos csizmaviselet fenntartása az öltözéknek eddig ki­alakult formáit, a cioőhordásra való áttérés pedig a városi úi divattól füg­gő formáit követeli meg. amelyekhez azonban ennél a legszélesebb réteg­nél sem a vaevoni viszonvok. sem pe­dig a kereseti lehetőségek nincsenek meg. A regi. tösevőkeres szegedi vi­seleti hagyományt már szegénysége, az úi divatos viseletet szegénvsege mel­lett eleven magvar Ízlése miatt nem tudia. nem akaria követni. Érzi. hogv mindkét esetben nevetsegessé. stílus­talanná válnék. A női viseletnek éppen körülbelül a papuccsal egv Időben felbukkanó, úi anvaga. a festőruha. a kek­festőruha. Olcsóságával. mutatós mustráival évtizedeken át a szegedi női világnak, elsősorban természete­sen a szegényebbeknek, legjellegzete­sebb. közkedvelt kelméieve válik. A folvton gvarapodó szükségleteket ép­pen a nagv hírű szegedi kékfestőipar (főleg a Wiedermann és Falmaver család) elégíti ki. A szegenvebb asz­szonvnéo tehát a színes, díszes pa­puccsal. és drágább kelméket helyet­tesítő. de a helvi hagyományokba il­leszkedő íestőruhávul tartla fenn még mintegv fél századon át a szegedi népviselet iellegzetes formait. Egye­lőre megmarad tehát a tradicionális­polgári. népi környezetben, csak a XX. század fordulóián szakad ki be­lőle. hogv most már a kispolgári, il­letőleg proletári létformának megfe­lelő viseleti rendszert öltsön magára. Egészen természetes ezek után. hogv az önállósult szegedi oapucsosipar bölcsőiét az Újvárosban hivatalosan Móravárosban ringattak. Ez a szege­di kora kapitalizmus korában sziile­tett városrész a mult század 3ü-as evei­től kezdve mintegy az első világhábo­rúig. a város legszegényebb rétegeit fogadta be. Főleg Alsóváros és Rókus szaporodó szegénv néoe jutott itt ház­helyekhez Ez volt Szeged első. mo­dern értelemben vett proletár város­része ahol nagv számú agtárszegénv­(kubikos. téglagyári munkás), napszá­mos. ipari munkás. tőkehiánnyal küszködő iparos élt. Éppen a papucs­divat megszületésére is jellemző kö­rülmény. hogv Szeged legelső, önálló női dolgozói, akik a megváltozott köz­gazdasági viszonvok. főleg a manu­faktúra és kezdődő gyáripar hatásá­ra továbbá a proletár családok pusz­tuló emberi organizmusa. széteső munkaközössége következtében külső munkába, önálló keresetre (téglagvár. dohánvgvár. kendergvár. oaorikamun­ka) szorultak, szinte kizárólag Móra­város leánvaibóL asszonyaiból kerül­tek ki. E városias életmódból adódó lábbe­li-szükségletet. továbbá kereső mivol­tukból fakadó önálló emberi igenvek­kel. igénveiket legelőször éppen Mó­raváros szegénv sorsú pálváiuk eleien komoly nehézségekkel viaskodó fiatal csizmadiái elégítik ki. Kétségtelen tenv ugvanis hogv a oapucsosipar nem a cipész, hanem a csizmadia mesterségből sariadt ki. és Móravé­rosból indult el hódító útiára. Éppen ezek a féloroletár újvárosi csizmadi­ák akik mesterségükbe nagvobb tó­két. anyagmennyiséget és választékot nem tudnak belefektetni. és akik másfelől éles szemmel. leleménves ösztönnel észreveszik azt a nagv tár­sadalmi és ízlésbeli változást, amelv­nek szegedi szülőföldie. elindulása éppen Móraváros lesz. és megterem­tik a oillanalnvi társadalmi helvzetet. anvagi állapotokat, modernebb képt közízlést és divatot egyaránt kifeiező. szinte ielkéoező szegedi lábbelit, a papucsot. Jellemző a oapucsosipar hőskorára, hogv ezek a fiatal. szegénységgel küszködő mesterek az első időkben bizonv nváron aratni kapálni is el­jártak. hogv így az esztendőre való élelmet megkeressék maguknak. é3 csak télen varrtak papucsot. Ezek a nvomott anvagi viszonvok általában később is megmaradtak. Nem csoda tehát, hogv a papucsos felesége egy­úttal dolgozótársa is urának: ő szok­ta. sokszor egészen máig. hímezni, ki­varrni. szalagozni a papucs feiét, Mindig ő árult a hetipiacon, vásáron. A szakma bels'é emberi viszonyaira iellemző. hogv a század eleiének ie­les mestere. Naav Mátyás, csizmadia­ként szabadult föl. Papucsos lánvat vette el. és a feleségétől tanulta el a mesterség finomságait. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents