Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-15 / 165. szám

Vasárnap, 1984. július 5. 3 szegedi ünnepi hetek. Pedagógiai Nyári Egyelem Újszegeden, az MTA Biológiai Központban, július n-tól 24-ig. Megnyitó: kedden délelőtt 10 órakor. Muzsikáló udvar a városi tanácsházán: a Collegium Musicum együttes hangversenye július 17én. kedden este fél 9-től. Szörényi Levente—Bródy János: István, a király. Nyilvános főpróba a Szegedi Szabadtéri Játékokon, július 19-én, este fél 9től. a Dóm téren. Kovács Tamás Vilmos festőművész alkotásai a Bartók Béla Művelődési Központ B galériájában, szeptember 2-ig. Nyitva: 10—18 óráig. Pataki Ferenc alkotásai az Ifjúsági Házban július 30-ig. Nyitva: 10—18 óráig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai (nyitva 10—18 óráig): Ember és környezete; Csongrád megyei parasztbútorok és -viseletek; Kőolaj és földgáz; Szegedi galéria; Lucs-képgyűjtemény; Hunok, avarok, magyarok; Budai György metszetei; Ifj. Lele József népeajzgyüjteménye SzegedTápén (Váltó út 4.). Hétfő kivételével naponta délután 3-tól este 6-ig. Kenderfonó gyártörténeti kiállítás a dr. Boross József utrában, kedden és pénteken, délután 1-től 3lg. Szeged múltja, jelene és jövője: várostörténeti kiállítás a Móra parki Várban. Naponta 10-től 18 óráig. Paprikamúzeum: SzegedSzentmihályteleken (Felszabadulás utca 52.). Nyitva hétköznap 10-től 18 óráig, hét végén csak csoportoknak. Dorozsmai szélmalom, Kiskundorozsmán, csak csoportoknak. Nemzeti Történeti Emlékpark Opusztaszeren, hétfő kivételével, naponta 9-től délután 3-ig. „Itt lenni rang" Szörényi Szabolcs a szabadtériről és a play back-ről Megfelelni a fokozott várakozásnak Tikkasztó a hőség, hogy ezek a sorok papírra kerülnek. de em bei-szikkasztó volt az elmúlt estéken is odakünn a téren. Egy héten át jó két és fél száz színpadi szereplőjével az István, a királyt „gyúlta" fölváltva, lankadatlan intenzitással a vezérlp stáb. A hét elején inkább Novak Ferenc hangja harsogott a mikrofonból: 104 statisztát. 125 táncost mozgatott, később mind gyakrabban cseréltek helyet a rendező Koltay Gáborral. Körülöttük pedig mindig akadt tennivalója a díszlettervező Banovich Tamásnak, a látványtervező Andor Tamásnak; az első pillanatoktól hűséges figyelője az eseményeknek Boldizsár Miklós. az alapdráma szerzője, s Szörényi Szabolcs után gyorsan megérkezett a Levente, Bródy és a többi zenész is. * A szakállas Boldizsár Miklós fölváltva szívja a cigarettákat (a nézőtéren persze titokban), es issza a kávét. Vele régóta keresem a személyes ismeretséget. Ezredforduló című darabjánál. pontosabban darabvázlatával messze évekkel ezelőtt dramaturgként találkoztam a Rzegedi szín: házban. Opera prózában, olvastam szerzői ajánlását akkor, s minthogy tudtam arról is. Vántus István éppen az első magyar királyunkról készül operát írni. kézenfekvőnek tűnt fölhívnom a figyelmét rá. Az a házasság nem jött össze, összejött viszont Szörényiékkel. a további fejlemények pedig ismeretesek ma már. És Boldizsár Miklós, nagyon rokonszenvesen.:' csöppet sem bánja, hogy szerzőként szerenvebb népszerűség maradt neki. — Ellenkezőleg — mosolyog vissza —. őszintén szólva sohasem szántam önálló előadásra. Persze, mit lehet tudni, elérkezhet az ideje, hogy a színházi életnek szüksége lenne rá. Pillanatnyilag azonban nagyon örülök a dolgok ilyetén alakulásának. — Szegeden színházi ősbemutató-féle .készül: a királydombi előadások elsősorban a filmezés céljait szolgálták. — Tulajdonképpen ez sem igazán színházi vállalkozás, hiszen szabadtériről van szó. Legföljebb közelibb a kőszinházhoz. amire szintén sor kerülhet még. egyáltalán nincs kizárvfl. Egy megalkotott mu lúllép az alko+ tóin, önálló életet kezd. s itt egy ügyről kell beszélni, ami messze a szerzők, a közreműködők fölébe nőtt. Kitüntető a szegediek fölkérése. hogy újból bizonyíthatunk: őszintén beszélünk fontos dolgokról, nem akarunk hazudni. Szegednek olyan súlya, vonzása van, hogy itt megméretzkedni bárkinek komoly próba. Tudtommal először szánnak a főpróbával együtt hét előadás: ugyanannak a produkciónak. s először részelhet a néző olv történelmi pillanatban. hogv kinyílik a dóm három kapuja Valamitóla kölcsönös bizalmat éraek. s ettől bizony meghatódom. _ Mit vár tehát" — Azért nem UtJwit szorongással vagyunk. Tudjuk, hónapokkal előbb elkeltek a jegyek,' sokat várnak tőlünk. s mi szeretnénk megfelelni ennek a fölfokozott várakozásnak. S ha valamit nagyon akar az ember, óhatatlanul fél is tőle, nehogy csalódást okozzon. Márpedig itt mi valamennyien nagyon akarunk. * — Gyerekek, a Matyinak ennél az énekénél mindenkinek benn kéne lenni. — Gábor, hová álljunk? — Pici, azt ott megkerülöd. és látod már a sort Figyeljétek a távolságot, ne hagyd a papokat egymásra torlódni. És így tovább. A Gábor: Koltay. Fél hat. tol szüntelen mozgásban a színpad, úgy fél kilenc tájékán rövid szünetet rendel el. Most tudunk szót váltani. — A filmhez képest milyen változásokra számítani a szereplőgárdában? — Csak kisebb módosítások lesznek, azok is kényszerűségből. Kouács Ottília családi örömök miatt adja át helyét Pap Verának.' s korábbi elkötelezettségeik szólítják el Balázsovits Lajost meg Juhász Jácintot, szerepeiket Maszlay István, illetve Szilágyi István vették át. A film operatőre, Andor Tamás, most látványtervező, ebből sejthető, attraktív. tetszetős kivitelezést akarunk, méltót az itteni környezethez, hagyományokhoz. A rendezői élképzelésem is mindössze annyiban változik, hogy nem természetes közegben, mint a Városligetben, hanem templomtéren dolgozynk. A play back technika szükségszerű. a felszabaduló zenekari árkot is igénybe vesszük tehát. sót. az épületek tetejét — nagy, széles vásznú produkcióra lehet számítani. Speciális hangés pirotechnikai effektusokkal. igazi monstrevállalkozásra. — Az első próba úgy indult. hogy összehívta az embereit, s eligazítást tartott. Mit mondott akkor? — Körülbelül azt. hogy más a helyzetünk, mint a Királydombon volt. Akkor a semmiből készült egy film, Koltay Gábor, az István, a király rendezője s ennek járulékos részeként születtek előadások, s akkor szülgjett a mítosz,, az István király űgy, melynek hírét százezer ember vitte szét az örszágban. Aztán májd fél esztendő telt el a film nyilvános bemutatkozásáig, s az általános lelkesedésbe — hogy mi egy jó ügyet szolgálunk, hogy őszintén beszélünk olyan nemzeti kérdesekről. melyekről eddig inkább csak 6zemérme. sen szerettünk — • disszonáns. kételkedő hangok is vegyültek. Egészen szélsőséges megnyilvánulások is, nevezetesen, hogy nacionalisták vagyunk, meg ellenkezőleg hogy fölülről manipuláltak. Egyiket sem hisszük magunkról, s ezt bizonyítani is akarjuk. — A film fogadtatása körüli nézetkülönbségeknek azért inkább a kivitelezés szakmai részéhez volt közük, legalábbis a sajtóvisszhangokból ez derült ki. Mégis, a közönség általában nagy érdeklődéssel figyelte, s ez csak jól eshetett. — Kétségtelen. Három hónap alatt 950 ezren látták a filmét. A darab alapvetően arról szól. hogyan tudott egy kisebbseg haladó ideológiája fölébe kerekedni a többség túlhaladott ideológiájának. Viszont a történelmileg nyertes' és igazolt Istvánnal szemben Koppánynak is megvannak az észérvei, nem egyértelműen sötét figura s ez ami izgalmas a dologban, ettől feszes a dramaturgia. Látom. érzem a helyi vezetők, a közvetlenül vagy közvetve erdekeltek bizalmát, szurkolását. Velünk. mellettünk vannak, s ez nemcsak bátorítást ad mindanv. nyiónknak, hanem maximális erőkifejtésre Í6 kötelez. Nagyon óhajtjuk a sikert, nagyon szeretnénk bizonyítani. Ügy legyen. Nikolényi Istvá ". Téri holmi Az Ezredforduló szerzője: Boldizsár Miklós ötletet injektált, az „zümmögő kórus". Nyomatékosan győzködtek: ne feledd papírra vetni létünket. Néhány ezer szerencsés, sok száz szerencsétlen művészen-művészpártolón élték természetes életüket. Csíptek. A szúnyogok csiptek — eszeveszetten. Még a Királyt sem tisztelték. Permeteztek már ellenük, de szerencsések mindig vannak. Azok elnek most vígan. Meddig? * — Mit csinálnak? — Kérem, ne zavarjon. — Re-ndben, mégis érdekel, mit tesznek? — Lopjuk a muzsikát. Nincs belépőnk, nem lesz jegyünk, így a próbákon apránként összeszedjük a Királyt. Így is lehet. Ilyet lehet! * — Mi a különleges az IstOtínban. annak technikai részében? — A Játékok történetében először a nézők szamára fönntartott helyből is igénybe kellett venni. Igaz, egyszer az Atdában már „kitelepült" a színpad, egy kapu erejeig, de a mostani bővítés lényegesen több. Ezer négyzetméterre taksálom a deszkákat. — Mennyiben képes segíteni a darabot a szegedi technika? — A közönségnek nem adunk hangot, saját technibaj. kánkai tenyleg csak házi ellátásra használjuk. (Diszpécser. ügyelő. színészek . . .) Egy rocKoperában a hangzás a lényeg, amit playbacKről lehet, tud biztosítani a Phőnix GMK-stúdjó. — Az ördög nem alszik. Mi történik egy esetleges hibánál? — Több száz százalékos a „rábiztosítás" nem lehet — Hallhatunk néhány adatot a megszokottól eltérő kellékekről? — Venni kellett öt és fél tonna alumínium állványcsövet. nyolc kilométer kötelet, rengeteg vásznat, zártszelvényt, öt kilométer elektromos kábelt. Aki válaszolt: Vastagh Attila műszaki vezető. A. S. Ül a hatalmas, majdnem üresen kongó nézőtéren. Figyeli a színpadon történtaket. Méltatlankodva csapkodja a szúnyogokat. Az első próba a téren. „Te kit választanál?" — csak ennyi hallatszik a dallamos muzsikából. már harmadjára int Nóvák, a koreográfus, újra kezdjük. — Az elsők között érke. zett Szegedre Szörényi Szabolcs. Miért volt oly sietős, hisz az István zenei fölvé. tele kész. — Levente és Bródy holnap érkezik. Az első pillanattól jelen akartam lenni. Szegeden is én vagyok a zenei rendező, mint 'a fővárosi bemutatókon, mint a lemezfölvételkor. Vigyázom, nehogy kimaradjon valami, nehogy hozzátegyenek a zenei anyaghoz. — Még tavasszal tettük közzé Bródy János nyilatkozatát, miszerint örül az István szegedi szinrevitelének. — Vegyes érzelmekkel fogadtam a hírt. A városligeti eiőadasokat egyszerűen nem lehet „überelni". S ez általános vélemény. Szegedtől félek. Tartok a kicsi színpadtól. viszonylag keves a nézőszám. Ugyanakkor tudom. a szegedi, játékok országos jelentőségűek. Itt lenni rang. Ismerem a bemutatott darabokat, és úgy gondolom, nem árt egy kis vérfrissítés, amit az István hoz. Nemcsak színvonalas produkciókra van szükség, a műfaji korlátokat is le kell egyszer győzni. Szóval, mégis örülök, hogy betört Szegedre is a rock. — És még hová? Űgy értsem, ön szerint nincs olyan tekintélye, amilyen megiL letné? — A rockoperának nincs elég tekintélye. — Nem gondolja, hogy nálunk nincs is hagyománya. közönsége? Talán mostanra nőtt föl egy nemzedék. — Ezért mondom én, szerencsés csillagzat alatt született meg az István, a király. — Am az emlegetett korosztály nagyon megszokta: látja a zeneszt, az egyiittast, latja arckifejazesilket, mozdulataikat. Az előadókkal együtt élvezi — unja a mű. sort. Mindamellett az István szegedi előadásai iránt úgyszólván minden korosztály egyformán, fokozottan érdeklődik. — Nem tudok mást mondani, minthogy képzeljék oda a zenekári árokba a muzsikusokat. — Mielőtt a play back melleit döntöttek volna, voltak más elképzeléseik? — Hogyne. Kezdem a legki ptetenebbel: használhattak volna mikrofont a szereplők. Az biztos. így a/, előadás megbukik. Szó esett a mikroport technika alkalmazásáról is. Tulajdonkepp a telepes, vezeték nélküli, elrejthető, hordozható mikrofonról van szó. Ez rövid ideig kepes biztonságosan működni. Mikor az elem kezd kimerülni. sistereg, kattog, recseg. mindenféle hangot ad. kivéve amit kellene. A vevőket a színpad elé kellett volna telepíteni, s ha a színész mondjuk a Dóm falánál kezd énekelni, beszélni, hát nem vagyok meggyőződve róla, hogy az utolsó sorban is tisztán hallanák a nézők. Sokba is kerül. A play back a biztos, és az egyetlen előadási módja, reprodukálási lehetősége itt a zenének. Hová ftrne el a zenekar, a kórus? Egyébkent nem tudom, mennyire ismeri a közönség ezt a technikai eljárást. Mondhatom, a play back több próbát, nagyobb koncentrálást. összpontosítást igényel a hagyományosnál A dallam magjára külön készült el minden hangszer fölvétele, külön énekelt minden szólista. Ha úgy hozta, ötször is. hatszor is ugyanazt az egy sort. — Apropó. 2en.ek«r.' lilét vagy Fonográf? — Jogos a kérdés Az ma már kinyomozhatatlan. ki az oka. hogy a szerzői jog félreérthető. Tehát a lemez 4 zenei oldala, a dalok, a hangszeres játék a Fonográf érdeme. A klasszikus Illés-együttes egyetlen egyet szerzett, a „Te kit választanál"-!. Erre az alapra játszott rá az Operaház zenekara. erre énekeltek a kórusok. Még hozzátenném: a próbák, stílusosan. külön próbalelvétellel mennek. Mag Edit Muzsikáló udvar Három koncertet rendeznek az idei nyáron a városi .tanácsháza Muzsikáló udvarán. Most, kedden este fél 9-től, a barokk zene gyöngyszemeiből ad \ álogatást a Collegium Musicum (Kakuk Balázs, Stadler Vilmos, Szilvássy Gyöngyvér, Zempléni László), melynek korhű hangszereken játszó tagjai a Bécsi Zeneművészeti Főiskola cselló, viola da gamba, furulya és csembaló tanszakán szereztek diplomát. Velük lép föl a lantos Szabó István és Kodályné Péczely Sarolta énekművésznő. Műsorukon Lomlllet, Marais. J. S. Bach, Hándel, Telemann. Scarlatti és Vivaldi alkotásai szerepelnek. Július '23-an Bárdi Sándor együttese, a Szegedi Kisopesa lep fal az udvarban, ezúttal a 18. századi olasz opera buffa termékeny képviselőjének. Valentino Fioravantinak kétfelvonásos vígoperáját mutatják be. a Falusi ene.kesnőket. A szerző tan leginkább ismert darabjának előadói: Farkas Katalin, Vajda Júlia, Tóth Márta, Egri László, Szilágyi Béla és Andrejcsik István. A rendező Éry-Kovács András. A finn Melos kamarakórus hangversenye augusztus 1-én zárja a Muzsikáló udvar rendezvénysorozatát. Nyelvi rokonaink Esa YliFossi vezényletével többnyire hazai szerzőik műveit szólaltatják meg. de enekelnek Monteverdit, sőt Bárdos Lajos Széles a Duna című kompozícióját is rtrtarijak.